Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-04 / 236. szám
Ezeken töprengett, amikor drótkerítés zárta el az útját. Az író elhatározta, hogy szakit eddigi gyakorlatával, elfordul a múlttól, nem merül alá a történelmi idők kékesen pára Zó mélységeibe, nagy és ,átható tekintetét a jelenre feszíti. Valami nagyszerű, fenséges dolgot kell alkotnom mai életünkről — gondolta elszántan, s még az első pillanat lázában kisétált az utcára. Mai életünkről — mormolta a mintegy vezényszavat, s jobbra balra nézett az úton, hátha ad valami parányi kis szikrát a séta, amiből kipattanhat a születő mű. Dehát történik ma valami? •— pendült meg agyában enyhén gúnyosan a gondolat. — Ugyan, mi? Miről lehet ma egyáltalán Írni, ami izgalmas, feszültséggel telített, valósággal repíti a cselekményt? Hol vannak nagy jellemek? Ma csak derűs, egyformán szürke hétköznapok sorakoznak, egyforma emberekkel. Kikerült egy malteros ládát, s dühödten tért le a kocsiútra. Mar megint építkeznek. Járhatatlan a járda. Visszanézett, hogy felmérje, mi is készül, mennyi ideig akadályozza útját, megszokott, be- idegzödött sétáját a kavarodás. Most ásták az alapokat. A készülődés mértéke elkeserítette. Itt valami emeletes épület lesz, eltart a munka talán egy évig is. Témát! Témát! — téft vissza akaratosan eredeti gondolatához, s fürkészve kezdte vizsgálni a lilás reggeli párából fehéren feszülő felhőket. Másnap megint próbálkozott. Az éjszaka eszébe villant, hogy jó lenne esetleg arról, hogy milyen gyorsan kelt fel az ország a romokból, micsoda nagyszerű építkezések folynak. Újságban olvasta. De ehhez hősök kellenének, munkahősök! Legalább egyet is ismerne közülük. Mert történelmi hőst tud mintázni, árulót, sebesültet, csalódott szerelmest, lélekbemarkoló kínlódásokat, de munkahőst? Persze, az építkezés. A fene egye meg! Most megint lemehet a ló- trágyás kocsiútra. Onnan lentről boszankodva figyelte, amint éppen téglát rakodtak, s némileg csodálkozott, hogy honnan került elő az a hegy. Tegnapelőtt még semmit sem vett észre. Tegnap már az alapot ásták. Ma egész hegyek, és vad kavarodás a dróthálók mögött. Es viszonylag nincsenek is sokan. De térjünk a tárgyra — szorította össze szájét. Mai életünkről akarók valami nagyszabású dolgot írni, tehát írok is! Csák picike témát találjak, és egy munkahöst. Aztán a többit csak rám kell bízni. Leült a parkban. Szép, sötétpiros dáliák ragyogtak a zöldben. Harmadnap reggel ugyan eszébe jutott a dolog, de nem sok kedve volt töprengeni. Fü- työrészve kerülte meg az utcai akadályt, s minthogy jól esett a reggeli kávé, meg is szólította az egyik munkást. — Nincs melege, szaki? Az ember, — meglehetősen fiatal, szőke, kékszemű férfi, — barátságosan pillantott feléje. Abbahagyta a téglarakodást is. — Hány óra lehet? — Fél kilenc. — Kiesik a gyomrom — törölte meg a homlokát a munkás. — Enni kéne már. — Téglát! — kiáltoztak a kőművesek. — Mi az. ti tán téglát esztek?! — rikkantott vissza a szőke, bosszúsan, de mosolyogva. S többet nem törődött az íróval. _ Valami méteres magas falpiros- lott a föld felett. Hosszan kígyózott, meg-megtörve, ahol az ajtók labirintusa épül. Egy hét múlva, hogy arra sétált, megint meglátta a szőke munkást. Az ismerősen kiáltott neki: — Hány óra lehet? —- Fél kilenc! Lehet reggelizni! — felelt vissza jóakara- túan. — Reggelizni? — nevetett a szőke. — Az volt régen! ■— Téglát! — üvöltöttek a kőművesek, valahonnan a magasból.. Három hét múlva isméi eszébe jutott, hogy kellene valamit írni, a mai éleiből, valami nagyszerűt, dokumentálisat, amire büszke lehet az utókor előtt. Munkahöst! Dehát, van-e egyáltalán munkahös? Talán a bányavidéken. A? építkezés mellett megállt. Kereste a szőke munkást, de nem látta sehol. Helyette *egy szikár, barna, idősebb ember dolgozott a téglák körül. — Ugyan bqválom! — szólította meg. — Hol van az a szőke izé... az. aki itt szokott lenni? —- Olyan kékszemű... a Makra Jancsi? — Mindig éhes... — segítette az író. — Éhes? Hát nem tudom. De a Makra Jancsi kórházban van. — Kórházban? — ütődött meg. — Az a nagy darab, egészséges ember? — Olt az. Mondtuk neki, hogy e lesz á vége, de nem hallgatott ránk. Téccik tudni, száraz mejjhártyája volt, de nem feküdt le. Azt mondta, ha 6 lefekszik, úgy senki se érti ezt a munkát, nem kapnak elég anyagot a kőművesek, lemarad a brigád. Merthogy novemberben át kell adni ezt q. lakóházat, de mi vállaltuk, hogy még októberbén átadjuk a kályhásoknak. Hát oszt így... most a kórházban van a Makra Jani. Tüdőgyulladás. — Téglát! — hangzott tompán, valahonnan a harmadik emeletről. A hangot elfogták a cserepek, amelyek ott píroslottak már vidáman, fent, a feszülő fehér felhőket súrolva. S. B. foglalták le, mert szinte az államtitkár gondolataihoz kapcsolódott, amikor, megszólalt: — Nem engedhetjük tovább terjedni a kommunizmus tanat. S 'addig nem tudunk eredményesen harcolni ellene, amíg a központját, Oroszországot meg nem tisztítjuk tőle. S ne felejtse el, Monsignore, hogy azután megkísérelhetjük az oroszországi görög-keletieket visszatéríteni anyaszentegyházunk kebelébe. Bár ez egy távoli perspektíva, azonban erre is gondolnunk kell. — Nagyon veszélyes ez a lengyelországi ügy a Vatikán számára — emelte fel fejét az államtitkár. Már az ausztriai és a csehországi ügyködésünk idején is tartottam attól, hogy nyilvánosságra kerül az egyház szerepe. Nemigen tudtuk volna megmagyarázni akkor híveinknek: miért támogatjuk azt a Hitlert, aki többezer szerzetesünket tartóztatott le és aki nagyon megnyirbálta a németországi egyház jogait? Nem kell tartani a nyilvánosságtól, Monsignore. Ezek a tárgyalások is, mint a többiek, a legnagyobb titokban folynak majd le. Itt a Szentszéknél csak mi ketten tudunk ezekről a tervekről, s nem is fog senki más tudni. Engem inkább az aggaszt, hogy ha Lengyelország megtámadásával egy világháború robban ki, vállalhatjuk-e ezért a felelősséget? A franciák szerződésben vannak a vörösökkel, azok pedig tudni fogják, hogy a Lengyelországra mért csapás hová irányod. Azonban az is igaz, hogy anyaszentegyházunk érdekeit mindenek fölé kell helyeznünk — tűnődött a pápa. Az államtitkár a mellén függő aranyozott feszületet simogatta: — Ügy gondolom, őexel enciá- ja Francois Charles — Roux, a francia követ segítségünkre lehetne kormányánál, azonkívül hogy franciaországi kardinálisaink befolyását is felhasználjuk. Meg kell győzni a franciákat arról, hogy nem szabad belépniük egy németelenes háborúba, mert az elvonná a német erőket az Oroszország elleni támadástól. — Kedvelt fiunkra, Hlond bíborosra igen nehéz feladatok várnak Lengyelországban — válaszolt kevés hallgatás után a pápa. Rá kell beszélnie a lengyeleket arra, hogy egyezzenes meg Hitlerrel Danzig kérdésében és kössenek vele titkos megállapodást Moszkva ellen. A lengyel katolikus hívek pedig ne tanúsítsanak ellené lást a németekkel szemben. Az államtitkár letette Orseni- go kardinális levelét, melyet az imént olvasott végig. — Ügy látom, mindezek ellenében megígérte Hitler, hogy tiszteletben tartja Lengye'or- szágban az egyház érdekeit. Bár ez az ígéret kétes értékű előttem, eddigi tapasztalataink alapján. Súlyos felelősséget kell magunkra vállalni. A pápa mély hallgatásba merült. Aszkéta fejét az ablak felől érkező fény élesen rajzolta körül. Szemét lecsukta az arai y- keretes szemüveg mögött. Az államtitkár megértette, hegy a megbeszélés végétért. Csendesen magára hagyta XII. Piust, aki élete legnagyobb jelentőségű döntése előtt állott. E ődje nyomdokain haladva, tovább kell harcolnia a kommunizmus ellen. Hitler jó szövetséges ebben a harcban, mert kíméletlen vörösökkel szemben. Igaz, több esetben az egyház érdekeit is megsértette, de a végső cél érdekében ezt is ei kell szenvedni. Növekedni fog az egyház vértanúinak sera, de a szenvedőket kárpótolja majd a túlvilágon az Űr. Igen, cse'e- kední kall! Friss mozdulattal nyúlt a toll után és folytatta a Berlinbe címzett levelet. Kimondta Hitlernek az „igent”, ő, XII. Pius, akinek a neve „békességhozót” jelent. ★ Valahogyan így folyhatott le ez a titkos beszélgetés a kél egyházi férfiú közölt. A Vatikán álláspontját és ténykedéseit pápai és püspöki körlevelek és egyéb