Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-29 / 283. szám
A munkurerseny eredménye Csengerben: Szorgalmas emberek — „évzáró“ elüti száznegyven forint egy mázsa alma önköltsége A Csengeri Állami Gazdaságban a tavasz folyamán gyümölcs- és szántóföldi növénytermelő, állat- tenyésztő és gépjavító brigádok indultak többtermelési és önköltségcsökkentési'versenyre. Tavasz- szal — amikor a dolgozók nem is látták teljes egészében a verseny jelentőségét — félmillió forint értékű eredményjavulás elérésére tettek vállalást. Ahogy kibontakozott a verseny •— és az egyes értékeléseknél megmutatkozott — szűknek bizonyult a kezdeti elképzelés. Hogyne, amikor például a gazdaságban annyira fontos búza önköltségét negyven százalékkal szorították le a tervezett mögé. A juhászok ugyancsak így jártak a gyapjútermeléssel. A minőség javításával, a gazdaságos juhtenyésztéssel elérték, hogy a gyapjú önköltségét, mely kilogrammonként 62 forintra volt tervezve, 41 forintra csökkentették. Ezeket az eredményeket látva, dolgozók jobban nckibáto- rodtak a versenynek és 1 millió 260 ezer forint többletbevételt tűztek maguk elé. A Szorgalom eredménye nem is maradt el, mert a szántóföldi növénytermelésben versenyző dől. gazok, brigádok, a termelési tervet átlagosan 145 százalékra teljesítették. Nagy szó ez! Emögött holdanként 23,20 mázsás szemeskukorica és szép cukorrépatermés áll. A gyümölcstermelő brigádok ugyancsak kitettek magukért. A gazdaság 228 holdas termo gyümölcsöséről terv szerint 200 vagon almát kellett volna lcszüretelni és ezt közel száz mázsával „megfejelték”: 92 vagonnal termelted többet. Mennyiségben a nagygéci, minőségben a szamosbecsi brigád eredményei a legjobbak. Az önköltség alakítása az almatermelés- nél azért is fontos, mert ha csak egy fillér különbözet fs van- kilogrammonként, az 29 ezer forintot jelent! A gyümölcsösökben Jol- gozó brigádtagok szorgalma egész nyáron, és az őszi lelkiismeretes szüreti munka nemcsak pár tűiért eredményezett az önköltség csökkentése terén kilogrammonként, hanem majdcsak egy egész forintot. A tervezett önköltség ugyanis 224 forint volt mázsánként az almánál és a valóságban 137—140 forintért állították elő. tgy érték -cl a gazdaság dolgozói, hogy a pártkongresszus küszöbén kétmillió forint a versenyből szármázó többletbevétel. Méltó dolog ez a kongresszus tiszteletére, S a verseny — mint mondják — nem áll meg, hanem folytatják tovább, mert amellett, hogy a népgazdaságnak hasznot jelent, maguk a dolgozók is jobban meg. találják számításukat. Talán illetlenség is azzal kezdeni, hogy nem iskolai évzáró, hanem egy munkával eltelt gazdasági év néhány eseményét szeretnék rögzíteni az alábbi sorok. Két termelőszövetkezet portáján néztünk szét, s egy-egy illetékestől kívántuk hallani, mire vitték ez év alatt? Ma már mind kevesebb a nagyüzemi gazdálkodás fölényében Kétkedők vizáma, de mégsem árt meg. tudni egy szövetkezeti párttitkár és egy elnök véleményét eredményeikről, terveikről. Csőké János a hodászi Űttörő TSZ párttitkára. Szűkszavú ember. Ügy véli „a jó bornak nem kell cégér”, ha ezzel kissé elferdíti is az ismert közmondást — s azt tartja, csak a vak nem látja a szövetkezeti tagok gyarapodását. No. vember elsejéig 565 munkaegység gyűlt Csőke János könyvében. Ez 630 fölé emelkedhet az év végéig. Nem kell hozzá nagy tér Űrnak. kérve a nagyméltóságot, hogy Fényeslitke községből is engedélyezzen Németországba mezőgazdasági munkásokat mezőgazdasági munkára... a szegény családos emberek máma valóságos futóbolondok lettek, mennek egyik községből a másikba aratómunkát keresni, harmados földet kérni, vagy napszámos munkát tudakolni, de mindenütt azt a feleletet kapják, hogy itt is van elég szegény ember. Hát akkor hová menjünk?.. így folytatódott a szomorú helyzetjelentés: „A mi községünkben van kétszáz ember olyan, aki teljesen napszámos munkából tartja el a családját Mondjuk a 200 ember közül talán. ötven elhelyezkedik. .. Aratáskor keresnek 60 kiló búzát, 60 kiló gabonát és kapnak hozzá 1—3 hold harmados földet. Ennek ellenében dolgozni kell 40—50 napot... Meg lehet így élni 7—8 tagból álló családnak? De ez még csak ötven ember, 100—150 ember nem tudott sehol sem elhelyezkedni, hát akkor ezek miből tartják fenn a családjukat?. . A tanácselnök letette a levelet és mintha az arcára telepedett volna- a múlt minden gondja, nyomorúsága, összeráncolt, barázdált • homlokkal, elboruló tekintettel nézett ki az ablakon a falura- Félhangosan, fátyolos hangon, mondtat — így volt, tanúsíthatom, magam is itt élek a községben 1927. óta. — Nos — kaptam az alkalmon — ha Ön tanúskodni tud, akkor válaszoljon aria a kér Öcsre is. hogy ki volt «»ért felelős! — próbáltam ügyész- kedni. Először nem értette meg, hogy miért kérdem ezt, hiszen tudnom kellene, de azért mégis válaszolt. — Mondhatnám azt, hogy ez, vagy az a földbirtokos, főjegyző, képviselő vagy gyáros. De inkább úgy mondom: a kapitalizmus! Áz az istentelen kutyavilág, ami akkor kínozta az emberiséget itt, Magyarországon, ami külföldre kurgatta a szegénységet a saját hazájából. Persze ott se élt különbül... — És hogy vélekednek a dolgozó parasztok? — tettem fel nyomban a következő kérdést. — D. Gyüre Ferenc szavaival válaszolok. Ő már négy házat épített a felszabadulás óta négy gyermekének. A minap azt mondta: „Ilyen jó dolga sohasem volt a parasztnak, mint most!” így válaszolt a tanácselnök. Én újra kérdeztem. — És mit mondanak a parasztok, minek köszönhetik ezt a jólétet? Nem kellett sokat gondolkodni a válaszon. — A népi demokráciának. Ezt mindegyikük tudja. Hiszen egyénileg gazdálkodtak a régi világban is. De hiába voltak gazdák, hiába volt földjük, mégsem mentek az ötről a hátra. Nagyon jellemző, hogy a múltban egyedül a nyolcvan holdas L. Gyüre Lajos tudta taníttatni a fiát. A terményt nem tudták a gazdák eladni. Pollák- nak, a szeszgyárvezetőnek külön kellett dugni valamit, hogy hatvan /fillérért átvegye szesznek a Gyorsan levonom a tanulságot. — Tehát maga az egyéni gazdálkodás csak nagyon keveseknek hozhatott felemelkedést. És nyilvánvalóan most sem az egyéni gazdálkodás a titka a dolgozó parasztok jobb életének, hanem az, hogy a nép állama segíti, felkarolja a mezőgazdaságot. Szerződéssel, piac biztosításával stb... így van ez? — így, pontosan így! — Akkor igaz, hogy az állam mankója nélkül nem lenne jó élete az egyéni parasztnak? — Igaz. Meg voltam elégedve a válasszal. Kiderült, hogy megtaláltam a kísérteties múlt nyomait Fényeslitkén. A múlt szörnyűségeinek felelőse, tettese a kapitalizmus volt s eme kapitalizmusnak a maradéka a még fennálló egyéni gazdálKO- dás. Néró lenne ideje már eltüntetni ezeket az utolsó nyomokat is? Nem lenne ideie, hogy a dolgozó parasztság mankó nélkül, magabiztosan járjon és éljen? A nyomozás befejeződött. Jelentem, hogy mindannak ellenére, hogy a kapitalizmus még ott kísért az egyéni gazdálkodásban, a fényeslitkej emberek egyre inkább elűzik a községből a múltat s eljön az idő, árúkor egyöntetűen a szocialista nagyüzemi .gazdálkodást választjáK. Ezzel egyszer s mindenkorra megnyugtató igazsággal intéződik el minden hajdani szegényember panasza. Ezzel meglesz a biztosítéka annak, hogy a nyomor soha, de soha ne térjen vissza. számtantudás, a tervezett 60 forintos munkaegységgel számolva, közel 40 ezer forint üti Csőke János markát. Ebből nemcsak jól megél, ruházkodik hatodmagával, de egyébre is telik. Szövetkezeti tagsága alatt épített szép új házat, s most szobabútor vásárlását tervezték. Csőke János csak egy a sok elégedett közül. Szucsányi Sándor is közöttük van. Pedig csak augusztus óta (ahogy leszerelt) dolgozik a szövetkezetben. Gajdics István is tavasszal lépett be, s év végéig ő is eléri a 300 munkaegységet. A hodászi Úttörő TSZ eredményei a tagság lelkiismeretes szorga'mát dicsérik. A hodá- sziak bizakodva készülnek az évzáróra. Gyarmati Saudor a nyírkátai Rákóczi TSZ elnöke. • Még nincs egy éve, hogy vele együtt közel ötvenen elindultak a szövetkezeti úton. Azóta mintegy megkétszereződött számuk, szorgalmas kezük munkája nyomán derűs bizakodással várhatják a közelgő zárszámadást. Megvan az értelme bizakodásuknak, mert tavasz óta is sókra haladtak már. Megszaporodott földterületük, fejlődött állatállományuk és 200 ezer forintot költöttek a szövetkezet fejlesztésére. Keretfűrészt, darálót létesítettek különböző gazdasági ^felszereléseket vásároltak, s ma ott tartanak, hogy közös vagyonuk, mintegy félmillió forintot ér. — Nincs benne semmi ördöngösség — mondja Gyarmati bácsi, hogy sikeresen megállunk lábunkon. Rend, fegyelem, a tagok között nagy munkaszeretet, — sok mindennek ez a titka. Látják a tagok, hogy van értelme munkájuknak. Kovács István, Fecskó Sándor már szövetkezeti keresetük után vettek házat, velük egyijtt tízen költöztek újonnan épített, vagy vásárolt saját házukba. A Rákóczi TSZ az almából szerzett legtöbb jövedelmet. J6 volt a burgonya, dohány ás napraforgó hozama is. Jövőre jelentős növekedést írnak elő terveikben gyümölcsösük és állat- állományuk számára. Eddigi fiatal gyümölcsösük mellé ötven holdat telepítenek, ötven anyakocájuk malacait továbbtenyérztésre adják el, ami visszamarad, leszerződik hizlalásra. — Bízunk benne, hogy sikereink még sokakat hoznak Közénk, s mi nagy szeretettel ío- gadjuk őket — zárta le a szót Gyarmati Sanyi bácsi. ★ Két mozaik két termelőszövetkezet hétköznapjaiból Sok munka és küzdelem rejlik a sorok, a számok mögött, ám a szövetkezet útján járó szorgalmas emberek napról-napra újabb bizonyítékait adják a szocialista mezőgazdaság nagy erejének, parasztságunk felemelkedése egyetlen útjának. Hammel József. flz ENSZ Politikai Bizottsága hétfőn megkezdi az algériai kérdés vitáját New York. (REUTER): New Yorkban pénteken este hivatalosan bejelentették, hogy az ENSZ közgyűlésének Politikai Bizottsá ga hétfőn 15.30 GMT órakor tartandó ülésén megkezdi az algériai kérdés vitáját. A jó jövedelemre... A nyirkálai Rákóczi Tsz. elnökének és gyülmöcskerté- szének baráti koccintása már a várható jó jövedelem hangulatát jelzi. (Foto: Hámmet) 5
