Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-04 / 261. szám
Á rabszolgák emberek lesznek Hb-száza dók óta folyik a harc a természeti kincsekben gazdag Dél-Afrikában. Portugálok, hollandok és angolok hódítottak s tették gyarmataikká ez', a földrészt, rabszolgáikká a sckmillió bennszülöttet. És évszázadok óta folyik ez afrikai arany, gyémánt, szén. réz és uránérc a gyarmatosítók páncélszekrényébe. Mert ez •&, fekete földrész a világon a legolcsóbban szolgáltatja a munkaierőt. A hivatalos adatok szerint ogyedül Dél-Afrikában egymillió Johannesburg város központja az úgynevezett rezervátumokba szorították őket. És bár Dél-Af- rika földünk legnagyobb arany- kitermelője, az arany borzalmakat és végső soron halált jelent a négereknek. A toborzók állandóan úton vannak, hogy a négerek rezervác ójából friss munkaerőt „szerződtessenek”. a niun- kásállományt évenként kell teljesen kicserélni. A távozók szilikózissal, vagy tüdővésszel érnek vissza falvaikba, a föld méhének aranya pedig szakadatlanul áramlik a nyugati bankok pénzszekrényeibe. A Délafrikai Unió és a Középafrikai Föderáció a faji gyűlölet, mérhetetlen gazdagság és a mérhetetlen szegénység hazája. A gyarmatosítók óriási összegeket fordítanak haditámaszpontok, korszerű autóutak és vasutak építésére. A városokban vakítóan fehérek a felhőkarcolók, hangtalanul suhannak az autóköltemények. luxushotelek kábítják el a pénzes külföldi turistákat. Johannesburg utcáin emeletmagasságú reklámok hirdetnek feledhetetlen élményt a Kruger Nemzeti Parkban, ahol három- ezer vadőr vigyáz a vadállatok testi épségére. De a látványosságok közé tartozik a bennszülöttek falvainak és a bennszülött törzsek táncainak mutogatásai is. S a bennszülöttek, a re- kete földrész jogos tulajdonosai csak külön negyedekben élhetkörülvett táborokban laknak és csak minden 28 ezredik négernek jut egyetlen kórházi égy. A bennszülöttek 80 százaléka analfabéta. De a meglévő néger iskolákban is csak a legminimálisabb ismereteket tanítják. Jellemző a dél-afrikai demokráciára, hogy az 1953-as választásokon a hat és félmillió feketéből mindössze 833 járulhatott az urnák elé. A fekete földrész most ébred öntudatra. Sztrájkok és néger tüntetések sorozata zajlik le. Hiába adta ki a véreskezű gyarmatügyi miniszter a parancsot: „tüzelni kell minden lazadóra”,» szabadságért harcoló négereket nem lehet sortűzzel elhallgattatni. A rabszolgákból emberek lesznek. Közeledik az idő, amikor jogos tulajdonosaiké lesz újra Afrika. (KJ) Uobozy Imre cm'-ilcttc vitaindító beszédében nemi-ebiben Sárospatakon, az irodalmi vándorgyűlésen. A „van” poézisc: köítöí, írói, művészi gondolatokat ébresztő eredmények, a jobb élei, a hasznos munka, nyugodt építés, boldogabb ember sok- sok hétköznapja. Ilyen gondolatként emlékezett meg arról a tényről, hogy hazánkban ma nem hal éhen öreg ember, mert az örccgkről gondoskodik a társadalom. Milyen mélyen emberi dolog ez, s milyen szép, amikor néhány évtizede még egészen másként volt, s bizonyosan van is még egy sor gyarmati, vagy kapitalista országban. A hozzászóló írók, kritikusok megerősítették a tényt, hogy a „van” póéziséröl írni kell, mert ez áll legközelebb a ma élő emberhez országunkban. Azonban nchán.van azt is hozzátették, hogy erről írni nehezebb, mert kevésbé kínál művészi megoldásokat, mint az ellenkező. a „nincs” poéz'se. Lehet, hogy így van. Lehet, hogy a tragédia az irodalom csúcsa. A szatirikus csipkelődés, gúnyos jeliemrajz a vígjáték sava, borsa. Csak egyetlen dolgot kell eldönteni: az élet van-e az irodalomért, vagy az irodalom az életért? Igaza van Dobozy elvtársnak. Lehet, hogy sokkal nehezebb megkeresni, s valóban művészi magaslatra emelni a „van” úgynevezett poézisát, de szimoln' kell azzal, hogy az élet, az olvasóközönség igénye is ez. — Mint ahogyan erre is példát mondott a írószövetség főtitkára, az olvasók mindinkább követelik a megnyugtató befejezettséget egy-egy irásmű végére. A ma irodalmának elsődleges követelménye, hogy tipikus legyen, azaz azt a valóságot tárja az olvasó elé, amely általános, jellemző. Jellemző az átalakulásra, az újra, a jövő formálására. Bár helytelen lenne ezt csak a ma irodalmáról állítani. Hiszen a nagy klasszikusok mind-mind a tipikus társadalmi helyzetet, embereket, cselekményeket ábrázolták műveikben. Ha csupán ezt az egyetlen törvényszerűséget tesszük vizsgálat tárgyává életünkben, igazolva látjuk az olvasók követelését. A „van” poézise; korunk, napjaink és társadalmunk igaz köl- tőiségc. A „van": egyet jelent a inával, s meg inkább a holnappal. Ez a költőiseg azonban nem édeskés, nem fényezett lá- dika, mely belül üres, hanem nagyon is változékony, ezer é3 ezer jelenség összessége, itt-ott érdes, kemény, egyszóval olyan, amilyen a valóság maga. Mégis: pcézis. Poázis, hogy a világ egyik „legolvasóbb” népe vagyunk. — Poézis, mert jól cm'ckezünk még nem oly régen a böngészdék filléres selejtjeire. Poézis, hogy a moziban, színházban alig, sokszor nem is lehet megkülönböztetni a társadalom egy- egy rétegét, a munkásokat, a műszaki értelmiségtől, a parasztokat a városi emberektől. Poézis, hogy döbbenetesen okosak gyermekeink s jó néhány évvel előbb járnak a mi gyermekkorunk színvonalánál. Nincs ember, aki ne tudna hirtelen jö- néhány példát mondari', a gon- d.olat további fejtegetésére. Izgalmas téma a ma társadalmának hiteles rajzát elkészíteni. És ezt várják az emberek. És ez is poézis. A „van” poézise. Zászlóra, a ma Irodalmának zászlajára kívánkozó jelmmdat ez. S. B. 30 mázsás rizstármés a gyarmati határban néger-paraszt föidnélküli s ezek! nek, azon kívül engedéllyel tarállandó ''munkaerőtartalékot je-1 tózkodhatnak és mozoghatnak. A lentenek a bányászatnak. S míg j színesbőrű munkások nyolcszor- e földet bitorló kapitalisták a1 tízszer kevesebb bért kapnak legmodernebb városokat építették j ugyanazért a munkáért, mint a meg maguknak, addig az ősla- fehérek. A néger munkások a kosságtól elvették a földeket és I bányavárosokban drótsövénnye; A múlt őszön 21 tag 30 holdon rizstermelő szakcsoportot alakított Fehérgyarmaton. Tavasszal zökkenőkkel, akadozva ugyan, de megindult a munka: talajelőkészítés, telepépílés. Szoros együttműködés alakult ki a gépállomással, 31 ezer forint hitelt adott az MNB, de hitelbe kapták a vetőmagot, a műtrágyát és a is. Elkészült a termelési terv. E szerint 16 mázsás átlagtermésre számítottak. A kétkedő, a maguk igazában még meg Sem győződött emberek óvatosan terveztek. Bevételi tervük is igen szerényen sikerült. Leszámítva a szükséges befektetést, az év végén mintegy 3 ezfer forint tiszta haszonra számítottak holdanként. A várható alacsony jövedelem ellenére lelkiismeretesen ás bizakodva dolgoztak. A szakcsoport tagjai a napokban végeztek a csépléssel, sőt ezzel egyidjúleg szántottak is, hogy mielőbb megterem' sé-k a ;övő évi termés alapját. A csáplés eredménye — holdanként 30 mázsa! Olyan eredmény ez, mely osztatlan örömet és megelégedést kelt a szakcsoport tagjai között. \ kívülállók nemtörődöm legyin- ése, lenéző mosolva is megvéPo- ott: sokan sajnálják már. hosy ^szalasztottak a kedvező lehetö- ■éget. A harminc . mázsás .„átlagtermés jelentősen megemelte', a tervezett bevételi összeget. Leszámítva az adót, a beruházás ösz- szegét és a gazdálkodás viteléhez szükséges ráfordításokát, a holdanként: tiszta nyereség eléri a 10 ezer forintot. A szakcsoport tagjainak nem okoz gondot a hitel visszafizetése, jövedelmük tekintélyes és nem utolsó sorban említendő, hogy 20 ezer forintot fordítanak a közös alap gyarapítására. Jövőre már saját motorral szívatják a vizet. Péter László. Színvonalas előadás lesz Nyíregyházán a szovjet zenéről A Nagy Októberi Szociálisa Forradalom évfordulója alkalmából november 5-én, csütörtökön délután hat órai kezdettel a TIT klubhlyiségében a Nyíregyházi Állami Zeneiskola nőt endékei hangversenyt adnak. A hangversenyt Vikár Sándor zeneiskolai igazgató előadása vezeti be. mely* * nek során átfogó képet kapnak a hallgatók a szovjet zenéről. As előadás díjtalan, mindenkit szeretettel vár az est rendezősége. Szövetkezeti őszi vásár lesz Csenger községben November 7—8-án rendezik j neg a földművesszövetkezeték a hagyományos szövetkezeti „őszi vásárt” Csenger község ben. A csengeri járási földműves zszövetkezetek már .előre készülnek. Gondoskodnak megfelelő választékú készletekről, hogy a vásárlók igényeit kielégíthessék. A vásáron több, mint hátmiUió forint értékű árukészlettel fognak kipakolni. Nagymennyiségű áruk közül a vásárlók válogathatnak Ö3zl, téli ruházati, vas-műszaki, kerékpár, rádió. motorkerékpár, mosógén és mezőgazdasági kisgépekből, játék, óra. é^zer, üveg-porcelán, műanyag é* egyéb árukból. Nagy az érdeklődés a csengeri járási lakosság ~észéről. hiszen ez évben a jövedelmük megduplázódott, mert jól fizet az alma, a rostkender, x cukorrépa, lesz miből vásárolni. Különösen nagy az érdeklődés a most . házasulandó fiatalok részéről a bútorok iránt. Állami, és szövetkezetek, magánkereskedők figyelmébe! Egyiptomi kultúra Régészeti ásatások alkalmával már élekkel ezelőtt liosfejes nyelű bronz tükröt találtak egy ; szkíta női sírban Tápiószele határában. A leletből sejteni lehetett, hogy az egyiptomi Ámon- kultusz a görögök útján a Duna- Tisza közi szkítákhoz is eljutott. (Az egyiptomiak hite szerint nyomai Tápiószelén Amon a lélekvándorlás szimbóluma volt.) Most Tápiószelén egy liz centiméter nagyságú, kosfejű, de embertestű bronz Ámon szobrocska került napvilágra a községi vízvezeték hálózat kiterjesztése alkalmával. Az érdekes leletet a tápiószclci múzeumban helyezték el. Két csavargó áll a bíróság előtt. Ügyész: „Hol lakik?” — „Sehol...” Ügyész: „És ön?” — .Átellenben”. * Móricka gyufaszálat lel az utcán. Felveszi. Előveszi saját gyu- CásdobOí.át. végighúzza a talált szálat, az meggyullad. Eloltja. „Még jó” — mondja s eltcszi... * Egy amerikai színésznő ket- scgbeesetlen mondja barátnőjének: „Képzeld, azt álmodtam, hogy világos nappal mez'telen. szalrr.akalapfcan mentem az utcára. Hát nem borzasztó? — „Tényleg kellemetlen...” ’’Gondold csak, milyen szörnyű, ódivatú volt a szalmakalap!" ügyész: „Mondja, hogy jutott eszébe, hogy autót lopjon - Vádlott: „Hát, az autó a temek előtt állt, s én azt gondoltam, hogy a gazdája meghalt.. A csengeri járás földműves- szövetkezetei szervezik e vájárt. Éppen ezért, ha a járáson kívüli szövetkezet, vagy állami és magánkereskedők részi kívánnak venni, úgy r'ész- /ételüket előzetesen —- ötödikén déli tizenkét óráig — a csengeri járási vásárszervező űzotiságnál kell bejelenteniük. Csak az vehet részt a vásáron, •j klnek a vásár»zervező bizottság részvételi igazolást ad. I HUMOR A „van” ptoéEime