okmányok tanúsítják. ★ Szeptember elsején Hitler megtámadta Lengyelországot Két napra rá Anglia és Francia- ország hadat üzentek Németországnak. Kitört a máeodik világháború. Seregi István. Hat város 60 legügyesebb lovasa márkázik Nyíregyházán A közeli napokban, október 17-én és 18-án nem mindennapi esemény színhelye lesz városunk. E napokban réndezi meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Országos Lovasklubja és a megyei elnökség a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Első Országos Lovas Bajnokságát a Villanytelep melletti diák-pá yán. A választás azért esett Nyíregyházára, mert az egyévé jól működő nyíregyházi lovasklub sók rajongót szerzett a városban és, a megyében, a lovasklub sikeres szerepléseivel, a megrendezett kilenc lovasbemutatón és a területi versenyen ioogsart keltette fel a lovassport iránt érdeklődők figyelmét a megye határán túl is. Az október 17—18-i kétnapos erőpróbán Baja, Pécs, Békéscsaba, Budapest, Dekrecen es Nyíregyháza legügyesebb lovasai mérkőznek a bajnoki címekért. Az országos jellegű lovasbajnokságon mintegy hatvan-hetven versenyző vesz részt. Nem kis gor.dot okoz a sportszövetség lovasklubjának és a városi szerveknek a 60—70 ló elhelyezése. A verseny előkészítése már fo’yik, hogy mind tartalmában, külsejében és technikai lebonyolításában megfeleljen a követelményeknek. A nyíregyházi lovasklub szombaton tartott taggyűlést a részletek megtárgyalására, a jövő héten pedig a városi szervek beszélik meg a verseny előkészítéséből adódó teendőket. Sikeresek a nőtanács jogi tanácsadó ankét ja i Sokan érdeklődnek a várcsi nőtanács által rendezett jogi tanácsadó snkétok iránt városszerte. Legutóbb a külterületeken tartottak jogi ankétot az igazságügyi szakemberek. Dr. Izsák Ferenc megyei bíró a Vajda-bokori nőtanács kérésére a Benkő-bokori iskolában tartott jogi kérdésekről tájékoztatót. Hasonló jogi a. két volt az Örökösföldön, melyet dr. Strasszer István járási ügyész vezetett a válással, a családipótlékkal, gyermektartással és más jogi problémákkal kapcsolatban. A nötanacs legközelebb október 8-án Borbányán rendez jogi tanácsadást, majd a város többi kerületeiben. — Dr. Szabó Pái ideg-, elme- szakorvos v. klinikai tanársegéd Debrecen, Balthazar u. 4. (Nemzeti Bank-háza) rendel reggel 8— 11-ig, délután 5—6-ig ideg- és kedélybetegeknek. Alkoholistáknak járóbeteg elvonókúra. (2137) » ■ II II EPITOKO Októberi szállításra 100 q 407*— Ft -|- vasúti fuvar MEGRENDELHETŐ: Bodrogkeresztúrban a Kőbányánál „ tartózkodó megbízottunknál (állomás 1 mellett), valamint NYÍREGYHÁZA, IRODAHÁZ 21. SZOBA, kisvárdai, kemecsei, nyírbátori, nagykállói, ba.klalora.nt- házi, dombrádi,. tiszalöki, mátészalkai, fehérgyarmati, vásá- rosnaményi és csengeri telepeinken. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a megrendelő a szállítást TENGELYEN ESZKÖZÖLJE. EZ ESETBEN A VASÚTI FUVARDÍJAT TERMÉSZETESEN NEM SZÁMÍTJUK FEL. (2077) TtlZÉP VALLALAT. kAAAAAAA>MsAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Dohánytermelők figyelem! A dohánytermelés! szerződés kötését megkezdtük! Felemelt művelési előleg! Magas dohánybcváltási egységár és egyéb kedvezmények! A SZERZŐDÉST MIÉLÖBB KÖSSE MEG! Aki idejében szerződik, annak több ideje lesz földjét előfeszítem a dohánytermeléshez. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulások 20%-os nagyüzemi felárat kapnak, ha száraz dohányuk eléri az 50 q-át. Hevesi a 300 q-át. A száraz dohány mázsája után 1.000 darab, zölddohánynál 160 darab Kossuth szivarkát adunk. (1805) NYÍREGYHÁZI dohAnybevAlto Es FERMENTÁLÓ VÁLLALAT. MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Halál a nyéregben. Színes csehszlovák filmparódia, Előadások kezdete: fél 5. fél 7 es tél 9 Órakor. DÖZSA MOZI: Névházasság. Szovjet film. Előadások kezdete: 4 fi. H órakor. GORKIJ MOZI: Amigó. A szökevény és megmentöje. Magyarul beszélő izgalmas német film Előadások kezdete: 4. 6 es 8 órakor. MÓRICZ ZS1GMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: A 39-es dandar. — Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor.
