Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-18 / 299. szám

Úiépítök között Ifjúság! nap a mátészalkai Esze Tamás gimnáziumban Az iskola igazgatója, Puskás a három méter széles ország­úton csak úgy tud előzni, kitér­ni a gépkocsi, vagy egyéb jár­mű, ha az egyik lemegy a kö- vesútröl. A Tisza vasvári és Ti- szavid közötti útszakaszon sokat bosszankodtak ilyen esetek miatt a gépkocsivezetők és a környék­beli gazdaságok fogatosai, ze- toioeai. Nyálon megjárja, ne ősz­nél olyan sár van a kövesút szé­lén, hogy néhol tengelyig süpped benne a jármű. Ezen az állapo­ton változtatnak a Közúti Üzemi Vállalat dolgozói: hat méterre kiszélesítik a kövesutat. Naponta két útépítő munkás | húsz négyzetméternyi út kövezé­séhez ássa ki az ágyat a kavics­24 embernek, — A brigád becsülettel teljesíti a vállalattal szembeni kötelességét: jói dolgozik. Viszont a vállalat a munkásokkal szembeni köteles­ségét nem teljesíti kielégítően. Panaszkodtak a munkások, ami­kor a munkahelyen beszéltünk velük. — Akárhogy is igyekszünk a munkával, ettől még nem lesz tartósan melegünk. Fázunk! Reg­geltől estig a' széles országúton, sárban dolgozunk. A vállalat központjából huszonnégyőnknek nak. Felváltva csákányozzák a kemény, agyagos talajt. Amelyi­kük ebben a t unkában elfáradt, cserél társával, aki a fellazított földet lapáttal az árok szélére szórja. Nyomukban követ rak­nak a munkások, s távolabb a friss kőágyon Szolyka Péter kor­mányozza az úthengert. Nagy József 24 fős brigádja az év eleje óta együtt dolgozik. Va­lamennyien tiszakanyárj embe­rek. Jól teljesítenek, jól keresnek. Naponta a 24 tagú brigád 30 munkás normáját teljesíti. A ke­reset havonta 1400— >300 forint még ilyenkor is, mikor n hideg miatt nem haladnak olyan gyor­san a munkával, mint nyáron. bérem vattás ruha! három vattás ruhát küldtek!! Hogy gondolják, hogy férünk be­le ennyien? — mondta Tahirák József. — Hideg a munkásszállásunk, nincs benne kályha. Az estéket kártyázással ütjük el, mert nem kapunk újságokat, könyveket, örülnénk, ha lenne egy olcsó kis rádiónk, amit már régen meg­ígértek a központban, de még mindig csak az ígéretet hallgat­juk. Jó. hogy a vállalat szakszer ve­zeti bizottságának titkára a mun­kahelyeken összegyűjti a mun­kások panaszait. Csak az kell, hogy, a panaszokat el is intézzék! GysrM, fíáfc...! — Ha tapasztalni fogjuk, hogy többét törődnek velünk a válla­latnál, még jobb kedvvel fogunk dolgozni, versenyezni! — mondta Nagy József brigádvezető. A körbeálló munkásokhoz .fordult! aztán: — Gyerünk fiúk. folytas­suk a munkát!..’." A csákányok! magasbaiendül- ' tek, aztán; lecsapva befuródtak a ■ kemény földbe, s emberfej-nágy- ságú darabokat szakítottak le. Távolabb a sárban szuttyogtak a bakancsok. A munkások lapátol­ták a sarat. Arcukat pirosra csípte a hideg; a szél. Már alko­nyodon. Siettek a munkával, hogy sötétedésig befejezzék a reggel -kit ) ott útszakasz . szélesí­tését. . (O. A.) Kálmán, Bíró Lajos tanár és Horváth Piroska tanárnő sokat segítenek a KISZ-szervezetnek a fiatalok nevelésében. Nemrégiben arra határozták el magukat, hogy ifjúsági nap keretében foglalkoz­nak a mezőgazdaság szocialista . /szervezésének kérdésével. Mint­egy 500 fiatal hallgatta meg az A debreceni Fényképész KTSZ kezdeményezésére az ország fény­képész ‘ szövetkezetei december C—i). es iu én országos - fénykép­kiállítást és versenyt rendeztek. A versenyen és kiállításon résztvetl a nyíregyházi Fényké­pész KTSZ is, 20 darab 30-szor 40-es művészi portré-fényképpel, érdekes előadást, melyet a járási KISZ-bizottság egyik munkatársa tartott. — Megismerkedtek. a*: MSZMP október 22,-i határozatá­val is. Az előadás után a fiata^ lók csoportokat alakítottak s részben az előadás, részben ásó­ját tapasztalataik alapján be­szellek; meg a mezőgazdaság •át­szervezésének kérdéseit; • s egyéni második díjat nyert (. A szövetkezetek elnökei eSi*- tározták, hogy a versenyt és ki­állítást a szocialista-realkjta fo­tóművészet fejlődése érdekesen minden évben megismétlik.