Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-06 / 237. szám

Céltudatosabban a szocialista kuliuráért (Cikk a 4. oldalon.) ★ Meglepetések egy kis „világvárosban** XVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ära 50 fillér 1953. OKTÖ3ER 6, KEDD Sport (a 6. oldalon.) ★ Határjárás 1 ii nyög on (Riport a 2. oldalon.) Vasárnap hajnal óta szovjet bolygóközi állomás száguld a Föld és a Hoki között Megkerüli a Holdat és visszatér a Föld térségébe — A Földről a repülő laboratórium műszereit irányítják Moszkva, október 1. (MTI) A moszkvai rádió jelentette 18 óra 35 perckor: A harmadik űrrakéta folytatja útját a Hold leié. Moszkvai idő szerint 18 órakor (magyar idő szerint Ili órakor) a rakéta 145 ezer kilométer tá- volságban volt a tóidtól és az Atlanti-óceán felett haladt a 8 fok 36 perc déli szélesség és az 5 fok 48 perc keleti hosszúság által meghatározott pont felett. A rakéta repülésekor szerzett adatok feldol­gozása megerősíti a rakéta pályájára vonatkozó számítások pontosságát, vagyis azt. hogy az auto­matikus bolygóközi állomás az előre kijelölt idő­pontban körülrepüli majd a Holdat és utána visz- szatér majd a Tőid körzetébe. Az automatikus bolygóközi állomás több- | napos útján végzett tud.omanyos méréseiről idő- i közönként rádión adatokat továbbít a Földre. | Ezeket az adatokat a Földi megfigyelő-állomásokon dolgozzák fel a koordinációs számító központ se­gítségével. Az eddig érkezett adatok feldolgozása alapján megállapították, hogy az automatikus bolygóközi állomás műszerei, energiaforrásai, mé­rő és adóberendezései szabályosan működnek. BUDAPEST: Vasárnap este a rákosiigeli Holdkövető állomáson Horváth Tibor, az állomás vezetője, Pirct Endre mérnök-fizikus és Radványi technikus jelentették, hogy sikerült a kozmikus rakétának hangját felfogni. (MTI) A TASZSZ jelentette vasárnap reggel Moszkvából: A kozmikus térség kutatási programjának megfelelően októ­ber 4-én, vasárnap a Szovjet­unióban sikeresen felbocsátották a harmadik űrrakétát. A rakéta automatikus bolygóközi állomást vitt magával. A kilöv ést többlépcsős rakétával hajtották végre. A rakéta utolsó lépcsője megkapva a szükséges sebességet, a megjelölt pályára juttatta az automatikus bolygó­közi állomást. Az automatikus bolygóközi ál­lomás pályáját ügy választották meg, hogy az állomás elhaladjon a Hold közelében és körülrepülje a Holdat Az automatikus bolygóközi ál­lomás körülbelül 10.003 kilomé­ter távolságban halad a Holdtól, majd megkerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe. A ki­jelölt pálya lehetővé teszi, hogy az északi földiekéről megfigyel­hessék az állomást. A harmadik szovjet űrrakéta utolsó lépcsőjének súlya üzem­anyag nélkül 1553 kilogramm. Az automatikus bolygóközi ál­lomást a rakéta utolsó lépcsőjére szerelték. Amikor a rakéta elérte pályáját, az állomás levált a ra­kétáról. A rakéta utolsó lépcső­jének pályája közel van a boly­góközi állomás pályájához. Az automatikus bolygóközi állomás a kozmikus térség átfogó tudo­mányos kutatását teszi lehetővé. Az állomásra tudományos és rá­diótechnikai berendezéseket, va­lamint automatikus hőmérséklet- szabályozó rendszert szerellek. A tudományos és rádiótechnikai be­rendezések elektromos árammal történő ellátását napenergia-tele­pek és vegyi áramforrások útján biztosítják. Az állomás egész sú­lya 278.5 kilogramm. Ezen kívül a rakéta utolsó fokozatára sze­relt mérőberendezés súlya az energiaforrásokkal együtt 156.5 kilogramm. Ilymódon a hasznos súly kereken 435 kilogramm. A tudományos értesüléseket és az automatikus bolygóközi állomás mérési adatait két rádió közli. Ezek a 3.986 és 183.6 megahertz frekvencián vehetők. Egyidejűleg a 183.6 megahertz trekvcncián el­lenőrzik a bolygóköri állomás út­ját. A 39.986 megahertz frekven­cián 3.2-tő! C.3 másodpercig vál­takozó hosszúságú jelzéseket ad a rádióadó. A jelzések ismétlődé­sének frekvenciája 0.15 hertz. Az automatikus bolygóközi ál­lomás naponta a megfigyelési programtól függően 2—4 órai idő­tartamú adásokat küld a földre. Az állomáson elhelyezett mű­szerpark irányítását a földről, mégpedig az egybehangoló és számláló központból végzik. A rakéta röppálya adatainak mérését automatizált mérőműszer 1 hálózat végzi, amelynek állomá­sai a Szovjetunió különböző ré­szein helyezkednek el. A harmadik űrrakéta haladá­sáról a Szovjetunió valamennyi rádióállomása folyamatos beszá­molókat fog közölni. A rakétát rádió útján Európa,) Ázsia, Afrika és Ausztrália terü­letéről lehet megfigyelni. A harmadik szovjet űrrakéta felbocsátása és az automatikus bolygóközi állomás megteremtése újabb adatokat szolgáltat a koz­mikus térségről. A szovjet nép ezzel ismét hozzájárult a világűr meghódításában kialakuló nem­zetközi együttműködéshez. (MTI) Mcgkeztli adását az űrállomás rádiója Moszkva, október 4. Alig száradt meg a festék a szovjet lapok vasárnapi szá­main az eisö szputnyik kétéves jubileumát ünneplő cikkeken, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságágnak ünnepi jelszavain, — jelszavak egyike a szovjet tudósokat, technikusokat, munkásokat köszönti, akik a történelemben először valósítot­ták meg a holdrakétát és juttat­ták a szovjet zászlót a Holdra,— a rádió és a sajtó máris újabb hatalmas lépésről adhatott hirt: útjára indult az első szovjet Hold körüli rakéta. A moszkvai rádió reggel negyed 9 tájban fejezte be helyszíni köz­vetítését Pekingből, az .N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt­ós kormányküldöttség elutazásá­ról. Felhangzott a jól ismert szü­netjel, majd a bemondó ünnepé­lyes hanghordozásán át is érez­hető izgalommal bejelentette a harmadik űrrakéta fellövésé­ről kiadott közleményt. — Még be sem fejezte adását a rá­dió, máris megmozdult a moszk­vai utca, ismeretlen emberek adták tovább egymásnak a nagy hírt, gyűrűbe fogták a rádióval felszerelt gépkocsikat, hogy meg­hallgassák a közleményt. Moszkvai idő szerint 13 óra­kor, magyar idő szerint dél­előtt 11-kor a rádióban meg­szólaltak az első jelzések, nagy messzeségből, több mint j százezer kilométeres távolság­ból a harmadik szovjet űrra­kéta messzehangzóan sugá­rozta jelzéseit. A szovjet fővárosban két év tapasztalataival a háta mögött ma már többé-kevésbé mindenki ,.szakembere” a szputnyikoknak, rakétáknak, kozmikus utazások­nak. Az új űrrakéta tudományos kérdéseihez mindenki hozzászólt tehát, Szovjet tudósok uvilatkozata a bolygóközi állomásról Barabasov akadémikus: Beléptünk a bolygók közti repülés megvalósításának időszakába Moszkva, október 4. N. F. Barabasov, az