Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-06 / 237. szám
VI essziről nézve kihaltnak látszik a határ. Közelebb kerülve, bent a szántóföldeken, a dülőutak mentén kukorica és napraforgótáblák, cukorrépa és burgonyaföldek között elnalad- va lehet csak észrevenni, hogy a látszat csalt. Bármerre járunk, emberek serénykedne«. Százával. A matolcsi termelő- szövetkezet földjein — amelynek jelentős része itt van a tunyogi határban — nagyobb csoportokban dolgoznak. Megy a kukorica, cukorrépa betakarítása. Az apró parcellákon vegyesen dolgoznak az egyéniek, s az ősszel indult Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Szabó Pállal, a tunyogi tanácselnökkel járjuk a földeket. A mezőgaszdászt nem sikerült ..elcsípni” a kirándulásra, mert a vásárokat jarja. Húáz darab növendéket veszne« ív uj szövetkezetnek. A határt már a.aposan meg- lépázták a tunyogiak. A burgonya, üdék, heretörések he.yen legtöbb helyen már földben a kalászosok magva. Főkén! az őszi árpa. A kukoricásokoa i az üres suskókat együtt zörgeti az őszi szellő az elszáradt levelekkel. Felszántott tengeri tarlót-is látni: a búzavetések egy része kukorica után kerül a földbe. \ z egyik dűlőút végénél szép csöves tengerivel te - hei t szekér .áll. A csövek me- lett néhány tök is gön boiyöuik. Annak is az udvaron már a helye. A két csattanóan jchúsú ló hajtószárát idős Kelemen Lajos markolja. Készülődne« hazafelé. Szorít a többi munka is. íja a cukorrépa kikerül a földből, megkezdi a vetést. Egy összefüggő nagy dülőalj- ban van az új tsz birtoka. Itt dolgozik Kun István a kukoricásban és Kakuk János a búr- gonyaföldön. Mindkettő a teleségével. Ősszel kezdők. Igyekeznek az idei terményt levinni a földről, hogy a gép odaállhasson szántani — hogy elsimítsa a barázdákat. Kun István a tavaszon nősült. Kettesben dolgoztak a négy hold földön. Van még betakarítani valójuk. Fürgén mozognak, mert mint az ember mondja, igyekezni kell. hogy ez a másik, ez az őszi „házassá,.” is mielőbb nyélbe üíődjön. A bürgonyaásásnál Kakuk János azon meditál, hogy elmaradt egy kicsit a munkával. Csak az asszony dolgozhatott a mezőn, -mert ő masa a szövetkezet cserépműhelyében volt elfoglalva tavasz óta. Munkaegységet szerzett azzal is, hogy a növendékeknek való iá- szol készítésinél is dolgozott. De most aztán rákapcsol a betakarításra. mert búza kerül erre a részre. Elmond. ., még, hogy ■a szövetkezetük már elvetett 15 hold árpát, és a gabonatarlón a traktor elvégezte a mélyszántást. A kocsordi. györíeleki határrészen sok kasza alá érett magherét lehet találni. Egves táblákon már az apró boglyák tanúskodna!; gazdáik szorgalmáról. A Szabadság Hajnala Termelőszövetkezetben pedig éppen régzik az -aprémagcséplést. a szövetkezet itteni gyümölcsösében most valóban csend van. Erdei Lajos, az almacsósz mondja is. hogy egy másik kertben szüretelnek. Szorgalmazzák az almaszedést, mert ugyancsak talpukra kell állni, hegy a hol- danhéníi száz mázsa termés idejében fedél alá kerüljön. V attás kabátban, fején nagy prémkucsmáva} Dávid Albert bácsi üldögél az egyik dűlőéit szélén. A két igavonó ott álldogál a föld végén. Utánuk borona van akasztva. Az öreg Dávid 69 éves. de ugyancsak fürge észjárású és sokat tapasztalt' ember. Vártuk, csak vártuk az esőt —- mondja —, de nem tehetünk egyebet, vetni kell. — Azt tartják, én is állom, hogy az őszieket porba, a tavasziakat sárba kell vetni. Itt az október, ha nem igyekszünk, belep a nó. Dávid Albert nyolc holdon gazdálkodik. Héreföldet tert fel és abba tette az őszi árpát. Egy szusszanásnyira pihent meg és indul fogasolni. Az idén a nyolc holdból háromba vet őszi, magot. A tanácselnöknek a felesége is az ószi kezdők közé tartozik. Déltájt hazaszaladt ebéd főzésre, de utána újra a forgóíökac ment. Sok baj volt vele a mendemondák miatt — ezt ntm o, hanem az e’.nok mond a — de már ott tart, hogy az emberét ó maga biztatja, vigyék már a közösbe a vetőmagot, nehogy még megszólják... A r'-Z' szövetkezet almáskertje ' * mellett, az ut másik ol- da’án szintért van egy gyümölcsös., Egyénieké. Nyolc-tíz holdon. A szélső két sói Balogh Józsefeké. Az asszony, meg a í kislányuk. Katica szedi az al- J mát. A gazda fogattal hordja j hazafelé. — Ez áz első termésünk — mondja Baloghne. — Tavaly tói | beütött, a dohány. Jött egv kis i pénz a házhoz. Nem akartuk | elherdálni, megvettük ezt a kél sor fát. Mondták is sokan, hogy na. ti vagytok már bolondok. Alakulnak a szövetkezetek és ti, meg gyümölcsöst vesztek. — Azt mondtam nekik — folytatja —. hogy annyi baj legyen. Ha majd úgy gondoljuk, belépünk a szövetkezetbe. Addig meg hadd teremjen Rendbe hoztuk a fákat, hál’ istennek, szépen is termett. Nem hanyagoljuk el az almafákat szüret után se. MegDermetez- zük a gomba miatt Ha meg tavasszal esetleg belépnénk — mondja elgondolkodva — nem vethetik oda, bogv nem voltunk jó gazdája a földnek. r T f jra eltelt egy dolgos nap L a tunyogi határban. A c/övetkezetbeliek és egyéni gazdák szorgalmáról beszélnek a feltisztogatott répaföldek, az elvetett őszi árpa. a búzatáblák és az egész évi verejtékez munka gyümölcsével megrakott, haza tartó szekerek. S. A. Állatién vesztés nélkül J ;f f, „ nincs jó gazdaság r Ezt tartják a nyírkórcJi Benin Termel dszovcikoz-i Ug„„i is. De nemcsak beszélnek róla és tervezik, hanem mint a kén mutatja, tesznek is az állatta yésztés meghonosításáért. A sertésienyészlést 30 darab kiváló Cormval süldővel alapozták meg. Az egyéves szövetkezet 25 darab novendekmarhavai rendelkezik. A baromfiállományával sok idősebb szövetkezetét is megelőz, jelenleg kétezer darab őszi csirkét nevelnek. (C sikós t'elv.) „Mi lesz ha teljesítjük a vállalás!?“ Újabb vállalás a Pártkongresszus tiszteletére hiitdöi/gytílést tartott a Háziipari 1 ermeiö»*övetke*et A Szabolcs-Szatmár megyei Háziipari és Népi-Iparművészeti Termelőszövetkezet október elsején tartotta 1959 I. félévi küldöttgyűlését a Sóstó nagytermében. A megjelent küldöttek és vendégek előtt Nagy Sándorné, a szövetkezet elnöke tartott beszámolót az első félévben végzett munkáról. A félév munkájáról szólva megállapította, hogy a nyolc pontban rögzített — már korábban elfogadott — feladatokat, melyeket ebben a félévben kellett elvégezni, a szövetkezet dolgozói megvalósították. A szövetkezet vidéki és nyíregyházi részlegének dolgozói első féléves tervüket 5 millió 678 ezer forintra, 112 százalékra teljesítették, s ezzel ”91 ezer forint tiszta nyt-esége. értek el. Ezek után a második félév feladatairól, a beszámoló megemlítette, hogy azok jelentősek s teljesítésük nem lesz könnyű do log, de hangsúlyozta, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy a tagok az eadiginél is jobb er-u ményeket érjenek el. A továbbiakban arról szólt hogy a pártszervezet hiánya meg érződik a KISZ-szervezet, a szövetkezeti bizottság és a nőtanácí munkáján is. — Ugyancsak hibí mutatkozik a tömegszervezeti é! az oktatási munkák terén. A szövetkezet vezetősége ezt tudja és a legközelebbi vezetőségi ülésen külön időt szentelnek, hogy az említett probléma megoldásál ipari és Népi-Iparművészeti Termelőszövetkezetnél egészséges, állandó és a nők számára is megfelelő munkahelyet biztosítottak. A hozzászólások, és az azokra adott válaszok után a szövetkezet vezetősége pénz, könyv és ,ok- levéljutalomban részesítette azokat a dolgozókat, akik munkájukkal az elmúlt félév folyamán erre rászolgáltak. nyeznek a dolgozók. Az igazgató elvtárs mikor ezeket elmondotta, kifejtette aggodalmát is, hogy mi lesz akkor ha teljesítik, a vállalásokat, határidő előtt elvégez-] nek munkákat? Mit csináljonj majd a vállalat, mivel foglalkoztassa tovább munkásait? Minden esetre annak csak! örülni fogunk, ha a 174 lakásba hamarabb iehet majd a családoknak beköltözni, örülünk ennek azért is, mert a határidő lerövidítések egyben az építési költs ék csökkentését is jelentik. Iviás tekintetben valóban el kell gondolkozni a vállalat vezetőségének azon, hogy hogyan biztosítják a mintegy 1700 vállalat^ dolgozó továbbfoglalkoztatását, munkáját. A munkásoknak, akik a munkaverseny során a kitűzött határidő előtt végeznek el feladatokat, ezáltal emelkedik a keresetük, rövidebb idő alatt több fizetésre tesznek szert. Tovább foglalkoztatásukról és jó keresetükről egyrészt úgy kell gondoskodni a vállalatnak, hogy teremtsék meg a jövő évre tervezett munkák * kezdésének, illetve folytatásának biztosítását. Gondoskodjanak élőre munkáról, s az ehhez szükséges anyagokról, feltételekről. Igaza van