Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-04 / 261. szám

A HÁLA KOSZORÚI Már nem jönnek . , , (Angyal fclv.) A gyermeknevelés problémáiról tárgyalt a városi tanács oktatási állandó bizottsága Különös menet vonult végig hétfőn délelőtt Kemecsén a községi tanácstól a régi te­metőig vezető hosszú útszaka­szon. Pirosnyakkendős úttörők, egyenruhás szovjet katonák, fa­lubeli asszonyok, férfiak népes csapata vonult a temetőbe, hogy egy halott magyar férfinek, Bá­lint Sándornak 10 életet meg­köszönjön. Mert ez a magyar férfi, ez az egyszerű munkás­ember 15 esztendővel ezelőtt, a háború viharában saját és csa­ládja életét kockáztatva meg­mentette, elrejtette és élelmez­te a szovjet hadsereg egyik elő­őrsét, amely 8 napig a fasisz­ták gyűrűjében rekedt. Jhok minden törtéut az elmúlt 15 esztendő alatt. Köny­vek sorát kellene megírni, s még akkor sem lehetne mind­azt a változást írásba foglalni, ami ez alatt az idő alatt tör­tént Magyarországon. Megválto­zott az emberek élete, a csalá­dok sorsa. Bálint Sándornak, az egykori uradalmi cselédnek, vasúti pályamunkásnak és vas­úti őrnek a gyermekei vezető emberek, értelmiségiek, vagy jól kereső munkások lettek. Jóska fia Leningrádban egye­temet végzett, s a Szovjetunió­ból nemcsak tudási, hanem egy aranyos kis szőke asszonykát is hozott haza. Bálint Sándor felesége pedig többszörös nagy­mama lett, aki már gondtalanul örülhet unokáinak. A keserves régi esztendők öröksége, a hosz- szas betegség azonban sírba vit­te a családfőt még 1947-ben, s A Nyírtass) Állami Gazdaság­ban nemigen volt még nyereség- részesedés, meg efféle. És azért nem, mert éveken keresztül ráfi- zetett a gazdálkodásra. Vagy ha nem is, de kevés nyereséget fize­tett be az államnak. A vezetés ziláltsága — amit követett a gazdaságban dolgozó emberek nem mindig kifogástalan mun­kája — okozta, hogy nem tudtak az ötről a hatra jutni. Az idei gozdálkodási tervei is úgy készí­tették, hogy tetemes összeg volt benne a ráfizetés. így érte a tavasz a nyírtassia- kat. Valamit tenni kell — ezt érezte a vezetőség, de maguk a brigádok tagjai is tudták, hogy a gazdaságot ki kell zökkenteni az eddigi kerékvágásból. Versenyt szerveztek a hoza­mok növeléséért, az olcsóbb termelésért, a nagyobb taka­rékosságért. A nekibuzdulás akkora volt — amit a jobb kereseti lehetőség mellett az egymással szemben; becsvágy is hajlott az emberek­ben, — hogy az aratás utáni számvetésnél rájöttek: a tavaszen vállalt kötelezettségüknek eleget tettek. Nem frázis, amikor azt mond­juk, hogy a brigádok, munkacsa­patok tagjai a gazdaság vezetői­nek segítségevei újabb lehetőséget keresve — elsősorban a takaré­A kongresszusi munkaverseny­ben 1959 kilenchavi termelési tervét túlteljesítette a vállalat. Az egész évre szóló nyereségter­vet eddig már 635 ezer forinttal túlteljesitették. Az export-terv teljesítésével is jól állnak. Kongresszusi munkaversenyvál- íalésuk összege 921 ezer forint volt, s már 849 ezret teljesítet­ezzel mély bánatot, szomorúsá­got okozott a népes családnak. S éppen 15 esztendővel később, annál a napnál, ami­kor a 10 szovjet tiszt és kato­na a nyolc napos rettegés, iz­galom után felszabadult, s há­lásan úlelte, csókolta megmen­téit, — eljöttek a szovjet