Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-19 / 223. szám
Világtörténelmi jelentőségű szovjet javaslat! A szovjet kormány az EASZ elé terjesztette a teljes leszerelés programját (5. oldal) xvi. Évfolyam, 233. szám Ára 50 fillór 1959. SZEPT. 19, SZOMBAT „Lemondani a békés együttélésről és versenyről annyi, mint megszakítani a népek közötti kapcsolatokat, tovább szítani a hidegháborút“ Hruscsov elvlárs beszéde u nciv-yorki gazdasági klubban Készletek a szovjet államfő new-yorki látogatásáról New York. (MTI): A New York-i rendürség becslése szerint egymillió ember láthatta csütörtökön Hruscsovot New York-i tartózkodásának első hálom órájában. Ez a tömeg a pályaudvarnál és a szállóhoz vezető utcákon sorakozott fel. Hruscsov és kíséretének gépkocsisora a megszokottnál nagyobb torlódást okozott New- York nagy forgalmú belvárosában — jelenti az AP. — A bevonulás ideje alatt sok siető newyorkl hagyta el gépkocsiját, hogy gyalog érje el célját. New York város Hruscsov tiszteletére adott díszebédje előtt Robert Wagner New York-i polN. Sz, Hruscsov csütörtökön beszédet mondott a New York-i Gazdasági Klubban, örömét fejezte ki, hogy a klubban találkozhatott az üzleti körök képviselőivel, majd kijelentette: — Tudom, hogy az üzletemberek minden diplomácia nélkül, teljes őszinteséggel szeretnek beszélni. Ezért bátorkodom a legteljesebb nyíltsággal megmondani azt is, ami esetleg valakinek nem tetszik, de Önöknek mégis hasznos lesz. — Vannak emberek, akiket a szocializmus és a kommunizmus elleni gyűlöletük — enyhén szólva — elvakít, s ezek az emberek még álmukban is a szocialista fejlődésre lépett országok pusztulását vélik látni. Az ember rendszerint arról álmodik, amire vágyik, s az ébredés gyakran csalódást okoz. Bizony, az ember felébred, s ugyanazok az arcok, ugyanazok a tények veszik körül, amelyek közepette álomba, vágyálomba szenderült. — Egyesek gyakran álmodoznak arról, hogy a szocialista Oroszország éppen olyan maradt, mint amilyen a forradalom előtt volt. De hasonlítsuk össze a Szovjetunió fejlődésének ütemét a régi, elkorhadt rendszer megdöntése óta az Egyesült Államok fejlődési ütemével ugyanezen időszakra vonatkozóan. A Szovjetunióban a termelés 191.3 hoz képest 36-szorosára növekedett, az Egyesült Államokban pedig csupán négyszeresére. Miért tudjuk mi gyorsabban fejleszteni gazdasági és kulturális életünket, mint önök? Nem akarom önökre kényszeríteni saját ideológiámat, bár azt sem titkolom, hogy a Kommunista Párt tagja vagyok, nem titkolom politikai nézeteimet sem, de hiszen ez Önök előtt ismeretes. Viszont maguk a tények meggyőzően bizonyítják, hogy gyors fejlődésünk erőforrása a szocialista forradalom, amely lehetővé tette, hogy hazánk a fejlődés olyan vágányára térgármester fogadta Hruscsovot. Üdvözlő szavainak elhangzása után átnyújtott a vendégnek egy róla két perc alatt készült karikatúrát. Hruscsov jót derült Jack Rosen rajzán, amely a szovjet kormányfőt arcán széles mosollyal ábrázolja, majd a képet cirill- betűs „Nyikita Hruscsov, 1959'’ aláírással hitelesítette. Amikor Hruscsov a díszebéd után Cabot Lodge kíséretében vissza akart térni a Waldorf-Astoria szálló 35 emeletén lévő lakosztályába, a társaságot szállító felvonó a 30. emeletnél elakadt. Miután a makacs felvonó végleg csütörtököt mondott, jen át, amelyen a szovjet gazdaság mozdonya gyorsabban száguld. A régi Oroszország ilyen ütemű fejlődésről még csak nem is