- ? A kiállított képek rövidesül* megtekinthetők a nyíregyházi FÉNYSZÖV Zrínyi Ilona utcai kirakatában. ' Nem ívd számolni a bérelszámoló?! Aktuális vita egy népi ronl4a ni oly amolii ■ ■ . • . : ' ■ ' Tologatás a nyíregyházi III. kerületben Sajtos Lajos panaszkodott, hogy a központ nyolc napi bérét elfe­lejtette elszámolni és kifizetni. A bérelszámoló Háda István bé­rének elszámolásakor sue össze­adásnál 25 órát tévedett; s eny- oyivel kevesebbet fizettek ki a munkásoknak. Kiss Gyulának ^elfelejtették” kifizetni a külön- élési pótlékot. Tárkányi László, sem kapta meg az idénypótlékot. A közelmúlt napokban, nagysi­kerű egészségügyi filmvetítést rendezett a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Mándotk és Tiszaé mogyorós községekben. Az elő­adáson a szívsebészetről és az éltető napsugárról kaptak tájé­Tahirák Istvánnak négy napi munkabére kimaradt az elszá- mlásból, a fizetésből. — Törődjenek a központban jobban velünk! Foglalkozzanak panaszainkkal! Számolják el ren­desen a bérünket, ne kelljen szinte minden fizetéskor rekla­málni! — mondták a brigád tag­jai. koztatást a falusi emberek. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy Tiszamogyoróson az előadást kö­zel félezer ember tekintette meg. Mándokon a TBC iskolakórház­ban tartották meg az előadást. Este hat óra. Az eső csendben szemerkél. A Dimitrov utcai ál­talános iskola ablakain fény szű­rődik ki. A barátságos, meleg, tanteremben vagy negyven fel­nőtt szorong a gyermekek' szá­mára méretezett padokban. Nők, férfiak, fiatalok, idősek. A. legkü­lönbözőbb foglalkozásúak: tsz­tagok,, egyénileg dolgozó parasz­tok, nyugdíjasok, értelmiségi dol­gozók, háziasszonyok. Párttagok, pártonkívüliek. A Hazafias Nép­front tanfolyamának hallgatói- Nyíregyháza III. kerületében. Feszült figyelemmel, csendben hallgatják Farkas Géza általános iskolai tanárnak a szocialista és a kapitalista mezőgazdaságról szóló, tényekkel alátámasztott ak­tuális előadását, amelybe saját édesapja életét is beleszőtte. Az előadás alatt. á jelenlévők élénken helyeseltek: .„Nálunk nem a kisparaszti gazdaság erő­a rendet... A zárszámadások is j gazdagok voltak; Kiss János családja most ie huszonötezer forintot keres a közösben. Es ő? Megelégszik tízezer forint tiszta jövedelemmel. Vágyott vissza. Sokat töprengett. Be­fogadnak? Megbocsát tanak? Nem követtem el olyan bűnt, amiért kirekeszthetnek? Nem bántottam senkit, semmit — nyugtatta magát. S amit mond­tam. .. ott, mindjárt megbán­tam. Csak szégyelltem vissza­vonni... BORAI PÁL NEMRÉG felvé­telét kérte a tiszadobi Tán­csics Tsz-be. Izgatottan foglalt helyet a közgyűlés .termében. Nevét . említették. Összerezzent. Riadtan nézett körül. Egyik szomszédja biztatóan nézett vissza , rá. S mikor látta az egyszerre magasba emelkedő kezeket, az .