Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-04 / 236. szám

Fokozódik a Nap ténvereje Az arizonai LoWell csillagvizsgáló intézet vizsgálatai azt bizo­nyítják, hogy a Nap fényereje a legutóbbi öt esztendőben 2 száza­lékkal növekcdétt. Feltételezik, hogy ugyanilyen mértékben növekedett a Nap által kisugárzott hőmennyiség is, Az amerikai tudósok véleménye szerint e vizsgálatok fényt deritb etnek azokra az éghajlati változá­sokra, amelyeknek eredményeképpen a bolygónk nagyrészát b.ritó jég elolvadt, s a víz elárasztotta Földünk számottevő övezeteit. Vakbélgyulladás gyógyítása ősi kínai módszerrel A pekingi rádió egyik adásá­ban beszámolt arról, hogy kínai orvosok sikeresen gyógyítottak akut vakbélgyulladást u. n. aku- punkciós módszerrel. Ez az ősi kí­nai gyógymód abból áll, hogy a test meghatározott helyén tű­ket vezetnek be a húsba. A rá­dióban elhangzott beszámoló sze­rint „a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy gyógyfüvekkel és aku­punktúrával egyszerűen és hatá­sosan lehet vakbélgyulladást megszűntetni”. j „Gyógyfüvek alkamazásával, — .mondotta a kínai kommentár — 1 666 vakbélgyulladásos esetből 97.4 százalékot gyógyítottak meg, egy másik kísérletsorozatban pedig 835 eset közül 91,5 százaléknál értek el sikert az akupunkció al­kalmazásával. Az orvosi tapaszta­latok alapján, mondotta a pe­kingi rádió, kínai orvoskutatók további kísérleteket folytatnak a hagyományos kínai orvostudo­mány elméleteinek igazolására”. Míérf fáj? Ne... mostmár nem ihatsz többet! Hallod?! Na, nézz rám! Te, Pista, már vörös a szemed alja. Térj észhez, és tedd le azt a konyakot! Parancsolj egy cigarettát. Még az első eresztésű Har­mónia. Pult alól kapom... Vég­re, csakhogy mosolyogsz! Ilyen­kor mindig eszembe jutnak a kollégiumi klubdélutánok. Ha­jai, emlékszel? Neked műbajú- szod volt. egészen a gallérodra lógott s amikor egy közös jele­netünkben pödörni akartad, a markodban maradt. Még a bús­komor történelemtanár is fel- hahotázott... Hegy ne folytas­sam? Mostmár végképp megőr­jítesz, Pista. De mondd, van értelme? Vigyázz, a hamut a térítőre vered. És ne feszengj úgy a széken. Barátod vagyok, mióla a gimiben összeültettek bennün­ket. próbállak megérteni. Hidd el, nagyon örültem nektek. De most, hogy így áll... a do­log... Hagyd azt a poharat! Pincér, hozzon limonádét bő citrommal! Értsd meg, segíteni akarok rajtad Pista. Te és Em­ma az eszményképeink volta­tok. Most mondom meg, utólag. Igaz, te féltékeny voltál vala­melyest, de túltettél rajta, hi­szen nem volt rá okod. Olyan jó volt hallani a tervezgetése- det; még ennyi hónapod van at esküvőig, ennyi meg ennyi bért számfejtenek, megveszed a lemezjátszót, a minőségiben csi­náltatsz sötétruhát, meg min­den... Igaz, hogy viccesen je­gyeztem meg a hátatok mögött, amikor megálltatok a bútorüz­let előtt: „Látod Pista, máris a lakásra gondol a leendő ne­jed.” — de azért örültem, hogy haladtok a cél felé... Ne anyát- lanodj el annyira! Ezt nem bí­rom Végy erőt, es hallgass meg! Aztán Emma egyik napról a másikra kicserélődött. Szólj, ha rosszul mondom. Nem volt már olyan közvetlen, hűvösebb lett a. hangja is, és nekem elmond­tad, hogy titkolózott előtted. Hiába faggattad, szófián maradt. Szinte megnémult. Még elment a rendevúra, — félórás késés­sel — de sietett haza, míg az egyik délután aztán... Na jó, nem mondom ki. Tudom, hogy most még túl friss a dolog. De öregem, valamit ki kell monda­nom! Még' akkor is, ha most felugrassz, és elrohansz. Pis­tám, ránk mindig azt mondta az osztályfőnök, később meg a csoportvezető, hogy egyhüron pendülünk. Igaz, ezt tudtuk mi is, hiszen barátok vagyunk. Mé­gis! Hajolj közelebb, nem aka­rom, hogy hallják... Azért, mert te a végtelenségig becsületes voltál Hozzá ... mert nélküle még egy moziba se mentél el, — ő még megjátszhaíta a szé­pet. Áltatott téged, meg az is­merősöket. ts most tessék: a kiemelt munkatárs, a Pista, mint egy félőrült a csaphoz szalad, vedeli a szeszt, tánto­rog haza a sötét éjszakában, rá se fütyül a munkára, meg az anyja napjában kibukó köny- nyeire... Hát mi ez öregem! Tu­dod te, hogy milyen irammal zajlik az élet? Mi lesz az egye­temeddel, harmadéves levelező vagy!... Nem, hiába is tüzel sze­medből a harag, nem hagyom abba. Miért fáj, hogy eltávolo-. dott tőled az, akinek csupán ennyit értek az emlékek? Ki­mondom a legtöbbet: lehet, mái nem szeretett. Megértem, hogy ez a legmélyebbre szúr. De mi lyen mélyre siklónál, ha nen. gondolsz arra, hogy tavassza mennyire vágysz a hegyekbe, amikor virágzik a mandulája... Pista, minden tapasz szép, ói egyre szebb lesz. Jövőre már c saját motorunkon megyünk, fe a kacskaringós szerpentinen, a csúcsra, ahonnan olygn messzi re és olyan sokmindent lehel látni... Hol a ballonod? Mostmái nem maradunk, hiszen tudod, hogy Marikáék téged is meg­hívlak a holnapi névestére. Ki kell vegre pihenni magad, Kérdések Feícleíek Nyertesek Pajtások! Kedves meglepetés számunkra, hogy elmúlt heti rejtvényünkre több olyan pajtás is küldött megfejtést, aki eddig még egyetlen alkalommal sem keresett meg bennünket levelé­vel. Ezúttal sem volt könnyű el­döntenünk, hogy a sok helyes megfejtő közül kik kapják az e heti ajándékkönyveket. A meg­ejtett sorsolás útján tehát a kö­vetkező pajtások részesülnek könyvjufalomban: Gutyan Anikó Nyíregyháza, II. sz. ált isk., Var­ga Zsuzsa Kisvárda, Kossuth u. 10.. Deák Attila Nyíregyháza, Sza­bolcs u. 18. Dicséretben részesül­tek: B. Pál Zsigmond, Balogh István, Fancsaly Tibor és Hirka Veronika pajtások. E heti rejtvényünk. Ezúttal egy nehezebb rejtvényt kell megfej'enetek pajtások. Egyik- nagv költőnk vezetéknevét és ke­resztnevének kezdőbetűjét, vala­mint egy kedves, közismert ver­sének címét kapjátok, ha a koc­kákba a helyes szöveget írjátok. Vízszintes sorok: 6. Ebbe ipszi- lon! 8. Majdnem lerúg. 9. Kiej­tett mássalhangzó. 11. Jégen vág­ják. 12. Vakondok teszi. 14. Ta­más Jenő. Függőleges sorok: 2. Tiltó szó. 3. Operaházunk tervezője. 4. ... a rengetegben. 5. Kidekáztat. 10. Vissza fúr. 13. Sír. Beküldendő sorok: függőleges7. és vízszintes 1. A rövid és hosszú magánhang­zók között nem teszünk különb­séget! Cím: Kcletmagyarország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Sztá- lin-tér 21. A borítékra írjátok rá: ..Gyermekrovat”. Állati szójátékok Kicsi aligátor: alig aligátor. Kicsi róka; apróka. Meglőtt nyúl: kinyúl. Éhes bálna: zabálna Kövér fóka: pufóka. Jóllakott elefánt: telejánt. Les a sakál: sak ád Savanyú cet: e-cet Nagyobb bika: hatalmasabbika. Letett a teve: leteve. Fázó medve: dermedve Hazug kacsa; kacsa „kacsa”. Hibás liba: galiba Megy a mén: elmén. Bölcs kos: okos. Kecskekölyök: kecske gyerme- kccske. Csapzoit borz: torzonborz. Balos őzsuta: suta suta. A tyúk apja: aplyuk. Gyorsan, ha tehén: hamar, ha marha. Buta szamár; csacsi csacsi. Részeg malac: aki magára is­mer, szégyclje magát... gy. i. gy. Ezt az alkalmi ruhát a Kiskor, legutóbbi divatbemutatóján lát­tuk. Anyaga kékes, csomós divat­szövet, 843 torintért kapható. w FI jen a szemölcsirtó! Amikor húsvét előtt tojásfestőport vásároltam és utána csíkos, foltos tojások kerültek ki a fazék­ból, kezdtem elvesz­teni a magyar vegy­iparba vetett hite­met. De az utóbbi időben történt vala­mi, amitől egycsa- pásra megváltozott*! véleményem. Elmondom, mi késztetett erre. Kez­detben volt egy szemölcsöm aa or­romon. Nagyon csi­nos, fehéres, rózsa­színű jószág volt, s egyre növekedett. Ennélfogva bármeny­nyire is az orrom­hoz nőtt, elhatároz­tam, hogy megválók tőle. Elvetettem a durva beavatkozás módszerét, és sze- mölcsirtót vásárol­tam a patikában. Ki­csi rudacska volt, s én gyanútlanul, a használati utasítás szerint bekentem ve­le a szemölcsöt. Né­hány perc múlva, a tükörbe pillantva észrevettem, hogy a szemölcs megfekete­dett. Kezdtem örül­ni... Korai volt a kár­öröm! Azóta egy hét telt el, s már nem­csak a szemölcs fe­kete, hanem a kör­nyéke is. Mintha szurokba mártottam volna az orromat. És ez, ú;»v látszik, na­gyon tetszik a sze­mölcsömnek, mert szinte hangosan rö­högve fejlődik. Az eset feltűnt a kör­nyezetemnek is. Na­gyobb társaságban voltam, amikor egyik barátom bizalmas kacsintással kihívott az előszobába. Azt hittem, valami elő- nyös állást akar aján­lani. De nem! — Töröld meg az orrod, szerencséden! — íörmedt rám. — Megmosakodhattál volna, mielőtt ide­jöttél! Nagyon tre- hány vagy az utóbbi időben! A vacsorához ma- kostésztát is tálaltak. Evés közben asztal­szomszédom halkan a fülembe súgta: — A mák az or­rodra ragadt, töröld meg... Sajnos, a fekete foltot nem tudom kitörölni az orrom életéből. Próbáltam már szappannal, Vimmel, Asszonydi­csérettel és gyökér­kefével, de haszta­lan. Kitűnő festéknek bizonyult! Tapasztalataim alapján volna né­hány javaslatom a gyártó cég számára, jó lenne, ha haszno­sítaná a következő ötéves terv folyamán. Mindenekelőtt az, hogy egyéni ízléshez és adottsághoz diffe­renciáltan gyártsák a szemölcsirtót. Nem biztoö, hogy minden­kinek jól áll a feke­te szemölcs. Van aki­nek jobban vágna a piros, zöld, kék, vagy éppenséggel a lila, itt-ott fehér lóitok­kal. Mindenesetre hasznos lenne széles­körű kutatást végez­ni a vevők körében. Esetleg egybe lehet­ne kötni fürdőruha- bemutatóval. Ugyanis hiányos öltözékben a test különböző he­lyein lévő, különböző színű szemölcsök ki­tűnően érvényesül­nének. A másik javasla­tom az lenne, hogy a szemölcsirtó szereket árulják inkább tojás- ' festék-elnevezéssel. Végeredményben így jobban jár a vá­sárlóközönség. Mert ez a szemölcsirtó to­jásfestésre igen al­kalmas, szemölcsöt viszont nem irt. — éz — Modern csibészek RZT — Bácsi, mi a Nyugalom tea­serét céloztuk... t 7

Next

/
Thumbnails
Contents