Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-20 / 301. szám

Kérdések - Feleletek - £$y@rf QSOk Kedves pajtások! Múltheti rejt­vényünkre (NEMREG VOLT...) meglepően sok megfejtés érke­zett. A rejtvény helyes meg­fejtése: MSZMP KONGRESZ­SZUSA ÉS HRUSCSOV ELV­TÁRS LÁTOGATÁSA. Vizsz.: 1. A rejtvény megfej­tése. 11. Töszámnév tíz alatt. 12. Ilyen káposzta is van. 13. Erő­dítmény. 14. Atilla mássalhang­zói. 15. Akna háromnegyede. 16. Évszázad oroszul. 17. Előd. 18. Azonos magánhangzók. 19. KEA. 20. Kőbe váj. 21. Tas keverve. 22. Végtag. 23. Magot szór a barázdába. 24. Szemlélj! 25. Nagy ellentéte. 26. Gyógyuló seb. 27. Talál. 28. Fürödnek benne. 29. KEW keverve. 30. Öcska, ré­gi holmi. 31. Éjszaka. 32.' Kis patak. 33. Fizikai egység. 34, Csehszlovákiai folyó. 35. Fáj, ke­verve. 36. Hogyan, németül. 37. Gyom. 38. Fonó keverve. Függ.: 1. Férfinév. 2. Férfinév. Könyvjutalomban részesültek: Borbély Mariira, Nyíregyháza, Körte u. 33. Dobránszki György, Nyíregyháza, Lehel u. 3. és Hirka Veronika, Tisearád, Pe­tőfi út 131. 3. Két végén csonka tégla! 4. KY. 5 Bányában van. 6. Enyém, latinul. 7. Igekötő. 8. Egy esz­tendős. 9. Ollós vízi állat. 10. Részvénytársaság visszafele. 15. Kerület rövidítése. 16. Hibát kö­vet el. 17. Évszak. 19. Kétfülű kosár. 20. Ut ikérszava. 21. Év­szak. 22. Kicsodád? 23. Világta­lan. 24. Tagadó szó. 25. Veszte­ség. 26. Agg. 27. Logaritmus rö­vidítése. 28. Vágóesaköz. 29. Ausztria fővárosa. 30. Majdnem Lázár! 31. Majdnem éjfél! 33. Nőnemű névelő a németben. 34. Fém. 35. Mértékegység. 36. WP. 37. Megül része. 38. Rokon ma­gánhangzók. Beküldendő: a vízszintes 1. megfejtése. HASZNOS a cipcrkezelésről Sárga és barna cipők tisztítá­sa: Finommá teszi a barna és sárga cipőket a következő ke­verék: hat evőkanál fölözött tej és két evőkanál terpentin. Ezzel jól dőzsöljük át cipőnket. Ha megszáradt, cipőkrémet kenünk rá... Finom bőrcipőt puhán és tisztán tarthatunk, ha többször bekenjük tojásfehérjével, vagy vazelinnel. Cipőnket vízhatlanná tehetjük, ha alaposan lenolajjal dörzsöl­jük át Jó talpvédőanyagot ké­szíthetünk a következő módon: tíz rész parafint olvasztunk, be­leteszünk ugyancsak tíz rész len­olajat, s végül két rész terpen­tinolaj at. A keveréket még me­legen kenjük rá a cipőtalpra. KöaeletMt a karácsony Ebédel a fakir. Lakásgondok — gondolatok : Ugye, milyen öröm szép és ; jó lakásban lakni? Tudják ezt ■ 1 nagyon sokan, de nem kis ; számmal vannak olyan csaíá­' dók, akik nem részesei ennek ; az örömnek. A mi városunkban ■ többszáz olyan ember, illetve ;; család él, aki reggel azzal éb- | red és este olyan gondolattal ;; fekszik, hogy mikor oldódik ■; mag a lakásgondja? Ezeknek az ' embereknek nem kell már ar- ; röl beszélni, hogy mi a türel- !! messég, a várás, a reményke- ; dés. Évröl-évre sokan kapnak új ; lakást a tanácstól, de mégsem ! annyian, hogy ne lenne lakás- ;: nélküli, akiknek kérvényeit ki ! 1 tudja hányszor lapozták már ;; át, panaszát hányszor vizsgálták y ki a lakáshivatalban. Igaz, va- label laknak ezek az emberek. < • Meghúzódva a szülőknél, vala- melyik rokonnál, vagy romos • j házban. Sajnos, Nyíregyházán ;; annyi sok rossz lakás és rossz ; > körülmények közt lakó van, ;; hogy a tanács nem győzi gyo- ; > gyítani az ilyen sebeket. Alig, :: hogy kiköltöztetnek életveszé- J lyes lakásból 8—10 családot, I máris újabb 30—30 életveszé­lyesről jön jelentés. Ezek az emberek, a lakásra várók gyak­ran mondják, hogy könnyű an­nak beszélni, akinek van ké- nyetmas szép otthona, lakás*. S van igazuk ebben. Lakásra várók som áH a la­káshivatal előtt. Ott kérnek, panaszkodnak, düböngenek *6 sírnak is némelyek, Hiába mondták annak a* embernek, aki nem teheti, hogy takaré­koskodjon és építsen magának állaim ketesöaaei családi há­zat! Akik tehetősebbek, áh»* építenek. Ez évben a megyében 766-an építettek állami támoga­tással. S jövőre is mintegy 800-an kaphatnak építési köl­csönt. Sokan „próbálkoznak” építeni és ehhez különböző le­hetőségeket felhasználnak. Sok embernek sikerül, s némelyek­nek nem futja a megtakarítóit és kölcsönzött pénzből. 