Gyeb- roszki elv társnak, a kongresszusi munka verseny eredményei egy, sor feladatot rónak a vállalat1 minisztériumára is. Elsősorban a minisztérium tehet annak érdekében intézkedéseket, hogy a határidő lerövidítések miatt keletkező szabad kápacítást az építőipari vállalatok munkával ki- töltsék. Egyszóval, biztosítani kell hogy a soronlévö tervfeladatot a kivitelező vállalat előbb kapja meg, mint az elmúlt években. Jó, hogy a Megyei Építőipari Vállalatnál a vezetőség előrelátóan igyekszik gondoskodni dolgozóinak folyamatos foglalkoztatósáról. Ebben a törekvésben az illetékes szervekkel együttműködve ne szűnjenek meg műm kálkodni. Gyebroszki László elvtárs, a Megyei Építőipari Vállalat igazgatója beszámolt egy értekezleten arról, hogy náluk jó az emberek hangulata, a munkahelyeken lelkesen versenyeznek. Ehhez hozzájárul az is, hogy az építőipari munkások . bére mintegy 24 százalékkal emelkedett. Már a segédmunkások is 1200 forinton felül keresnek havonta. Az elmúlt félévben közel 30 ezer forint jutalmat osztottak ki a termelésben, a munkaversenyben élenjáró dolgozóknak, s több, mint hatvanan kaptak kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. Lelkesítőleg hat az is, hogy a jó eredmények nagy összegeket tesznek a majd kiosztásra kerülő nyereségrészesedéshez. Az igazgató elvtárs kijelentette, hogy’ a kongresszusi munkaversenyben 174 lakást hetekkel és hónapokkal a határidő előtt befejeznek. A vállalatnál főleg a határidő lerövidítéséért verseJ\e késlekedjünk! minél hamarabb el tudják végezni. A beszámolót Nagy Sándorné elvtársnő a szövetkezet vezetőségének határozati javaslatával fejezte be, mely szerint a Párt- kongresszus tiszteletére a szövetkezet dolgozói vállalják, hogy export tervüket mennyiségileg és minőségileg egyaránt 100 százalékra fogják teljesíteni. Továbbá szolgáltaié tevékenységüket novemberig újabb szolgáltatással fokozzák, s ez ideig mintegy 20 ezer darab kiselejtezett zsák javítását készítik el. Valamint az anyagtakare josság. az önköltség- csökkentés terén az eddigieknél sokkal jobb eredményeket érnek el, s a munkafegyelem terén vállalják, hogy igazolatlan mulasztás nem fordul elő. A beszámoló után a szövetkezet főkönyvelője részletesen ismertette az első félév számszerű eredményeit, majd az ellenőrző bizottság jelentése hangzott el, mely megállapította, hogy a szövetkezet az elmúlt félév folya- | mán mindenkor az alapszabá- ! Ivóknak megfelelően működött. : A szövetkezeti és szociális bizott- i ságok beszámolói után a jelen- | lévő küldöttek tették meg hozzá- , szólásaikat. A hozzászólók — szinte kivétel nélkül — köszönetüket fejezték ki pártunknak, a megyei tanácsnak, hogy szamukra a Házivukat, javaslataikat, csak hát a vezetőség elaludt, mert a taggyűlés után kilenc napra még nem osztotta meg a vezetőség egymás között a feladatokat. A kommunisták pedig várják mi lesz, hiszen a határozati javaslatban az szerepelt, hogy minden párttag megbízatást kap. A pártmunka meghatározása á feladatok végrehajtásának megszervezése, irányítása tudvalevő 3 pártvezetőság felada'.a. Semmittevéssel viszont nem válnak valóra a taggyűlésen elfogadott határozatok. Ne késlekedjenek hát a pártszervezet vezetői. Ki-ki a maga posztján, beosztásának megfelelően lásson munkához, — adjanak megbízatást, minden párttagnak, mert minden elmulasztott nap késlelteti az egyébként helyesen meghatározott tennivalók valóra váltását. , 2 A Kemecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységének kommunistái a vezétóségvalas :tó taggyűlésen, sokoldalúan elemezték az elmúlt években végzett pótmunkát. Az eredmények mellett szovátették a hibákat is. Fontos feladatokat határoztak meg, amit határozati javaslatban rögzítettek. Feladatává tették az új vezetőségnek többek között, hogy taggyűlés után azonnal bízzanak meg minden kommunistát páxt- munkával. Sajnos ezt hosszú ideig elmulasztották. F'edig szükség van erre. Annál is inkább, mert az üzemegységben dolgozó elvtársak környezet- és jellemformáló munkája nélkül nem juthatnak előre a tanyavilág lakói. Ugyanis nemcsak a gazdaság dolgozóinak munkájára, életére gyakorolhatnak hatást, hanem a körülöttük dolgozó egyénileg dolgozó parasztokra is. Várják ,sza-, Határjárás Tmuogou
