Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-20 / 301. szám

Két hét a rozsálvi forradalomból Meghirdették az 1959-60. évi középiskolai tanulmányi versenyeket Rozsa ly ban a községi ta­nács elnökének az asztalán ha­talmas, lepedőnyi papírok van­nak kiteregetve. A papírokon névsor, egészen százharmincket­tőig: ennyien választották az elmúlt két hétben a közös gaz­dálkodás útját, s így lett Uo- zsály termelőszövetkezeti köz­ség. A táblázatok rubrikáiban számok tengere: a földről a gazdasági felszerelésről, az ál­latokról. a vetőmagról. Az új tsz-község vagyonának a leltá­ra ez. — Kemény két hét van mö­göttünk — mondja Molnár András, a községi tanács elnö­ke. — Ezt a két hetet az egész évi. nevelő, munka előzte meg a község dolgozó parasztjai kö­zött, s december eleiére érett meg a helyzet arra. hogy a kí­vülállók döntsenek... Innen is, onnan is hozták a híreket a tanácstagok: a kívül­állók közös tanácskozáson akar­ják megvitatni elgondolásaikat és meghallgatni a vezetők vé­leményét. A község három ré­szén tartották meg a gyűlése­ket s egy egész sor dolog tisz­tázása után azt javasolták: tart­sanak nyílt tanácsülést. Erre a tanácsülésre a kívülálló csa­ládoknak több. mint kétharma­da ment el. A tavasztól folytatott türelmes felvilágosító munka után a dolgozó parasztok már nem azon vitáztak, hogy me­lyik utat válasszák, hanem a megoldás mikéntjét feszegették Csátlakozzanak-e az Űj Élet Tsz-hez. vagy új szövetkezetei alakítsanak? A kormányrende­let milyen lehetőséget nyújt a szövetkezeti gazdálkodás kibon­takozáséhoz? Aztán: hagyják magukra Vannak, akik titkoß döntést, urnát emlegetnek. Nem lesz B7 jó, mondják mások, nem kell itt mit szégyellni. És még ezer­nyi jelét adják annak, hogv nem a nagyüzemtől félnek ők, hanem hát a közvélemény... A tauácskozást követő néhány napot aztán sok érdekes epizód tarkította. Másnap mar huszonkilenc családfő írta als a belépési nyilatkozatot. Volt olyan két szomszéd is, akta „messzemenő” udvariasságot ta­núsítottak egymás iránt „Elébb ö” — mondták mindketten. S végül két toll. két kalamáris került elő, egyszerre nyúltak a tollért, egyszerre ütötték bele a tintába és egyszerre pecsé­telték meg elhatározásukat Megszűnt a titoktartás, az urna gondolata. Nyolcan-tizen is mentek a tanácshoz, vagy kér­ték. menjenek ki hozzájuk. A Gyulaiak rokonságában Gyulai Bertalarj képviselte a tekintélyt. Tizennégy holdas, igen ,ió gaz­da. Sokan vártak az ő dönté­sére. December 6-án megláto­gatta Gyulai Bertalant Tiszta­berekről Fórizs Miklós, aki a tavaszon lépett be az ottani szövetkezetbe. Elbeszélgettek s a nagy tromf, Fórizsnak a ta­karékbetétkönyve is előkerült a zsebből: azóta van neki ilyen, amióta szövetkezeti tag Két nap múlva Gyulai István bácsi, a rokonság leg­idősebb tagja maga köré gyűj­tötte a Gyulaiakat, Kosztyákat. Elindultak a községi tanácshoz. — Na, fiúka — mondta a tanácselnöknek — mi is meg­gondoltuk. — De ki írja alá elsőnek? hatták közös sorsuk irányítá­sát. Az alakuló közgyűlésen határozatot hoztak arról, hogy a szociális bizottság vizsgálja meg az idős tagok helyzetét, hogy idejében intézkedhessenek azok ellátásáról. Eldöntötték a növénytermelés arányainak a kialakítását, a közösbe kerülő állatállomány, felszerelés sor­sát, a leltározás lebonyolításá­nak a rendjét. S ma már, az alakuló köz­gyűlés után pár nappal, szám­ba van véve a