álmodhatott. — Lehet, hogy Önök nem értenek velem egyet. De akkor magyarázzák meg, miféle csoda tette lehetővé ezeket az eredményeket? — A régi Oroszországban a kilenc éven felüliek közül 100 főre 76 analfabéta jutott. A gyermekek és serdülök csaknem 80 százaléka nem járhatott iskolába. Most pedig a Szovjetunióban minden gyermek tanul, s gyakorlatilag nincs analfabéta az országban. Jelenleg negyvenszer annyi közép- és felsőis- kolai végzettségű szakemberünk van, mint a forradalom előtti Oroszországban, főiskoláink majdnem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az amerikai felsőoktatási intézmények. Tavaly például mi 94.000 mérnököt képeztünk ki, Önök pedig 35.000-ret. — Most kidolgoztuk a nagy hétéves népgazdaságfejlesztési tervet és hozzáfogtunk valóra- váltásához. Hogy képet adjak a terv méreteiről, csupán egy számra szeretnék utalni: e hét év alatt körülbelül 750 milliárd dollárt költünk beruházásokra. Ha ezt a tervei végrehajtjuk, nagyjából elérjük az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának fejlettségi színvonalát. — Hogy honnan vesszük a pénzt minderre? Miből akkumuHruscsov a továbbiakban a nemzetközi kereskedelem problémáival foglalkozott. — Egyesek talán azt hitték — mondotta — azért jövök az Egyesült Államokba, hogy lejárjak valamit a szovjet—amerikai kell ruscsov a lépcsőn folytatta útját, de kiszállás előtt csipkelődve fordult Cabot Lodgehoz: „Ez kapitalista üzemzavar!” Hruscsov newyorki programja kibővült: a szovjet kormányfő saját kívánságára megtekinti a New York-i Metrót és a 72. utca megállójánál rövidebb útra beszáll a Metro egyik szerelvényébe. A New York-i utcákon sétáló emberek csütörtökön felismerték és tapssal köszöntötték a színházba siető Nyina Hruscsovát, a szovjet kormányfő feleségét, a színház közönsége pedig felállva tapssal és éljenzéssel fogadta a vendéget. lálunk? Mindezt csak a szocialista rendszer előnyeivel lehet megmagyarázni, mert — tudjuk — csodák nincsenek. — 1959. évi tervünk 7.7 százalékos növekedést irányzott elő az ipari termelésben. Valójában az év első nyolc hónapjában máris 12 százalékkal növeltük a termelést. Ebben az évben alighanem több mint 10 milliárd dollár értékű árut gyártunk terven felül. Tehát nemcsak hogy nem terveztünk erőnkön felül, hanem egyenesen kényelmes feltételeket teremtettünk az ipar számára, hogy ne kelljen túlfeszíteni gazdasági erőforrásainkat, hogy a terv teljesítésével további felhalmozásra tegyünk szert, ütemesebbé tegyük üzemeink munkáját. Következésképpen utói tudjuk érni az Egyesült Államokat az ipari termelésben, először abszolút számokban, majd egy főre számítva, mégpedig gyorsabban, mint ahogyan terveink előírják. A szovjet Minisztertanács elnöke ezután szólt az 1960-as terv javaslatáról. A terv révén például lehetővé válik, hogy 1960- ban kétmillió tonna hengerelt áruval többet termeljenek, mint amennyit a hétéves terv eredetileg előírt a második tervévre. Ami a kőolajat illeti, a Szovjetunió csupán 1960-ban 14 milliónál is több tonnával akarja növelni a termelést. A szovjet geológusok olyan hatalmas gázlelőhelyekre bukkantak, amelyek lehetővé teszik, hogy még jobban növeljék a gáz kitermelését és j felhasználását, így a Szovjetunió | e téren is utoléri az Egyesült I Államokat. reskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében, mert — ahogyan némelyek állítják — enélkül nem lehet teljesíteni a hétéves tervet. Teljesen