Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-22 / 302. szám
Miként segíti a Csengeri Állatni Gazdaság a környezd szövetkezeteket ? IWues igaza ülnének! Minden állami mezőgazdasági nagyüzemiek — így a Csengeri Állami Gazdaságnak is — az a feladata, hogy a fejlett agrotechnika segítségével példát mutasson a .termelésben a termelőszövetkezeteknek. Ezen túlmenően árut kell termelniük a nep- aazdaság számára és a szövetkezeti gazdaságokat ellátni vetőmaggal, tenyészállattal. Az utóbbi hét-három évben a patronázsmozgalom kiszélesítésével az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kapcsolata elmélyült ; ennek konkrét eredményei egtöbb helyen megmutatkoznak. A Csengeri Állami Gazdasag idei eredményei is azt mutatlak, hogy méltán lehet példakép a termelőszövetkezetek előtt. Az idéif őszi árpából 18,37, búzából 1.7.21, rozsból 17,16, repcéből 13,57, cukorrépából 200, kukoricából 24,50, rostkenderből 47,56 mázsa volt a holdanként! átlag. A nagy átlagtermések azonban még nem mutatják meg egyértelműen a mezőgazdasági nagyüzem vitathatatlan fölényét, men a nagyüzemi termelés másik és igen fontos előnye, hogy olcsóbban lehet előállítani a termel- vényeket. A gazdaságban a kenyérgabonának 100,80, takarmánygabonának 103,68, kukoricának 132,22. cukorrépának 25.97 forint volt a mázsánkén ti önköltsége. Egy mázsa almát pedig 135,47 forintért állítottak elő. Ezek a számok fényesen igazolják, hogy a gépesítettség foka. a jó anyaggazdálkodás és munkaszervezés meghozzák a kívánt eredményeket. műhelyében gyorsan megjavítják a tsz-ek gépeit. A jo\ ó évben a konkrét segítségadás még nagyobb lesz. Modern kukoricáiét meléH gépékkel látják el a gazdaságot s szükség és lehetőség szerint majd a termelőszövetkezetekben is segítenek ezekkel a gépekkel. A gazdaság szakembereinek és a termelőszövetkezetek vezetőinek igen gyümölcsöző a kapcsolata. De ez sajnos nem általános, mert akadnak olyan tsz-vezetők. akik nem veszik szívesen a szakmai támogatást, azt tartják, ha megfogadják a tanácsokat, ezzel az ö tekintélyük csorbát szene ved. Volt eset, mint a császlöl szövetkezetnél, hegy a javaslat ellenére is köztest termeitek az idős termő gyümölcsös egy részén. Ez nagyon rontotta a minőségi eredményeket. Ilyen' esetben csökken a szövetkezeti vezetők tekintélye, de pontosan azért, mert nem fogadják meg á jó tanácsokat. A ' csengeri gazdaság kipróbált, jó szakemberei értik a dolgukat s így nein szé-. gyen tanulni tőlük. 0” ' , ' , .5, A,; La vau, mi voll ez? Dacos tekintetű ember állt j meg a pénztár előtt és rendelt. — Egy duplát kérek — mormolta. Nem tudóm, megsejtette-e vagy | tudta-e a kávéfőző-mixer, mit rendelt az úr, de annyi bizo- j nyos, hogy.,alig. ért a kiszolgáló ’ pulthoz, mái ott gőzölgőit előtte [a krémkávé. Az előtte sorrake- rülők összenéztek, de nem szól- I tak semmit. Annál inkább a fe- I hértfityulás nő.. Tányérra tette a feketéi s előzékenyen nyújtva az I illető úr felé, így szólt szives. | szinte hódoló mosollyal: — Hány- cukorral tetszik parancsolni? — Ahogy szokjam — válaszolta erre az úr. S ebből már a felszolgáló nő rudía, mennyiver óhajtja. Kanál után nyúlt, s az úr kávéjába helyezte a szokott mokkaadagot. —■ Tessék, nyújtotta át a többi vendég előtt, és újból mosolygott. Ki tudja mi volt ez? Udvariasság, vendégszeretet, vagy