mezei leltár, a szükséges vetőmag, a mintegy száz darab közösbe kerülő szarvasmarha, a ló. A tagok háztáji gazdaságában felesleges sertéseket megvásárolják s eb­ből válogatnak ki tenyészjósza- got és a többi hizlalásra kerijl majd. Készítik a helyiségeket a vetőmag fogadására, mivel a tagok a közösbe való termények átvételét sürgetik. Alig; pár nap választja el ennek a határmenti községnek a dolgozó parasztságát átlói az időtől, amikor még az egyéni gazdaságok gondjai között,. ezer­nyi vívódás árán keresték a kiutat. S most,' hogy ez a gond­juk megszűnt, az eddig rejtett és elaprózott energiák egy nagy csatornába futnak össze és egyesített akarattal törnek a cél, a biztos holnap felé — a forradalom teljes győzelméig. Samu András A művelődésügyi miniszter az érdekelt szaktárcákkal egyetér­tésben rendelkezést adott ki -z 1959—60. évi középiskolai tanul­mányi versenyekről. A rendelke­zés értelmében egy tanuló két tantárgyból indulhat. Az előző évtől eltérően történelemből a szakkörök kollektív munkával is pályázhatnak. Az igy készül dol­gozatokat az egyéniektől külön bírálják el és díjazzák. A versenypályázat tételei ma­gyar irodalomból: 1. A népek fasizmus elleni harcának és fel­szabadulásának élménye a ma­gyar és a világirodalom néhány kiemelkedő alkotásában. 2. A legújabb magyar 'íra. 3. A konfliktus ábrázolása a XIX. század néhány nagy epikus al­kotásában. Galambkiállítás lesz december 24-től 27-ig Nyíregyházán, a Ma- linovszkij utca 9. sz. alatti leány­iskola tornatermében. A kiállí­tást a nyíregyházi rop-, disz-, és haszongalambtenyésztők egyesü­lete rendezi. Bemutatásra kerül­nek mind a haszongalambok, mind a rop- és díszgalambok sok fajtában és pazar színváltozat­ban. A helybeli galambtenyésztők a Budapesten megrendezett Nem­zetközi Galambkiállításon kivá­lóan szerepéitek a beküldött 30 darab madárral. Magyar hegye­sekkel Koós Ferenc ért, el kitű­A történelmi versenypályázat tételei: 1. Felszabadulásunk és 15 éves fejlődésünk. 2. Század- eleji haladó ifjúsági mozgalmait Magyarországon. (1900—1918) A magyar irodalmi verseny­dolgozatokat legkésőbb 1960. áp­rilis 1-ig kell postára adni az illetékes megyei tanácsok műve­lődési osztályainak címére. A történelmi versenydolgozatok kö­zül a legjobbakat az iskolák igazgatói közvetlenül a Művelő­désügyi Minisztérium Középfo­kú Oktatási Főosztálya Oktatási és Nevelési Osztályának küldjék meg. A beküldés határideje: 1960. április 15. A rendelkezés tartalmazza még az iskolai, illetve a megyei for­dulók időpontjait. nő eredményt: 4 darab kiváló és fajtagyőztes lett. Klepács Já­nos galambjai kiválóak voltak. A magyar óriás házigalambok­kal Nemes Gyula tenyésztő ért el 2 darab kiváló és fajtagyőz­tes eredményt. Karika Károly 4 darab kiváló, Szécsi Sándor 3 darab kiváló címet nyert galam­bot szerepeltetett. Angol hegye­sekből: Bodnár Sándor 4 darab kiváló és fajtagyőztes galambot mutatott be. A nyíregyházi galambkiállítás az elmúlt évi bemutatkozó után nagy érdeklődést kelt a madár­kedvelők között. „KACSA" AZ EGÉSZ... ? Galambkiállítás less Nyíregyházán őket a beszélgetés alatt a veze­tők, ők maguk hányják-vessék meg a dolgokat. Utána: gyor­san jöjjön vissza az elnök, ma­gyarázza meg, mi is lesz az öregekkel, az őszi vetésekkel, a jószággal, felszereléssel, vető­maggal? Kialakul két tábor. Egyik ré­sze kéri. „Ide a belépési nyi­latkozatokat, írjuk