Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-21 / 250. szám

Peking, (MTI): A Kínai Orszá­gos Népi Gyűlés állandó bizott­sága és a kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bi­zottságának állandó bizottsága hétfőn délután együttes kibőví­tett ülést tartott Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének, az októ­ber 1-i kínai nemzeti ünnepen résztvett magyar párt- és kor­mányküldöttség vezetőjének tisz­teletére. Az egybegyűltek viharos taps­• • Őszinte Az ünnepi ülést. Csu-Te nyi­totta meg és üdvözölte Dobi Ist­vánt. Beszédében Csu-Te • hangsú­lyozta: a Kínai Népköztársaságot őszinte barátság fűzi a Ma­gyar Népköztársasághoz. •— .Az elmúlt tíz esztendőben, azóta,, hogy országaink diplomá­ciai kapcsolatra léptek egymás­sal — mondotta — sokoldalú, mélyreható fejlődésen ment át a két ország együttműködése és kölcsönös megsegítése. Az id,én májusban aláírt ma­gyar-kínai barátsági és együttműködési szerződés ékesszóló bizonyítéka a két ország baráti kapcsolatai szüntelen fejlődésének. Csu-Te r üdvözlő szavai után Dobi István emelkedett szólás­ára. Bevezetőül köszönetét mondott a kínai kormánynak és személy szerint Liu Sao-csinek, a Kínai Népköztársaság elnökének, aki­nek meghívására a magyar párt­ós kormányküldöttség Kínába lá­togatott, hogy résztvegyen az ok­tóber I-i ünnepségeken. — Magyarországon — folytatta i Dobi István — nagy figyelem- j mel kíséhk a kínai nép harcát, fejlődését és különösen a nagy,1 sál fogadták az ünnepi ülés el­nökségében helyet foglaló Dobi Istvánt, Liu Sao-csit, a Kínai Népköztársaság elnökét, Csu-Tet, az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökét, Csou En'- laj miniszterelnököt, Csen Ji mi­niszterelnökhelyettest ts külügy­minisztert a Pancsen Lámát, va­lamint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Kí­nai Népköztársaság kormányá­nak több más vezetőjét. barátság ugrásszerű fejlődés esztendejé­ben elért világraszóló sikereit. Együtt örültünk Önökkel, ami­kor megtudtuk, hogy 1958-ban ipari termelésüket 65 százalék­kal, mezőgazdasági termelésüket pedig 35 százalékkal fokozták, s hogy az idei termelési eredmények alapján minden reményük megvan arra, hogy második ötéves tervük fő célkitűzé­seit 1962. helyett már 1959. végére teljesítik. Ezekből a gazdasági téren elért győzelmekből a magyar dolgozók is lelkesedést merítenek a szocia­lizmus gyorsabb építéséhez. Dobi István ezután nagy el­ismeréssel beszélt a küldöttség kínai benyomásairól. Elmondot­ta, hogy meleg szeretettel fogad­ták a magyar párt- és kormány- küldöttséget a kínai üzemekben és népi kommunákban. A vuhani híd és a meglátogatott üzemek egész serege világosan bizonyítja —-/ hangoztatta Dobi István, — hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország tudása és al­kotása legjavával járul hezzá az önzetlen gazdasági együttműkö­dés szellemében a fiatal kínai ipar kiépítéséhez. Nagyon jóleső érzés volt számunkra, hogy meg­látogathattuk a Cseng-tuoan épü­lő varratnélküli csőgyárat, amely­nek felszerelését a magyar for­radalmi munkásmozgalom egyik központjának, a csepeli kombi­nátnak munkásai készítettél Ezek a kapcsolatok szilárd a'ap ját alkotják a két rép barátsá­gának. „A népi kommunákban megvalósul a földi paradicsom“ —• Megvallom — mondotta ez­után Dobi István, — hogy en­gem személy szerint különösen érdekel a kínai parasztok élete, mivel magam is a mezőgazda­ságban nőttem fel és évtizede­ken