ka­tonák, eljött a budapesti szov­jet nagykövetség képviselője, Kelin Vlagyimir Nikclajevics etvtárs, a Pravda magyarorszá­gi tudósítja, Ogyinec M. Sz. elvtárs a kis régi, kemecsei te­metőbe, az egyszerű, fakereszt­tel jelölt hanthoz,, hogy elhe­lyezzék a sírra a hála, a köszö­net virágos koszorúit. Ott volt a temetőben a család. Buda­pestről, Debrecenből, a kör­nyékről megérkeztek a gyer­mekek és unokák, kivonult a temetőbe a megyei pártbizott­ság képviselője, a községi párt- szervezet titkára, a falu veze­tői, a Bálint család ismerősei, barátai, kivonultak a kis keme­csei úttörők. A sírnál fegyve­res munkásőr és rendőr állt díszőrséget, amikor a népes me­net megérkezett. A sírnál először Májer István elvtárs, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megyei tit­kára mondott beszédet. Vissza­emlékezett az elhunyt és család­jának hőstettére. Egyszerű, meg­hatott szavakat mondott, ame­lyek nemcsak a gyászruhás öz­vegy és a Bálint-család, hanem minden megjelent szí vértez szól­tak. S a fogadalom, amit a sír­kosság terén — másodszor is ro­hamra indultak. Az egyes munkafolyamatok jobb megszervezése, a feles­legesnek látszó munka- és anyagráfordítások megtakarí­tásának eredményeként ma már meghaladja a két és fél­millió forintot a terven felüli eredményjavulás, és a ho­zamnövekedés. Terven felül ilyen összegű ja­vulás nagy szó Nyírtasson! Eb­ben a számban benne van az egész évi céltudatos igyekezet, amit a gazdaság Valamennjd dol­gozója megtett. Eredményeik még magasabbak lennének, ha az időjárás és egyéb tényezők nem húzzák át számításaikat. A dohányt ugyanis tönkretette a többszöri homokverés. A minő­ségi vetőmagnak termelt burgo­nyájuk nagy kárt szenvedett a virusf ertőzöttségtöl. Annak elle­nére, hogy a tervhez viszonyítva 2 ezer mázsával termeltek többet, az alacsony értékesítési ár le­csökkentette a jövedelmet. így látva a dolgokat, a hárem és félmillió forintos eredményja­vulás — előzetes számítás szerint ennyi lesz — igen szép. És így nincs kizárva, hogy annyira dé­delgetett vágyuk — a megyei pártbizettság kongresszusi ver­senyzászlajának elnyerése — valóság lesz. tek. November 7-i'e valószínűleg az egész vállalást teljesítik. Ez azt jelenti, hogy a szállítási költ­séget 3 százalékkal csökkentik, alapanyagot és fűtő-, valamint gőzenergiát takarítanak meg. — Szép az egy főre jutó. termelési érték alakulása is: a vállalás sze­rint 6 százalék túlteljesítéssel szemben 7,8. százalékot értek el. nál népünk nevében mondott, munkásnapjainkban, éveinkben valósággá válik: „Ez a kis hant felejthetetlen emlékűn^ lesz. s nehéz per­ceinkben erőt fogunk meríteni belőle. Nagyszerű tetted emlé­két pedig híven megőrizzük, s itt most is megfogadjuk, hogy erre a földre, erre az ország­ra többé nem engedjük a föl­desurak. a csendőrök. a fasisz­ták kezét! Ez az ország örökre ,a gyermeke d. unokáid és déd­unokáid földje, otthona, tulaj­dona lesz. S hegy fogadalmun­kat megpecsételjük, itt, a sírod felett nyújtjuk kezünket ba­ráti kézfogásra azoknak az em­bereknek. akik a távoli Szovjet­unióból jöttek, hogy megmen­tett társaik nevében köszönetét mondjanak neked.. S Májer elvtárs a sír felett fogott kezet a szovjet hadsereg képviselőjével, Abakin Alexej Nikolajevics főhadnagy elvtárssal. A koszorúzás során pedig a szovjet főhadnagy is beszélt a sír felett, s amikor a szovjet katonák, a szovjet nép nevében köszönetét mondott Bá­lint Sándornak és családjának, a két nép barátságáról beszélt: „Legyen ez a hőstett, amit Bálint Sándor véghezvitt, szim­bóluma a barátság megerősíté­sének. ami él a magyar és szov­jet nép között!” A falu nevében Kádár elv­társ, a községi párttitkár be­szélt. A szovjet katonák Bálint Sándor társának. Muri Ferenc­nek, aki a hőstett részese volt, értékes ajándékot nyújtottak át. A kis régi, kemecsei temetőben, az egyszerű han­ton most is ott virítanak a ko­szorúk. A hosszú, vörös szala­gokon ott aránylik a felírás: „Nem felejtünk!”... „A kegye-, let és hála jeléül”... „A szovjet ] nép mélyen tiszteli a te hős­tettedet a barátság nevében”... Lehet, hogy a virágok el­fonnyadnak, s az aranyló betű­ket elmossa az őszök, telek eső­je, szele. A szavak mégis to­vább élnek a nagymama, a család, a kemecseiek szivében, s Bálint Sándor emlékét nem­zedékek adják ái egymásnak. Győri Illés György Érdekel? Pedig hidd el, nincs abban semmi különös, semmi megírni való. Az ember reggel kikel az ágyból, még csukott szemmel felcsavarja a rádiót, hallja o, zenét, és amikor kér­dezné ay- asszonyt, hogy hal­lod, ez a mi számunk, — már nem jön a válasz. Megelőzni Rózsit a felkelésben? — lehe­tetlen. Nemrég már határozot­tan ideges lettem rá, gondol­tam. összeszidom miatta, de amikor megálltam a konyhaaj­tóban. rámmosoiygott. hogy még az a két nagy szeme is jó­kedvűen kerekedett, és csak annyit mondott: „Neked is ál­modtam egy szépet, Lajos'’. Mindjárt kiment belőlem a méreg... Persze, téged ez kevésbé ér­dekel. Mit is kérdeztél? Hogy milyen minálunk egy hétköz­nap? Ez, az amiről nem tudok érdekeset mondani. Mert. ugye, az másnak unalmas lenne, ha a szereidéről kezdenék szólni. Pedig, öregem, becsszóra mon­dom, az a Beke Zsiga bácsi, hát az egy aranyember. Ö a brigádunk veteránja, de lát­nád, milyen paprikavörös az arca. ha rágyújtáskor megkér­dezzük tőle, tud-e már hor­gászni, hogy a nyugdíjévéit alatt ne unatkozzék? „Akar a ménkű otthon ücsörögni ilyen fiatalon...!” — csak ennyit mond, meg azt, hogy öreg em­Október 30-án délután kibőví­tett ülést tartott a városi tanács oktatási állandó bizottsága, amelyre meghívták a szülői munkaközösségek vezetőit is. Az ülés az iskolai és iskolánkívüli gyermeknevelés problémáival, fog­lalkozott. Torna Péter áb. elnök beszámolójában megállapította, hogy pedagógusaink eredményes nevelő munkát végeznek. Bár egyes iskolákban még nem ve­zették be teljes egészében a poli­technikai oktatást, az máris jó eredményekkel jár. A jelenlévők közül sokan foglalkoztak a gyere­keknek az iskolán kívüli maga­tartásával, s arra a , megállapí­A Tiszavasvári Gépállomáson a november elsején végétért kong­resszusi dekádban a szántás-ve­tés meggyorsítására azt a felada­tot tűzték ki maguk elé, hogy egy-egy szántótraktor 35 holdat szánt fel, egy-egy vetőgéppel pe­dig 120 holdat vetnek be. A vállalást általában teljesítet­ték a dolgozók. Nem egy trakto­ros akadt, aki ezt a vállalást Olyan jé bér, nem vén ember, az ö neve még mindig ott volt a verseny­táblán, mégpedig az élbolyban. Ha jókedvű, csak mosolyog, meg viccelődik, a heccelésün­kön, de amikor kikap a ked­venc futballcsapata, nem lehet hozzá szólni se. mert folyton azt hajtogatja: nektek csak a szátok nagy, jöhettek J hátam­ra púpnak is-. ■ Na. meg mi történt a múlt héten? Még állt a daru. mert volt hátra néhány perc az ebédidőből, és a mikrofon hangjára lettünk figyelmesek. A diszpécser-kislány ujjongott benne, hogy nótát kapunk a rádióban. Két perc se telt el, képzeld, ötünknek küldték a Seherezádét. Mondták a fiúk, hogy megérdemeltük, mert a versenyben elől járunk, * hát nekem ez jobban esett még a nótánál is. Este az asszonnyal két liter bort hozattam. Meg­ünnepeltük. Ja, míg el nem felejtem! Van nálunk egy lotto-klub is. Minden héten egy tízessel széliünk be. és olyan izgalmas a péntek délelőtt. Már neve­tünk i.s rajta, hogy mennyire gyerekek vagyunk, meg hogy a fizetés, az mégiscsak fizetés, biztos kétezer havonta, dehát milyen az ember, nem igaz?... Hogy csak egy példát említsek. Míg nem volt fürdőnk, zuha­nyozóval, a fiúk szidták a ve­tásra jutottak, hogy hiányos a szülői nevelés, mert a gyermekek egy része az utcán és az otthoni szabadidőben nem áll szülői irá­nyítás alatt. Annak is köszönhető, hogy sok szülő nem jár el a szü­lők értekezletére, a fogadóórák­ra, ahol tájékozódhatna gyerme­ke iskolai magatartásáról. Ebből adódnak az évvégi nézeteltérések, amikor egyes szülők nem érte­nek egyet a pedagógusokkal, gyermekük megítélésében. Az ülés határozatot hozott az iskolá­sok magatartásának megjaítása érdekében, a fokozottabb ellen­őrzésre, amelybe bekapcsolódnak az iskolák SZMK vezetői és ak­tívái is. messze túlhaladta. Szántásban például Piácz János 50 holdat, Egri János pedig 46 holdat telje­sített. A gépállomáson tizenhatan szántottak fel többet, mint 35 hold. Vetésben legnagyobb teljesít­ményt Kötik Sándor ért el, aki 180 holdat, H. Tóth Ferenc pedig 133 holdat vetett be. zetőket, hogy kutyába se veszik az embert. Most, hogy újat építettek, a Balogh Laci abban. settenkedik, hogy a faliújsá­gon vicceli meg a fűtőt, mert nem elég meleg a viz.Jaj, te, ha látnál bennünket, mikor le­lökjük magunkról az olajos overált, és beállunk a víz alá! Az olyan jó! Hogy csiklandoz­za a langyos víz a bőrünket, és micsoda vicceket mondanak a. srácok....' Fésülköétés közben meg mindenki számol, A diri azt mondta. ha minden nap meglesz az öt százalék plusz teljesítmény, hát decemberben számfejtik a tizenharmadik hó­napot is.;. Tudod te, mi pénz az? Már elterveztem, hogy az asszonyt meglepem egy új ka,- háttal. A részesedésből.., Ugye, unalmas dolgok ezek? De nekem olyan jó így. Külö­nösen amikor eljön a másodl­ka. .. Mondd, te is úgy vagy vele a fizetéskor? Én rnajd ki- ugrok a bőrömből, Az apró, az nekem jár, fröccsfe, vagy sörre. De amikor az ember ott­hon leül a vacsorához, és az asszony csak mosolyog, moso­lyog. ■. A kis Zsuzsi meg fülig maszatos lesz az ajándékcsokl- tól.. ■ Ennyi az egész. Mondtam, hogy nem kapsz tőlem szenzá­ciót. Hiszen én is csak egy ■ &t- lagmelós vagyok... — angyal — Zökkenőkön át a kitűzött cél eléréséért w a INvírfassi Állami Gazdaságban Gazdaságosan termel a Tejipari Vállalat Kórik Sáodor 180 holdat vetett he 10 nap alalt! $

Next

/
Thumbnails
Contents