Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-04 / 236. szám

Ember indul as atmoszféra középső és felső rétegeibe A tudomány fontos jubileuma Moszkva* (SITI): Ma, október 4-én v.z egész világon megem é- keznek a tudomány új korszaká­nak kezdetét jelentő napról. E nap a Föld első mesterséges holdja felbocsátásának misid'l; évfordulója. Hová zuhant a hohlrakóia ? A rakéta a Hold felületének egyék legérdekesebb részére zu­hant. A, becsapódási ponttól alig 100—150 kilométer távolságban délnyugat felé meredezik a hold­béli Appenninek óriási kőrenge- tege, a maga 4—5000 méter ma­gas, élés és meredek hegycsúcsai­val. Az Appsnn. nek laoánat a második legnagyobb holdmeden­ce, a Maré Imbrium („Esők ten­gere'’) terül el. Nincs levegő’, viz, szél, eső’ Ezeket a' sötét felszínű, mély medencéket régente meg tenge- reknsk_shn.fék, ma már azönban jól tudjuk, hogy bazaltláváyal fe­dett, • a“ környező hegyvidéknél mélyebben fekvő területekről van szó, amelyek nagyszerkezeti sze­repüket tekintve az óceáni me­dencéknek felelnének meg földi viszonylatban. A Maré Imbrium melysége meghaladja a 6—8 kilo­métert is. Felszínét néhol hatal­mas, mély szakadékok tarkítják, másutt kisebb-nagyobb krátere­ket és gyűrűshegységeket talá­lunk. A szovjet holdrakéta becsapó­dási helyének környezetében he­l.vezhedik el az Archimedes nevű, átlagosan 3000 méter magas fal­lal körülvett óriás-gyűrűsheaység. amely széles alapzatát tekintve, bizonyos mértékig a földi, vulka­nikus eredetű óceáni szigetekre emlékeztet (a Haway-szigetén le­vő Mauna Loa vulkánnak pél­dául 400 kilométer átmérőjű ta­lapzata van a tenger szintje alatt; viszonylag nagy krátere pedig ugyancsak a Hold gyűrűs- hegységeire hasonlít). Ä Falus Putredinus területe, ahová a rakéta lezuhant, a kö­zeli hegyvidéknél sötétebb ár­nyalatú, ezt a részt tehát felte­hetőén ugyancsak bazaltláva ta­karja. míg a hegyvidékek anya­gát inkább gránitnak vehetjük- A Hold felszínét a rádiócsillagá­szati észlelések szerint 30—60 Inak szét. Repeszdarabszerű, ki­sebb-nagyobb részecskéik, vala­mint a világűrből érkező parányi kozmikus porszemcsék ugyancsak vastag porréteget hozhatnak lét­re hosszú idők során. Végül portakarót eredményez a holdbéli kőzetek hőokozta mál­lása is. A málló kőzetek apró szemcséi a kőzet közvetlen köze­lében rakódnak le a talajra, mert a Holdon nincs sem eső, sem szél, sem folyóvíz, ami a centiméteres vastagságban porré­teg fedi. Ennek a porré.egnek eredetét három, különféle hatás­ra vezethetjük vissza. Elsősor­ban, valamikor régen, a Hold fel­színén igen hevés tűzhányótevé­kenység folyt le; a vulkánkitö­rések viszont jelentős mennyisé­gű vulkáni hamu képződéssel jár­nak. Ez a hamuréteg idővel nagy­jából egyenletesen rakódhatott le Holdunk felszínén. Vulkánkitöré­sek valószínűleg még jelenleg ás A Hold Földünkről látható részének térképe. A nyíl és a kör a szovjet holdrakéta becsapódásának helyét jelöli meg. előfordulhatnak a Hóidon, leg­alábbis, erre enged következtet­ni Kozirev szovjet cs.llagász múlt esztendei megfigyelése. A Hold légkörének sűrűsége csupán mintegy ötvenbilliomod része a földi légkörnek. A világ­űrből a Holdra zuhanó meteorok ezért csak a talajon robbanhat­Az első szputnyik fellövése óta eltelt két év újabb nagy léptek­kel vitte előbbre a tudomány e fiatal ágát. Az első szovjet szput­nyik nyújtotta az első közvetlen értesüléseket az atmószféra leg­magasabb rétegeiről. Röviddel később a második szovjet szput­nyik seg.tségével már a biológiai tapasztalatok gyűjtése is lehet­ségessé vált: Lajka kutya útja megnyitotta az űrrepülésekkel kap­csolatos gyakorlati kutatásodat. Csaknem másfél év óta szünet nélkül szolgáltat adatokat a töb’o, mint 1300 kilogramm súlyú har­madik szputnyik, amely mintegy 7100-szcr kerülte meg már Föl­dünket. A szovjet szputnvikok által szerzett nagyjelentőségű tu­dományos adatokat ejészúct’.ék ki az amerikai tudósok által fel­lőtt mesterséges holdak • vizsgá­latai. A szovjet tudomány eredménye a világűr meghódítása második szakaszának kezdete is: ez év elején lőtték ki a Szovjetunióban az első űrrakétát, amely ma már naprendszerünk bolygójaként ke­ring pályáján, alig néhány napja pedig szovjet zászló és címer fek­szik a Holdon: a második szov­jet űrrakéta szeptember 14-énsk hajnalán csapódott be a Holdba. A szputnyikok és rakéták se­gítségével a szovjet tudósok be­ható vizsgálatokat folytattak a Nap különböző sugárzásaival, a Föld és a Hold mágneses erejé­vel, a kozmikus sugárzással és a mikrometeoritokkal kapcsolatban is. Bár az adatok még koránt sincsenek teljesen feldolgozva — máris sok szempontból új, terüle­tek nyíltak meg a , tudomány előtt. Várható, hogy rövidesen újabb mesterséges holdakat bocsátanak fel. A szputnyikok fejlesztése ta­réh a feladat kettős: egyrészt máj- a legközelebbi jövőben olyan szputnyikokat kell felbocsátani, amely útja során megkerüli a Holdat és adatokat szolgáltat a Hold eddig ismeretlen, az emberi szem számára hozzáférhetetlen feléről, ugyanakkor meg kell ol­dani azt a rendkívül komplikált tudományos problémát is, hogy a szputnyikok műszeres tartályait visszajuttassák a Föld felszínére, A szovjet tudósok beható kutatá­sokat folytatnak különböző típusú szputnyikok elkészítésére. Fel­merül úgynevezett rakétoplánok építésének gondolata is. Ezek a, rakéták vitorlázó repüléssel visz— szatérhetnsk a Föld felszínére felJ adatuk elvégzése után. A szovjet kutatók több műszer­rel, gazdagabb felszereléssel ellá­tott kozmikus rakéták elkészíté­sén fáradoznak. A Hóid felszí­nére ilyen rakéták segítségével televíziós tank-laboratóriumot ts eljuttathatnak. Ez a laboratórium á rakéta Holdra érkezése után automatikusan megindul pályá-; lyán, különböző méréseket végezj és a mérések adatait rádió és! televízió segítségével tovább'tja a Földre. Egyelőre a szovjet tudósok nen*. gondolnak arra, hogy a legköze­lebbi szakaszban embert juttassa­nak a Hold felszínére, az azon­ban valószínűnek látszik, hogy rövidesen sor kerül olyan rakéta- kísérletekre, amelyek segítségé­vel az embert az atmoszféra kö­zépső és felső rétegeibe juttatják? el. Az első űrutasok — a geofizi­kai kutatórakéták négylábú uta­saihoz hasonlóan — hermetikus tartályokban, ejtőernyők segítsé­gével térhetnek majd vissza a Földre. Műanyagból készült felhők HlMEDES MARÉ IMBRIUM ÉSZAK ‘KAUKÁZUS Itt a rakéta becsapódásának Helyét fehér nyíl jelzi. részecskéket nagyobb távolságra elszállíthatná. Egy elmélet próbaköve... • A szovjet rakéta —; sok egyéb, igen jelentős tudományos kérdés j megoldása mellett — talán Hoyle, angol csillagász elmélete tekinte­tében is döntő fontosságú lehet. Hoyle szerint ugyanis a kráterek és gyűrűshegyek keletkezése a Holdra zuhanó, de nem a felszí­nen, hanem a felszín alatt, a ta­laj nagyobb mélységeiben szét­robbanó meteoroknak köszönhető, A talajba befurakodó meteor gá­zokat fejleszt. Amikor a gázok nyomása már elér s meghalad egy bizonyos, kritikus értéket, a nyo­más robbanást eredményez. A robbanás áttöri a felsőbb talajré­tegedet és a felszíni anyagot szét­dobja. így alakulna ki Hoyle sze­rirt a gyűrűshegységek sáncfala. Nos, a szovjet rakéta több száz kilogrammos, jókora meteornak felel meg, amely a meteorok át­lagos becsapódási sebességénél na- ! gyebb sebességgel érte el a Hold fe’színét. Ha igaz Hoylc feltevése, akkor elképzelhető, hogy a becsa- jpódás helyén kicsiny, új kráter keletkezett. A világ legnagyobb távcsöveivel egy 30—40 méter át­mérőjű tárgy már észrevehető g [Hold felszínén. A becsapódási te­rület képét a korábban k'szt.t ! térképekkel és fényképekkel ösz- :: szehasohlítva 'megállapítható lesz a - felszín megváltozása, s ezáltal eldönthetjük, heiyr«-e az angol Icsillagász feltevése, vagy sem? A szpvjet.-holdrakéta elérte cél- ; ját. A Szovjetunió címerével el­látott zászló örök időkre hirdeti 1 a tudomány diadalát. HÉDERVÁR1 PÉTER, az international' Lunar Society (Nemzetközi Hold-társaság) tagja Baltimoreban műanyag fel­hőkkel kísérleteznek. Az ilyen íellegek tartósak, részecskéik szí­nezhetek. Visszatükrözik a radar sugarakat, szigetelnek hideg és meleg ellen, sőt esetleg szigete­lőként alkalmazhatók rádióakt íy sugarak ellen is. A tartós plasztik fellegek ki­válóan alkalmasak reklámcélok­ra: repülőgéppel a levegiToe fecs­kendezve hosszú ideig olvasható írást képezhetnek. A Holdban Földiek hétvégi ki rándulása után. %

Next

/
Thumbnails
Contents