hódolat? Valószínű a legutóbbi. S ez az egykori főnöknek, a cukrászdatulajdonosnak szólt. Milyen szép dolog volna, ha majdnem ennyi figyelmét kapna a lobbi ..közönséges'' vendég is. (—s.) ‘Mert kezelés nélkül valóba« nem sokan gyógyultak ki ebből a veszélyes betegségből. Másodszor: Kezeltetnie kellett volna magát a családja, rokonai, ismerősei érdekében is, akiket felelőtlenül megfertőzhet! Harmadszor: kezeltetnie Itallett volna magát, mert mindenki előtt ismeretes, aki csak érdeklődik, hogy. a korszerű gyógykezelés ma már- egyre inkább visszaszorítja a tbc. népbetegség jellegét, s hatalmas egészségügyi eredményei vannak a gyógyításnak itt, megyénkben különösen. Kormányzatunk és dolgozó népünk igen komoly anyagi áldozatot vállal azért, hogy a tbc-t, mint népbetegséget felszámolja. Ennek érdekében hozták létre a tüdőgondozókat, szanatóriumokat, melyek . rendeltetése a tbc-s betegek felkutatása, kiszűrése és gyógyítása. És nemcsak B.-né az egyedüli beteg, aki nem látja át. menynyire helytelenül cselekszik, amikor szándékosan vonja el magától a gyógykezelést, a gyógyulást. És nemcsak . önmaga éllen, hanem az egész társadalom ellen vétenek ezek a meggondolatlan emberek, a fertőzés terjesztésével. Emberi dolog, hogy ne a, törvényrdta lehetőségeket vegyük előbbre, — mert van lehetőség, — hanem családon bellii, rokonok és iáin erősök közbenjárásával győzzük meg ezeket a betegeivel. hogy csak egyetlen helyes út van: a gyógykezelés. Mért nem egykönnyen mond le társadalmunk egyetlen emberről sem, s nem érthetünk egyet a levél e vészével sem: úgy legyen. mintha már nem lennék a világon. Sck sok meggyógyult beteg' kacag iámét, s mi ezt kívánjuk B.-nének is. hogy egészségesen, boldogan élhessen családja és az emberek között. llelvenöt idős emberi ajándékozlak meg MISEBOR UTÁN U s felbúgott az orgona. . Fenséges dallamok kelték szárnyra a kántor uj.ioi alól. Minden szem a lila miseruhára szegeződött. A tisztelendő otthonosan nyúlt az ezüst kehely után. A négy ministráns gyerek ott térdelt az oltár előtt. A lelkiatya már ■háromszor fordult oda. várta a misebort. A kis Bodak Laci a legfiatalabb ministráns, azonban megfeledkezett a kötelességéről. A tűkön álló lelkipásztor már integetett is, félhangosan az orra alatt meg is engedett egy röpke mondatot. ..Hozzad már a mise- bort../’ Ám a kis Laci annyira elmerült az áhitatosságba, hogy ügyet sem vetett a to- porzekoló atyára. Térdelt mozdulatlan, mint egy szoborrá változott szent. Társai is hiába ráncolták homlokukat, lilába bökdösték a karját, Laci veszteg maradt. Jó idő múlva ötlött eszébe mit vétett. De akkor már késő volt. Héjas páter vérvörös arca már új- fent haiovány volt. elöntve buzgósággal, szent áhítattal. Épp akkor emelte szájához ki tudja hányadszor, az üres kelybet. Lacit ez a lehetetlen helyzet, hogy a pap a levegővel teli poharat nyalogatja' éktelen nevetésre ingerelte. Néhány an a sorok közül oda ügyeltek, de a nagy többség észre se vette a kegyes csalást és a kacagástól kuncogó ministráns gyereket. Nem úgy a plébános úr. Mise után mikor kettesben maradtak az oltárnál ráripakodott: ...Hogy merészelted...!” És. hogy máskor ilyen, elő ne forduljon, imakönyvtől puhult kezével levert két egyforma pofont, egyet a feledékenységért, egyet az ördögi nevetésért. Mindez jó régen történt az