át végeztem ilyen munkát. A parasztok maguk beszélték el, hogy milyen nagy fejlődésen ment át az életük. Míg a felszabadulás előtt az árvizeket és az egyéb elemi csapásokat a könnyek özöne követte, addig ma már az összefogás cs a kollektív munka ereje megfékezi a természet vad erőit. „A népi kommunákban megvaló­sul a földi paradicsom'’ — mon­dották nekem. Még az aszály súj­totta vidékeken is jobb termést takarítanak be ma, mint a fel- szabadulás előtt a ió termésű esztendőkben. A népi kommu­nákban egyre jobban kibontako­zik a parasztok kezdeményező készsége és tehetsége. Űj mód­szerekkel kísérleteznek a föld megmunkálására, ugyanakkor pe­dig széles körben alkalmazzák a hagyományos módszereket is. Tevékenységi területük kiszéle­sedett, nemcsak élelmiszert ter­melnek, hanem mezőgazdasági szerszámokat, kisgépeket, építő­anyagot és sok egyebet is gyár­tanak, vagyis ahogy a kínai elv­társak mondják: nemcsak féllá­bon, hanem két lábon járnak. 'Ügy gondoljuk, hogy az a mozgalom, amely ilyen ragyogó eredményeket tud felmutatni, és amelyben ilyen szilárdan bíznak a tömegek, nem lehet rossz. Ez a mozga­lom biztosan előbbre visz a szocialista fejlődés útján. Dobi István a továbbiakban a szocialista országok testvéri egységének jelentőségét méltatta, majd ismertette a hazánk felsza­badulása óta eltelt másfél évti­zed munkáját és eredményeit. Részletesen szólott az 1956-os el­lenforradalomra’- és az azt köve­tő időszak eredményeiről. Hang­súlyozta: az ellenforradalom nemzetközi imperializmusra tá­maszkodó fegyveres erejének le­verése, valamint súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági következ­ményeinek felszámolása elkép­zelhetetlen lett volna a szocialis­ta tábor segítsége nélkül. Ezt a . segítséget kellő időben minden, baráti szocialista országtól tel­jes mértékben meg is kaptuk Ennek a történelmi jelentőségű ténynek köszönhetjük, hogy az ellenforradalmat levertük és kö­vetkezményeit olyán meglepően rövid idő alatt felszámoltuk. Dobi István, a magyar dolgozó nép szívből jövő forró köszönetét tolmá­csolta a kínai népnek azért . az önzetlen és nagy értékű támogatáséri, amelyben ha­zánkat a nehéz időkben ré­szesítette. Beszélt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket hazánk a szocializmus gyorsabb ütemű építésében elért. Külön hangsú­lyozta a magyar termelőszövet­kezeti mozgalom fellendülésének jelentőségét, majd ismertette az MSZMP VII. kongresszusának előkészületeit és szólott a máso­dik ötéves terv célkitűzéseiről. A nemzetközi helyzetről A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke a következők­ben a nemzetközi helyzetről be­szélt. A Szovjetunió kormányának az általános és teljés leszerelés­re tett javaslatai, valamint más kezdeményező lépései a világpo­litika alapvető tényezőivé váltak — mondotta a többi között — reális, elérhető céllá lett a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése cs békés gaz­dasági versengése. — Ma már nemcsak az egy­szerű emberek, de a józanabb burzsoá politikusok is kezdik fel­ismerni, hogy a haditechnika mai fejlettsége mellett csak egyetlen út lehetséges: a békés egymásmelled élés és a békés verseny. Mindazoknak a kormá­nyoknak, amelyek ezekért a cé­lokért harcolnak, minden lehető módon támogatni kell az általá­n párt éltető eleme a tömegekkel való szoros kapcsolat Munkatársunk jelenti a kisvárául járási pártérlekezletrői I. isvárdár. hétfőn zajlott le a