ismert szovjet asztronómus, a harkovi csillagvizsgáló vezetője, a Szov­jet Tudományqs Akadémia asztronómiai tanácsa hold- és bolygó-fizikai bizottságának el­nöke a következőket mondta: ,.Olyan nagy súlyú, 1553 kilo­grammos rakéta fellövése a Hold irányába, amely nem csapódik be a Hold felszínére, hanem meg­kerüli a Holdat és újból vissza­tér a Föld körzetébe, feltétlenül nehezebb feladatot jelent, mint olyan rakétáé, amely becsapódik a Hold felszínébe. A harmadik űrrakétába bonyo­lult tudományos felszereléseket Dobronravov professzor: építettek be, melyek segítségével, különleges rádióadások útján adatokat szerezhetünk a Hold emberiszem számára láthatatlan térségeiről is. A rakéta 10.000 ki­lométerre közelíti meg a Holdat, A különleges földi irányító ál­lomás lehetővé teszi, hogy né­hány olyan műszer működését, amelyet a rakétában helyeztek el, a Földről irányítsanak. A harmadik szovjet űrrakéta fellövése arról tanúskodik, hogy már beléptünk abba a korszak­ba, amelyben tervszerűen hó­dítjuk meg a világűrt és megva­lósítjuk a Holdba és a közeli bolygókra irányuló repülést.” A bolygóközi állomás valószínűleg hosszú időn keresztül működik V. V. Dobronrarov professzor, a fizikai-matematikai tudományok doktora a következőket mondotta a harmadik szovjet űrrakétáról: „A Hold-kerülő rakéta fellö­vése nem váratlan esemény. Mint ismeretes, már az első két szov­jet űrrakéta sebessége is megha­ladta az úgynevezett második kozmikus sebességet. Ennek kö­vetkeztében az első és második szovjet űrrakéta hiperbolikus pályán mozgott. A második ra­kéta pályasíkját úgy határozták meg, hogy ez a hiperbola érintse a Holdat. A második szovjet űrrakéta az előre megállapított helyen elérte célját. A harmadik szovjet űrrakéta feladata a Hold megkerülése. így a rakéta nem hiperbolikus és nem parabolikus, hanem ellipti­kus pályán mozog. A rakéta se­bességét úgy határozták meg, hegy az ellipszis igen megnyúj­tott formájú lesz. A rakéta ellip­szis alakú pályán mozogva meg­kerüli a Holdat és visszatér majd a Föld körzetébe. Rövid idő, másfél, két nap múlva kiderül, hogy milyen lesz a továbbiakban a rakéta útja. Ügy gondolom, hogy az ellipszis alakú pálya, amelyen a harmadik szovjet űr­rakéta mozog majd, távolabb lesz a Földtől, mint a harmadik szputnyik Földközclségének pont­ja, vagyis a pálya legkevesebb 2000 kilométerre lesz a FöldtőL Ilyen pályasik mellett valószínű, hogy a harmadik szovjet űrra­kéta az automatikus űrállomás igen hosszú ideig működik majd. legalább is annyi ideig, mint a harmadik szovjet szputnyik.” onajotov: Tisztázódik a Hold tömegének t>l n.szl ása L. A. Ponajotov, az ismert le- ningrádi fizikus kijelentette: a szovjet bolygóközi állomás lehe­tőséget ad arra, hogy tisztázzák a Hold forgásának alakulását és megvizsgálják a tömegeloszlás körülményeit a Holdon. Ezt csil­lagászati úton lehetetlen meg­tenni. Ponajotov kijelentette: már a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy létrehozzák a Hold, mesterséges holdját, szputnyikját. Ebben az esetben a rakétának olyan sebességet kell adni, hogy a műszeres rész a Hold térségébe jutva — az égitest tömegvonzásá­nak hatására — körpályán ke­ringjen majd a Hold körül. (Folytatás a 3. oldalon^ i

Next

/
Thumbnails
Contents