Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-04 / 236. szám

SZÁMOKBÓL KÖLTEMÉNY

Nyírségi tájakon

!V emrégen hallottam az egyik baráti állam diplomatájától, hogy neki a számok száraz oszlopai legalább olyan szépek — ha azok az ő népe felemelkedését regisztrálják, — mint a legszebb lírai költemények. Hát nem költemény az a mi számunkra is, ha arról olvashat az ember, hogy a Horthy-idők 16— 18 százalékos csecsemőhalandósága 4—6 százalékra csökkent, vagy egyetlen évben több új ház épült falvainkban, mint a felszabadulás előtt 10 év alatt? És nem ad-e lirikus élvezetet, ha arról hallunk, olvasunk, hogy a fiatal termelőszövetkezetek néhány év a'att messze maguk mögött hagyták az apóról-fiúra maradó évszázados tapasztalatokkal rendelkező legjobb középparaszti gazdaságok term»- lési eredményeit is?

I-Ő löljáróban szeretném le^ szögezni, nem akarom kisebbíteni a szellemi javak értékét, emberformáló szerepét, kölcsönhatását az anyagi termelésre, még a művészetekét, sem, nem is beszélve a praktikus tudományokról. Ahhoz azonban, hogy a falvak lakói Bartók zenéjével, József Attila versével, vagy Móricz Zsigrnond regényével szebbé tudják tenni életüket, világos, nagysbiakú házakra, villanyra, rádióra, könyvre ea nem utolsó sorban szabad időre van szükség. Mindez az eddigi termel er j szinttel és (ormával nem oldható rneg.

y an-e kiút? 1 Van. Éppen ’ ezek a száraz számok példázzuk, amit é»\ zenének, kui- ten'.en/nck tartok, azok a számok, amelyek a paraszti élet új formájáról tanúskodnak. Még nincs kész » harmadik' negyedév statisztikája, csak részeredményekről beszélhetünk, de egy bizonyos, a termelőszövetkezetek igen jól vizsgáztak. A nagykőből járásban S—5 mázsával múlták felül az egyénileg dolgozó parasztok eredményét. Búzából 12 mázsát, rozsból tizenegyet, árpából pedig tizenhatot arattak a termelőszövetkezetek minden holdról. Nyírbátorban, a Vörös Csillag Termei ószövetkezet ennél is sokkal ékesebb eredményekkel dicsekedhet: homokon búzából 15 és fél mázsát, árpából pedig 20 mázsán is felül aratott holdanként. A jobb talajon gazdálkodó tiszalöki, mátészalkai, vagy nyíregyházi járás egyes szövetkezeteiben még

gyönyörködtetöbb számokat jegyeztek a mázsakönyvbe a cséplőgépnél.

• %

| | mbölyön az egyénileg dol- gozó parasztok kesernyés humorral úgy nyilatkoznak a termelőszövetkezeti tagoknak, ha szóba kerül a szövetkezet szebb kukoricába, vagy dohánya, hogy „a földetekre joub idő jár’". Azt ők is tudják, hogy nem így van, csak a vita élét, az igazi okot, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét akarják tompítani ilyen önámító hanggal. Jégverés, vagy egy zóporeső elfut a határnak egyik felén is, de ez ritka kivétel, Az igazi ok a nagyüzem- • ben rejlő lehetőségekben van. Láttam tavaly augusztusban, amikor az egyéni parasztok ekéje csak karmolászla a föld teáját... Mint szokták mondani; olyan száraz volt a talaj, hogy szikrát hányt az ekevas. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben a lóhere-földet 35 centiméter mélyen forgatta a Sztáli- nyec. A traktorvontatású nehéz gyürűshenger, az idejében való vetés, a műtrágya, a jó vetőmag együttesen azt eredményezte, hogy 23 mázsa 80 kiló árpát arattak átlagban minden holdjukról.

1/ éken például termelöszo- vetkezőiben tudtak c=ak művelés alá fogni egy hetven holdas futóhomok-dombot, Egyénenként hiába próbálkoztak, mert ha egyik-másik gazda pró- bálta_, . volna is a Westsik-féle vetésforgót alkalmazni, a szomszéd területről úgyis betemette volna növényét a szélhordta homok. így egészen az utóbbi időkig parlag volt ez a terület. Most a szövetkezet szélvédő fasorokat ültetett és korszerű ta- lajvédö vetésforgóval gazdálkodik. Turistvándiban olyan kopár legelőt törtek fel ez év tavaszán a termelőszövetkezetbe társult prásztok, ami a korábbi esztendőkben még a birkát sem tartotta el és az idén 25 mázsa rizst arattak minden holdról. Egy hold földnek több mint U) ezer forint lesz a hozama. Mit tehettek - egyéni korukban ezzel a legelővel a turistván- diak? Egyebet nem, csak szomorúan nézték, hogy május után már éhesen tér haza róla a jószág. Most pedig a nagyüzemadta lehetőségek kihasználásával a község kincsesbányája lett ez a kopár föld.

l-f osszabban lehetne még so- ro’ni a példákat, csak egyet említek meg és nem is rekordtermést elérő szövetkezetDohánytermelők!

Érdemes dohánytermelésre szerződést kötni!

A dohánytermelők a magas beváltási árak mellett a beszállított osztályáru minden mázsája után ezer darab ingyenes cigarettajárandóságban, valamint kát. holdanként szárazon beszállítandó dohányoknál 1.200 Ft, zöldben beszállítandó hevesi dohánynál 900 Ft kamatmentes előlegben és természetbeni juttatásokban részisülnek.

Kössük meg tehát mielőbb az 1960. évi dohánytermelési szerződést, hogy a minőségi termelési eredményt a helyes t&lajkivalasztással és az őszi talajelőkészités elvégzésével időben biztosíthassuk.

Részletes felvilágosításért forduljunk a dohánytermelési körzeti felügyelőhöz és a községi felelőshöz.

DEBRECENI DOHÁNYBEVÁLTÓ .(2042) ÉS FERMENTÁLÓ VÁLLALAT.

(Pristyák felv.)

Október 7—13.-ig: Múzeumi Uét Nyírbátorban a lengyel — magyar baráteág jegyeben

bői. Tiszaeszláron a három szövetkezet búzatermésének átlega 12.97 mázsa (egészen közepes eredmény), mégis öt mázsával több, mint az egyéni termelők községi átlaga. Ha az egész .község szövetkezetben lett volna ezen a nyáron, úgy 9 ezer mázsa búzával adhattak volna el többet Tiszaészlárról. Ez nagyüzemi fe árral több, mint kétmillió forint értéket jelent. Kétszáz darab modern szobabútorral több lehetne Tiszaeszláron. A csecsemőket is beleszámolva a község minden lakójára két és fél pár 200 forintos cipőt vásárolhatlak yolna a többletbevételből. És ez csak á gabona!

Az állattenyésztésbői még nem általánosíthatunk ilyen fölényt, de ahol kedveli a tagság az állatokat és hozzáértő emberekre bízták, mint a tiszadobi Táncsics TSZ-ben, a gacsályi Dózsában és még-egy egész sor szövetke. zetben, máris messze felülmúlták a kisparaszti szintet. Az á.- lattenyésztés fejlődését mutatja például, hogy ennek az évnes eiső nyolc hónapjában egymillió 200 ezer liter tejjel többel adtak el a szövetkezetek, mint tavaly. Többszörösére emelkedett a vágómarha és a hízottsertés eladása is.

emsokára zárnak a szövetkezetekben, szárrtbavészik az eltelt esztendő munkáját, eredményét. Akkor még jobban módjukban áll majd a szövetkezeti tagoknak, hogy ismertessék eredményeiket, de máris van mit elmondani, hogy gyönyörködhessen más is ezeknek a „száraz” számoknak szárnyaló szépségében, amiben tükröződnék a holnap kultúrházai, a lürdőszobás falusi lakások, a bekötőutak, a televízió és minden, amire a szebb, emberibb éléthez szükség van.

Csikós Balázs.

A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei es nyubátori já. rási bizottsága, a nyírbátori Bá- thori István Muzeum, . a járási művelődési ház és a .TIT megyei szervezete október 7—13-ig Nyírbátorban a magyar—lengyel baráti kapcsolatok elmélyítésére és a lengyel nép életét bemutató képkiállítás alkalmából Múzeumi Hetet rendez.

A lengyel nép éleiét bemutató kcpkiállítás és a Báthori-csaiád- dal kapcsolatos cm ékkiállítás megnyitására hetedikén fél hat órakor kerül sor a járási művelődési ház kistermében. — Október 9-éft este hét órakor ünA Hazafias Népfront megyei szervezetének rendezésében képzőművészeti kiállítás nyílik ma a

4. számú iskolában Huszár István rakamazi festőművész képeiből.

népi előadásra kerül sor, melyen üdvözlő beo-íodet mond boltész István, a Hazafias Népfront megyei titkára. „Magyar—lengyel Kapcsolatok” címmel előadást tart dr. Heckenast Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa. Az ün_ népi. műsor keretében lengyel zeneszerzők műveiből fővárosi művészek adnak hangversenyt. Fellépnek: Kürthy Éva, Nerhényi Lili, Antal Imre, Kubinyi Attila és Rácz György. Október 13-sn délután három órakor Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király emléktáblájának megkoszorúzására kerül sor.

A megnyitó' délelőtt 11 órakor lesz. A kiállítás két hétig megtekinthető délelőtt 10—13 és délután 4—8 óra között.

Ma nyílik meg Huszár István kiállítása

A titkos megbeszélés

1939. májusát írták. A nyitott ablakon . át a langyos tavaszi szellő meg-meglibbentette a hatalmas függönyt. A pápa, XII. Plus, akit eddig Pacelli bíborosként ismert a világ, az íróasztalánál ült, előtte egy levél és egy félig teleírt hófehér papír feküdt. Időként megállt az írással és hosszasan meredt maga élé .Egy távoli ajtócsapódás felriasztotta, s ekkor apró ezüst- csengőt emelt fel az asztal sarkáról. Templomi harmóniákhoz szokott fülének túlságosan zajos volt a villanycsengő, ezért csak kézi csengő volt használatos a pápai lakcsztá yban.

— Az államtitkár úr őeminenciáját kéretem — szólt a belépő pápai kamarásnak.

Az államtitkár, mint minden reggel, ma is már egyszer meglátogatta a pápát, de az a levél, amely most kissé remegett Pius kezében, nemrég érkezett. Külön futár hozta Berlinből Orse- nigo bíborostól, a pápai követtől.

— Egy félórája, hogy megérkezett a berlini futár — fordult Pius a hatalmas szobába feléje siető kedélyesarcú, köpcös pápai államtitkárhoz, miközben pásztorgyűrűs kezét csókra nyújtotta! — Kedves fiunk olyan levelet küldött, melybe máris belefájdult a fejem.

— Mit ír a Monsignore?

— Nehány nappal ezelőtt magához kérette Ribbentropp es közölte vele, hogy Csehszlovákia megszállása után Lengj el- erszágot is ellenőrzése alá akarja venni Hitler. Sőt, itt akar erős támaszpontot találni Oroszország ellen. Ehhez kéri a Vatikán segítségét. Hitler emlékeztet minket eddigi jó kapcsolatainkra és együttműködésünkre.

Az államtitkár arcán az aggodalom és az öröm rezdülései futottak át.

— De szentatyám, Lengyel- ország erősen katolikus ország és kormányával igen jó a viszonyunk, ezt szentatyám is nagyon jól tudja. Igaz viszont, hogy a szörnyűséges vöröshatalom ellen támogatnunk kell Hitlert. Azonban megéri-e, hogy a lengyel egyházat, híveinket feláldozzuk egy távoli célért? — töprengett félhangon az államtitkár.

— Fiam, — emelte fel kezeit Pius a többet tudó emberek biztonságával — lehetséges, hogy nem kell sok katolikus vérnek folynia Lengyelországban, sőt meglehet: egyáltalán nem kell várt ontani. Monsignore Orse- n:go részletesen beszámolt a német kancellár elképzeléseiről. Hitler emlékeztet minket arra, hogy milyen nagy segítséget nyújtottunk neki papjainkon keresztül Ausztria és Csehszlovákia esetében. Most is az a kérése, győzzük meg a lengyeleket is, miként azt osztrák és cseh híveinkkel tettük.

Az államtitkár elgondolkozott.

Hogyne emlékeznék erre, hisz mindkettő nemrégiben történt. Ausztriát az elmúlt évben kebelezte be Hitler, Csehszlovákiát alig néhány hete szállta meg. A Vatikán minden tőle telhető támogatást megadott ehhez: Hitler a kommunisták ellen harcol, tehát segíteni kell őt. Pacelli bíboros, néhány hónapja most már XII. Piusként, tíz esztendeje irányítja a Vatikán politikáját. Ö ajánlotta fel annakidején Hitlernek, hogy egyesítsék erőiket a kommunizmus elleni „keresztes” hadjáratra. Természetesen az egyház szerepének titokban tartásával. Spanyolországban kezdték a harcot, melyben Németország is részt vett. A segítség ellenében Hitler megkapta a Vatikán ígéretét, hogy az egyházi állam támogatni fogja őt Ausztria bekebelezé- sében, amint eljön az ideje Amikor Hit'er elfogadta a „k-re_z- tes” hadjáratra tett ajánlatot, akkor ő — az államtitár, aki akkor még csak bíboros volt — vitte a Vatikán utasítását a német püspököknek, jelentsék ki a hívekhez írott nyílt levélben, hogy az egyház „a világot egyre jobban fenyegető kommunizmus elleni harcban” együtt akar működni Hitlerrel. — Igen, a harcnak folytatódni kell.

Percekig hal'gattak. Úgy. látszik, a pápát is hasonló emlékek

4