pártértekezlet, amely a járás kommunistáinak nagy munkatanácskozása volt. A já­rási pártbizottság beszámolója, amelyet Jakab Miklós1 elvtárs, a pártbizottság első titkára is­mertetett — alapos részletesség­gel tárta a küldöttek elé a kommunisták tennivalóit. Jellemző volt, hegy az ipar, a mezőgazdaság, a tömegszer- vézeti- és kulturális élet terü­letén és egyéb kérdésekben nem fukarkodott a dicsérettel, ugyanakkor személyhez szólóan ostorozta a hiányosságokat is. Mindezek összegezéseként ki­emelte, hogy az eredmények a. pártegyság, a tömegekkel való jó kapcsolat jegyében születhettek s ott vannak hibák, ahol ez a kapcsolat hiányzik, vagy« nem teljes. — Politikai munkánk hiányos­sága — emeli ki a beszámoló, — hogy különösen a falusi la­kosság sokrétű problémáira nem adott kielégítő választ. Ez egyik magyarázata, hogy köz­ségi pártszervezeteink egy ré­szének nincs kellő tekintélye a lakosság előtt. Az egyes párt- szervezeteken belüli egység hi­ánya vezethet oda, hogy az osztályellenség a réseken át be­hatol és politikáját, ideológiá­ját; terjeszti — és nem mindig eredménytelenül — a dolgozók közötti * ♦ A párttagság ideológiai, poli­tikai egységét tanulással és egyre több tanulással lehet nö­velni. S a jó irányba való ha­ladásnak számos példáját is­mertette a beszámoló. V incze Áron elvtárs, amán­’ doki alapszervezet titkára elmondotta, hogy az eddigi gyenge ideológiai felkészültség játszott abban közre, hogy több párttag még ma is egyházi be­folyás alatt van s ezen túlme­nően a párttagok tömegekkel való kapcsolata igen gyenge. A tömegkapcsolat kimeríthe­tetlen forrását biztosíthatják a társadalmi tömegszervezetek. — Bodor Lajos elvtárs, a járási KISZ-bizottság titkára felhívta a figyelmet, hogy a fiatalság­gal sokkal ' többet kell törődni, nevelni őket és bátran építeni rájuk. Szabó Endréné, a dombrádi általános iskolai igazgató a nacionalizmus kártevéséről be­szélt az ifjúság körében. E káros nézetek elleni harcban a pedagógusoknak igen nagy a feladatuk. Olyan ifjúságot kell nevelnünk — mondotta — akik szeretik a hazát, a munkát s az internacionalizmus szellemét vallják. A párt és a tömegek kap­1 csolatának fontosságát húzta alá a járási Hazafias Népfront titkára, , Forgács elv­társ is. Elmondotta, hogy sok kommunista csak a párton be­lüli közvetlen tevékenységet tartja pártmunkának. Nincs tanácsmunka, KISZ-munka, népírontmunka és pártmunka, mint olyan — hangsúlyozta — hanem a kommunistáknak — bármilyen területen tevékeny­kednek, — egy feladatuk van: a szocializmus felépítésének mielőbbi megvalósítása a párt vezetésével, karöltve a dolgozó tömegekkel. Minden kommunistának feladata, hogy a dolgozó emberekkel megis­mertesse a jót és együtt, váll­vetve harcoljanak annak való- raváltásáért. A pártegység, az eszmei tisz­tánlátás hiánya vezet a szektis és revizionista elhajlásokhoz. Az ilyen hibákba esett vezetők nem is csodálkozhatnak kzen, ha a tagság megvonja tőlük a bizalmat — mint például a- volt gégányi* párttitkár eseté­ben —• és a pártonkívüliek sem látnak az ilyen kommunisták­ban követendő példát. Ez nem jellemző a járásban — mert a régi vezetőknek hetven száza­lékát újra megválasztották. SJ ogy mekkora fontocságot ** tulajdonított a járási párt értekezlet a pártegységnek és a tömegekkel való kapcso­latnak, azt bizonyít]«, hogy a határozati javaslatok között, el­sőként szerepel ez a kérdés. A beszámoló is aláhúzta, a hoz­zászólók zöme is