Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-21 / 250. szám
Szép munka — üqyes emberek Közepes testmagasság, dagadó izmok, csontos, erosfogású kéz. Derűs, telt, barna arc, dús fekete Haj. Fehér ing, rövid nadrág, vászonsapka és papucs az öltözéke. — Így dolgozik az alig harminc éves. Ducsai László. Egy fiúnak magyaráz. — Látod, milyen vörös a kemence alja? Kevesebbet kellett volna tüte.ni! így nehezen lesz meg a vállalás! A kenyeret akkor lehet kemencébe tenni, ha a kezünk kibírja a kemence íojtó- ságát, amíg tizenötöt számolunk... Tanulók és tiatal segédek dolgoznak vele egy brigádban. Tanítja őket jó kenyeret sütni. A brigódvezetövel együtt el akarják érni, hogy a brigád minden tagja bármilyen reszorton jól tudjon dolgozni. Tudjon dugasz tani, gömbölyíteni és sütni. Kétezer kenyér gömbölyitője Sikeresen folyik a tapasztalatok átadása. Ducsai ezzel kapcsolatban mondta: — ideg akarjuk szerezni a ..szocialista munkabrigád'’ címet! A gyengébben dolgozókat a szaktudásban felemeljük velünk egy szintre. Kocsis Gyuri például egy műszakban kétezer két kilós kenyeret gömbölyít, kitűnő tábla- munkás, de a kemencénél még tanulnia kell. Már segéd, de a sütést még nem merném rábízni. Van kedve hozzá, hat ezt is megtanulja az év végé g. Úgy, mm: Herczku Jancsi, aki hat hónapja még csak nézte a sütést, most meg már tud bánni a sütőlapát- j tat. Lehet-e péknek születni ? A brigád vezetője, Tripsánszky György pihent egy kicsit a da- gasztásnál. Átvette a beszéd fonalát, amíg Ducsai a kemencénél dolgozott. — ó a helyettesem. Komoly ember a munkában, de sokszor megnevettet minket a humorával. Kyírderzsről jár dolgozni. Kerékpárral teszi meg az utat. Példálózni szoktam vele a fiúk előtt, mert 6 inkább 15 perccel előbb jön, mint egy perccel később. Sajnos, még van nálunk kinek beszélni a fegyelemről. Tapasztalni lógást is. Elöfordjl Ilyesmi másutt is az új brigá-! dókban. A miénk csak pár hetes. Átszervezés volt az éjszakai műszak miatt, s fiatalokat vettünk magunkhoz, akikkel bajlódni kell. Dehát, egyikünk sem született mindjárt tökéletes, jó péknes! Nem megy máról holnapra össze- j »zokni az emberekkel. Meg kell 1 smerni és szeretni egymást, ak-! Jó idő Várható időjárás szeida estig: Gyarapcdó felhőzet. Több helyen, J elsősorban nyugaton eső. Marsé-j «eit délkeleti, déli, később a Du- lántúlon eténkebb nyugati, jszaknyugati szél. Az éjszakai fehülés északkeleten is gyengül. A lappali hőmérséklet nyugaton és iszakon k-issé csőidren, máshol lem változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton és'északon 13—16, másad 17—20 tok között. Laciból pék lesz? — A munkakedvvel és fizetéssel nincs náluk különösebb baj — mondta a bizalmi. — Én például rendszeresen kétezer forintot keresek havonta, amihezm:° háromszáz forint családi segélyt is, kapok. Jól meg lehet belőle élni. Már összespóroltam egy kis családiházra valót. Néni volt elég a pénzem, az OTP adott házépítési kölcsönt. Két kislányom és egy fiam van. Nekik építettem. Ha felnőnek, a lányokat majd iskolába járatom. Lacit pedig — ha kedve lesz hozza — szakmára taníttatom. Szeretnem, ha pék lenne. Szép szakma ez. Majd őt is megtanítom jó kenyeret sütni yz embereknek... O. A. 1 kállósemjéni ÍJj Elet Isz-ben is előretörtek a gépek | kor elérhetjük, hogy jó lesz az ! összhang és senki se fog a másik I rovására rosszat tenni. i .. I (Kenyérsütés — könyvből ' i Jó dolog az, hogy a brigád tag- ; i