Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-18 / 299. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ära 50 Siller 1959. DECEMBER 18, PÉNTEK Útépítők között (Riport a 2. oldalon.) Visszatérés (Cikk a 2. oldalon.) I szocialista kereskedelem vámszedöi (Cikk a 3. oldalon.) Mezőgazdaságunk a pártkongresszus tükrében Ma tarba első közös tanácskozását Szamosbecs termelőszövetkezeti község dolgozó parasztsága \ párt VII. kongresszusár* nak vitazáróján Kádár János elvtárs többek között ezt mondotta a mezőgazdasági kérdésekről: „Annyi szó esett róla, hogy egyes budapesti küldöttekben már az a gondolat is felvetődhetett: — Mi ez? Mi valami mezőgazdasági kongresszusra tévedtünk? Nem, ez pártkongresszus volt — szögezte le Kádár elvtárs —, de azért jó azt világosan látni: egész pártunk előtt most a mezőgazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés.” Döntő, mert iparunk termelése a felszabadulás óta három és félszeresére növekedett, ugyanakkor a mezőgazdaság csupán 15 százalékkal termel többet, mint 1938-ban. Olyasféle ez a helyzet, mint amikor egy gazdának kiváló lova van és kevés tejet adó tehene. Van mivel járni, tudja a földjét is művelni, de nem nagyon van mit eladni, sőt ahogy nőnek a gyerekek, lassan már azoknak sem tud elég tejet adni. jV épgazdaságunk lova, az 1' ipar jól húzza a szekeret, de a szekérderékba kevés tejet, vajat, húst ad a mezőgazdaság. Az új Pannónia motor, amiről Kádár elvtárs beszélt a kongresszuson, acélból, gumiból, és egyéb olyan anyagokból van szerkesztve, amiknek tekintélyes részét külföldről szerezzük be. Mindezekért vajat, hízottsertést, almát, aprómagot és egyéb mezőgazdasági terményt kell adni. Igen ám, de nem jut, mert ahol felszabadulás előtt 100 csirkét neveltek, ott most csak 115 darabot tartanak, viszont 100 kerékpár helyett legalább 350 fut. Ilyen formán a mezőgazdaság elmaradottsága fékjévé vált az ipar továbbfejlesztésének is. A falusi lakosság táplálkozása összehasonlíthatatlanul jobb a felszabadulás előttinél. Elmúlt és egyes helyeken el is felejtették azt az időt, amikor úgy jellemezték a falut: a paraszt csak akkor eszi meg a csirkét, ha ő maga, vagy a csirkéje beteg. Az igények még tovább nőnek, falun és városon egyaránt. Nem hinnénk, hogy egyetlen paraszt- ember is akadna, aki annak örülne, hogy a városra került fia, lánya ne tudna jövőre több húst, vajat venni, mint az idén. A jelenlegi terméseredmények a mezőgazdaság korszerűtlenségének következményeként semmi biztatóra nem engednek következtetni. Tizenöt év alatt 15 százalékos hozamnövekedés — ez is jórészt a szocialista szektorok terméstöbbletéből adódik — igen lassú ütem, akár az iparhoz, akár az életszínvonal növekedéséhez hasonlítjuk. JVI egyénk terméseredményeiiTi vei lapunkban már többször foglalkoztunk, most a kongresszuson országos méretben is hasonló adatok szerepeltek. Az állami gazdaságok például búzából 13,4, a termelő- szövetkezetek 11, az egyéni gazdaságok pedig 8,6 mázsát termeltek holdanként. Nem nehéz kiszámolni, hogy a három és félmillió hold kenyérgabona — amit országosan vetünk — hány mázsával adna többet a népgazdaságunknak, ha minden föld nagyüzemben teremne. Ezek a számok még csak azt mutatnák meg, hogy mázsákban mennyivel több verejtéket hullatnak az egyéni parasztok- a nadrágszí j-parcel- lákon: minden hold föld felszántásakor 28 kilométert gyalogolva, vagy a kaszanyelét szorongatva, mint a nagyüzemben géppel dolgozó szövetkezeti parasztok. Ilyen megfeszített, embertelen munkával sokkal kevesebb árut juttatnak a városnak, mint a néhányéves nagyüzemek. A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet a községi területének egyharmadán gazdálkodott ebben az esztendőben és kétszer annyi árut adott el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A jékei kis szövetkezet csupán 180 holdon dolgozik, erről a területről 78 darab hízót adtak el és az egész községből, több mint hatszáz holdról az egyéni parasztok csak 50 darabot hizlaltak eladásra. A kongresszus leszögezte azt is, hogy a parasztságot nemcsak gazdasági okok tartják vissza — legtöbb helyen a nagyüzem fölényét már elismerik — hanem a kapitalizmusból hozott maradvány, a jövőtől való félelem is visszahúzó erő, mert a múltban csak az számított embernek, akinek földje volt és annál nagyobb volt a tekintélye, minél nagyobb darab földje volt. A földért sokszor szülőt, testvért sírba kergettek. A mi társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a becsületes munka a mérvadó. Aki a munkát nem kerüli, az a termelőszövetkezetben boldog, szabad emberré válhat. Az emberek, ha összefognak, legyőzik azokat a természeti erőket is, amikkel szemben eddig tehetetlenek voltak. A csengeri járás Szamoson túli községeinek igen nagy problémája a belvíz. Eddig akármilyen szorgalmas is az egyéni gazda, ha mindennap a vizet eresztette volna a földjéről, akkor sem tudott volna védekezni, sőt még egy község összefogva sem tudta megoldani a problémát. Most a szövetkezeti községek társultak, ösz- szeíogott az egész Erdőhát. A A helyes, türelmes felvilágosító szó, a Dózsa Termelőszövetkezet mindjobb eredményei megtalálták az észhez és a szívhez vezető utat Szamosbecs dolgozó parasztsága körében. Az elmúlt naplókban hetvenöt családdal és 570 hold földdel gyarapodott a szamosbscsi Dózsa Termelőszövetkezet s a község 143 dolgozó paraszt családja — három-négy kivételével — termelőszövetkezeti községet alakított. A közös gazdaság egyik termelési erőssége lesz a 150 holdas gyümölcsöskert. A meglévő szövetkezeti gyümölcsöshöz a most belépő családok 85 holdat vittek a közösbe. Az új termelőszövetkezeti parasztok jó hangulatban, nagy várakozással tekintettek az első közgyűlés elé, amit ma tartanak meg, és ahol meghatározzák a termelőszövetkezeti község első lépéseit, hogy tovább haladjanak a megkezdett úton. Szovjet rakéták a sztratoszférában Meteorológiai rakétakísérlet a Csendes-óceánon jövő tavaszon már előre elhatározott terv szerint vezetik le a vizet egyik község határából át a másikon egészen a Szamosig. Van olyan hely, ahová víz kell, mint a csaholci és túrri- csei határ, itt pedig a két szövetkezeti község dolgozói összefogva építik meg a főcsatornát a Túrtól. Sok hasonló példát lehetne még sorolni, hogy eddig milyen eredményeket értek már el és milyen lehetőségek vannak, amiket már az első években ki lehet aknázni. A az ötéves terv irányelvéit, n kongresszus jóváhagyta miszerint a mezőgazdaságban 30—32 százalékkal kell növelni a terméshozamokat. Ezt a kisüzemben nem lehet elérni. Sürgősen le kell rakni a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is, hogy az ötéves terv végére a kijelölt szintet — amit az élet, a magyar nép jövője kíván — elérhessük. Falvainkban most ismerkednek a kongresszus anyagával. Ahol türelmesen, meggyőző szóval magyarázzák, máris számos dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti utat. A vetés és a betakarítás befejezése óta megyénkben mintegy 2300 dolgozó paraszt, közel tízezer hold földdel lépett a termelő- szövetkezetekbe. Nyolc új termelőszövetkezeti község született ez idő alatt. Megvan a feltétel ahhoz, hogy a következő hónapokban, amikor a kongreszc szus eszméje minden falusi dolgozó .házába eljut, újabb nagy epésekkel haladjunk előre a kongresszus jelölte úton, a szocialista mezőgazdaság megteremtése felé. Csikós Báláz A 3004/1-es kormányhatározatban az 1959. évre előirányzott tenyészállat-szállítmányokat mindenütt megkapták a termelőszövetkezetek, sőt egyes állatfajoknál máris jelentős túlteljesítés tapasztalható. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda igazgatóságán elmondták, hogy a termelőszövetkezetek közös állatállományának gyarapítása, illetve feljavítása érdekében több mint 31 500 tenyész-szarvasmarhát, továbbá 32 500 tenyészkocát, csaknem hét és félezer anyajuhot és körülbelül 900 000 tenyészbarom- fit adtak át. A közös gazdaságoknak juttatott tenyészállatok száma több tízezerrel haladja meg az előirányzatot. A tervek szerint 1960-ban még ennél is nagyobb segítséget nyújt az állam a termelőszövetkezetek közös állatállományának kialakításához: tenyész-szarvasmarhábol 38 0G0-et, kocából 60 ezret, anyajuhból 5000-et, baromfiból pedig kereken 1 260 000-et Moszkva, (MTI): A nemzetközi geoazikai együttműködés kereté- osn szovjet tudósok meteorológiai rakétakísérletekkel vizsgáljak az aimosziera leiso rétegeinek tulajdonságát. Az A. I. Vojejkov kutatóhajó fedélzetéről ezekben a napokban számos rakétát lőnek fel a sztratoszférába, A hajó jelenleg a távolkeleti vizeken a közeljövőben pedig a Csendes-óceán térségében végez kutatásokat. A különleges rakétákat s a műszereket rendkívül nagy gonddal készítik. A műszereket a rakéta orr-részében és az ábból kiálló mintegy 740 milliméter hosz- súságú csúcsban helyezik el. Itt vannak a különleges légnyomásmérők. Ezek a pálya legmagasabb pontján mérik a légnyomást. Ugyancsak itt helyezik el a különleges hőmérőket. Hogy a felmelegedés a pálya kezdetiszakaszán ne rongálja meg a hőmérőket, az orr-részt műanyagból adnak át a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével. Mindezeken kívül az idei évre előirányzott 18 000 tenyészüsző helyett 27 000-re kötöttek nevelési szerződést, ezekből jövőre 10 ezret adnak át a közös gazdaságoknak. Az MSZMP hetedik kongresz- szusa tiszteletére vállalást tettünk, hogy üzemi eredményeinket éz év végéig 1076 000 forinttal növelni fogjuk. A kongresszusi versenyben elért első félévi kimagasló eredményeink alapján vállalatunk elnyerte a „KITŰNŐ ÜZEM’’ címet. Vállalásunkat ez év augusztus húszadikára 824 000 forinttal teljesítettük túl. Ekkor újabb pótfelajánlásck születtek, s háromkészült védőköpeny bontja, amely a megfelelő magasság elérése után lekapcsolódik. Az úgynevezett bolométerek segítségével a Nap sugárzását vizsgálják. A pályacsúcs elérése után as orr leválik a rakétáról és ejtőernyővel ér földet, Mind a pálya kezdeti szakaszán, mind pedig a leszállásnál a műszerek folyamatosan mérik a légkör különböző rétegeinek tulajdonságait. Az egyes műszereket automatikus kapcsoló berendezés egymásután kapcsolja össze az orr-részben elhelyezett rádióval. „Teljesítettük export-tervünket“ Varga János elvtárs, a Ti szavasvari Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója a gyár dolgozóinak örömét közölte: „A kongresz- szusi verseny egyik eredményeként elértük, hogy december 16-án teljesítettük 1959. évi exporttervünket. Termelési tervünket is teljesíteni fogjuk egy hét múlva, annak ellenére, hogy az év elején anyaghiány miatt 52 napig nem tudjunk termelni. Az év folyamán a verseny másik eredményeként — a rendelkezésre álló adataink szerint, — 9 százalékkal csökkentettük az önköltséget.” millió-háromszázötvennyolcezer forintos túlteljesítést értünk el. A pártkongresszus megkezdésének tiszteletére november hó harmadik dekádjában dolgozóink újabb versenyt kezdeményeztek, újabb kimagasló eredményekkel A verseny legjobbjainak jutalmul és emlékül 48 karórát osztott ki a vállalat. Felbuzdulva a kongresszusi munkaverseny-eredményeken, hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére újabb kitűzött célok felé törünk... A tervezettnél jóval több tenyé§zállattal gyarapodtak az idén 48 karóra ajándékba Az 53-h» AKtíV jelenti