1956 után városunkban sok száz lakást „vesztettünk” aszal, hogy a háztulajdonosok igényt támasaíottak a nékik renddé*» ben biztosított szobákra mégj akkor is, ha a szobák száma. » szükségletüket meghaladja. So-, kan laknak két-három szoba* lakásban, holott egyszobás la-j kacsai is beérhetnék. Vannak magános öregek és gyermekte- len házaspárok, akik élvezik két-három szoba kényeimét. Jobb esetben a szükségesen le­lüli szobát bebútorozva kiad­ják. Az ilyen, kizárólag a saját házban lakó emberek belátásán* jóakaratán múlik, hogy meg­osztják-e házukat valamelyik rászoruló házaspárral, család­dal. Ha az ilyen öregek és gyermektelen házasok egy M-} csit jobb belátással lennének*! tudnának segíteni a lakásgon­dokon! Több százan juthatná­nak Nyíregyházán lakáshoz. KIK-házukban is nem W»; számmal lakik olyan család, aki a szükségletén felül bérel’ szobát a nagyobb kényelem miatt, nem utolsó sorban azért, mert nem sok a lakbér, amit a lakásért fizet. A lakásra váró emberek és asszonyok beszélték, hogy emelni kellene a lakbé­ren ott, ahol a több szoba/ luxus-számba megy. Aki na­gyobb kényelmet akar magá­nak a. jelenlegi helyzetben, az legalább fizessen többet érte. Talán ha így lenne, jobban meggondolnák egyesek, hogy hány szobás lakást lakjanak. És nem ártana, ha a vállalatok, hivatalok, intézmények is töb­bet gondolnának a lakáskiuta­lásra váró emberekre, amikor' a® irodákkal terjeszkednek! Bizonyára 16 év múlva » lesznek lakásgondok, de remei-! jük, hogy kevesebb számban, mint most. Tegyük társadalmi ügyé a*t, hogy minél kevesebb csatádnak kelljen sokáig őrlőd­ni áz életüket megkeserítő la­kásgond miatt. Beszéljenek er­ről a családokban olyan érzé­sekkel, mintha őrajtuk kellene segíteni, akkor talán a szeretet és az akarás jegyében közelebb fogunk kerülni a lakásgondok enyhítéséhez, a régi problem» megoldásához. "■í <>. a., Fertőző a fogszuvasodás Egyes külföldi kutatók véle­ménye szerint a fogszuvasodás fertőző betegség. Ugyanis' á la­boratóriumi kísérleteknél sike­rült a fehér patkány esetében a togszüvásodást egyik állatról át­vinni a másikra. Az orvostudo­mány eddig is tudta ugyan, hogy a fogszuvasodás kifejlődéséhez baktériumok járulnak hozzá, ed-; dig azonban úgy vélték, hogy! azok a levegőből kerülnek a száj-’ ba, A legújabb kísérletek sze­rint kiderült, hogy az állatok! megfertőzték egymást és feltehe­tő, hogy a fogszuvasodás az em­bereknél is fertőző megbetege­dés. — Kérlek, Egon ne kínozd a macskát... Fakírok télen: — Milyen jó lesz majd leszálláskor! — És most mondja el a hallgatóknak, hogyan csi­nálta? Uienspiegel és a nyúl Ulenspiegelnek ha­mar ment a csíny- levés. Be is bizonyí­totta ezt a lipcsei szü csőknek böjtnap estéjén, amikor va­csorára gyűltek ösz- sze. Hogy, hogy nem, aznap este vad- j pecsenyére áhítoztak. I Neszét vette ennek Uienspiegel. Volt. a fogadósnak egy szép kövér macskája. Ulanspiegel zekéje alá kapta a macskát, a szakácstól meg nyúlbőrt kért. Ka­pott is. Abba varrta be a macskát. Aztán paraszti gúnyát öl­tött magára, odaállt a városház kapuja elé és addig ácsorgóit a „vaddal", míg ar­ra nem került az egyik szűcs. — Jó kövér a nyá­lam. Nem vénné meg? — kérdezte tő­le Uienspiegel. Egy-keitőre meg­egyeztek: négy ezüst garast kapott a nyá­lért. Vitte is nagy garral a szűcs a zsá­kot a céhmester há­zához. Már együtt voltak mind. — Itt hozom a legszebb eleven nyá­lat. amit ebben az esztendőben láttam!' Sorra tapogatták a mesterek; szörnyen fájt rá a foguk. El­eresztették a jószá­got a kert tisztásán és még ' egy kutyát is hoztak, hagy fo- gócskázzanak egy kicsit. Lementek mind «&{ szűcsök a kertbe, hogy lássák a haj- i szót. De a „nyül”’. nem szaladt el, uccu,j felmászott a fára, j Onnan kiáltotta pa­naszosan: miaui Amikor a szűcsökj ezt látták, iszonyúan dühbe gurultak: gye-íj Tünk, mesterek, gye~ rünk utána! 4éíiöh-\ ütjük a gézengúzt!' Hanem U lenspieget addigra már gúnyát cserélt és úgy /elvál­tozott, hogy aligha! ismertek rá. Képes h u m e r *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents