Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-03 / 260. szám

A harmadik emelet fölött tartanak már az építők Nyíregyháza egyik legmodernebb la­kóhazának építésénél. A Bessenyei tere«, az épülő színházzal szemben meghökkentő gyorsasággal haladnak a kényelmes otthonok mielőbbi elkészítésén. (Angyal (elv.) Téli teendők a szarvasmarttatenyésztésben Megyénk ■ szarvasmarhatényész- lésében az elmúlt években lénye­ges javulás volt. Az utóbbi egy év alatt a szarvasmarhaállomány létszáma 7,6 százalékkal növeke­dett, míg a tehénállomány 2,3 százalékkal nőtt. Növekedett a íejhozam is. A törzskön/vilag nyilvántartóit tehenek évi lejho­zama 3003 kilogrammról 3408 ki­logrammra emelkedett. Ez 13,3 százalékos emelkedést jelent, ezen belül a termelőszövetkezetek 20 százalékos javulást értek el. Az idei Országos Mezőgazdasági Ki­állításon több bikát adtunk el 20 ezer forinton felüli áron. Minőség tekintetében a 19 megye közül. Szabolcs az ötödik helyen sze­repelt. Ahhoz azonban, hogy ez a számszerű és minőségi javulás még nagyobb ütemű legyen, gon­dosabb tenyésztői munkára van szükség. Az alábbiakban néhány általános hibára szeretném fel- nívni a tenyésztők ügyeim.t. INagy gondol fordítunk az átmeneti takar mán v ozásra Igen komoly kár származik ab- ból, ha a takarmányozást nem megfelelő átmenettel, hanem má­ról-holnapra változtatják meg. A kislétai Rákóczi Termelőszövetke­zetnél a teli takarmányozásra való hirtelen áttérés napi 2,5 ki­logrammos átlagos tejcsökkenásl okozott. A zöldről rossz minőségű silóra és gyenge elsőkaszálású mu- haros lucernaszénára tértek át, lédús takarmány biztosítása nél­kül, pedig takarmányrépával is rendelkezik a termelőszövetkezet. Egyes helyeken kényelemből ké­ső őszig csak legelőn tartják az állatokat. A balsai Petőfi Terme­lőszövetkezet szeptember végén kevés abrak etetése mellett csak legelőn tartotta a fejősteheneket, annak ellenére, hogy elegendő szálastakarmánnyal rendelkezik, így aztán a tehenek naponta át­lagosan 4—5 liter tejet adnak, mi­re bekötésre kerülnek annyira le­soványodnak, tönkremennek, hogy egész télen nehéz helyrehozni. Az esetleges bőséges takarmányozás ellenére sem termel gazdaságosan tejet a tehén, mert a hiányzó erőbeni állapotot — kondíciót — igyekszik helyreállítani a szerve­zet. A helytelenül összeáll,'tolt ta­karmányozás következménye, hogy a biri Táncsics Termelőszövetke­zet a folyó termelési év .első fe­lében csak 71,7 kilos átlagos tej­termelést ért el -- ez 4,3 kilo­grammos napi istáüóátlag agykl- .ogramm tej előállítására -- az élősúly fenntartásával együtt 1,UU Kilogramm keményítő . értí-ket aasznált lel a tehén szervezete. Ezzel szemben a nyírmeggyest Petőfi Termelőszövetkezet 2,1 »8 kilogrammos féléves tejtermelést ért el, ami 12 kilogrammos napi istállóátlagnak fele! nteg.' Egy ki­logramm tej előállítása az élősúly- fenntartásával együtt 0,69 kilo­gramm kemsnyiíőértékbc karú!, ,ehát a helyesebb tákarrhánj ozás 5,8 százalékos jövedelmet, nyere­séget jelent tej-kilogrammbnkénti Ez pénzértékben 1,24 forint jöve­delem. Évi 3000 kilogrammos át­lagos tejtermelés esetén 3720 fo­rint. v wjum ujiuipuuvai, téli hideg idő, viszontagságaitól, mert küiónoözö meghűléses be­tegségek súlyos károkat okozhat­nak. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyári szállásszerű elhelyezések késő őszi és téli időben csak szükségmegoldások, ezeket gondo­san kell teljesíteni. Növendék szarvasmarháink részére szabad- tartásos elhelyezésre alkalmassá tehetők a nyári szállások. Úgy készítsük elő ezeket, hogy ne áz­zanak be és a levegő áramlásától — huzattól -— is jól védjenek. Az ilyen isállóban az állatokat nem szabad lekötni és bőségesen kell! almozni. A mozgás és megfelelő fekvőhely biztosítása növendé­keink egészséges és helyes fejlő­dését teszi lehetővé. Ä Vemhes és fejős tehenek számára minél sür­gősebben be kell fejezni' a rész­ben felépült istállók építését. — Igen komoly kár származhat ab­ból, hogy a drágán megvásárolt vemhes üszők és tehenek az ég alatt vannak. PL: a tiszavasvári Rákóczi Tsz. teheneinek egy ré­sze csak szalma-tető alatt van, a drága istálló tavasz óta nagyon lassan készül. Hogyau jutunk ingyen „D“ vitaminhoz? falusi Életképek Penésslehen megállt as idő . . ? Hs bál vau Pcnéazleken, nagy gondnak adják a fejüket a falubeli lányok. Üres a terem, csak itt-ott lézeng egy-egy vál­las fiú... Beszél a két lány. Pál Má­ria, meg Jackó Erzsi, ömlik « szó, hogy elég jegyezni. Két­szer „süllyedt cl a kocsi ke­reke a szürke, mely homokban, amíg dőker-ítetlem a fiatalság ^vezérkarának” két képviselő­jét, És tessék: most, hogy fél­körben ül ülik, az előbbi bosz- szúságot tengernyi panasszal te­tőzik. — A lányokat elviszik, a fiúk elmennek... — legyint lemon- dón Erzsi, aztán mondja, hogy „Ááhh Penészlek, az csak Pe­nészlek \ nincs itt semmi ké­rem, az embert megöli az una­lom”. Magam is arra voltam kiváncsi: miért menekül el a fiatalság innen, a határmenti kisközségből? Titkot keresni jöttem,» amit megtudtam, szépítés, hoz- zátevés és elhagyás nélkül ide­írom. Ha Penészlekről hall valaki, csali annyit tud: olt még min­dig a direkttermő az úr! Erről Is szólunk. Nem tagadják, hogy a falu megrekedésében nagy része van a gyilkos bornak. Ilyenkor, ha forr a must, talán nincs csalód, ahol ne poharaz- gatnának. Már mondták, hogy lesz valami ezzel- a „novával”, meg a ..ferível", de csak nem lett semmi. Pedig Mária, a fiatal „tanító- néni” majdnem sírva mondja: — Volt már eset, hogy titkon a gyerekek is szürcsölgették a betegséget tartogató bort, úgy jöttek az iskolába. Már nem. férnek az első padokban, aki­ket. rossz látás miatt kell kö­zelebb hozni a táblához. Visszaleng a kérdés: miért menekült el Közel félezer fia­tul Penészlckről? A kis falu átka miatt — adják meg a gyors választ és hozzáteszik a „magyaráza­tot”. Azt, hogy őróluk minden­ki megfeledkezik, pedig ha len­ne segítő kéz... Itt van pél­dául a fiatalság. Mihez kezdjen ez a maroknyi sereg egyedül? Valamikor szép kultúráiét folyt Penészlekcn, de az már olyan réginek tűnik, hogy feledésbe merül. Bált eddig az iskolában tartottak, de az új riadok miatt mostmár ott sem lehet. Nincs kultúrház, 48 ezer a községfej­lesztés egy évben, abból nem tudnak nagy dolgot csinálni,.. Így mondják, vég nélkül. Per­sze, ha az ember körülnéz, mást is lát. Orvosi lakás épült a köz­ségben, most adják át a napok­ban, — a község új orvosának. A faluszélen új, négytantermes iskola fala piroslik jó messzire, ha minden jól megy', jövő hó­nap derekán megnyitják... De a löld. A penészleki föld, így ahogy most van, nem cr egy hajítófát... Ezt is ok­ként említik, merthát mi kell a fiataloknak: szép ruha, telt zseb, azt meg a városban, a nagyobb helyeken lelik fel. A határ kilenctizedé futóhomok — níég a csillagfürtöt is kiveszi a szél belőle — egytizedét meg víz borítja. Itt már van fejlő­dés: idegenbeli emberek kísér­leteznek a megjavításával. Mint hírlik, ámulni kezd a falu, olyan az eredmény. Ez nyugtató. De rohan az idő, és Penészleken olyan lassú az clőbbrelépés, hogy szinte mozdulatlanságnak tűnik a töb­bi falu mellett. Villany kellene, s bár a falubeliek is tudják, hogy arra súlyos pénz szüksé­ges, és nem megy egyik napról a másikra, mégis panaszkodnak. r Es a panasz sok tekintet­ben jogos. Bár a falu vezetősége is sokat tehetett volna már, hogy a bor-okozta tompult, maradi gondolkodást száműzzék a múlt­ban felcseperedett szülőik fejé­ből, — ez a felelősség azonban nemcsak az övék. Az idegen szinte hihetetlennek tartja, hogy ebben a két és félezer lélekszá­mú községben hónapok múltak el — mozielőadás nélkül... Ha bent a „járásnál” nem tudnak erről, — nem dicsekedhetnek a tájékozottságukkal. Ha tudomá­suk van róla, akkor ez a tűrhe­tetlen állapot az 6 számlájukra is írható. Rossz az autóbuszköz­lekedés is a járási székhely fe­lé: ha valaki moziba akar men­ni Nyírbátorba, annak másfél napra van szüksége, mert a busz menetrendje nem ad „mo­zizásra”, színházlátogatásra lehe­tőséget..; Milyenek a lehetőségek Penészleken? A fiatalság nagj-- része elszivárgóit, és gazdálko­dó emberek is a maguk útján küszködnek, nem egyesítették még erejüket. Pedig a termelő- szövetkezeteknek nagy köze le­hetne a falu képének, életének újjávarázsolásához. Ott. a közös­ben lehetne csak igazán szóvá- tenni a föld megjobbítását. egy akaraton. És kicserélni a mérges szőlőtőkéket, jobbra, melynek nedűjétől kitisztulna az emberek látása... Akkor — vajh ki cáfol­ja ezt — otthon tarthatnák a fiatalokat.. Otthon, a faluban, ahol — mint megvénkben im­már majdcsak mindenütt — van lehetőség új ruhára, tele bukszá­ra..: Nagjr felelősség minálunk az emberek felvilágosítása. Mert az idő megy, rohan, nagy lép­tekkel. Megáll hat-e csupán Penészle- j ken. a direkttermők tövében? j Angyal Sándor, > A járlalás, napfény és szabad levegő biztosítása a késő őszi és téli időkben elengedhetetlen. A jártatás a lábakat óvja az el- nyomorodástól, tönkremenéstől. A körmözést szükség szerint a tél folyamán is végre kell hajtani. A Nap sugara ingyen gyógyszer. A „D” vitamin képződését teszi lehetővé. A „D” vitamin pedig a cscntlágyulásos megbetegedés ki­fejlődését akadályozza meg. Kü­lönösén fontos szopós és növen­dék állataink számára a napfény biztosítása. A szabad .illetve a friss levegő élénkíti az életmű­ködést, így gyorsabb és tökélete­sebb az anyagcsere, a feletetett takarmány átalakítása tejjé, hússá. Elengedhetetlenül szükséges, hogy minél több állattenyésztési szakelőadást halljanak megyénk Nagy esemény színhelye lett az elmúlt hónapban a Rákóczi út 1. szám alatti telek Mátészalkán. Kutat fúrnak... A lakosság évek óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy meleg- vizű fürdőt létesítsenek. Az ügyet a községi Hazafias Népfront bi­zottság vette kézbe. dolgozó parasztjai, termelőszövet­kezetekben és községekben egy­aránt. Az élet más területem szakmát kell tanulni, amit törvé­nyek írnak elő. A mezőgazdaság­ban, mely nagyon sok szakmánál sokoldalúbb, az élet íratlan, de szigorú törvényei követelik az állandó tanulást. Amelyik gazda­ság képzettebb vezetőkkel, rendel­kezik, ott nagjmbb szaktudással történik a munka végrehajtása, hasonló terrüieten magasabbak a termésátlagok, ugyanattól a ta- karmánymennyiségtől több hús, tej, gyapjú, tojás, b.ijúszaporu- lat van, az ott élő embereknek több a jövedelmük, jobban élnek’ és nagyobb a munkakedvük. És elkészült a fúrótorony. Zász­lóikkal feldíszítve várta az indí­tást. Tóth János, a községi Haza­fias Népfront-bizottság elnöke mondott ünnepélyes megnyitóbe­szédet. Megindultak a munkálatok, hogy melegvízű fürdőt kapjanak a má­tészalkaiak. NYÁR UTÁN... (Arijj .vl Udv4 Szkíta József. tkv. főfelügyelő Lc»*-e melegvísü fürdő Máíénsalkán? I Bekötés előtt lio/znk rendbe a* istállókat

Next

/
Thumbnails
Contents