Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-03 / 260. szám
Lengyel és japán mukkásiídvözlet megyénk dolgozóinak Lengyel és japán építőipari szakszervezeti vezetők delegációja járt szombaton Nyíregyházán Tiszteletükre, fogadásukra mintegy 100 építőipari dolgozó jelent meg és részt vett a 6. számú Mélyépítő Vállalatnál megrendezett baráti beszélgetéseken.' Fehér asztalnál úgy beszélgettek a nyíregyházi építőmunkások, szak- szervezeti vezetők, igazgatók és párttitkárok, mint távoli rokonokkal, jóbarátokkal szokás. A magyar és a japán munkások egészségére!. Mr. Tcruhíko Konishi, a japán delegáció vezetője pohárköszön- tójében emlékeztetett a magyar és japán nép ázsiai származására és ezt mondotta: „távoli rokonokat, barátokat jöttünk látogatni. Elhoztuk a japán munkások forró, baráti üdvözletét.” Beszélt a békéről, s ezzel kapcsolatban az 1945 szeptemberében történt borzalomról, a hirosimai atomtáma- dásról. Majd kijelentette: „Ha a munkások összefognak a világon, soha meg nem ismétlődhet a hirosimai atomtragédia!” Ké- !sőbb arról beszélt, hogy a japán munkások gyűlölik a háborút, harcolnak a tőkések, a kapitalisták ellen. „Én hiszem, hogy a mi harcunk győzelemmel fog befejeződni. — mondotta. — Magyar- országi tartózkodásunk és az itt szerzett tapasztalatok is megerősítik azt a meggyőződésemet, hogy mi is meg fogjuk valósítani hazánkban a szocializmust! Kívánom, hogy a magyar dolgozók, Szabolcs-Szatmár megye munkásai is minél plöbb valósítsák meg a szocializmust, mert ez minket is tovább . fog erősíteni harcunkban.” Poharát a magyar és japán munkások egészségére ürítette. Együtt építjük a szocializmust... Czerwinska Jadwiga, a lengyel építők szakszervezetének országos titkára, a lengyel küldöttség vezetője meleg szavakkal mondta, hogy „a magyar és a lengyel két egytestvér. Együtt építjük a szocializmust!” Elismeréssel beszélt magyarországi tapasztalatairól, s elmondotta, hogy Budapest szebb, mint Varsó, mint Párizs, mint Bécs, és a magyar emberek barátságának és vendégszeretetének nincs párja a világon. Az ünnepségen résztvevőknek és az újságon keresztül a megye dolgozóinak átadta a lengyel munkások szívélyes, tesvéri üdvözletét és sok sikert kívánt a szocializmus építésében. Hogy építenek és élnek a japánok? Hamar olyan jó hangulat lett, mint egy lakodalomban. A magyar munkások itt is ott is közrefogtak egy-egy külföldi vendéget, és németül, oroszul, franciául, — ki hogy tudott — beszélgettek. Fényképeket, emléktárgyakat cseréltek. A Tervezőiroda egyik dolgozója azt kérdezte egy japán mérnöktől, milyenek ott a házak, hogy építenek a gyakori földrengés miatt? A válasz az volt, hogy egy emeleten alul cölöpökre faházat építenek, s egy emeleten felül vasbetonból építenek. A Mélyépítő Vállalat egyik lakatos munkása azt kérdezte, hogy mennyit keres egy japán építőipari munkás? Megtudta, hogy általában 700 jent keres havonta, amiért legfeljebb két olcsóbb ruhát vehet. Ebédért fizetésének egyhetedét fizeti. Üzemi étkezés, munkaruha, munkásszállás és hasonlókban nem részesülnek a japán dolgozók. házat az .Építő- és Szerelő Válla lat telepét. Nagyon tetszett n.kiL a perlit-ház, ami egyharmaddal kevesebbe került, mintha téglából építették volna. Kérdezték hogyan lehetne Japánnak és Len gyelországnak duzzasztott perli- tet szállítani? Megkapták a címet, ahol megrendelhetik. A pár órás nyíregy . /Ä tartózkodásból jutott egy kis idő arra is, hogy a külföldi vendégek megtekinthessék Sóstó gyógyfürdőt. Nagyon tetszett nekik. Búcsúzóul elmondták, hogy feledhetetlen élmény marad számukra mindaz, amit Nyíregyházán tapasztaltak és láttak, otthon ei fogják mondani munkatársaik nak. Az a kívánságunk, hogy minél több ilyen szívélyes, baráti találkozóra kerülhessen sor a magyar, a lengyel és a japán dolgozók között. ( O. A.) A megyei pártbixoiinóg rersenrsásslajríért ß verseny eddigi eredménye iúszmiüió forint az állami gazdaságokban A megye állami gazdaságai a I menyek láttán újabb vállaláso- Közpcnti: Bizottság márciusi ha- kát tettek, s így az idei verseny- .árczatának szellemében szórta- vállalás, összege elérte a termeista munkaversenyt kezdeményeztek- A gazdaságok dolgozói í tavasz folyamán 20,8 millió erint értékű többtermelési és la- .carékossági felajánlást tettek, ^egtöbb gazdaságban szeptember közepéig már teljesítették a verseny teltételeit. Nyíri assen pél- iául 360, Üjíehértón 199, Barabáson 192, Nyírlugcson 165 százalékban. A dolgozók az eredlési érték 6,7 százalékát. A legutóbbi értékelés szerint már négy gazdaság zárkózott fel egymás mellett, amelyek minden bizonnyal a legesélyesebbek lesznek a megyei pártbizottság által kitűzött versenyzászlók elnyerésére. A dolgozók Barabáson 194, Nyírtasson 184 és Csengéiben 167 százaléknál tartanak ver- senyvallalásuk teljesítésében. 280 mázsa répa egy holdon Gacsályban A gacsáiyi Dózsa Tsz. kommunistái még a kora tavasszal elhatározták, hogy meggyőző munkával elősegítik az elmúlt években elért terméseredmények túlszárnyalását. Fogadalmukhoz híven a 65 holdas cukorrépatáblából mintegy 8,5 holdat 80 centi mélyen rigolíroztattak a kommunisták javaslatára. Ide szilvaíá- kat ültettek, köztesként répát vetetlek. Egy holdon 280 mázsa répa termett, jóval több, mint az eddigi terméseredmények. A 55 holdon 200 mázsa volt az átlagtermés, Több, mint félmillió forint bevételt nyertek cukorrépából. A tiszabecsi fordulat A leugyclek építési gondjai a miénkkel azonosak Aintman Kazimir lengyel küldött a Bydgoszcz körzet szakszervezetének vezetője elmondotta- a magyar munkások kérdésére, hogy a körzetben dolgozó építőipari munkásoknak 90 százaléka szakszervezeti tag, összesen több .mint 23 ezer ember. Egyébként 6 tíz éve tölti be ezt a funkciót, azelőtt kőműves volt. Elmondotta, hogy az építőipari problémák azonosak mint Magyarországon. Fejlődőben vtn az előregyártott elemekből történő építés. Gépesítési problémáik nagyobbak, mint nálunk. Az újítói mozgalomban a gépesítésre és könnyű, előregyártott elem bői való építkezésre, a vakolás és egyéb befejező munkák gépesítésére mozgósítanak. Ar étteremben, a perlit-háznál és Sóstón A Szabolcs Étteremben rendezett ebéden mondta a japán küldöttség vezet?.'’ hogy „ ha a világon minden munkást egy nagy terített fehér asztalhoz lehetne ültetni, s olyan jól éreznék magukat, mint a japánok és lengyelek a Szabolcs Étterem terített asztalánál, akkor biztos, hogy soha sem lehetne háborút szítani.” Később mikor gépkocsival áthaTakarékos iskolások A* idei tanévben ismét folytatódik az általános és közcPis- kolás tanulóifjúság iskolai taka- rékbélyeg-gyűjtési mozgalma. — Megyénk diákjai október 31-ig *60 ezer forint értékű lakarékbc- iyeget vásároltak. Szép eredményi ért el a tiszalöki Szurkos-tanyai általános iskola, ahol egy-egy tanuló 13,11 forint összegben vásárolt takarékbélyeget. Alig van már a megyében néhány olyan iskola, amely nem kapcsolódat! be ebbe a mozgalomba. ladtak a város néhány utcáján, dicsérték a város szépségét. Megtekintették a perlitből készült — Majd meglátjuk év végén. — Majd ha a zsebünkben lesz, akkor hisszük el — mondogatják még elég sokan a tiszabecsi Új Elet Termelőszövetkezetben. Ugyanis arról van szó, hogy az idén számítanak pozitív zárszámadásra. Nem dobálóznak 70—80 forintos munkaegységekkel, csak 30 forint körül tudnak osztani, de még ezt sem akarja elhinni a tagság tetemes része. — Nem maradtunk semmiben az egyéniek mögött, legtöbb területen meg is előztük őket — mondja a 30 forintos munkaegység alátámasztására Balogh István párttitkár, aki egyben agro- nómus is a szövetkezetben. — Oszthatnánk ötven forintot is — lódítja Csohai Béla raktáros, — ha tavaly másként ment volna. A beszélgetésből aztán kitűnik, hogy tavaly akként ment ebben a szövetkezetben, ahogy a nagy- hangúak akarták. A raktárba semmit sem gyűjtöttek, ami kevés termett azt is szétcibálták. Aki bírta, marta. Az idei évet terhelte az összes adó és vetö- mag-kölcsön is. Most fizettek ki 69 ezer forint tavalyi jövedelem- adót, 230 mázsa búzaföldadót és 170 mázsa vetömag-kölcsönt. — Még saját erőből való beruházásra is futotta — dicsekszik az agronómus. Építettünk egy 40 méteres kukoricagór ét, egy épületet átalakítottunk magtárnak, a baromfiólat rendbehoztuk és körülvettük dróthálóval. — Késő délutánra előkerül Szakáig József elvtárs is, aki április óta elnöke a szövetkezetnek, addig pártmunkás volt. Amikor idekerültem, első dolgom volt a pártszervezet megalakítása a szövetkezetben. Párttagok voltak itt, csakhogy a községi alapszervezethez tartoztak. Ott a termelőszövetkezet konkrét tennivalóiról kevés szó esett, így a kommunisták összefogott ereje nem érvényesült a szövetkezet irányításában. A szövetkezet választott vezetőségére és a tizenegy tagú pártszervezetre támaszkodom munkámban. Szakáig elvtárs hosszasan sorolja a nehézségeket, amiket már jórészt leküzdötték. A pártszervezet segítségével elérték, hogy gabonából, almából csak szükMosslivtitói Londonig, Helsinkitől Párizsig Tizenegy európai országba szállítunk Szabolcsból almát A MEK nyíregyházi almatárolójában szorgos leánykezt k féltő gonddal csomagolják Szabolcs aranyát, a Jonarhnnt. Jó nézni, hogyan telnek a ládák szebbnél-szebb almával. Olv&n katonás sorrendben sorakoznak a pompázó gyümölcsók a ládákban, mintha megannyi egy igazi katonai díszszázad lenne. A raktárban a becsomagolt ládák tömege már útrakészen sorakozik, hegy mielőbb a vagonokba kerüljön. Mindenfelé siető emberek rakják, teszik ládákba az almákat, a most kapott alma- csztályczó gép ped g szinte percek alatt válogatja és osztályozza a gyümölcsöt. A munkáról elismeréssel nyilatkozik Grósz József, a HUNGAROFRUHT megbízottja, aki az almaszállítmányokat minőségileg veszi át, hogy azután Európa különböző országaiba indítsák útnak. Tizenegy európai országba szállít almát a Szabolcs megyei MÉK. Eddig még egyetlen esetben sem reklamáltak az alma minősége és csomagolása miatt. Pedig egyes nyugati országok szinte túlzottan igényesek. A legjobb nyugati vásárlóink egyike Nyugat- Németország . Nemrégiben nálunk járt egy nyugatnémet kereskedelmi ügynök, aki Albert Pilsner úrnak, az egyik legna- gyobb müncheni kereskedelmi cégnek . volt a megbízottja. A tárgyalások során a német cég ügynöke ezer vagon almára kötött szállítási szerződést. Mint mondotta: a szabolcsi almának különös íze, zamata van, amit a németek szeretnek. S a jó Kereskedelmi kapcsolatot nagyban segíti az, hogy a szállítás pontos és a minőség kiváló. Igen jó megrendelőnek bizonyul a magyar származású svájci Margaret Buchwald is, aki a legutóbbi kereskedelmi tárgyalások során 300 vagon almát rendelt, de csak kizárólag szabolcsit. A finnek szintén jó üzlettársak, azonban igényességben mindenkit felülmúlnak. Szabolcs almája és a magyar hírnév, — mondotta Bállá Géza telepvezető — a messze északtól a nyugat valamennyi államába eljut. Moszkva, Helsinki, Stockholm, Oslo, Párizs, London, Bécs Berlin, Prága, Bern üzleteiben mindenütt olvashatjuk „Jona- thán, HUNGÁRIA” Persze, a nyugati cégek mellett egyik legjobb vásárlónk a Szovjetunió, ahová exportunk tekintélyes részét szállítjuk. Naponta a nyíregyházi alma- tárclótói több vagont indítanak útnak Kelet, s Nyugat felé. Dorogi Mihály ságiét szerint osztottak. Aldnek nincs háztáji tehene, az pénzben kapta meg a takarmány értékét. Igen nehezen birkóznak a feladatokkal, mert a közel 800 hold földhöz mindössze 68 tag van és ebből is csak harmincnyolc dolgozik a növénytermelésben. — Megnövekedett az állatlétszám, az is sok embert leköt •—> bizonygatja az elnök, hogy miért jut kevés ember a szántóföldre, s közben egy jegyzőkönyvet vesz' elő, amiben pontosan ki van mutatva a tavalyi és az idei állat- állomány. Szarvasmarha tavaly 20 darab volt, most 71 van, tehén egy sem volt, most harmincegyet számolnak. A sertés 81-ről 315 darabra szaporodott. Száz darat bal több a juh is, baromfi pedig közel 1000 darab van; tavaly száz sem volt. Még több is volna, de egy tavaszi mulasztás miatt igen sok kacsa elhullt. Az áruértékesítés tervét 150 százalékra teljesítette a szövetkezet. Tavasz óta terven felül 110 darab sertést és 30 darab marhát állítottak hízóba. Ha ez nem történik, akkor bizony a tavalyi adósság és egyéb bajok elviszik az idei jövedelmet. Most már láthatja a tagság, hogy állat nélkül ezen a sovány földön gazdálkodni nem lehet. Sajnos, még mindig vannak, akik lebecsülik az állattenyésztést és nem akarnak az állatok mellett dolgozni. Summázva a dolgot, ebben az esztendőben fordulat állt be a tiszabecsi szövetkezet életében. A megkezdett út helyes, nagyon sok hibát kijavítottak már és még akad is mit tenni. A párt- szervezet és az egyre szaporodó öntudatos tagok tábora az új vezetéssel minden hiba leküzdésére képes. Csodák nem születnek, ami van, azt emberek csinálják. Az idén sikerült a közepes szövetkezetek sorába feltörni. Szívós akarattal jövőre a jók közé is besorolhatnak. Termésete- sen ez nem egy-két emberen múlik, hanem az egész tagságon, azokon akik már tagjai és azokon is, akik nemsokára tagjai lesznek, mert sok dolgozó paraszt érdeklődik az Új Élet eredményei iránt. •I