alá itt azon­nal!” A többiek: „Ne lássák, hogy én leszek az első!” elv alapján amellett vannak, hogy „Adják ide azokat a nyilatko­zatokat. majd otthon kitöltjük, s jöjjenek érte a népnevelők”. — vetődött fel itt is a nagy- kérdés. —• Hát majd én. én vagyok a legidősebb, adjátok a papirt — mondotta István bácsi. És csütörtökre, december 10- re lényegében pontot tettek - a múltra a rozsályiak. Kétszázhárcm család van a községben és az alakuló köz­gyűlésen kétszázttuszonhat em­ber szorongott a kultúrterem­ben. Az Űj Éle- Termelőszö­vetkezet százhuszonnyolc csalá­dot vett fel ezen az estén tag­jai közé (hárman majd később csatlakoztak) és a megnöveke­dett közösség új vezetőséget választott, olyat, akikre rábíz­Valaki azt mondta nekem a napokban; „kacsa” ez az egész munkaverseny, fából vaskarika, felfújt semmiség, meg nagyké­pű melldöngetés. Utánanéztem, •fr Heten, mint a i>onos7ok .. Az újsághír így hangzott: „A nyíregyházi KISZ-brigádok kongresszusi versenyzászlaját a Mezőgazdasági Gépjavító Szilá­gyi-brigádja nyerte el”. A sze­relőcsarnokból éppen most kiu- bálták elő a fiúkat, mert mar lekolompólták a reggeli! dót és nagy zajjal újra nekirándult á munka. Néhány pillanat, és a kis műszaki irodában kézfogá­sokkal bemutatkozik a hús-vér „Szilágyi-különítmény”. Akár a gonoszok, számszerűit heten, olajos overólokban. Mondom, hogy a győzelem ügyében jöt­tem; 'ez tetszik nekik, elhúzzák ujjúkat az orruk alatt és meg­kínálnak egy lágymányosival. Kezdetét veszi a „kihallgatás”. ■ w * Újdonságok a nyíregyházi Állami Áruházban A gazdag áruválasztékot újfaj­ta áruféleségek bővítik a nyír­egyházi Állami Áruházban. Eze­ket az újdonságként forgalomba kerülő árucikkeket; egyrészt a magyar könnyűipar gyártja és hozza forgalomba, másrészt im­port útján a demokratikus or­szágokból vásároljuk meg. Hogy a közönség ezen újdon­ságokat mielőbb megismerje, az Állami Áruház szakembereitől kértünk tájékoztatót. A divatosztályon kapható már a magyar gyártmányú gyűrhe- tetlen férfi puplin ing 250,— Ft-ért, nagy keresletnek örvend a középpuplín ing 183,— Ft-ért. a bánion atléta-trikó 50,— Ft, bánion és nylon pulóver 230,— Ft-os egységáron. A napokban érkezett a szövetosztályra tiszta­gyapjú olasz kabátszövet, több színben, méterenként 620,— Ft­ért. csíkos, tisztaeelyem kínai íaftl 65,— Ft-ért. A cipőosztály újdonsága 'a cseh körömcipő különleges fazon­ján, több színben lCó.— Fc-tol, női j!asz fazonú fűzős félcipő bőrtalp­pal 193,— Ft-tól. Nagyon ízléses kivitelben készítették el a női műbőr útitáskát, melynek ára 290,— Ft. A műszaki- és játék­osztályon is megjelent egy pár érdekes újdonság. Kínai hőpa­lack 35,— Ft-ért. Szép kivitelű hangulatlámpák több szinten 120,— Ft-os árban. A kombinált társasjáték dobozában , 8 féle já­tékkellék található, és c$ak 80,— Ft-ba kerül. A sokféle újdonság közül csak 2gy párat soroltunk fel, melyek az Állami Áruház különböző osz­tályain megvásárolhatók; a jö­vőben igyekszünk időben tájé­koztatni a vásárlókat a keres­kedelemben megjelenő új árufé­leségekről. K. L. Valaki közbeszól Bcdnár Laci kér, hogy írjam: „Mint kiszasek, munkaversany- nyel akartuk sikerre vinni pár­tunk hetedik kongr...” És valaki közbeszól, hogy ezt az elvtárs — mármint én — „cdabentről” is meg tudná írni, ha már k kutyagolt ide a vá­rosszélre. mondjuk el úgy. ahogy történt... A huszenegyéves „fő­nök”. Szilágyi Sanyi bólint, éc gondolataival visszakalandoz az idei tavaszra. Akkor kezdődött. Kicsit bizonytalanul nyújtották fel a kezüket, amikor a válla­lásokról esett szó a szereidében. Hogyisne, hszen Kerekes Jóska, Eodnár Laci, meg Tulipán Tibi majdcsak aznap cseppent a gyárba, a brigádba, idegenből, s azt _ sem tudták, hogy álljanak meg a gépnél. Gondoltak, utol-, sónak is kell lenni, de maja meglátják, hogy alakul? Mert „déhuszonnégyest” eszkábálni, nem gyerekjáték, különösen, ha valaki eddig mást csinált. Ök meg 160 darabot Írattak a pa­pírrá: ennyit készítenek az év­ben. Ráadásnak egyhónapos idő­megtakarításra is kimondták az igent. Három ifi brigád kezdett, de egy széthullott, így a Szilá­gyi és a Sándor-brigád tagjai­nak fúj táJ-c meg a rajtot jelző sípot. Tulajdonképpen itt kezdődik a cikk.' „Fiuú...! Fiuú...!‘4 Szilágyi Sanyi: Először segí­tettünk az „újoncoknak”, aztán,, nekigyűrkőztünk. Kerekes Jóska: Hogy miért versenyeztünk? Hümm. Mert tudja, mit jelent az a szó, munkásbecsület9 Az öregek is hozzáláttak, és mi fiatalok meg csak a szánkat tátottuk volna...? Meg... hiányzott még egy kis pénz a sezlon árából... Bodnár Laci: Tudja, milyen egy klassz betétes cipőt vettem a többletkeresetből? Azt már szinte bűn a lábra hűzni... Babosi Sanyi: Közben nősül­tem. Ebből már tudhatja, hogy miért igyekeztem... Tulipán Tibi: Ja, meg emlé­keztek? Egyszer csak jön a Ke­rekes, és kiáltja „fiúúúú...! fiúúúú..Hát nem apa lett be­lőle..!? Hét mozijegy... így. így. Beszél a hét legény, az új nagykabátról, a fényképe­zőgépről, a három nősember gondjáról,, örömeiről, az ezerhat- izázferintos átlagkeresetről, a Szilágyi Sanyi csa'ádfenntartósá­gáról. És amikor újra kérdezem, miért is indítottak munkaver­senyt, sok ránccal a homloku­kon kutatnak a szavak után. Hogy is magyarázzák csak meg..? — Hát... kell a pénz. Meg... ha az ember a másikkal is tö­rődik, segít neki, olyan jő látni az örömét. Tudja, hogy van az már ilyenkor. Akár egy család... , Már még moziba is együtt Járunk. Egy sorba, mind a he­ten. .. Kisimulnak a ráncok. Amikor meg ugratni akarom őket, hogy állítólag szétrakják a brigádot, felmordulnak: „Azt szeretnénk látni...!!” Vágyak • •• álmok... Egyszóval városi győztes lett a Szilágyi-brigád, a napokban- kapják meg a zászlót. Nincs menekvés, kérik, ki ne hagy­jam a riportból, hogy már újabb felajánlást tettek, április négy­re: tíz nappal előbb fejezik be az első negyedévi munkát, fel­használják a hulladékot, ésatöb- bi. Mert nem kell ahhoz szemi­náriumra járni, hogy az ember megértse: miként lesz nagyobb a kenyér. Fiatalok, átlag 23 éve­sek és a napjaik tele vannak reménységgel. Szilágyi Sanyi technikumba jár, érettségizni akar. . . Babosi házat vett, új bútort akar nyá­rára. .. Bodnár, meg Tulipán azt szeretné már látni, hogy a KISZ élet felfrissüljön, ök ledolgoz­zák érte még a csillagot is az égről... Kerekes a legnagyobb titkát árulja el: munkásőr akar lenni. Hegy miért? Az egész család ott van ötvenhat óta, csak egyedül ő lóg ki a- sorból. Na meg, látnám csak. milyen szé­pen tud aludni a kisfia. Sok­szor lábujjhegyen jár, nehogy megzavarja az álmát. v ♦ Valaki- azt mondta nekem a napokban: „kacsa” ez az egész munkaverseny, fából vaskarika, felfújt semmiség, meg nagyké­pű melldöngetés. Utánanéztem. ­Angyal Sándor r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents