Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-22 / 302. szám

j\j em lehet mindig remekmű- ‘ ' vet alkotni — még jót! jem, középszer üt sem. Úhatatla-\ nvl kell gyengének is lenni a: \ alkotások sorában. „A gyalog a j ■menny őrs: ágba” című magyar film azonban olyan gyengeség,\ ami sajnálkozó bosszúságot éb- teszt. Ejnye, ejnye! Jó szándék.I téma. lehetőség, és mégis télre- í csúszik, szinte szemmel látha-1 loan visszaesik a film a tanul-1 rágtalcn, árámaiatlan, követke- j tetten laposságba. Nagyon b:sz- \ tzantó ez. mert az alapgondo­lata. sokakat izgat, sokszor fel- j vetett kérdés. Az, hogy a mai fiatalok nem szívesen válnak j meg a várostól, s áldozatnak ér- \ zik vidéken a hivatás teljesítését. \ Másreszt viszont érzik, hogy \ „csinálni kell valamit, vagy in- j kább dögöljön meg az ember’ , — ahogy körülbelül mondja a' film, eléggé drasztikusan. Va­gyis: hivatástudat nélkül célta­lanná válik az ember élete. 4 kettősség összeütközése tu- **■ lajdonképpen a dráma. Igen jó feszültségei tudna te­remtem, a hivatástudattal, más­részt a nagyvárosi élettel rendel­kező fiatalokban, így a film hő- seben, a vegyészmérnök Imré­ben is. A cselekmény azonban megránt: ettől ez összeütkö­zéstől, s valami önsajnál at tó!. namts boldogtalanságot töltöget a férfibe, akiben a forgatókönyv elfelejti a hivatásért rajongó ve­gyészmérnököt ábrázolni éppúgy, mint a nagyvárosi élet szerelme­sét. Imre eleinte hivatásáért lel­kesül, később ez tökmindegy lesz számára. De egyáltalán nem boldog azért sem, hogy c. nagy­városban van, s nem falun. Így ellaposodik az ellentmondás, nincs belső harc, nincs igazi szenvedés. Ve, hogy drámai feszültség le­gyen, összeütközést kel! kelteni ó és felesége között. Ez már va­lamivel igazabb. Vera. a felesége őszintén szenved, amiért nem .. t;--oírt hivatását, nem léphet fel * színpadon, m-—* f!~ínéEz czenben melléktéma, nem he- ln ette ütheti a fötémát, s ezért csökkent érdeklődéssel, és meg­lehetős hiányérzettel kísérhetjük á filmet. Ez a fél-ecsúszás azon­ban alapjában más jellemet raj­zol Imrének, mint azt vártuk volna- Az igazi belső harc nyo­mai helyett elnyomorodott érzel- géseket tapasztalunk, s az érzel­mi kitörések sokszor talmiak. Kár, nagy kár, hogy a film nem tudta nyújtani azt, amit lehetett volna. Már maga a cim *s ßi~ hibázott, egyáltalán nem való a képzelt drámai feszültséghez, | a tervezett (de sajnos valóra nem í váltott) mondanivalóhoz ez a \ vígjátékba való megfogalmazás, i '/ ' öröcsik Mari többel tud j nyújtani, mint amennyit j biztosít a forgatókönyv. Elsősor­ezírt. csaisaas mostam alakítása Bár, sok apróbb jelenetben fe.l-\ villantotta tehetségét, a túlságo-l sán hamis beállitoitscjú, kö­vetkezetlen szerepe nem adott le- hetözígci tehetsége igazi kibon­tanai a. idők jóakarat volt a film al- \ k kólóiban. A film azonban \ legalább ennyi hibával készült, j Ezeket a hibákat nagyrészt el j \ lehetett volna kerülni, előzetes. I i gondos, tárgyilagos mérlegeléssel. S. B. Tudósítónk írja: Tánciskolái vizsgáljál — Az Ifjúsági Irodalmi Szíupad premierje — A Dér)ne Színház ...Plct) kalészek“ előadása — JN agy sara báeú lakodalom Ylálévzalka háromnapost karácsonyi progru m jóból Színes, cseménydús három- { napos programja lesz Mátészalka | lakosságának a karácsonyi ün­nepek idején. A Zalka Máté Já­rási Kultúrház vezetősége mi hetekkel előbb fáradozott azon hogy a háromnapos ünnepet kel­lemesen töltsék cl a járásszék­hely dolgozói. Karácsony első napján a kul- túrházban már hónapok óta mű- j ködő tánctanfolyam vizsgabáljá' i tartják meg. Természetesen nerc i „zárt körben”, mivel az a cél, j hogy Mátészalka ifjúsága már ! az első napon is jól érezze ma- ! gát. ★ i Üj színfolt lesz a járásszék- j hely életében, hogy december I 26-án a járási kultúrház nagy- j termében lakodalmas néo tölt ! el kellemesen az estét. Nemrég j egy paaisztbácsi kopogott a kul- 1 túrház irodájának ajtaján, és nivel 26,-ára még nem voll 1 program, szívesen teljesítették t kérést. ★ Vasárnap, december 27-én pre­mierre kerül sor. A KISZ Já­rási Bizottsága és a kultúrház •erdősége közösen fáradozol' már hosszú ideje azon. . hogy életre hívja az ifjúsági irodaim Színpadot. Ez eredményes veit: december 27-én — a kultúrház színjátszóinak közreműködésével — nagyszabású irodalmi este rendeznek. Ez az irodalmi esi .esz az ifjúsági u-oualmi Szín pad első szárnypróbálgatása. ★ Hétfőn, december 28-án az Ál- ami Déryné Színház művészei szereznek kellemes estét a máté- uaikaiaknak. Boross Elemér: Jlctykafészek című vígjátékit adják elő a kultúrházban. „Olajra lépte“ Egyik reggel megdorgált 3 feleségem, mert a zoknim ola*- jós volt. Én is csodálkoztam* Nem jártam ugyanis sem Nyír- bogdányban, sem a Nyírbátori „Bániban”, sem más olajjal foglalatoskodó munkahelyen. Ml történhetett mégis a zoknim­mal? Hiába gondolkoztam, nem jöttem rá. S mikor forgattuk m olajtól fekete színt öltött zok­nit, egyre jobban megszedheti a szobában terjengő otajbűz. —< Mert az volt, bűz, mégpedig a javából! Volt részem friss ola­jat szagolni, fáradt gépolajjal szerszámot bevonni és még egy sor hasonló folyamatban, ilyet azenban soha nem tapasztal­tam! Még jobban meglepődtem, mikor a ruhatartón elhelyezett sötétkék nadrágom halvány fe­hér csíkjainak „eltűnését" fel­fedeztem. Forgattam a ruhada­rabot. Közben egyre erősebb bűz terjedt, Találgattam: hol jártam? Mit tehettem? Mitől ilyen a nadrág? Nem jöttem rá. Benzinnel próbáltam tisztíta­ni a már szinte elviselhetetle­nül buzié nadrágot. Nem hasz­nált. Szappanos, lúgos, főtt víz­ben sem sikerült könnyíteni a helyzeten. Mosás után azonban azt hittük, megszabadultunk a bűztől. Szekrénybe került a nadrág. Reggelre, a ruhásszek­rény tartalma, minden darab ruha olajtól bfizlött. S ekkor panaszkodtam egy ismerős gép­kocsivezetőnek. S mit ad az olajbűz? ö meg tudta mondani, mi történt. December li-én ugyanis Vásárosnaményban ebé­deltünk. Az clterem padlóját akkor „locsollak” olajjal. —­IJgyannyira, hogy olaj tócsák fénylettek. S én, a jámbor, sem­mi veszélyt nem- sejtő vendég kényelembe helyezkedtem. Ki­nyújtottam a lábam is. így for­dulhatott elő, hagy nadrágom egyik sarka hozzáért a padló­hoz. A furcsa és biiziő olajféle­ség pedig felszívódott -csaknem a térdemig. Azóta már n-m csak az olajat szidom ... ' Már azon is gondolkoztam: kártérí­tési igényt nyújtok be a ha­nyag „padlótisztítók” ellen. N. T. MÁR SZINTE ÉREZNI a Kár­pát-Ukrajnai hegyek tiszta leve­gőjét oly közel jár az ember a határhoz, ha jobbra fordul az új Túr hídja után. Itt épült a haj­dan erdő és mocsarak közé ékelt kis erdöháli falu: Botpalád. Egyszerű, becsületes, dolgos nép lakja. Kívülről alig va valami érdekes, legfeljebb «■ néprajzosnak akad meg a szeme egy két régi lábas házon, magas FzaJmatetös. zsúpfedels múlt­századi építményen! De újul, szépül itt is minden, mint aiv - nyi más szatmári faluban ezen a környéken! A múlt nem sok örömet tar­togatott ennek a szorgalmas nép­nek. A nagybirtok csakúgy rá­telepedett erre a falura is, mint annyi szomszédjára. 104 teljesen nincG'.elen csalad élt ebben a községben az egész lakosságnak csaknem fele. „Nem is hallgathattuk a rá­ciót csak az árok szélen állva messziről, — ahogy a nagygaz­da portájáról odahallott” — emlékszik vissza Kalucza Józs; bácsi is, aki zsellérkedett abban itz időben. Most meg majdnem minden házban van mar rádió, Kot Kocsis Zsigmond elvtárs. a tsz elnöke azon gondolkodik, hogyan is veszik meg a televí­ziós gépet, ha működik a tokaji hegyen az erősítő. „De nemcsak a közösnek” — mondja. „Oda­haza is szívesen elnézném a szép színdarabokat, meg hallha­tok egy kis zenét!” — Ügy bi- zonv így van helyén h 1 még szebbéi, még jobbat tervedirik. Van is alapja a tervezésnek, őól zárt a termelőszövetkezet. öt­venöt forintos munkaegység van kilátásban, kitűnően sikerült az idén a rizs. Termelnek is rövi­B o I d o g a \) 1) í g y azé 1 e t ltot puliid! Itvpek 1959. ileeenibereben desen 500 teljes holdon! Ezt már lassan az egész falu így látja helyesnek' HÁT A KULTURÁLIS ÉLET? Ezt is könnyű megtudni, csak egy este el kell indulni a falu­ban. Belépünk az egyik iskcsa tantermébe. Varga Zoltánná bi­rodalma ez itt! Ha az ember belép, meglepődik. Félia-meddig növény kertben érzi magat. Tele filcdendrcnokkal, aszparágusszal ás csak a gazdája 'adná meg- mondai, mi-minden rz\p zöld növénnyel az egész terem A te­remben fiatalok. Egy csoport leány. A kézimunkaszakkör tag­jai. Tusnádi Katalin. Thuri Mag­da, Papp Ella ts Valéria, Hor­váth Magdolna,' Balázs Magda és a többiek, mind évek óla tag­jai a szakkörnek. Meg is látszik a kezükben levő munkákon, be­regi párna, szatmári vanot'.as, horgolt terítő mindenkinél. És, ezeknél csak az szebb talán, amit a szakkör lelkes vezetője otthon tart. mert az a minta te­rítő, valóságos remek! A másik csoportban a fiúk ülnek egymás hegyin, halán. A padokban ülök izgalmas sakk­csatákat vívnak. F.s rm'g min 'ez folyik, Papp Sándor is rázendít a hármáulbájával egy-két dalra: „Ne menj rózsám a tarlóra’' s azután énckl ij utána egyre töb­ben. NO DE KÍSÉRJÜK FIGYE­LEMMEL. hogyan folyik le egy ilyen esti foglalkozás. A szakkörből fejlődött a he-1 lyi KISZ szervezet. Érthető, hí-1 szén itt nemcsak nólázgaiúsok. j hanem komoly előadások is el-1 hangzanak. Minden alkalommal meghallgatnak egy ismeretter­jesztő kis előadást és utána meg­néznek 2—-3 dia filmet. Lábszik hogy nem h'rteíen összekaoou est van itt. így van ez mindig és a szakkör mosolygó vezetője már 8 éve neveli itt a' fiatalokat. Külön szoktak a fiúknak és kü­lön a leányoknak is saját s problémákról előadásokat fai - tani. A helyes viselkedésről, az udvarlásról, az aktuális ossnié- j nyekkel kapcsolatcs földrajzi tá­jakról. DE BESZÉLGETNEK KÖNY­VEKRŐL IS! A künytárat vala­mennyien látogatják és ez elvan b'zíoíó dolog, hogy a felsőbb stérvek erősebb támogatását c*- ocmii:- n vg ■össz-iy íj nőtték a fiatamk a község tánchagyományait is. Thuri MagCf el is mondta 'lé­künk, hogy mi mindent tana: a M-hés/.nlka.i - népművelés «..Ml rendezi'! tcnc-lové i bkéc.:í‘-o*i„ És most még vígabbak : Ham- lok mint máskor. A Megyei Könyvtár művelődési au imának könyvtárosai k'ubcdut tartanak számukra. Mindenki énmelhat -zavalhat. szöveget mondhat: Aztán meghallgatják a magneto­fon hangszalagjaira rögzített miisert. Van nagy kacag is es si­ker. Ügy látszik Bathún László tanító zenekísérettel bemutatott számai tetszenek legjobban. MERT VAN ÁM ÉNEKKAR IS! Kettő is a faluban. így az­tán mindjárt akad énekes. És mcst Bachán László nevelj egy paraszt énekkar szervezésén töri a fejét. Majd csinálunk egy szép énekkart a termelőszövetkezet­ben. Igen. az jó lesz! Szeretnek itt énekelni az emberek. Na­gyon híres férfi kórus volt jó ideig. Meg van hát a mag, csak hadd keljen ki újra! HIRTELEN EGY CSAPAT LÁNY ÉS FIÚ ZÚDUL A TE­REMBE. Varga Zoltán igazgató- tanító kíséri őket. Kabátját csak vállára dobta, látszik, hogy a másik iskolától jöttek át. EZEK A SZÍNJÁTSZÓ CSO­PORT TAGJAI. Most látjuk, hegy itt is mennyi csinos kis­lány és jó fellépésű fiú van. Ol­vasópróbát tartottak. Bid r Gyöngyinek már egészen sike­rült átélni a szerepét. Thuri Magda és Papp Ella is elég élet­hűen alakított és a kilenc fiú! Tcbbnál jobbak voltak ma este Thuri Endre él Zsiga. Papp Gyu­la és Bálint. Szikszó Karoly, Vá- lóczy Gyula, Liszák Endre. Ko­csis Elemér, mind kitettek ma­gukért. De ott ült a szereplők között egész este a legf.stalabb tanító: Cserepes Sándor. Ö ma­ga KISZ vezetőségi tag .. Szim­patikus fiatalember. Szere ik is a többi KlSZ-tag'k Nem c-odo, hiszen ö a sportkör vezetője is ! a faluban. Most folyik a nagy tervezgetés. hegy mi minden in­dul meg itt tavasszal! így hát minden nevelőnek jut itt valami j ebben a faluban. Nincsenek so­kan. de valamennyien lelkesen dolgoznak. \ Meg is látszik ,a botpalád! | fiatalokon. Előzékenyek, tiszteler- i tudóak, bár egy