Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-15 / 271. szám
Általános iskolában tilos a táncmulatság A» iskolai rendezvények költségei nem a szülőket terhelik A Művelődésügyi Minisztérium tudomására jutott, hogy az elmúlt tanévben egyes iskoláKban •— az igazgató és a szülői munkaközösség vezetőinek hozzájárulásával — több alkalommal gyűjtöttek pénzt a szülőktől az oktató-nevelő munkát nem érintő célokra is. Előfordult, hogy a tanulókkal szemben az iskolai rendezvények kapcsán olyan követelményeket támasztottak, amelyek * szülőknek súlyos anyagi megterhelést jelentettek. A minisztérium rendelkezése kimondja: meg kell szüntetni, hogy iskolai ünnepségek, rendezvények, összejövetelek, vizsgáK alkalmával a büfé, zene stb. költségeivel a szülőket terheljék. Iskolai táncmulatságokat általános iskolákban nem szabad rendezni, középiskolákban pedig évenként legfeljebb egyszer. Szigorúan fel kell lépni a színház- es mozilátogatások erőszakolt szervezése ellen. Rámutat végül a rendelkezés arra is: helytelen, hogy egyes szervezetek a pedagógusok, illetve tanulók útján árusítanak különböző célokból jegyeket, meghívókat, stb. Nagy feladatok várnak a fiatal szakemberekre Tanácskozás a SZOT székházban A MEDOSZ megyei bizottsága tanácskozásra hívta össze Sza- bolcs-Szatmár fiatal mezőgazda- sági szakembereit, hogy megvitassák a hároméves tervben so- ronkövetkező és az ötéves terv által kitűzött feladatokat a nagyüzemi termelésben. A vitaindító előadást Halász József, a MEDOSZ főtitkára tartotta. Beszámolójában megemlékezett a nagyüzemi gazdálkodás eddigi sikereiről s elmondotta, hogy állami gazdaságaink termelése jóval túlhaladta a felszabadulás előtti kapitalista nagybirtokok átlagát és kukoricatermelésben világviszonylatban tekintélyes helyet foglalnak el, Saabolcs-Szatmár megyében a mezőgazdaság többletjövedelme mintegy 250 millió forint lenne, ha a megye egész termelése az állami gazdaságok színvonalát elérné* Ugyancsak ilyen a kép az állattenyésztés területén is. Hús, tej, zsírfogyasztási igényeinket — amelyek évről-évre rohamosan nőnek — csakis a nagyüzemi termelés képes kielégíteni, Emelni kell a terméshozamokat, A terméshozamok növelése mellett nagy feladat az önköltségek csökkentése, az •♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦»♦♦» >»«»»♦♦♦♦«♦♦»» majdcsak ott, ahol tíz évvel ezelőtt. — A szövetkezet felduzzadt, de csak földben. Majdnem ezer hold föld és összesen hatvanhárom tag. Pénz nem volt, az se, amihez hozzá lehetett volna nyúlni. Ilyen esztendőnek indultunk neki. Na, gondoltam, Zsiga, ha ezt az évet megússzuk, az nagy szó lesz, de a hajadban keresni kell majd a feketét. Látja? — fordult felém nevetve és beletúr a hajába — tényleg deres már a határ. A z. őszieket „meginjekcióz- iák” egy-egy fejtrágyázással. Az így jó. Hanem a temén- telen földet ki munkálja majd meg? Gyerünk a gépállomáshoz. Mindent leszerződni. így aztán s tavaszi vetéseket géppel végeztették még a napraforgónál is. Aratás géppel, szénakaszálás péppel, betakarítás géppel. Emellett a kevés erővel is nekidurál- ták magukat a rizstermelésnek: harminckilenc holdon. Pénzt, pénzt, mindenből pénzt csinálni «— ez volt a fontos. Beszereztek százhuszonöt hízómarhát. Otven sertést szintén hízóba állítottak. Nem számított a terv ez egyszer. Amire lehetőség van, az hadd jöjjön. egy főre jutó termékmeny- nyiség emelése. Hazánkban például egy mező- gazdasági dolgozó 4—5 főnek elegendő terméket állít csak elő, az európai 8—10-zel szemben. Ez igen alacsony. A fiatal szakemberek felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy az előttük álló nagy feladatok végrehajtásához igen fontos a szakmai továbbképzés, Péter István, a Nyírteleki Állami Gazdaság főkertésze elmondotta, hogy egyre nagyobb hiányát érzik a fiatal szakemberek az általános jellegű elméleti oktatásnak. Palásti János, az apagyl gazdaság igazgatója szerint jó eredményeik egyik forrása: az idős és fiatal szakemberek összhangja. Az idősek nagy gyakorlati tapasztalata és a fiatalok dinamikus lendülete teremti meg egy- egy nagyüzem jó irányítását* Mások a fiatal szakemberek intézményes továbbképzéséről, gazdaságaik megszilárdításáról beszéltek. Hangsúlyozták, hogy az oktatási intézmények ne fessenek rózsaszínű képet a fiatalok elé, hanem a gyakorlat valóságára neveljék őket, A gépek arattak, az asszonyok keresztelték össze a kévéket. A gépek kaszáltak, rendsodróztak, a férfiak gyűjtöttek, szállítottak, kazlazták a szénát. Az év során már egy Zetorra is telt, pótkocsival. Az is dolgozott. A sok jószágnak fedél kellett A kocatörzset a csűrbe rakták, a sőre marha egyik része ma is Kispaládon van. De megvan és nemsokára pénzt hoz. A hatalmas határban a ma- roknyi ember szinte csodát művelt. A gépek segítségével, mert lovuk összesen három pár van. Betakarították a búzát, árpát, ami másfél-két mázsával haladta felül az egyéniekét. Ahol azelőtt a „máié” — itt így hívják a kukoricát — jó volt, ha tíz mázsát hozott, most huszonöt mázsájával fizetett. Huszonhárom hold silókukoricát dolgoztak fel a jószág részére. A gépek munkálták meg a háztáji földek jórészét is, de a rizsnél az emberi karok munkájára volt szükség. Rizsük olyan volt, hogy a gép befulladt: holdanként negyven mázsa és 39 kilót adott. Jövőre újabb negyven holdat telepítenek. Földjét a traktorok meg- szántolták. Ahol a legtöbbet olvasnak a könyvtár olvasói Kocsma, vagy vendéglő? TíszalökÖll Kevés a szórakozási lehetőség — Egészségtelen ez a nagymérvű kölcsönzés — így szólt a pesti módszertani osztálytól kiküldött vendég a tiszalöki járási kultúr- hóz vezetőjéhez, Doszlop Miklóshoz. Ezt így is lehet érteni: kedves olvasó, ne olvass ilyen sokat! Természetesen ezt nem szószerint kell érteni, hiszen a pesti kiküldött csupán azt nem hitte el, hogy itt minden kölcsönzött könyvet elolvasnak a tiszaíökiek. A könyv forgalma ugyanis országosan a legmagasabb. A budapesti egy olvasóra jutó átlagos forgalomnál, de a megyei szintnél is körülbelül 20 kötettel többet kölcsönöznek ki az olvasók. A pesti kiküldött tehát azt kifogásolta, hogy a tiszaíökiek sokkal több könyvet visznek ki, mint amennyit elolvasnak s nemcsak a könyvtárban, hanem még a kivett könyvek között is válogatnak, * Erre aztán Doszlop Miklós nem tett egyebet, mint kivitte vendégét az Erőműhöz, ahol éppen hat éjjeli szolgálatos vezénylő technikus tartózkodott, mind a hat nyitott könyv fölé hajolva. — Hát nézd: ezért magas nálunk a forgalom. A járási könyvtárban azonban más olyan számokat is találhatunk, amelyek megyei, vagy országos szinten is kitűnnek. Például a tiszalöki járás az az országban, ahol a legtöbb könyvtári könyv jut egy lakosra. A járás az, amely országosan a legjobb kölesön- liönyvtári hálózattal rendelkezik, mivel nincsen olyan iskolával rendelkező települése, ahol letéti könyvtár ne volna. Igaz, hogy a járás kicsi, de az utóbbi években olyan igyekezettel láttak pártbizottsági és tanácsi dolgozók, pedagógusok a kulturális munkához, amely nélkül nem érhettek volna volna el ilyen eredményeket. A járás tizennégy' könyvtárosa rendszeres segítséget kap a járási könyvtártól. A községek kész költségvetéseket kapnak a járástól s ezeket a költségvetéseket a tanyák is megkapják. Minden tanyára legalább háromszáz, s minden községre legalább kilencszáz kötet jut. — Tiszalökre magára, 1960 január 1-re tízezer kötetnyi könyvet akarnak biztosítani, ami már nem is olyan nehéz, s fedezni fogja a különbözeiét az a tizenötezer forint, amit a járási tanács még a könyvtár rendelkezésére bocsát. A járások között, viszonylag itt a legtöbb a felnőtt olvasó. Mintegy 35 százalék a gyermek, s ezt a számot még javítani is igyekszenek. Ennek legjobb módszere a családlátogatás. Az egyetlen nagy probléma a járási könyvtár elhelyezése. Egy viszonylag szűk terem az egész könyvtár, zsúfolásig könyvekkel. Olvasóterem kellene, raktár-helyiség, de ezeket a problémákat csak az új könyvtár felépülése fogja majd megoldani, amelyre még néhány évet kell várni. Tiszalökön kevés szórakozási lehetőség van. A kultúrház, amelynek élete örvendetesen kezd színesedni, meglehetősen ócska épület, amelyre most is kb. háromszázezer forintot kell fordítani, hogy rendbehozzák. A vendéglő inkább kocsma, lassan már arra sem alkalmas, hogy a üzemi étkeztetést lebonyolítsa. A cukrászda csöndes, s bár elfogy a napi 100—200 szimpla fekete, nem szolgálja * fiatalok szórakozási céljait. A kultúrházban a sportklub szeszesitalokat is kiszolgáltatott, bár a sportolóknak inkább járna az üdítő ital. Különben is a kultúrház és sportklub nehezen képzelhető el egy épületben. Ilyen körülmények között kétszeres értéke van a járási könyvtár forgalmának. örvendetes a kultúrház fellendülő élete. Öröm az is, hogy a könyvtár dolgozói hetenkint rendszeresen tartanak a kultúr- hózban dia-filmes ismeretterjesztést, igen hasznos témákból* A kultúrház és könyvtár kapcsolatát a jövőben tovább kell erősíteni. A hely! földművesszövetkezet pedig hozzáfoghatna uiár, hogy olyan helyiséget nyújtson a község dolgozóinak, ahol kulturáltabb körülmények között szórakozhatnak. A tanácselnök józan érvelése szerint is meg volna rá a lisza- löki földművesszövetkezet ereje Rendszeresen ülésezik a művelődési tanács, a pártbizottság helyes iránymutatásával. Igen sokat köszönhet a könyvtár is a pártbizottság dolgozóinak, azok segítésének. Hasznos lenne, ha a következő ülésen megtárgyalnak a tiszalöki ifjúság szórakozásának, művelődésének kérdését és javaslatokat tennének a helyzet további javítására. Amint sikerült a könyvtári munkát fellendíteni s jó irányban elindítani a kultúrház életét is, bizonyos, hogy ezt a feladatot is helyesen oldják majd meg Tiszalökön. Bírósági jegyzetek A tolvaj postahivatalnok Idős asszony áll a bírósági tanács előtt Idegesen csúszkál a kendő feketére festett haján, s ahogy az elnök kérdéseire válaszol, hangjában is az izgalom vibrál. Az 57 éves Kisutzki Ilona, a nyírbogdányi postahivatal vezetője felel azért, mert fondorlatos módon a takarékba fizetett pénzekből 33.800 forintot lopott. Vajon mire kellett egy ilyen idős asszonynak, akinek havi keresete egyébként is 1800 forint volt, ennyi pénz? Mi indította arra, hogy ilyen nagy összeggel megr zt tették tavasz óta a bot* J paládi Kossuth téesz tagjai. így mutatták meg, hogy az összefogásnak, egyakaratnak van eredménye. A kölcsönös bizalom megtermetté gyümölcsét. Az elnök sem megsértett ember többé, hanem újra parancsnok lett. Tesz, mert tennie kell. Szalad, szervez, mert a közösség érdeke megkívánja. Az idei százhuszonöt sőre helyett már tizenhat tehén, százöt növendék áll az ólakban. Kocatörzsük létszáma 21 darab. Juh 650. És tervezik: jövőre megkezdik egy száz darabból álló koszt- romai-magyarszürlce keresztezésből álló szarvasmarha-törzs létrehozását. Vége a vetésnek, betakarításnak. Most kezdenek hozzá egy darálóhelyiség, Zetor-ga- rázs építéséhez. Jövő tavasszal sertésfiaztatót, szarvasmarhaistállót építenek. Jl/f ostmár jöhet a novemberi ■‘■’A esőzés, hogy puhítsa a kemény rögöket. A szövetkezet tagjai már a tavaszt várják, az újabb tavaszt. Közben készülnek az idei munkák mérlegelésére, a zárszámadásra. Nem vallanak szégyent. Az ötven forintos munkaegység azt mutatja: érdemes volt. S. A. károsítsa a társadalmat, a dolgozókat? — Ideges voltam, elszámoltam magam *. * A hiányomat pótoltam a pénzből — állítja a vádlott, aki már több mint 40 esztendeje volt postahivatainok. — Miért nem jelentette a hiányokat feletteseinek? — Nagyon féltem tőlük *.: Nem akartam még nyugdíjba kerülni... Kisutzki Ilona nem mond igazat. Nem azért lopott, hogy a hiányokat pótolja. Hiszen, hogy lehet, hogy egy hivatalnok, aki évtizedek óta pénzzel bánik, most egyszerre „elfizesse” magát? Mit mondanak a tények? A vádlott 1943-ban került a nyírbogdányi postahivatal élére. Feladata a postaigazgatóság által kiadott utasítások végrehajtása, a beosztottak ellenőrzése cs irányítása, továbbá a befizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs munkák elvégzése volt. Kezdetben munkáját kifogástalanul végezte. Később különféle szabálytalanságok miatt két ízben indult ellene fegyelmi eljárás. 1958-ban a befizetők takarék- könyveibe a befizetés tényét bejegyezte, a pcetánál azonban a teljes összegeket nem vezette rá a nyilvántartási kartonra. A felsőbb szervek nem ellenőrizhették ezért kellően és így üzelmeit hosszabb időn keresztül tudta folytatni. 1959 szeptemberében nyugdíjazták s a leltárátadásnál a lopások ellenére sem volt hiánya. Szeptember 16-án megjelent Bodnár László lakásán és Bod- nárnétól 10.000 forint kölcsönt kért. Bodnárné a kölcsönt meg- tagadta, mire elkérte Bodnámé- tól a takarékkönyvét azzal az indokkal, hogy a könyvben a legutóbb kivett 200 forintot helytelenül könyvelte el* Bodnárné nem tudta, hogy az illető már nem dolgozik a postánál, s a betétkönyvet gyanútlanul átadta. A nyugdíjazott postahivatalnoknő ezután Bodnárék tudta nélkül 10.000 forint készpénzt váltott ki a betétkönyvből. A postai nyilvántartási kartont úgy hamisította meg, hogy a pénzt jogos tulajdonosa vette ki. Az ügy kiderült. Bodnárék feljelentették az elvetemült sikkasz- tót, akinek üzelmeire a vizsgálat során fény derült. Mikor a vádlott megtudta, hogy ellene eljárás indul, ismeretlen helyre költözött. A makói járási rendőrkapitányság vette őt őrizetbe október elsején. Most itt, a tárgyaláson egyre több ellentmondásba zavarodik. Hogy mire kellett valójában a pénz az Idős nőnek, aki csak édesanyjával élt együtt, nem lehet tudni. Az azonban tény, hogy Kisutzki Ilona a dolgozókat és az államot károsította meg. Nem elégedett meg a munkája után járó tisztességes fizetéssel. A becsületes emberek, akik kezük munkájával, tudásuk legjavával gyarapodnak, gazdagodnak, szívükből megvetik a társadalom kártékony szarkáit., Ezért megnyugvással veszik tudomásul, hegy a bűnös postavezetőt a bíróság három esztendei börtönre ítélte és eltiltotta jogainak gyakorlásától. Győri Illés György.