erdőháti falucskában. Még akkor Bodák Laci negyedikes elemista volt, Héjas atya pedig javakorabeli férfi, negyvenkét esztendős. Az iménti eset óta sokat változott a világ. Azóta a kis ministráns gyerek már katona is volt, tiszt, tavaly pedig elvégezte a tanácsakadémiát és haza- jült v : ba. A tnlprEess.1t parasztfiút megválasztotta a község tanácselnöknek. Héjas atya még most is ott él a templom mellett a parókián. de haja között már több a fehér, mint a fekete. Némileg ö; is megváltozott az idő folyamán. Leszokott a pofozkodásról. nem nagyon piron- gatja a híveket a szószékről az egyházi járandóságért. Megmaradt tartózkodónak, éli a maga külön világát, ami nem terjed tovább a templom kertjétől a parókiáig, avagy a régi temető szomorúfüzeséig. A közelmúltban. azonbán valami megzavarta csöndes, nyugodt napjait. Hivatalos írás érkezett a helyi tanácstól, melyben felszólítják: „ a lejárt személyi igazolványa meghosszabbítása ügyében ekkor és ekkor keresse fel a községi tanácsot.”’ Hm. Fizetett volna akármennyit csak ne kellene felmenni. Nem szeret ő ilyen helyekre mászkálni. Dehát a felhívás, az felhívás. Nincs mit tenni. Jó néhány napja hányódott már az írás az Ötestamentumon. Hogy ne felejtsen" felmenni azt használta bibliai jelzőnek. Egyik nap véletlenül újra szétteregette a pecsétes írást, lent, az alján megakadt a szerbe az aláíráson: FUeí L-'-'-’ó tcvárszl- nök. Emlékei között kutatva i'e'rcmiett előtte a kis ministráns fiú és elvörösödött. Igen ő azt a fiút, a község „fejét” valamikor pofon ütötte, ráadásul a templomban. Régen látta, egyszer mikor mint- katona hazajött szabadságra, oda is tisztelgett. De nem-, csak egyedül állt ott;' hátha nem is neki; hanem a többinek szólt a köszönés. Pirosló arccal indult a hivatalos helyre. Mini: égi' kis diák, félve, szorongva,, elfúló hangon köszönt be nz első irodába. Bent paraszt emberek ültek, tanácstagok. Talán valami megbeszélés volt. Ott ült a főhelyen a tanácselnök is. Héjas tisztelendő úgy látta a jelenlévők kémlelve lesik az arcát, s a markáns parasztvonások alatt némi gúnyt vélt felfedezni. A tanácselnök viszonozta először a köszönést. Felállt az asztal mellől és megindult a nem mindennapi ügyfél felé. — Na, most jön a megszégyenítés —, gondolta amaz. Az elnök még közelebb lépett. A pap szóhoz sem jutva jobbra-balra hajlongott- mint a szélben a jegenye. A fiatalember már ott állt orhössznyira. Szeme az öreg plébánost mustrálta, keze egy váratlan mozdulattal magasra /.r.s.lk:.Jel'. A cap míghök- kenve hátrált, hisz csak nem .. akarja... visszaadni... — Ezek a buta galambok — s. ólott a falu feje és vastag ujjúval lefricskált egy galamb pecsétet a tisztelendő úr ka- báfgallérjáról, , Páll Géza. lis gondozottjai részére vasárnap délután kultúrműsort adtak a József Attila Művelődési Házban, majd a városi tanács nagytermében hurka-kolbásszal vendégelték meg őket. A karácsonyfa ünnepélyen osztották ki az ajándékcsomagokat. Bíró Béla az ál- landc-4>izoltság nevében, Listván Aladárné a városi vöröskereszt és Novák Erzsébet a szociálpolitikai csoport nevében köszöntötte' a gondozottakat, Eljöttek, a meleg hangulatú összejövetelre Budapestről is, Kádár Róberfné és Földi Lajos az országos szociálpolitikai csoport képviseletében. Az idős emberek jól érezték magukat a tiszteletükre rendezett délutánon. Nem úgy fogadták őket, mint a város által „eltartott öregeket", hanem mint a gyermekek fogadják otthonukban r,2 idős, fáradt szülőket. Mini a fogorvos fogói" — Mint a fogorvos fogója a lyukas fogat!... — Nézd, hogy húzza! ... Emberek állnak a Dózsa György utcán. Siető, aktatáskás férfiak, kosaras háziasszonyok és népes gyermeksereg mind megállnak, s a tömeg gyűlik egyre. Daru dolgozik, modern gépóriás húzza a régi villanyoszlopokat, mint a fogorvos a rossz fogakat. Egy rántás, s a nehéz vasoszlop játszi köny- nyedséggal, emelkedik a. magasba. Néhány nap múlva új fények világítanak Nyíregyházán . , — *y — 2 „Tisztelt doktor úr” — így kezdődik a levél. „Tisztelettel kérem, legyen szíves alább hagyni az erőszakos megjelenéssel, csak azokat gyógyítsa, aki óhajtja ugyan, és ágy legyen, mintha már nem lennék ezen a világon. . Nekem nagyon elegem van az olt lefolyt dolgokkal és azzal senki nem gyógyult még meg. Én ugyan 56 tavaszán voltain ott, többé . nem megyek oda. Esetleg ölessen meg, ha van hozzá joga, mint hogy ahhoz van, hogy pénzbüntetéssel fényegét, akkor .ahhoz is van. hogy elpusztítson, van nekem elég soli gondom és kiadásom, nincs semmi szükségem az ilyesmire”. , Miről is van szó? Erőszakos megjelents? Fenyegetés? öles- 'sen meg? Talán valami zsarolási ügy? Bíróság elé tartozó életveszélyes fenyegetés? Nem! Dehogy! Sót! Ennél sokkal egyszerűbb az esel. A levélíró asszony tbc-s megbetegedéssé] lápt a tüdőgondozóban, és 1955 iíiájus 23-tól „nyilvántartott tbc-s beteg. Dehát akkor hogyan? Miért? Nem akarja magát kezeltet- íni. Ennyi az egész. Olvassuk ^tovább a levelet: f „Mikor ott jártam, a sokfajta cirkusztól, amit telem csináltak, nem éreztem magam . jobban, sőt. gyógyszert, ennivalót nem adtak, csak aznap is jól eltöröltem, „és, megéheztem. Nincs szükségem a kezelésre, köszönöm’’. ■ : Sokfajta cirkuszt csináltak? Tehát vizsgálták, nyilván; . De gyógyszert, ennivalót ,nem , adtak. Kedves, kedves, jó B-né! Mennyire nincs igaza! Menynyire nincs igaza ’többszörösen'! Először is: Ön beteg, és saját’ egészségének érdekében. .kezeltetnie kellett volna magát. Magas terméseredmények alacsony önköltséggel azt eredményezte, hogy néhány I növényvédő gép felszabadult. A . nagvgéci Kossuth Tsz-nek már; át is adtak két motoros gépet, j Több szövetkezetnek adtak el j már fogatot, kocsit és más gaz-1 dasági felszerelést: A gazdaság I termelőszövetkezetek közvetlen segítése A „környező termelőszövetkezetek vezetői, tagjai a termelési évfolyamán gyakran meglátogatták a gazdaságot, hogy megismerkedjenek a termelés itt alkalmazott módszereivel s azokat saját gazdaságukban alkalmazhassák. Az ilyen látogatások hasznosak voltak, de még nagyobb eredményeket értek el azáltal, hogy a csengeri gazdaság szakemberei elmentek a termelő- szövetkezetekbe és ott az egyes termelési folyamatoknál adtak közvetlen szakmai tanácsokat. Több helyen kialakították o Aövénysor rendet. a gyümölcsösökben a szakszerű védekezés terén születtek szép eredmények. A tél folyamán szakmai tanfolyamokat tartanak a termelőszö- szövefkézeti tagok részére. A gazdaság gépesítettségi foka A városi ’ tanács szociálpolitikai csoportja és a szociálpolitikai állandó bizottság a városi vöröskereszttel közösen hetvenöt idős, elhagyott . öregembernek szerzett örömet. A város szociá-