jai megszervezték a szakmai to-1 I vábbképzést. Csak javukra lesz. J j hogy például a tantól} anion | | könyvből is megtanulják a ke-, ny érsüt is technológiáját, a minő-' ségi követelményeket. Mindjárt könnyebb lesz elérni amit maguk j elé tűztek célnak: javítani a mi- j nőséget és takarékoskodni az | anyaggal. Ducsai az általános bkola hetedik és nyolcadik osztályát végzi. Emellett Kocsis Gyurival és a bri- I gádból még több emberrel orosz j nyelvtanfolyamra is jár. Ahhoz, í hogy a ..szocialista munkabrigád’' ! címet elnyerhessek, általános műveltségüket is emel'k. Vcltak együtt moziban és megbeszélték I a film tanulságát. A bosszantó lábliszt — Van még itt sok feladat —, mondta Ducsai, miután égy szusz- | szantásnyira eljött a kemencétől. — Bosszant például, hogy a da- j gasztócsészék körül sek a lábliszt. j Hallottam, hogy Nyíregyházán a j pékségekben lisztgyűjtő csatornát tesznek a dagasztócsésze kő-1 ré és ebbe hull a liszt. Már javasoltam az igazgatónak, hogy nézzük meg és vegyük át a nyír- I egyháziak újítását. A brigádban ő a szakszervezeti ; bizalmi. Gondoskodik arról, hogy j a Nyírbátori Sütőipari Vállalatj vezetősége a versenyt rendszeresen értékelje és az eredményeket j hirdesse a verseny táblán. Vigyáz | arra, hogy a brigádból azt di- j csérjék meg és annak adják a ju- | talmat, aki valóban megérdemli. I Ismeri az embereket, a munká- j jukat és viselkedésüket. Törődik problémájukkal. Beszel az igazgatóval, ha sérelem éri őket. Elintézi, hegy legyen melegvíz a fürdőben, és azt is, hogy a fiatalokat a rendelkezések szerint foglalkoztassák. A kállósemjt-ni uj Élet Tsz-ben aránylag kis területen, kevés taggal dolgoznak. A „kis- terület azonban relatív megállapítás, mivel 20. kát. hold termő gyümölcsösük és 6. kát. hold termő szőlőjük van. Ez évben 20 kát. holdon telepítenek gyümölcsöst és 16 kát. holdón termelnek dohányt. E kutúrók kézimunka szükséglete jelenlegi gépesítettségük mellett igen jelentős. A szegényparasztokból alakult tsz. tagsága a múlt egyik örökségét hordja még magában: a föl birtokosok földjein olcsó pénzért voltak kénytelenek dolgozni, s a gépekben ellenségüket látták. E szűklátókörű gondolkozásmódból nem könnyű kilábalni, de még nehezebb azt tudomásul venni, hogy egy szocialista nagyüzemnek lettek gazdái. E tény fel nem ismeréséből, s az emberek kisparaszti gondolkozása és a nagyüzemi gazdálkodás szükségszerű követelményeinek ösz- szeütközéséből erednek a gyakran előforduló hibák. Mindezt helyes szervezéssel, az emberek állandó nevelésével és oktatásával meg lehet előzni. A talajmunkák, növényápolási és növényvédelmi munkák gépesb tése mellett a betakarításnál is megjelentek a gépek. Ez évbeli 9ö kát. hold aratásra váró területből 92 kát. holdat kévekötő-áratógáppel arattak. A gépek jó munkája ; mellett pent feledkezhettünk meg a gépek vezetőiről, a Kocs<üiy-t-esi,vér- párról, mert ezek .hozzáértésétől, tudásától függ', hogyan vizsgázik a gép a tagság előtt. Nem győzi őket dicsérni Székely ■ György tsz. elnök. (ív ii mo Icsös ü k ben szőlőjükben egész nyárón zúgtak a növényvédő gépállomás gépei. Nagy csodálkozást és elismerést váltott ki — mondhatom az egész község részéről- — 'a járva-silózó gép munkája. Fél nap alatt betakarított 5 kát. hold silókukoricát, ami kézi aratással, majd szécskázással megtartott volna 2—3 napig. E gép kalauzolásánál a jövőt illetően fontos köyetkezt.etés: vontam le: a község határában lévő hidak szélességét és teherbírását sürgősen meg kell növelnünk. Nap mint nap nagy önsúlyú és széles nyomtávolságú gépek fogják benépesíteni a határt, s ezek gyors, biztos közlekedését elő kell segíteni. Búr goxiyabe takarítást az idén „Kalló IT’ tipusú burgonyaszedővel végezzük. Kezdetben idegenkedést tapasztaltam Marczi József pártiitkár Hunyadi József és Toldi Mihálv brigádvezetők, valamint a tagok részéről. Ezt csak fokozta. Három glda Amikor a három gida idom- talan hosszú lábán először ug- rándozta körül az anyját, tervezgetni kezdtek. — Megnagyobbítjuk az. ólat, hamarább felkelek, ősszel begyűjtőm a téli takarmányt — mondta az apa. — Ha majd tejelni kezdenek ezek is, — bizonygatta anya, —eladjuk a felesleget. Szép pénz lesz az! Apa tényleg felkelt, hamarább, s nem látszott volna, hogy fáradt. Megszokta a munkát, húsz esztendeje járt az üzembe, pontosan, akár az óra, erősen, akár a gép. De mindig eredményesebben Tiszta fiók őrizte néhány kitüntetését. Anya napirendre tért a dolog felett, hiszen messzi idő i még, míg a gidák anyányivá fejlődnek. További a is megígérte a napi liter tejet a szomszédnak, „csak addig várjon míg a gidák szopnak". A liter ingyenbe ment. Csak úgy. Hiszen a kecske is csak úgy nőtt, városszéli hányt-ic- telt takarmányon. A harmadik szomszéd ugyancsak az üzembe járt. Reggelente együtt rótták az utat apával. —- jó ez a kis séta '—. s közben megbeszélték a világ dolgait. — Láttam, milyen, szép három gidátok van — mondta ez a szomszéd egy reggel. —. Van — örült apa. — Ve jó már egyszer nektek. Kell a tej Kiváltképp a kecsketej jó. Erős. — Jó biz, a két gyerekemnek. Itt csend lett. Apa kissé kényelmetlenül gondolta, hogy a szomszédnak nem ts kettő, hanem három van á gyerekből, kecskéből meg egy se. Valami négy napig küszködött magárak Véaül úgy döntőit. hogy két üt kecskével kevesebb lese a gondja, mint hárommal, az öreg kecske mel- Isit — Estéié gyere at — mondta az ötödik nap reggel. — Válassz magadnak a gldákb ü Felnő majd, jó az ti kecsketej nektek is. > Szabadott a szomszéd, dehát igy, még úgy., vem fogadhatom cl. Estére csalt áljött, ,s kiválasztotta a legszebbet, a legkedvesebbet. amikor1 rájöttünk egy-kél fordulat után, hogy a kilazító test — bárhogy kormányoztuk a Zetort — csak a bokrok felét emelte meg a forgó korong magasságáig. Azt hittem, minden próbálkozásom kudarcba fúlt, pedig e gép „születésénél’’ én is jelen voltam, s ismerem annak munkáját. A feszítő lakatokon gyorsan igazítottunk, s győztünk a tagok idegenkedésén. JE mellett.ellenszenvet váltott ki az, hogy a . gumókat aránylag sz$le$. .sávon „ hagyja maga után a gép. Erre csak azt tudom mondani, hogy még . nem találtak ki olyan gépet, ami a kézmiunkát minden munkafolyamatban teljesen mellőzné. A gépek használatának egyik jelentősége, hogy a felszabadult kézimunkát ott tudjuk alkalmazni, ahol a jelenlegi gépesítési tokon kézimunkával tökéletesebb, jobb munkát tudunk végezni. Gyakran hallóin azt a kijelentést: „Elviszi a .gépállomás a, keresetünket.” E helytelen szemléletet a következő példákkal szeretném megvilágítani. Járva-silózó géppel 1 kát. hold silókukorica betakarítása 193 forintba kerül, 1 kát. hold gabonaféle betakarítása, kévekötő-aratógéppel 106 forintba. Kézi- és íogatmunkákat íigye- lembevéve a ráfordítás hozzávetőleges becslések szerint mi- himum ennek a kétszerese lenne. E mellett sók egyéb gazdasági előny is mutatkozik. Szoboszlay Pál mg. felügyelő. A Ima-be in utal# r Másnap anya fogadta szí m.or iian apát. aézd csak, járt itt a Mari a Caemei£ e A ruhásba*! néni. Tudod, az magányos öreg. | m Most már a lányai még azt a . ^ nyírbogdányi, nyírmadai, ti* száz forintot se küldik n-ki. : szavasvári állami gazdaságok az — Vesszen éhen?! —- hor-űxporira kerülő almaié'.máéból kant' fel apa. Gyönyörű gye- j ijen-mtatót rendeztek tegnap . ée rckci tervnek... ' | ma .a nyíregyházi Csemege ÁruNem szóltak róla, apa tudta, házban. A finom gyümölcsökből hogy a másik g iá ónak is lőttek. ; a helySzincn lehet vásárolni. A harmadikról meg varatia- i _____ __________________. nul kiderült, hogy bak. A fe- \ / \ ne se nézte eddig. Szüreti bál » SÓStÓM Est aztán• nem érdemes, ne- i vélni, szegényt. Legalább egy- i A Sóstói Fürdő és Üdülő Vál- ster jóllakik belőle a család, | íalat október 24-én (szombaton) meg a rokonság. leste nyolc órai kezdettel impoEgybe is gyűltek üzenhette*, j záns szüreti bált rendez. A válla* Rég volt ilyen szép vacsora ; -lat dolgozói és a vezetőség nagy Csak a gyerekek sírtak, s nem gonddal készül erre az estére, ettek. Legfeljebb másnap, egy \ msiyen étel- 'és italkülönlegessé- falatot... l gekkel lepik meg a vendégeket. De másnaptól fogva . volt is- . olcsó árak, figyelmes kiszolgálás, m.ét tej, elég. Meg az a liter : kitűnő zene teszi kellemessé a is kifutotta ingyen, a szomszéd- j ;iajnaiig tartó mulatságot. nak. | _______________________________ .Ipa megkönnyebbült szívvel \\ NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ Mai rikkantott kenyeres pajlásá- MŰSORA nali aZ„u},on: , , „ ... , Napi krónika. — A nap esemé— Hallod te! Sose toboet , „ . . , -• mint ami elég! j n>'eib°l. - Debreceni tudósítónk A másik nem értette. De jelenti. — Hírek, — A zene nagynem is rótt fontos. mesterei. — Gyermekműsor. — ■ " SB. | Balettzene. • * Ol ven szál krizaulén leségeknek, az édesanyáknak az új arcú falu, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért való fáradozásban? Nagy figyelem kísérte minden szavát. Ezt igazolta a sok lelkeshangú felszólalás is. Véleményt cserélték tegnap délelőtt , á TIT klubtermében a nyíregyházi parasztasszonyok. A hasznos tanácskozás szép epizóddal ért véget: a kerületi nőtanácsok titkárai hófehér virággal kedveskedtek ünneplőruhás asszonytársaiknak. ötvén szál kri- zantén virított a búcsúzáskor a paraszt- asszonyok kezében. A fotelekben, n kerek üveglapos asz- ’ falok körül terhó- | kendős paraszíasszo- I nvok beszélgetnek. Szünet tan, s ilyen- | kor árad a szó, er- | rol is, arról is. A | csendes zsongásból í- azonban tisztán kivehető: ..Jól mondta. I szívünk szerint szóképpen arról, ami j mindannyiunkat érdekel...” Tanácskozásra hívta a nyíregyházi vá- t íosi Notanács a ta- j nyabokrok és a unci' gyeszékhely egyeni- j leg gazdálkodó , pa- j rasztasszonyainak képviselőit. Valent Sándorné mondott rövid, hasznos beszédet arról, ami manapság minden szülőt és feleséget érdekel: mit kell tenni a hosszúnak ígérkező téli estéken, hogy ne múljanak el eredménytelenül? Szólt, a család és az iskola kapcsolatának javításáról) a szülői munkaközösségek tevékenységének színesebbé léteiéről, az ifjúság újkeletű problémáiról. a szülők tanulságának elősegítéséről a pedagógiai és jogi és az ismeretterjesztő előadásokról, — jótanácsokkal, ötletekkel tarkítva beszédét. Ám előadása . középpontjában ez állott: mi a szerepük a fe-