Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-21 / 250. szám

Szép munka — üqyes emberek Közepes testmagasság, dagadó izmok, csontos, erosfogású kéz. Derűs, telt, barna arc, dús fekete Haj. Fehér ing, rövid nadrág, vászonsapka és papucs az öltö­zéke. — Így dolgozik az alig har­minc éves. Ducsai László. Egy fiúnak magyaráz. — Látod, milyen vörös a ke­mence alja? Kevesebbet kellett volna tüte.ni! így nehezen lesz meg a vállalás! A kenyeret ak­kor lehet kemencébe tenni, ha a kezünk kibírja a kemence íojtó- ságát, amíg tizenötöt számolunk... Tanulók és tiatal segédek dol­goznak vele egy brigádban. Ta­nítja őket jó kenyeret sütni. A brigódvezetövel együtt el akar­ják érni, hogy a brigád minden tagja bármilyen reszorton jól tudjon dolgozni. Tudjon dugasz tani, gömbölyíteni és sütni. Kétezer kenyér gömbölyitője Sikeresen folyik a tapasztala­tok átadása. Ducsai ezzel kapcso­latban mondta: — ideg akarjuk szerezni a ..szocialista munkabrigád'’ címet! A gyengébben dolgozókat a szak­tudásban felemeljük velünk egy szintre. Kocsis Gyuri például egy műszakban kétezer két kilós ke­nyeret gömbölyít, kitűnő tábla- munkás, de a kemencénél még tanulnia kell. Már segéd, de a sütést még nem merném rábízni. Van kedve hozzá, hat ezt is meg­tanulja az év végé g. Úgy, mm: Herczku Jancsi, aki hat hónapja még csak nézte a sütést, most meg már tud bánni a sütőlapát- j tat. Lehet-e péknek születni ? A brigád vezetője, Tripsánszky György pihent egy kicsit a da- gasztásnál. Átvette a beszéd fo­nalát, amíg Ducsai a kemencé­nél dolgozott. — ó a helyettesem. Komoly ember a munkában, de sokszor megnevettet minket a humorá­val. Kyírderzsről jár dolgozni. Kerékpárral teszi meg az utat. Példálózni szoktam vele a fiúk előtt, mert 6 inkább 15 perccel előbb jön, mint egy perccel ké­sőbb. Sajnos, még van nálunk kinek beszélni a fegyelemről. Ta­pasztalni lógást is. Elöfordjl Ilyesmi másutt is az új brigá-! dókban. A miénk csak pár hetes. Átszervezés volt az éjszakai mű­szak miatt, s fiatalokat vettünk magunkhoz, akikkel bajlódni kell. Dehát, egyikünk sem született mindjárt tökéletes, jó péknes! Nem megy máról holnapra össze- j »zokni az emberekkel. Meg kell 1 smerni és szeretni egymást, ak-! Jó idő Várható időjárás szeida estig: Gyarapcdó felhőzet. Több helyen, J elsősorban nyugaton eső. Marsé-j «eit délkeleti, déli, később a Du- lántúlon eténkebb nyugati, jszaknyugati szél. Az éjszakai fehülés északkeleten is gyengül. A lappali hőmérséklet nyugaton és iszakon k-issé csőidren, máshol lem változik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton és'északon 13—16, más­ad 17—20 tok között. Laciból pék lesz? — A munkakedvvel és fizetés­sel nincs náluk különösebb baj — mondta a bizalmi. — Én pél­dául rendszeresen kétezer forin­tot keresek havonta, amihezm:° háromszáz forint családi segélyt is, kapok. Jól meg lehet belőle élni. Már összespóroltam egy kis családiházra valót. Néni volt elég a pénzem, az OTP adott házépí­tési kölcsönt. Két kislányom és egy fiam van. Nekik építettem. Ha felnőnek, a lányokat majd iskolába járatom. Lacit pedig — ha kedve lesz hozza — szakmára taníttatom. Szeretnem, ha pék lenne. Szép szakma ez. Majd őt is megtanítom jó kenyeret sütni yz embereknek... O. A. 1 kállósemjéni ÍJj Elet Isz-ben is előretörtek a gépek | kor elérhetjük, hogy jó lesz az ! összhang és senki se fog a másik I rovására rosszat tenni. i .. I (Kenyérsütés — könyvből ' i Jó dolog az, hogy a brigád tag- ; i jai megszervezték a szakmai to-1 I vábbképzést. Csak javukra lesz. J j hogy például a tantól} anion | | könyvből is megtanulják a ke-, ny érsüt is technológiáját, a minő-' ségi követelményeket. Mindjárt könnyebb lesz elérni amit maguk j elé tűztek célnak: javítani a mi- j nőséget és takarékoskodni az | anyaggal. Ducsai az általános bkola hete­dik és nyolcadik osztályát végzi. Emellett Kocsis Gyurival és a bri- I gádból még több emberrel orosz j nyelvtanfolyamra is jár. Ahhoz, í hogy a ..szocialista munkabrigád’' ! címet elnyerhessek, általános mű­veltségüket is emel'k. Vcltak együtt moziban és megbeszélték I a film tanulságát. A bosszantó lábliszt — Van még itt sok feladat —, mondta Ducsai, miután égy szusz- | szantásnyira eljött a kemencétől. — Bosszant például, hogy a da- j gasztócsészék körül sek a lábliszt. j Hallottam, hogy Nyíregyházán a j pékségekben lisztgyűjtő csator­nát tesznek a dagasztócsésze kő-1 ré és ebbe hull a liszt. Már ja­vasoltam az igazgatónak, hogy nézzük meg és vegyük át a nyír- I egyháziak újítását. A brigádban ő a szakszervezeti ; bizalmi. Gondoskodik arról, hogy j a Nyírbátori Sütőipari Vállalatj vezetősége a versenyt rendszere­sen értékelje és az eredményeket j hirdesse a verseny táblán. Vigyáz | arra, hogy a brigádból azt di- j csérjék meg és annak adják a ju- | talmat, aki valóban megérdemli. I Ismeri az embereket, a munká- j jukat és viselkedésüket. Törődik problémájukkal. Beszel az igaz­gatóval, ha sérelem éri őket. El­intézi, hegy legyen melegvíz a fürdőben, és azt is, hogy a fiata­lokat a rendelkezések szerint fog­lalkoztassák. A kállósemjt-ni uj Élet Tsz-ben aránylag kis területen, kevés taggal dolgoznak. A „kis- terület azonban relatív megál­lapítás, mivel 20. kát. hold ter­mő gyümölcsösük és 6. kát. hold termő szőlőjük van. Ez évben 20 kát. holdon telepíte­nek gyümölcsöst és 16 kát. holdón termelnek dohányt. E kutúrók kézimunka szükséglete jelenlegi gépesítettségük mel­lett igen jelentős. A szegényparasztokból ala­kult tsz. tagsága a múlt egyik örökségét hordja még magá­ban: a föl birtokosok földjein olcsó pénzért voltak kénytele­nek dolgozni, s a gépekben el­lenségüket látták. E szűklátó­körű gondolkozásmódból nem könnyű kilábalni, de még ne­hezebb azt tudomásul venni, hogy egy szocialista nagyüzem­nek lettek gazdái. E tény fel nem ismeréséből, s az emberek kisparaszti gondolkozása és a nagyüzemi gazdálkodás szük­ségszerű követelményeinek ösz- szeütközéséből erednek a gyak­ran előforduló hibák. Mindezt helyes szervezéssel, az emberek állandó nevelésével és oktatá­sával meg lehet előzni. A ta­lajmunkák, növényápolási és növényvédelmi munkák gépesb tése mellett a betakarításnál is megjelentek a gépek. Ez évbeli 9ö kát. hold aratásra váró te­rületből 92 kát. holdat kévekö­tő-áratógáppel arattak. A gé­pek jó munkája ; mellett pent feledkezhettünk meg a gépek vezetőiről, a Kocs<üiy-t-esi,vér- párról, mert ezek .hozzáértésé­től, tudásától függ', hogyan vizs­gázik a gép a tagság előtt. Nem győzi őket dicsérni Székely ■ György tsz. elnök. (ív ii mo Icsös ü k ben sző­lőjükben egész nyárón zúgtak a növényvédő gépállomás gé­pei. Nagy csodálkozást és elisme­rést váltott ki — mondhatom az egész község részéről- — 'a járva-silózó gép munkája. Fél nap alatt betakarított 5 kát. hold silókukoricát, ami kézi aratással, majd szécskázással megtartott volna 2—3 napig. E gép kalauzolásánál a jövőt il­letően fontos köyetkezt.etés: vontam le: a község határában lévő hidak