Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-06 / 263. szám

A jogtalanság nyelvén...

A Kossuth téesz udvarán burgonyát válogattak. Középkorú, barnára sült arcú téesz-tag fogadott.

— Sok hibája van ennek a téesznek. Az elnökünk nem túr beleszólást a közös dolgokba -- panaszkodott.

Ha egy téesz elnök nem avatja be a szövetkezet tagjait a közös ügyeinek intézésébe, megsínyli azt a kollektíva.

— Megsérti a szövetkezeti demokráciát — folytatta Kői Károly.

— Ezt mivel bizonyítod? — szólt közbe a tanácstitkár.

— A napokban is a mi tudtunk nélkül vásárolt egy lovat — érvelt Kői. — És minek? Hisz már három pár fogatunk van. Egy. pár lovat így sincs aki hajtson... Nem kellett volna. ..- Én. vagyok az ellenőrző bizottság elnöke, de ha szóvá teszek valamit, kipellengérez az elnök. Eladták a gabonát is. Nekünk nem maradt elegendő.

Csodálkoztam. így viselkedne Csabina István, a kommunista téesz elnök?

A párttitkár, Horváth István eddig hallgatott, de ezt mai- nem állta meg szó nélkül.

— Hogy mondhatsz ilyet? — nézett a „panaszkodóra” és sorolni kezdte: — Hiszen öt és fél kiló kenyérgabona jut egy munkaegységre. A termés hatvan százalékát már kiosztottuk. Átlagban háromszáz munkaegységet' teljesítenek a szövetkezet tagjai.

— Ez egyénenként több mint tizenöt mázsa kenyérgabonát jelent — csinált gyors számvetést a tanácstitkár.

— Én mégis csak három mázsát kaptam — így a barnaarcú Kői Károly.

— Keveset dolgoztál — dorgálta a párttitkár. — A feleségedet többet látjuk a közösben, mint téged. Pedig az négy gyermekkel törődik. így van? — nézett a szemébe Horváth elvtárs.

Kői a földre szegezte tekintetét.

— A közösen eladott

százötven mázsa termény árát szétosztottuk. Ez volt a harmadik előlegosztás. Csak a kenyér- gabona árából kilenc forint jutott egységenként — bizonyított a párttitkár.

Kői hallgatott.

Lassan kibontakozott hanyag munkája, családjához, a szövetkezethez való tessék-lássék magatartása. De azért panaszkodott De miért!?

— Néhány család nem jól osztja be a keresetét. így aztán egyszer hopp, máskor kopp. Míg bőségesen van, kalácsot esznek, aztán rá tudnak . . .

~r Nálunk jó. á beosztás, mégis kévés jut — tromfolt Kői.

— Te gyakran megfordulsz a kocsmában — szóltak rá.

— Nem tagadom, néha iszok. Be is rugók. '.. — ..vallott” Kői.

— Az Írásért pellengérezett ki az. elnök - is nézeti: rá a párttitkár.

Nyolc kommunista dolgozik a közösben. Tűrték, hogy tétlenség legyen úrrá? Mit tettek ’ a hibák megszüntetéséért?

— Bizony., keveset — ismerte be a párttitkár.

— Semmit — szólt Kői. — Beszámoltatta a pártvezetőség a téesz elnököt? Vitattak meg dolgokat a párttagok? Foglalkozott-e a vezetőség a szövetkezet tagjaival? Ugye nem? — nézett a párttitkárra Kői.

— Te , is személyeskedésnek vetted, amikor bíráltunk —fordult Kői felé Horváth elvtárs. — Tűrtük, hogy hibáidat a közös gazdálkodás nyakába varrd. Engedtük, hogy szegénj'ségről beszélj, de nem tettünk semmit, hogy kevesebbet fordulj meg az italboltban. Nem segítettünk, hogy a családod háromszáz munkegységére járó' tizenötezer forintos jövedelmet, meg a háztáji termést megfelelően beosz- szátok...

A faluban ölven lakás épült két év alatt. Négy téesz-, tag is épített. Búzából 15.5, rozsból 11 mázsát termeltek holdanként a téeszben. Szép eredmény ez. Jóval magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Gyümölcstermelésben és más üzemágak létesítésében, jö- vedelmeztelésében is hasonló eredmények elérésére képeseit. S Kői Károly mégis panaszkodott. Mi volt a célja? S vajon miért? Nem érzi jól magát? Ezt nem lehet mondani. Sőt, sokat is megengednek neki. Még azt is, hogy saját hibáit, „Szegénységét” a szövetkezet, vagy annak elnöke cipőjébe varrja. Pedig elsősorban Ö a hibás, be a pártszervezet is. A kommunisták teremtsenek olyan légkört, amelyben nem talál tale jra az intrika, az olyan jogtalan vélekedés, mint Kői Ká- rolyé.

Nincs kiskirály Nyírlövőn. Jogtalanul célozgatott erre Kői Károly. Bár előfordulnak hiányosságok, ezeket azonban felnagyítják, mint ő maga is. Szívlelje meg Kői Károly azt a rég; és igaz közmondást, hogy „más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem veszi észre a gerendát”. S ha e' szerint cselekszik, s ha a kommunisták is hozzásegítik az őszinte, nyílt, kommunistákat jellemző bírálathoz; önbirálathoz, bizonyára rájön: sokat mulasztott, többször megsértette a munka- fegyelmet, felelőtlenül fecsegett.

(N. T.)

Akik a nyíregyházi homokkísérleti telepet-; látogatják, többek Között érdeklődéssel szemlélik azt a futóhomoki kettőstermesztést, melyet két éve vezettünk be egy új homoki, vetésforgó keretében. Ez a vetésforgó olyan futóhomok-dombvo- nulaton fekszik, mely 30 év óla szerves és műtrágyázásban nem részesült és a mostani kezeléssel, csak zöldtrágyával és műtrágyával történik a talajerő utánpótlása.

Ez a vetésforgó úgy van a gyakorlat számára összeállítva, hogy annak egyes részei önmagukban is alkalmazhatók a gyakorlati életben. Egy ilyen részlet az egyik kettőstermesztés is ahol őszi .takarmánykeverék után még napraforgót is termesztünk magnak ugyanabban az évben. Ez a kettőstermesztési módszer országunkban még az első, így méltán elég nagy az érdeklődés is. Viszont a két év alatt leszűrt tapasztalatok mrt annyira meggyőzőek, hogy elébevágva a tudományos óvatosságnak, nem várok egy 5—6 éves átlagtermést, hanem az eredményeket máris leközlöm a gyakorlati élet számára. Lényege a kettőstermesztésnek:

őszi szöszösbükkönyös rozsot

Művelődési házat avalnaU Bak talóránl házán

A baktalórántházi járási „Révai József” Művelődési Ház november 8-án avató ünnepséget rendez, délután fél 3 órai kezdettel. Az ünnepi beszédet Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondja. Délután 4 órától 6 óráig a nyíregyházi Móricz Zsigmond és a József Attila Művelődési Ház műsora következik, majd 6 órától 8-ig a járás legjobb kultúr- csoportjai szerepelnek. A műsor után reggelig héttagú tánczenekar húzza a talpalávalót.

Eredményes ifjú egészségőr-tanfolyam

Mátészalkán

Megkétszereződött a mátészalkai járás területén is az „ifjú egészségőrök” kiképzése. A kiképzést általános iskoláinkban tanfolyamokon, az iskolai időn kívül végzik, az egészségügyi szakemberek irányítása mellett. Igen szép példáját mutatja az „ifjú egészségőrök” képzésének a mátészalkai Zalka Máté általános iskola ifjúsági vöröskeresztes szervezete, Fülöp Józsefné védőnő vezetésével, ahol 38 taggal működik az „ifjú egészségőrök” tanfolyama. Az oktatás jó mederben folyik, Fülöp Józsefné védőnőt dicséret illeti. Szorgalma jó példa minden egészségügyi dolgozó előtt,

M. Tóth I,ászló

járási v. k. titkár.

Jövedelmező kettöstermesztés a nyírségi

futóhomokon

Irta: Ajtay Odöu

vetünk takarmánykeveréknek holdankint 40 kilógramm szö- szösbükköny és 30 kilogramm rozs vetőmaggal. Tavasszal, a

Korchma József gazdaságvezető gyönyörködik a másod.vetcsű napraforgó hatalmas tányéraiban.

takarmánykeverék lekerülte után június 1—10-ig annak tarlóját leszántjuk. Utána a káros légüres terek megszüntetése érdekében, a szántás irányában egyenesre állított korongú tárcsával megjáratjuk a jobb kelés érdekében, majd holdanként 50 kilogramm pétisó leszórása után bevetjük lovászpatonai napraforgóval. Ezután lehengereljük és boronáljuk a talajt. A kikelt napraforgót két ízben megkapáljuk és október 1—15 között akár kombájnnal is arathatjuk.

1958-ban a napraforgót a szö- szöskeverék után június 5-én vetettük el, de az igen aszályos időjárás következtében az csak június 16-án kelt ki. 1959-ben a napraforgót június 1-én vetettük el .mely a kedvező időjárásban június 6-ra már kikelt.

A talajerő gazdagítása érdekében a lekerült napraforgó után a jövő évben egyszerű tavaszi tárcsázás után csillagfiir- töt vetünk magnak, mely után a következő évben rozs kerül péti-szuperfoszfát és káli műtrágyával. így az idei rozstermés holdankint 16,40 mázsa volt. Tehát ezzel a beosztással nem kell félni attól, hogy a napraforgó kizsarolja a talajt;

Képzeljék el a kedves olvasók, milyen fárasztó és egészségtelen - munka a dohányfermentálóban a gőzölgő dohányt táncolva taposni naphosszat. A vállalatnál Szilágyi művezető kiszedő és taposó gép” elnevezésű újítása változtat ezen a helyzeten, meggyorsítja és megkönnyíti a munkát. . Vagy képzeljék el az útépítő munkások helyzetét, akik régebben csákányozták a kövesút szélét, a kemény talajt s úgy készítettek el a kavicságyat az út szélesítéséhez. Most már újítással, a „tükörvágó géppel” dolgoznak. A gép elvégzi a lazítást. A munkásoknak csak el kell távolítani a rögöket. A kisvárdai radiátorgyárban olyan munkapadokat készítettek, me-, lyekn'ek segítségével könnyebb és gyorsabb a radiátor szerelése. Olyan gépet állítottak munkába, mely hat szerelő munkáját végzi el.

Hogy is ne örülnének a munkások az ilyen újításoknak! De örülnek annak is, ha sikerül olyan módszert kidolgozni, olyan újítást bevezetni, amivel csökkenteni lehet az anyagfelhasználást. A ruhagyárban a szabásmintáié ésszerűbb felfektetésével csökkentik a belső hulladékot, millimétereket takarítanak még a szövetekből és bélésekből. És a sok millimér

térből lesz a méter, a sok ruhára való anyag. A mátészalkai bútorüzemben az import furnérlemezzel bánnak gazdaságosabban a szabászok, újítással többtízezer forint értékű anyagot takarítanak meg. A nyir- bogdányi olajüzemben szirtién újítással növelték a termelést és rendszeresen negymennyisé- gű vegyszert takarítanak meg. A tiszavasvári Alkaloida gyárban az újítók hosszas kísérletezéseinek eredményeképpen újabb gyógyszer-alapanyagokat állítanak elő.

A pártkongresszusi munka- versenyben több újítási javaslat született az . üzemekben, mint tavaly egész évben. Hat ■hónap alatt 277 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ebből 11.1-at fogadtak el és 81-et megvalósítottak. Ez több, mint másfélmillió forint nép- gazdasági eredményt hozott. Az újítók is jól jártak: összesen 156 ezer forint újítási díjat fizettek ki részükre a vállalatoknál.

A munkások fejlettebb módszerekkel, új gépekkel, szerszámokkal és automatákkal szeretnek dolgozni. El akarták érni, hogy minél kevesebb . erőt

kelljen kifejteni a termelésben és mégis gyorsabban, jobban, olcsóbban termeljenek. örülnek minden olyan ésszerűsítésnek és újításnak, ami ezt szolgálja. Nem idegenkednek az újtól, mert tapasztalták már, hogy áz a munkában és az életszínvonal emelésében csak a javukra van. Az idegenkedés inkább a vezető beosztású dolgozókra jellemző, akiknek kötelességük lenne támogatni az újítókat és segíteni az elfogadott újítások megvalósítását. Tudják ők nagyon jól, hogy az újítások elősegítik a tervek teljesítését, a technika fejlesztését, emelik a termelékenységet. javítják a minőséget, hozzájárulnak az önköltség jelentős csökkentéséhez. Mégis idegenkednek az újtól. Gyakran az új bevezetésével járó felelősség miatt kezelik könnyelműen az újításokat. Azért nem segítik egyes - vezetők szívvel, lélekkel a bevezetést, mert az gonddal jár és sok esetben a régi, a megszokott. „felborítását” jelenti, és . mert új intézkedéseket kell tenni, ellenőrizni kell.

A kongresszusi munkaversenyben szélesedett az újítási

2

ÚJÍTÓK ÉS ÚJÍTÁSOK

•akni. Ehhez nem utolsó sorsán az elfogadott újítások bevezetésének előtérbe helyezésé- e is szükség van. Továbbá ar- mozgalom, de sok kerékkötője ra, hogy idejében készítsék el van még a további előrehala- az újítási feladatterveket, medásnak. A legnagyobb hiba az, iyek minimális költséggel biz- hogy ezt a mozgalmat elválaszt- tosítsák a - agyobb termelési

ják a munkaversenytől. Nem eredménye 'lérését, a műszaki

foglalkoznak vele olyan gon- színvona1 d elését, dossaggak mint a versennyel. E1 ^ „ érni, hogy me_

Elfeledkeznek arról, hogy a , , .. 6 ,.

felajánlások, célkitűzések eléré- /;°«F ' az üzemekben

sének legjelentősebb segítője az a‘ ty, * galorn gyersaob

ésszerűsítés és az újítás. Az újí- ^ ek:.1 Ezt Se.?ít'e"

tők kísérletezéseit, ötleteiknek orok es újítási

kidolgozását nem támogatják a *lg5'' a zasa az, T®'

vállalatvezetőségek megfelelően. istcse szervezetek forKeveset beszélnek a megváló- r'?an, 'elmet az űjisított újítások eredmányeiről és '1iva ? , rere, _ ísmeraz újítási feladattervekről a tér- elos , az újítások

melési és egyéb értekezleteken.deleteke . t es a beveÁltalában nem kié egito a> ék a j. Kép ezzé*

uptas! propagandamunka ^munkát. / isi felelősögyobb nyilvánosságot kel e, korábba!1 mi 0bb újítási

nek biztosítani. Többet kel foanácsadói kör, \ megyélalkozni az újítási tapasztalt Uett a Sza -alakított

cserevei es a jogvedelem eékházban műkő' _ mely

tusával. Azt is tapasztalni, b^' ban az új; kszervegyakran nem az ertekenek iobban érc dik> _

felelően bírálják el az “Sütésüket. Jav. (tők felé

javaslatot, es meg gyakra meg a lelteiket

addig nem fogadnak el tapasztalatcse' asoljuk,

egy jelentősebb újítást, hogy az h mecye

újító valamelyik vezető újítási mozgalo re-értetású emberrel nem táríOon d J ozzájáújításban (.!) mdítéséhez. m deb

Második ötéves tervü'

jait megbízhatóan akt O. A,