foglalkozott vele, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipari üzemek dolgozóinak szocialista munkásokká való teljes átneve- lése, az értelmiség egyré na­gyobb rétegének bevonása a szocializn>us építésébe, olyan feladat, amit a pártszervezetek, a kommunisták kitartó, az em­berekhez szóló nevelő munkán keresztül valósíthatnak meg. Ahogy tűnik a bürokratizmus a párt- * és tömegszervezetí mun­kából, nem lesz talaja az ön­elégültségnek,^ párt politiká­jával össze nem egyeztethető különféle nézeteknek, a kom­munistáig egyemberként látják a célt és minden tőlük telhe­tőt megtesznek annak valóra- tásáért, úgy a dolgozó töme­gekre való beíolyásuk nem ma­rad eredménytelen. A járási pártértekezleten felszólalt Dobronoki Gyu­la elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja is. Rámutatott a. be­számoló erényeire, ugyanakkor a hiányosságokat is elemezte. Igen nagy fontosságot tulajdo­nított a falusi pártmunkának s néhány kiegészítő észrevételt tett a határozati javaslathoz, amivel nagy segítséget adott a2 újjáválasztott járási pár.bi ottság és valamennyi alapszervezet munkájához, t X A. nos és teljes leszerelést. Népünk nagy örömmel és bizakodással üdvözölte a közelmúltban tartott Hruscsov—Eisenhower találkozót. Ez a találkozó természetesen még nem hozhatott' konkrét ered­ményeket, mégis óriási a jelentősége, mert rést üt a hidegháború mesterséges jegén, “erősíti az emberiség reményét, azt bizonyítja, hogy lehetséges tárgyalások útján megdidani a nézeteltéréseket és elszigetelni a háborús erő­ket; — Továbbra is égetően szüksé­ges népeink egységének fokozott megszilárdítása, a békeharc nö­velése, mert még működnek és nem is gyengék azok az erők, amelyek a nemzetközi feszültség fennmaradását óhajtják. Világ­szerte provokációkat szerveznek és robbantanak ki és támadá­saik éle a szocialista tábor or­szágai, Ázsiában elsősorban a Kínai Népköztársaság ellen irá­nyulnak. Kudarcukat az im­perialisták széleskörű rágalom- hadjárattal szeretnek leplezni éppen úgy, mint a magyar ellen- forradalom esetében tették. Ezek­re a céljaikra nem átallják fel­használni az Egyesült Nemzetek Szervezetét sem. Egyszer cs mindenkorra tu­domásul kell azonban ven­nie mindenkinek, hogy a nemzetközi életben nem léte­zik sem tibeti, sem magyar kérdés, cs hogy országaink semmilyen címen sem tűrik cl még a legcsekélyebb be­avatkozást sem beliigyeikbe. Akárcsak a gazdasági építés­ben, ugyanúgy az ellene irányuló ármánykodással szemben is, a kínai nép mindig maga mellett tudhatja a Szovjetunió-vezette szocialista tábor támogatását és ezen belül a magyar nép támo­gatását és rokonszenvét is. A népi Kína távoltartása az ENSZ-böt, nem a kínai nép forradalmi államát, hanem az ENSZ-et gyengíti. Ma már minden józan gon­dolkozásé ember felismeri, hogy egyetlen ázsiai, sőt egyetlen nem­zetközi probléma sem oldható meg a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. Dobi '’István végül újból 'kö­szönetét mondott a szíves, bará­ti fogadtatásért. . . Beszédét a Kínai Népköztársa­ság és a kínai-magyar barátság éltetésével fejezte be. Dobi István viharos tapssal, nagy tetszéssel fogadott beszéde ptán az ünnepi ülést CsurTe, az országos népi gyűlés állandó bi­zottságának elnöke zárta , be ; 2 A magyar dolgozók is lelkesedést merítenek kínai barátaik sikereiből Ünnepi illés Pekingben Dobi István elvtárs tiszteletére Dobi István elvtárs beszéde ,

Next

/
Thumbnails
Contents