Öt visszafogadó munkáskarokáf, szeretett vei .a felállni. mindenkit • magához szorítani, megköszönni • a bizsu­mat. Jólesett újra a régi isme­rősök. barátok. munkatársa* k rzolt, ülni. íjlthon.' Mert -újra azt érezte. .hazalalált. ; öié. közé. • Helyesen cselekedtek ~ a Tán­csics’ tagjai, hógy visszavették a nagy családba Borai Pált. A tiszadobi kommunisták megér­tették, hogyan kell helyesen cselekedniük a kongresszus szellemében. (N. T.) SOKAN ÁLLTÁÉ, a szövet­kezet udvarán. Megbolygatott méhkashoz hasonlított a téesz. Különösen akkor lett teljes a zűrzavar,; mikor valaki szóba- hozta: fel kell oszlatni a Tán­csics téeszt. Néhányan azt akar­tak azonban, akik mindent el­szól Az ellenforradalmi hul­lám erősödése ellenére is vol­tak azonban ,akik mindent el­követtek, hogy együtt marad­jon a nagy család. Ezt a kom­munisták akarták, mint any- nyiszor már Tiszadobon. Tud­ták, néhányan hőzöngenek, mert felöntöttek a garatra, vélt sérelmekre, hivatkoztak, $ fűtöt­te őket' az egyre sűrűbben ér­kező rémhírek hatása is. A megbomlott rendben néhányan elvesztették a fejüket. Olyat is mondtak, amit később ugyan megbántak, de akkor, ötvenhat őszén tele torokkal kiabáltak. Borai Pál becsületesen dolgo­zott. nem volt hangoskodó, most azonban ö is megtévedt. Felíndültságában azt találta mondani: „Nem maradok söp­redék között”. . NYOLC HOLDDAL lépett be a Táncsicsba. A munkával, jö­vedelemmel meg volt elégedve. Pénz is volt a háznál mindig. Akkor azonban azt hifié: job­ban jár, ha visszatér nyolc holdjára. Sokan hitték ezt. Ez nem is lett volna hiba, hisz később ő is meggyőződött ’volna tettének helytelenségéről, de el­hamarkodott döntését. a „söp­redék” szóval is tetézte. Akik hallották, megdöbbentek. Az az ember nyilatkozott így, akinek szava sem volt a grófi világ­ban? Kinek az utóbbi években, különösen amióta téesz tag volt, mindenbe joga volt bele­szólni?! S amit mondott, ha az elfogadható volt, figyelembe is vették. És mégis azt mondta: „söpredék”. Azokra, akikk ü együtt élt, dolgozott, küzdött a jólétért. Szótlanul, álltak egymás mellett az. emberek. Nagyobb erővel hatolt éz Boraira, mint­ha nekirohantak volna. Nem tették ezt a közösbeliek. Tuc- ták, talán abban a pillanatban megbánta tettét. S ez még. job­ban elgondolkoztatta... TÖBB MINT HÁROM ÉV telt el..azóta, Sok mindén tör­tént. A közösbeliek nem hara­gudtak, Borai nem közeledett a téeszhez. de azok sem ked­veskedtek. Borai azt hitté, me vetik, széniére hányják botlá­sát, ha esetleg közeledik.- Egv- szer nem akart, máskor félt. szégyellt szólni. Az ötvenhatos kilépők zöme még ötvenhét ta­vaszán visszalépett. Be is fo­gadták őket., ö azonban várt. Azt hitté, nem nyer megbö- csájtást szóbotlásáért. Érezte azonban, nem hagyhatják ma­gúra egy életen át. Fájt a szi­ve, mikor traktoi helyett az eke után gyalogod, arató-csép­lő masina helyett közzel vágta \agysikern filmvetítés Mándokon és Tietmmogyoróson szakos tönkretételén keresztül alakítják ki a nagyüzemeket, nem a tőkések, érdekében, ha­nem a dolgozó nép, a dolgozó pa­rasztság jólétének növelése érde­kében, a dolgozó parasztsággal együtt — és nem ellenére —..ön­kéntes alapon teremtődnek meg a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek.” , Jobb » traktor, mint a ló A vita, a beszélgetés során c) is mondották, hangsúlyozták a nagyüzemek fölényét a kispa­raszti gazdasággal, szemben. így beszélt' többek között Czirják András agronómus, aki tények­kel, számokkal igazolta saját ter­melőszövetkezetének fejlődését, És — mint mondotta — az ottlé- vö 70 tag még többet, még job­bat akar. Helyesen gondolkoztak akkor is, amikor a lovak egy Ré­széért Zetort, rfleg egy.. „Fürgét” vettek. Kell a gép, hogy az em­ber munkáját megkönnyítse. Ke­vesebb az „eltartása” is, hiszen egy pár 16 évente mintegy 40 ezer forintot „emészt? • fel és mennyivel kevesebb munkát vé­gez! A traktor, ha áll, nem „eszik”, Hát piég .a munka .mi­nőségének különbozete!' Olcsóbb A parasztembernek a termelés, meg több as, ha gé­pekkel végzik. ' 4 Katona András nyugdíjas sem a saját problémájáról beszélt. fA nép jólétét látja maga előtt, ami­kor az önköltségcsökkentés je­lentőségét a nemzetközi kereske­delem szempontjából hangsúlyoz­za. Ehhez gépek kellenek. Kévés emberi erővel, sokat, jót tani be a földről. Olcsóbbáé teh- ni a termelést! Erre a kispárecíla nem alkalmas és nem is képes rá.- Milyen jó lenne azt látni, hogy 30 telién melleit ne 6--* ember legyen, hanem csak ’kettő es • ezek is: tokéVtPsen el tudjak látni a teheneket, • perszé a írj©- ciern nagygazdaságban. Ilyesrpíije törekednek a voi termelőszöveÖg- zeteink is és Diztos, hvgy mjagvr-s fogják valósítáinii- • meg kell iámulnitt vezetni a nagyüzemei Keserű szájízzel beszélt a le­tűnt korszak boletta-rendszeréről Hidas Ferenc, két és fél holdas egyénileg dolgozó paraszt. Bizony akkor ez a kevés földje is 6 da­rabban volt. Nagyon sokat pró­bált az életben, felesbe is bérelt földet László-tanyán, mégsem boldogult úgy, ahogy kellett vol­na. Volt olyan időszak,’ amikor neki is jobb volt, hiszen 'tsz-tag volt, déhát kilépett. De nem ha­ragszik ő a. téeszre. Jó- az a nagy­üzem, csakhát.;; fel kell rázni a parasztot, „tudást” adni neki — vagyis felvilágosítani. Nem is­merik elég jól a téesz felépíté­sét, az alapszabályt. Nem lehet tagadni,, hogy a téesz mélyen eresztett már gyökeret, de a tere­bélyesedéi valahogy nem megy úgy, ahogy kellene.. Csak azok a rosszul dolgozó téeszek ne len­nének, mert azok elég .sokat ár­tanak. Persze azért van sok jó termelőszövetkezet is. No meg a szakembereket is jobban ki kel­lene használni, necsak féllábbal legyenek ott, hanem teljes szi­vükkel, eszükkel. Az is jó fen«e, ha kinevelnék a megfelelő saak- képzett vezetőket, hiszen a volt 18 holdas dolgozó paraszt, tudása már nemigen elegendő á .tötob- száz, vagy ezerholdás nagyüzem irányítására. Még aztán’ á ‘ téesz lehetőségéit is jobban ki Kellene használói. Nem kéne .azokat ma­gukra hagyni’. Több technikát a termelőszövetkezetbe! És vala­hogy úgy van, hogy ha a dolgozó paraszt megtalálja számítását a téeszben, még - vásbunkóval sem lehet onnan kizavarni/ Persze, nem úgy gondolja, , hogy először teremtsük meg a, nagyüzemet jól felszerelve gépekkel, meg” szak­képzett vezetőkkel, • és majd az­után fog belépni a dolgozó pá­raszt. összefogással, az emberek közös erejével ésraz állam se­gítségével kell ezt megvalpsitahí-'” Érdemes volt... Néhány hozzászólás hangzott csak el, inkább beszélgetés volt, de ebből is kicsendült, hogy a jelenlévők egyetértenek a tsz- mozgalommal, nem kívánják a kapitalista nagyüzemeSítést. Lát­ják a eélt: a szocializmus felépí­tését és az eszközt, a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, látják a történelmi fejlődést, Hasznos volt;.; Érdemes-hall­gatni a Hazafias Népfront elő­adásait, hiszen az emberek vár­ják az okos szót, szeretnek be­szélgetni, vitatkozni. Megértik, mit akar a párt, mit akar a kor­mány: Egy szebb, egy boldogabb, békés jövőt a dolgozó népnek és ezért tenni kell! : _ : Szigetvári, Lajos, 2 Országos lényképkiállítáe és verseuy Üebreeenbeu VISSZA TÉRÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents