Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-03 / 260. szám
Exportálják Szabolcs aranyát XVI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ára 50 fillér 1959. NOVEMBER 3, KEDD Erős, edzett embereket l (BL.) A testkultúra, — mint a társadalom kulturális életének szerves része — jelentős szerepet tölt be a társadalom fejlődésében. Ez a szerep azoktól az alapvető gazdasági és osztályviszonyoktól függ, amelyek meghatározzák az emberek nevelésének, s ezen belül a testnevelésnek és sportnak a célját, tartalmát és eszközeit. A történelem folyamán elsőnek a szocialista társadalom teszi lehetővé, hogy az emberi képességek a társadalom minden tagjánál sokoldalúan — az egyén é3 társadalom érdekében — bontakozhassanak ki. Ezt csakis a termelés szüntelen tökéletesítésével és fejlesztésével lehet megvalósítani, aminek viszont az is feltétele, hogy a társadalom minden tagja sokoldalúan fejleszthesse szellemi és fizikai képességeit. A testi nevelés ilyenformán a szocialista nevelés szerves része, s az alapvető nevelési célkitűzések megvalósítását szolgálja. Különösen fontos a testnevelésben rejlő erkölcsi nevelési lehetőségek kihasználása. A kollektív testnevelési és sportfoglalkozások elősegítik a közösségi erkölcs fejlődését, a közös együttélés szocialista szabályainak betartását. Fejlesztik az akaraterőt, a küzdőszellemet, a bátorságot, a leleményességet és elősegítik az egyéni érdek alárendelését a közösség érdekének. A fejlett, erős, egészséges és helyesen nevelt emberek nagy hasznára lehetnek a társadalomnak. Ezért fontos, hogy a testnevelési és sportmozgalmat jól irányítsák, megfelelően szervezzék, és helyes célokat tűzzenek ki résztvevői elé. Ennek érdekében dolgozta ki a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a Magyar Testnevelési és Sporttanács az ötéves sportfcjlesztési irányelveket. Az irányelvek a magyar testnevelési és sportmozgalom legfontosabb feladatául a minőségi sport további fokozása mellett a tömegek sportfoglalkoztatását .írják elő. Ez a legelső feladat, amit a sport- cs társadalmi vezetőknek meg kell oldaniuk. Testnevelési rendszerünkön belül olyan tömegtestne- vclcsi cs sportformákat kell alkalmazni. amelyek változatosságuknál és vonzó jellegüknél fogva minden ifjúsági és idősebb dolgozó rétegnek lehetőséget adnak a rendszeres és megfelelő sportolásra. Mert vannak ilyen testnevelési formák, vannak jó módszerek, amelyekkel eddig is éltünk, s amelyeket a jó tapasztalatok alapján a közeljövőben még jobban ki kell aknáznunk, tökéletesebben kell megszerveznünk. Szerte az egész országhan ezt igyekeznek megvalósítani a sportvezetők. S nekünk Sza- ' clcs-Szatmár megyében is tovább kell lépnünk, hogy a sporífcjlesztési terv által előirt legfontosabb feladatot, a tömegek sportolását meg tudjuk valósítani. Nincs könnyű dolgunk, de az előttünk álló munkát el tudjuk végezni, hiszen a megyénkben nemrég lebonyolított háromnapos kerékpáros körverseny és a termelőszövetkezeti dolgozók szpartakiádja is azt bizonyítják, hogy megyénkben is szeretnek és akarnak sportolni az emberek. A falusi termelőszövetkezeti dolgozók szívesen vesznek részt futóbajnokságokon, szpartakiádokon, termelőszövetkezeteken, községeken, járásokon belüli tőmegversenyeken. Egy-egy ilyen verseny minden esetben a vártnál nagyobb sikerrel zajlott le, ami bizonyítja, hogy létjogosult a sportmozgalom tömegesítésének gondolata. A Nyíregyházán és a megyében rendezett üzemi, szakszervezeti bajnokságoknak az illető üzem dolgozói között legalább olyan sikerük van, mint a rendszeresen folyó különféle bajnokságoknak. Tehát ezekre is sokkal több gondot kell fordítanunk a jövőben és sokkal rendszeresebbé kell tennünk őket. Kicsit önmarcangolás lenne, ha azt állítanánk, hogy eddig semmit nem tettünk Szabolcs- Szalmár megyében a tömegsport fejlesztéséért. Ezt nem is szabad állítani, hiszen a rendszeresen megrendezett szpartakiádok, a különféle jelvényszerző versenyek, és a korábban említett sportformák mindmind nagy tömegeket foglalkoztattak. S ami külön eredményként számítható fel: az elmúlt évben rendezett versenyeken a résztvevők nyolcvan százalékát falusi sportolók jelentették. Ez jó eredménynek mondható, s hibának csupán azt számíthatjuk fel, hogy ezek a versenyek bizonyos szempontból spontán születtek, talán csak azért, hogy ilyenek is legyenek Ez abból is fakadt — sőt elsősorban ez volt az ok, — hogy az illetékes sportvezetők nem láttak maguk előtt egységes politikai vezérfonalat, melyet sporí- munkájukban hasznosítani tudtak volna. Ezért nem volt elég következetes cs tudatos a munkájuk. Ezért kell nagy megnyugvással üdvözölnünk a nemrég megjelent ötéves sport fejlcsztcJ irányeleveket, melyekben te’jes mértékben tükröződik pártunk sportpolitikája, és ennek a nagyszerű politikának a jegyében valósul meg. S ez a tervezet nagyon helyesen írja elő egyéb más feladatok előtt a tömegeknek a sportba való bevonását. mert valóban ez a legfontosabb, s ez a feiad.at: szocialista erkölcsű, erős, edze! embereket nevelni. S ennek r. feladatnak a megvalósulásáért mindannyian felelősek vagytink. Három járás és 157 termelőszövetkezet teljesítette vetési tervét A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentette, hogy a «agy- káilói, tiszalöki, nyírbátori járás cs Nyíregyháza város teljesítette takarmány- cs kenyérgabona-vetési tervét, néhány helyen pedig még cgy-két százalék hiányzik. Ebből fakad, hogy járási szinten a tervek teljesítve vannak, de néhány termelőnek még van vet- nivalója. A megye területén 157 termelőszövetkezet fejezte be a vetést október 31-re. A termelőszövetkezetek az őszi takarmánykeverék vetési tervét 118 százalékra, az őszi árpa vetési tervét 113 százalékra, a rozs vetési tervét ped.ig 102 százalékra teljesítették. A búzának 88 százalékát vetették cl október végéig. Az egyénileg termelők a rozsnak 97, a búzának pedig 82 százalékát vetették eh Betakarítani való főként cukorrépából van még. úgy az egyénieknél, mint a termelőszövetkezetekben. A gyári ütemezéstől azonban ez sincs elmaradva. Fülöp Ibolya az ezerkétszázadik láda almát csomagolja a MÉK nyíregyházi almalárolójában. (Riport a 3. oldalon.) (Dorogi M. íelv.) Az alkotó és zavartalan j munka Iránjában haladunk » Hadár János clr társ beszéde az l/.V/lí/* budapesti szervezetének - páríértekexletén A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti szervezetének pártértekezletén felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy Budapest a forradalmi munkás- mozgalom szíve. Az ország lakosságának 20 százaléka a fővárosban él, itt van az ipar nagyobbik fele és Budapest az ország közlekedési központja is. Az ilyen adottságok a politikában Is szerepet szoktak játszani. A politikai értelemben — ha úgy vesszük, a szocialista forradalom és az ellenforradalom harcában — bizonyos általánosítással nyugodtan mondhatjuk, hogy akié a főváros, azé az ország. Ez már az 1919-es Tanácsköztársaság kikiáltó »'mái is bebizonyosodott. — Talán emlékeznek még ra, hogy Horthy 1919. augusztusában — amikor a Dunántúlon fente a bicskáját — nagyon helyes politikai érzékkel azt mondta, a vörös forradalomért Budapest a „bűnös". A felszabadulást követő hónapokban és években is Budapest volt a hatalomért folyó harc központja és a munkásosztály a budapesti élcsapatának segítségével hódította el a hatalmat a burzsoáziától. Paraszt testvéreinknek sem árt tudni és számontartani, hogy azért tudtuk szétzúzni a feudális rendszert is, kisajátítani a nagy- . birtokot, átadni a földet a parasztságnak, mert a budapesti ipari munkásság — természetesen a paraszti tömegek támogatásával — győzelmesen vívta meg haicát. majd 1946 elején meg is védte azt, amikor a burzsoázia összeszedte erőit és a régi földbirtokosokkal együit v ssza szerette volna venni a szétosztott földet. — Természetes, hogy az ország fővárosa ma is hasonló szerepet tölt be a politika formálásában. S ebből következik, hogy mondjuk Központi Bizottságunk márciusi határozatát is csak akkor hajthatjuk végre sikerrel, ha a budapesti munkásság megteremti, teljesíti a ráeső részt. — Marosán elvtárs beszélt arról; remény e'nk vannak arra, hogy a vállalt és a főváros iparára jutó 1800 millió forint érték helyett az év végéra sikerül 2500 millió forint érti két adni terven felül. Megmondom, elvtársak, ha a budapesti munkásság a termelékenységben is eléri a kívánt szintet, ha Budapest állja a szavát, akkor országos viszonylatban is elérjük azt, amit Központi Bizottságunk márciusban elhatározott és ajánlott. — Nagy dolog született itt Budapesten is a szocialista brigádok létrejöttével. Nem vojt ugyan semmiféle határozat arra, hogy szocialista brigádokat kellene szervezni. De milyen nagyszerű dolog: az emberek olvasták Budapesten, Borsodban, s másutt az újságban, hegy a Szovjetunióban kommunista brigádok alakulnak, — őszintén szólva túl sokat nem is olvashattak a brigádok munkájáról — és megértették, hogy ezeknek a brigádoknak a célja: jobban dolgozni és szocialista módón élni. Nem sor- kal később hírt adtak az újságok arról is, hogy Csehszlovákiában szocialista brigádot alakítottak. A rákövetkező héten — egymástól függetlenül — gyáraink egész sorában szerveztek szocialista brigádokat a mi dolgozóink. Ebben az a különösen nagyszerű, hogy vannak dolgok cs esetek, amikor a vezetetlek a vezetők elé vágnak cs ők mutatják meg, merre kell menni. A főváros rendbehozataláról, megfiatalításáról beszélt ezután Kádár János, kijelentve: a ml számunkra Budapest a világ legszebb városa. Itt virágzott fel a remény, itt virradt fel a vörös hajnal 1918-ban. amikor a monarchiát összetörték — és segítették összetörni a magyar dolgozók is — és 1919-ben, amikor kivívták a munkáshalaimat. A Szovjetunió után elsőként a magyar fővárosban született meg a munkáshatalom és ez nagyon fontos része nemzeti hagyományunknak, erre mi nagyon büszkék vagyunk. Ezek mellett n sárga körúti házak melleit kellett üldözöttként esonniok 25 éven keresztül a haladást képviselő embereknek és megérniük a hitlerista megszálló hadsereg, a Gesta"o, a Szálasi- pribékek állati kegyetlenségeit. És ugyanitt értük meg az új hajnalt, a felszabadulást is. Azután (Folytatás a » olűr.1