új, népszerű '..népi játékot” is űznek még'né- j ha. ahogy ők mondják: Szeret- I nek ultizni is! Varga Zoltán igaz- j gató csavargatta is a fejéi: hogy I ..Ejnye-ejnye fiúk, ezt nem kel- lelt volna mondani!" No, de ők megmondták és ígérik azt is, hogy egyre kevesebb kártya és , agy re töob könyv kerül majd a j kézbe. ÉS A KÖZSÉG VEZETŐI TÖ­RŐDNEK-E A FIATALOKKAL? I Varga Zoltánná felel a kérdésre. — Igen. eljönnek, megnéznek j bennünket, hogy mit csinálunk, j mit tervezünk. Mi szeretjük is, | ha látják, hogy mit dolgozunk. | Van is, kedve dolgozni így az I embernek. Építettünk műveiocié- [ si házat, van mozink, könyvtá- I runk. Egyszóval minden, ami a j művelődéshez kell, s mindezt né­hány év adta, amply, jobbat, I szebbet és maradandóbbat nyúl- ! tolt, mint sok évtized azelőtt. Ma pedig már több. mint het­ven család találta meg azt az utat, amelyen a még több mű­velődés. fejlődés lehet őség? vui: a nagyüzemi tarsas gazdálkodás útját. \ Együtt a falu, a vezetőség* együtt a fiatalság. Igv lesz gaz­dagabb a jövő. Gacsó László 4 „Gyalog a mennyországba" 3feg/egyxétek az új magyar filmről I ban az ő érdeme, hogy vetítés! | közben megbocsátjuk a film I gyengeségeit. Törőcsik Mari iga- | zi. művész: tokoldalú, színes, és | mindig tud újat, kiváltjai mu- j tcir.i. Krencsey Mariann is meg­birkózik nehéz feladatával, s! árnyaltan játssza szerepét. Lali-; novits Zoltánt láttuk Színpadon, sl Mi iajsÚ£r a PaíroSaliiál? JÜVÖRE BEVEZETIK A FEHÉRNEMŰ MOSÁST — Ü.I FEL­VÉTELI ÜZLETÉT NYITNAK NYÍREGYHÁZÁN, TISZAVAS- VÁRIBAN ÉS CSENGÉKBEN — TOVÁBBRA IS VÁLLALNAK „GYORSMOSÁST” Eredményesen zárja az, ide gazdasági évet a Nyíregyházi Patyolat Vállalat. Bizonyítja ez. az a tény is, hogy a szolgál ta- -ások teljesítése mellett már ala-l pót teremtettek a jövő évi jobb j munkára. A műszaki vezető köz- i ése szerint kijavítottak egy I nagyteljesítményű mosógépet, j melynek segítségéve] 1960-ban ,e'.entűsen kiszéies.thetik munkú- ukat. Különösen jelentős az a ható-1 ozat, amely szerint jövőre a elsőruhák tisztítása mellett rend­szeresítik a fehérneműéit mosá- •:át is. E szerint 1960-b3n már ingek, alsóneműk, ágyhuzatok • iszt.fását is vállalja a Nyíiegy- lázi Patyolat Vállalat. Ez nem azonos a gyorsmosással — hogy -ízes állapotban adják vissza a iuhát a félnek. — A íehérnemű- nosés bevezetésével teljesen el­készített — vasalt és ha kell, reményűéit állapotban juttatják el a tiszta ruhát a lakosoknak, érre a szolgálatra az a tény adott ehetőséget, hogy üzembe he­lyeztek egy napi 210 kilogramm fehérneműt mosó gépet. Bizonyára örömmel fogadják majd mind a megyeszékhelybe- ‘iek. mind pedig a vidékiek, rogy három új felvevő üzletet is nyit a Patyolat 1960-ban. Január tssjén Nyíregyházén, a Govkij- téren — a kúpjáénál, míg az első negyedévben T,szavas vári­ban és Csengerfcen nyitnak meg egv újabb üzletet. Az úi üzletak- ben mindennemű megbízást vál-l lalnak majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents