Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-06 / 263. szám

A lakosság növekvő igényeit esak a nagyüzemi termelés elégítheti ki lanácskoztuk megyénk kiváló termelői 76 esztendős újító A megyei tanács nagytermében yültek össze kiváló termelőszü- etkezeteink vezetői, és a legjobb redményeket elért egyéni gaz- iáit, hogy kicseréljék termelési apasztalataikat s ezeket a jövő­jen jobban kamatoztathassák. Az rtekezlet eredményességét meg- lövelt; Magyari András fó'dmü- elésügyi. miniszterehelyettes elő­zetes tájékoztatója s jónéhány javaslata, amit a jelenlévők irömme! fogadtak. A bevezető előadás és a vita során elhangzott felszólalások iga­zolták: eredményeink igen szá­mottevőek. Ugyanakkor fény de­rült arra is, hogy milyen tartalé­kok állanak még rendelkezésre a mezőgazdasági termelés hozamai­nak növelése terén. Győzőit a hibridkukorica Magyari András rmniszterhe- yettes a régi és fiatal termelő- izövctkezetek termelési eredmé­nyei és üzemszervezesi kérdései­nek elemzése után az egyes ter­melési ágak fejlettségi fokáról, íz itt jelentkező tennivalókról be­szélt, majd néhány speciális kérdést vetett fel. Elmondotta, nogy a kenyérgabona vetésterü­letének — különben helyes — csökkenését az elmúlt egy-két evben nem követte megfelelő arányban a terméshozamok növe­kedése. A burgonyatermelésben úgyszintén nem luelégítőek a hozamok, különösen nem a rózsa fajtájú ’ burgonyáknál, amelyek iránt a belföldi igény , a legna­gyobb. A kukorica termelésben a fej­lett agrotechnikai módszereket tavaly az egész országban csupán párszáz holdon alkalmazták s az idén már több. mint száz­ezer holdon bebizonyosodott az új eljárások és a hibrid­kukorica alkalmazásának az előnye. — Az idei eredmények bizo­nyítják — hangsúlyozta a minisz­terhelyettes, — hogy bátrabban nyúlhatunk a kukoricatermelés új módszereihez. Nagyüzemeink vessék- jövőre hibridkukoricáju­kat négyzetesen s egy-egy fé­szekben úgy hagyják meg a nö­vényeket, hogy egy holdra 20—22 ezer darab jusson és majd augusz­tusban, viaszérés elején döntsék el, mit szándékoznak besilózni és mennyit hagynak meg szemter­mésre. Az így termelt kukorica «zemhozama jóval meghaladja a szokásos termelési eredménye­ket. Magyari András véleményét a nyíregyházi Dózsa Termelőszövet­kezet elnöke gyakorlati példává1 támasztotta alá. Ebben a szövetkezetben a silókukorica mintájára állí­tottak be kísérletet, s a ter­méseredmény meglepő: 12 mázsa csövcskukorica volt holdanként. Szemben a 110 holdas terület nem megveten­dő 40 mázsás átlagtermésével. A mezőgazdaságban egy másik kihasználatlan tartálék van, a ré­tek és legelők, amelyek hozama igen csekély. Nálunk, ahol föld­terület dolgában nem vagyunk milliomosok, megengedhetetlen könnyelműség, hogy a szántóföldi művelésre különben alkalmas rét- és legelő területeket nem törjük lel, holott ezeken a földeken pil­langós növények és kukorica ter­melése esetén öt-hatszorosára nö. vélhetnénk a hozamokat. Sertéstenyésztésünk elég szá­mottevő. Mégis van eset, hogy a húsellátás­ban előfordulnak zökkenők. Ennek fő oka. hogy a levá­gásra kerülő sertések átlagos életkora magas. Ha például a 15 hónapos vágási korhatárt 12-re csökkentenék ter­melőszövetkezeteinkben és az egyéni gazdaságokban, akkor a három hónapra jutó takarmány­nyal húsz százalékkal növelhet nénié a levágott állatok számát. dó is. Méltatta az összejövetel fontosságát s kihangsúlyozta: A mezőgazdasági termelést nem vá­laszthatjuk el a népgazdaság egészétől, mert annak szerves ré­sze. Az árutermelés az a mérce, amely megmutatja a gazdálkodás eredményességét. Feladatunk — mondotta az idős tudós,— hogy minél töb­bet tanuljunk és a tanultakat hasznosítsuk az üzemszerve­zésben és az agrotechnika legújabb vívmányainak alkal­mazásában. Magyari András miniszterhe­lyettes összefoglalója után javas­latot tett, hogy valamennyi ter­melőszövetkezet létesítsen kísér­leti területekét, hogy ott az egyes j növényfajták tulajdonságait meg­ismerve a legjobbakat vonják be a termelésbe. Mcgj ulal mázták a legjobbakat A tanácskozások befejeztével a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az egy év­vel ezelőtt kitűzött jutalmakat osztotta ki a termelésben legjobb eredményeket elért szövetkeze­teknek és egyéni termelőknek. A nyíregyházi Dózsa Tsz gazda­sági eredményeit, a nyírkátai Rákóczj Tsz gyümölcstermelését első díjjal jutalmazták. Második díjat kapott a terme­lési eredmények elismeréseként a szamostatárfalvi Ady, a csen- gerújfalui Béke. a vasmegyei'! Micsurin, a nagykállói Dózsa Tsz és Lengyel Ferenc mátészalkai. Weisz István rakamazi egyéni gazda, öt termelőszövetkezet és! négy egyéni termelő ’ harmadik : díjat kapott. S végül húsz terme- lőszövetkezetet és nyolc egyéni j gazdát oklevéllel tűntettek ki. Bálint Péter régi kútfúró és lakatos szakember. Sok kutat csinált Erdélyben, s mióta Magyarországon tartózko­dik, a megyében is. Most Ke necsén lakik. Nemrég egy újítási javaslatot adott be a Kútfúró Vál­lalathoz, amiről a Budapesti Vízművek főmérnöke is jó vé­leményt mondott. A hengeren és a dugattyúrészen újított. Újításának lényege az. hogy kevesebbe kerül a kút és nem kell elvan gyakran javítani, mint a meglévő fúrott kuta­kat. Ha elromlik, a szétszedés és kijavítás sokkal gyorsabb, mint a mostaniaknál. Az újító az általa javasolt kutat saját maga készítette el és bemutatta működés közben a Kútfúró Vállalat nyír­egyházi központjában. A szakemberek véleménye szerint jó elgondolásokat és megoldásokat tartalmaz az újítás, de to­vább kell tökéletesíteni. Ehhez az újítónak megadják a segítséget. Az első kutat, amit az újító készített, már el­adták és tartós kipróbálás végett működtetik. Szabolcsi gyerekek lesznek a „Légy jó mindhalálig’ újabb filmváltozatának főszereplői Móricz Zsigmond, „Légy jc mindhalálig” című regényének filmváltozatán dolgoznak a bu­dapesti filmstúdió munkatársai, A felvételek egy részét Nyíregy­háza és Debrecen környékén ké­szítik el. Most keresik a meg­felelő fiú-szereplőket. Eddig Nyíregyházán az egyes, és kettes számú általános isko­lákból mintegy 45 főt válogattak A nji<;yiiz(‘ni föléisrc elvilalhalallan * » A tanácskozáson a felszólalók e termelés széles területéről hoz­tak példákat arra, hogy a pár évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnő elképzeléseket már a való­ság váltotta fel. Zs. Kocsis Zsig­mond, a botpáládi Kossuth TSZ elnöke elmondotta, hogy kenyérgabona-termésátlaguk 50 százalékkal magasabb, mint a község egyénileg dolgozó parasztjaié. S szövetkezetük, amely tavaly- eredményromlással zárta az évet, az idén hatvan forintot oszt munkaegységenként. A Kossuth Tsz-beh 15 hold föld jut egy tag­ra s a .gépesítés segítségével min­den munkát időben elvégeztek. A hodászi Úttörő . Tsz mezőgazdásza a szakmai vezetés és a tagok összehangolt munkájának tulaj­donítja az idei eredményeket s annak, hogy sikerült megvalós'- tani a vetésforgó szerinti gazdál­kodást. Balogh Miklós, a nábrádi Bókeharcos Termelőszövetkezet elnöke az árutermelésről és a verseny jelentőségéről beszélt. El­mondotta, hogy a7. alig négyszáz holdas szö­vetkezetük négymillió forint értékű árut ndett át az ál­lamnak. amiben a tagság másfélmilliós verseny vállalá- san-ik a Icl.iesítésc is benne van. A tanácskozás résztvevői meg­ismerkedhettek a nyírmeggyes] Petőfi Tsz. silókukorica-termelési kísérleteinek módszerével, ered­ményeivel. A nyírlugosi Egyesült Erő Tsz. elnöke arról tájékozta­tott, hogy a homoki gazdálkodás viszonyai mellett miként oldották meg, hogy száz hold területre 33 számosállatot biztosítottak. Felszólalt a tanácskozáson Westsik Vilmos Kossuth-díjas tu­A kis Józsika fo­rintot nyelt. Nagy volt a családban az ijedelem. Hosszú tanakodás után a mama fogta a gyereket és vitte az orvoshoz. Néhány kanál ricinus, amit a doktor bácsi megete­tett Józsikával, már- már kezdte éreztet­ni s hatását... A mamának sür-. gős elintéznivalója volt a városban. így ki. Felkeresik a négyes számú általános iskolát is. Előrclátható- leg Berkeszre, Tiszadobra és Mátészalkára is elmennek. Három főszereplő kerül ki a szabolcsi gyerekek közül. így Nyilas Misi és Böszörményi is. A filmesek négy-öttagú bri­gádja már végzi az előkészítő munkálatokat. A kiválogatás vég­érvényesen a József Attila Mű­velődési Házban történik, szom­baton, amikor tehetségtől függően dől el, kik szerepelnek majd a •.Légy jó mindhalálig”-ban. Kóláiban Befejezéshez közeledik Kótsj ban a Rákóczi utczi híd épít?*«, ünnepélyes átadásira ez év no> ■ vember hetedikén délután két ! óai kezdettel kerül sor. Ette Hat órakor pedig a községi kuHór<*tt honban látja vendégül a falu la­kossága a híd szorgos építőit. Jltuujfík a kertben Az almijukon rozsdabarna leveleket zórget a szél. Olyan a kert, mini a megszaggátoít ruhájú, halni készüli öreg vándor. P ír hete még édes te­hertől rosvpaoztak a jak. A piros almák hamvban kínál- gatták pi?>, zamat.is húsukal. „Itt vagyok, szakítsatok le, enyhítsétek szomjatokat, ti, emberek, akik egész érben jéltö gonddal vigyáztatok rám.’’ S az emberek jöttek. Flint szorgos hangyaraj, ellepték a kertet. Amelyik szendén piru­ló almának nem tudtak ellen­állni, annak ínyükre csurgat­ták Hektáros levét. De a jiirge leínyujjak nem a saját gyö­nyörűségükre gyűjtötték a ho­mok kincsét. Ahogy múltak a napok, úgy fogyatkoztak a terhek az almafákon s az ad­dig jóidig hajló ágak kiegye­nesedtek. Gyűlt a kincs a lá­dákba és végül csak a meg­fosztott csupasz fák maradtak. Az őszi napsütésben új mun­kához kezdtek a lányok. Hiába, az ő anyáskodóan simogató ke­zükkel nem veheti fel a ver­senyt a férfiaké. Az óriási al­magarmadát — darabonként újra kézbevéve, megvizsgálva — osztályozzák, hártyafínom papírba csomagolják, amin büszkén áll- Hungary. Igen. A sóstóhegyi lányok ezekkel az utolsó mozdulatok­kal eresztik útjára, túl az or­szág határain a, homok már­káját, a szabolcsi Jonathánt. Egy-cgy lány — hozzávetőlege­sen — százezer almát indít út­nak innen, a gazdaságból-. Százezerszer sok mozdulat, százezer vizsga tekintet, amíg ezek a fáradhatatlan kis mé­hecskék befejezik müvüket, mert mű ez, művészet, mint minden, amit emberkéz a má­sik javára tesz. Ének csendül, nevetés csat­tan. A lányoknak soha nincs rosszkedvűk. Nem akarják észrevenni, hogy a vénülő esz­tendő olyan, mint egy morcos öreglegény, pár órás mosoly­gás után ólomszínű felhőkbe burkolózik és szórja, szórja a novemberi csőt. Ilyenkor alább­hagy az ének, de a lányok ke­ze, mint egy önálló automata, rakja az almát. „Egyes, kettes, hármas, belföldi". És nap, mint nap kigördülnek az exportra induló vagonok az állomásról. Telve pirosán mo­solygó almával, amit a sóstó­hegyi lányok munkában kemé­nyedéit keze babusgatott és küldött el utolsó útjára. A csupasszá vált fákon al­szanak a rügyek, mint anya ölén a csecsemők. Alszanak, de tavasszal felpattan a „sze­mük", széttekintenek a világ­ban. És íme. újra a lányokat látják majd maguk körül, akiknek szorgalma új gyümöl­csöt érlel a kertben. S. A. Segítenek a betaho- rítóftban « axnlkni iskoláitok A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy a mátészalkai Esze Ta- I más Gimnázium tanulói önkéntes társadalmi munkával segítették a járás termelőszövetkezeteit n he- takaHtás munkáiban. A „nagyok’’ piciiéit a „kicsik’' sem akarnak lemaradni! A Hő- sók-téri általános fiúiskola úttö- !Öcsapatávak kezdeményezésére ők is elhatározták, hogy követik a. példát. Eddig három alkalom.­i mól voltak társadalmi munkái végezni Mátészalkán és Nyírcsa- bolyban az állami gazdaságban, A mintegy 400 főnyi „munka- csoport” 20 hold burgonyát ét 12 hold kukoricát takarított be. * Egy forintos története Józsika egyedül ma­radt. Kis idő múlva új­ra előkerül a pénz­darab... és mint aki jól végezte dolgát Józsika megindul ha­zafelé. .. Útközben sóvár gondolatok környé­kezték: Db jó lenne néhány fillér ebből a forintból... ,',Na, de a mindenségit! Ebből legalább negy­ven fillér az enyém, hiszen alaposan meg­szenvedtem érte... Az a ricinus... ... negyven fillér az enyém marad!” Felváltotta tehát, a cukorboltban... Ha­zaért. A mama is I otthon volt már, vár­ta. Józsika leszámol­ta a hatvan fillért: „Itt van, mama, töb­bet nem tudott ki- ] szedni a doktor bá- I esi.. .” — aííán — —

Next

/
Thumbnails
Contents