szélességét és te­herbírását sürgősen meg kell növelnünk. Nap mint nap nagy önsúlyú és széles nyomtávolsá­gú gépek fogják benépesíteni a határt, s ezek gyors, biztos köz­lekedését elő kell segíteni. Búr goxiyabe takarítást az idén „Kalló IT’ tipusú bur­gonyaszedővel végezzük. Kez­detben idegenkedést tapasztal­tam Marczi József pártiitkár Hunyadi József és Toldi Mihálv brigádvezetők, valamint a ta­gok részéről. Ezt csak fokozta. Három glda Amikor a három gida idom- talan hosszú lábán először ug- rándozta körül az anyját, ter­vezgetni kezdtek. — Megnagyobbítjuk az. ólat, hamarább felkelek, ősszel be­gyűjtőm a téli takarmányt — mondta az apa. — Ha majd tejelni kezdenek ezek is, — bizonygatta anya, —eladjuk a felesleget. Szép pénz lesz az! Apa tényleg felkelt, hama­rább, s nem látszott volna, hogy fáradt. Megszokta a mun­kát, húsz esztendeje járt az üzembe, pontosan, akár az óra, erősen, akár a gép. De min­dig eredményesebben Tiszta fiók őrizte néhány kitünteté­sét. Anya napirendre tért a do­log felett, hiszen messzi idő i még, míg a gidák anyányivá fejlődnek. További a is meg­ígérte a napi liter tejet a szom­szédnak, „csak addig várjon míg a gidák szopnak". A liter ingyenbe ment. Csak úgy. Hiszen a kecske is csak úgy nőtt, városszéli hányt-ic- telt takarmányon. A harmadik szomszéd ugyan­csak az üzembe járt. Reggelen­te együtt rótták az utat apá­val. —- jó ez a kis séta '—. s közben megbeszélték a világ dolgait. — Láttam, milyen, szép há­rom gidátok van — mondta ez a szomszéd egy reggel. —. Van — örült apa. — Ve jó már egyszer nek­tek. Kell a tej Kiváltképp a kecsketej jó. Erős. — Jó biz, a két gyerekem­nek. Itt csend lett. Apa kissé ké­nyelmetlenül gondolta, hogy a szomszédnak nem ts kettő, ha­nem három van á gyerekből, kecskéből meg egy se. Valami négy napig küszkö­dött magárak Véaül úgy dön­tőit. hogy két üt kecskével ke­vesebb lese a gondja, mint há­rommal, az öreg kecske mel- Isit — Estéié gyere at — mondta az ötödik nap reggel. — Vá­lassz magadnak a gldákb ü Felnő majd, jó az ti kecsketej nektek is. > Szabadott a szomszéd, de­hát igy, még úgy., vem fogad­hatom cl. Estére csalt áljött, ,s kiválasztotta a legszebbet, a legkedvesebbet. amikor1 rájöttünk egy-kél for­dulat után, hogy a kilazító test — bárhogy kormányoztuk a Zetort — csak a bokrok felét emelte meg a forgó korong magasságáig. Azt hittem, min­den próbálkozásom kudarcba fúlt, pedig e gép „születésénél’’ én is jelen voltam, s ismerem annak munkáját. A feszítő la­katokon gyorsan igazítottunk, s győztünk a tagok idegenkedé­sén. JE mellett.ellenszenvet vál­tott ki az, hogy a . gumókat aránylag sz$le$. .sávon „ hagyja maga után a gép. Erre csak azt tudom mondani, hogy még . nem találtak ki olyan gépet, ami a kézmiunkát minden munkafolyamatban teljesen mellőzné. A gépek használatá­nak egyik jelentősége, hogy a felszabadult kézimunkát ott tudjuk alkalmazni, ahol a jelenlegi gépesítési tokon kézi­munkával tökéletesebb, jobb munkát tudunk végezni. Gyakran hallóin azt a kijelentést: „Elviszi a .gépállo­más a, keresetünket.” E helyte­len szemléletet a következő pél­dákkal szeretném megvilágíta­ni. Járva-silózó géppel 1 kát. hold silókukorica betakarítása 193 forintba kerül, 1 kát. hold gabonaféle betakarítása, kéve­kötő-aratógéppel 106 forintba. Kézi- és íogatmunkákat íigye- lembevéve a ráfordítás hozzá­vetőleges becslések szerint mi- himum ennek a kétszerese len­ne. E mellett sók egyéb gaz­dasági előny is mutatkozik. Szoboszlay Pál mg. felügyelő. A Ima-be in utal# r Másnap anya fogadta szí m.or iian apát. aézd csak, járt itt a Mari a Caemei£ e A ruhásba*! néni. Tudod, az magányos öreg. | m Most már a lányai még azt a . ^ nyírbogdányi, nyírmadai, ti* száz forintot se küldik n-ki. : szavasvári állami gazdaságok az — Vesszen éhen?! —- hor-űxporira kerülő almaié'.máéból kant' fel apa. Gyönyörű gye- j ijen-mtatót rendeztek tegnap . ée rckci tervnek... ' | ma .a nyíregyházi Csemege Áru­Nem szóltak róla, apa tudta, házban. A finom gyümölcsökből hogy a másik g iá ónak is lőttek. ; a helySzincn lehet vásárolni. A harmadikról meg varatia- i _____ __________________. nul kiderült, hogy bak. A fe- \ / \ ne se nézte eddig. Szüreti bál » SÓStÓM Est aztán• nem érdemes, ne- i vélni, szegényt. Legalább egy- i A Sóstói Fürdő és Üdülő Vál- ster jóllakik belőle a család, | íalat október 24-én (szombaton) meg a rokonság. leste nyolc órai kezdettel impo­Egybe is gyűltek üzenhette*, j záns szüreti bált rendez. A válla* Rég volt ilyen szép vacsora ; -lat dolgozói és a vezetőség nagy Csak a gyerekek sírtak, s nem gonddal készül erre az estére, ettek. Legfeljebb másnap, egy \ msiyen étel- 'és italkülönlegessé- falatot... l gekkel lepik meg a vendégeket. De másnaptól fogva . volt is- . olcsó árak, figyelmes kiszolgálás, m.ét tej, elég. Meg az a liter : kitűnő zene teszi kellemessé a is kifutotta ingyen, a szomszéd- j ;iajnaiig tartó mulatságot. nak. | _______________________________ .Ipa megkönnyebbült szívvel \\ NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ Mai rikkantott kenyeres pajlásá- MŰSORA nali aZ„u},on: , , „ ... , Napi krónika. — A nap esemé­— Hallod te! Sose toboet , „ . . , -• mint ami elég! j n>'eib°l. - Debreceni tudósítónk A másik nem értette. De jelenti. — Hírek, — A zene nagy­nem is rótt fontos. mesterei. — Gyermekműsor. — ■ " SB. | Balettzene. • * Ol ven szál krizaulén leségeknek, az édes­anyáknak az új ar­cú falu, a szocialista mezőgazdaság meg­teremtéséért való fá­radozásban? Nagy figyelem kí­sérte minden szavát. Ezt igazolta a sok lelkeshangú felszóla­lás is. Véleményt cserélték tegnap dél­előtt , á TIT klubter­mében a nyíregyházi parasztasszonyok. A hasznos tanácskozás szép epizóddal ért véget: a kerületi nő­tanácsok titkárai hó­fehér virággal ked­veskedtek ünneplőru­hás asszonytársaik­nak. ötvén szál kri- zantén virított a bú­csúzáskor a paraszt- asszonyok kezében. A fotelekben, n kerek üveglapos asz- ’ falok körül terhó- | kendős paraszíasszo- I nvok beszélgetnek. Szünet tan, s ilyen- | kor árad a szó, er- | rol is, arról is. A | csendes zsongásból í- azonban tisztán ki­vehető: ..Jól mondta. I szívünk szerint szók­éppen arról, ami j mindannyiunkat ér­dekel...” Tanácskozásra hív­ta a nyíregyházi vá- t íosi Notanács a ta- j nyabokrok és a unc­i' gyeszékhely egyeni- j leg gazdálkodó , pa- j rasztasszonyainak képviselőit. Valent Sándorné mondott rövid, hasznos beszé­det arról, ami ma­napság minden szü­lőt és feleséget ér­dekel: mit kell ten­ni a hosszúnak ígér­kező téli estéken, hogy ne múljanak el eredménytelenül? Szólt, a család és az iskola kapcsolatának javításáról) a szülői munkaközösségek te­vékenységének színe­sebbé léteiéről, az if­júság újkeletű prob­lémáiról. a szülők tanulságának előse­gítéséről a pedagó­giai és jogi és az is­meretterjesztő elő­adásokról, — jóta­nácsokkal, ötletek­kel tarkítva beszédét. Ám előadása . közép­pontjában ez állott: mi a szerepük a fe-

Next

/
Thumbnails
Contents