őszintén ki szeretném jelenteni: nem óhajtok kérelmezőként beszélni. Mi mindig, amióta csak megszületett a szovjet állam, a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért szálltunk síkra. Ma is egyáltalán nem azért vetjük fel ezt a kérdést, mintha enélkül nem lehetne végrehajtani a hétéves tervet. Aki így gondolkozik, szörnyen téved. — Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi kereskedelemnek, s vezérelvünk, ami sok amerikai számára is törvény, ha hihetünk annak a jelszónak, amely az Amerikában nemrég kiadott pcstabélyegen olvasható: „Világbékét a nemzetközi kereskedelem révén”. — Mi egyetértünk a kérdés ilyenfajta felvetésével. Igaz, amikor nemrég én magam is körülbelül ezt mondtam, s rámutattam, hogy a kereskedelem igen fontos eszköze a nemzetközi feszültség enyhítésének, Amerikában egyesek megbíráltak. Akkor az amerikai lapok szerint Hruscsov csak azért hozta szóba a kereskedelmet, mert számára a kereskedelem csupán politika. De ha már firtatjuk, ki változtatta a kereskedelmet a politika eszközévé, akkor látni kell, hogy egy bizonyos amerikai hivatal, amelyet önök jól ismernek, külör korlátozó jegyzéket állított ösz- sze, amelyet önöknek, üzletembereknek tekintetbe kell venniök, ha a Szovjetunióval kereskednek. No, de ne vitatkozzunk. A történelem megmutatja majd: kicsoda és hogyan keverte bele a politikát a kereskedelembe. —. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kormány mindig az egyenlő jogú, kölcsönösen előnyös, mindenféle megkülönböztetést mellőző nemzetközi kereskedelem mellett, az olyan kereskedelem mellett foglalt állást, amilyenről Franklin beszélt. Franklin szavai kőbe vésve olvashatók az amerikai Kereskedelemügyi Minisztérium díszbejárata előtt: „Az Egyesült Államok célja mindenkor az egyenjogú és igazságos alapon folytatandó kereskedelem legyen.” — Harcolunk és harcolni fogunk mindenféle korlátozó kereskedelmi árujegyzék ellen, mint ésszerűtlen cselekedet ellen. Ha önök nem akarnak úgynevezett stratégiai vagy holmi más árukkal kereskedni, hát ne kereskedjenek, ez az önök dolga. De ne alkalmazzanak megkülönböztetéseket, amelyek bármely más államcsoport ellen irányulnak. Az efféle gyakorlat zavarja a normális nemzetközi kereskedelmet és a politikai helyzet kiéleződésére vezet. — Mi egyenjogú kereskedelmet folytatunk sok országgal. Elég, ha azt mondom, hogy tavaly a Szovjetunió külkereskedelmi for-, galma az 1938. év színvonalát Hétszeresen szárnyalta túl, s eierte a 34 milliard 589 millió rubelt. Hruscsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy nem alakulnak rosszul a Szovjetuniónak Angliához, Nyugat - Németországhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatai, — Miért kell hát Amerikának: félrehúzódnia? — tette fel a kérdést. — Ez egyébként az Önök dolga. A kereskedelem kérdése —*. előny kérdése, Ha önöknek nem előnyös, hogy tőlünk vásároljanak, vagy nekünk eladjanak bizonyos árukat, tegyenek úgy, ahogyan jónak látják. — Csupán egyet gondoljanak meg. Megtörténik az életben, hogy némely túlságosan válogatós hajadon elszalasztja a kedvező alkalmat, s vénkisasezony marad. Az üzleti életben még inkább fontos, hogy ne váljunk hason- j latossá az efféle válogatós haja*í donhez. Az üzleti életben sokkal n*- kább, mint bárhol másait, érvényes az angol közmondásban megörökített szabály: „Aki elsőnek érkezik, elsőnek vásárol.” Nekünk is van egy ehhez hasonló, találó közmondásunk: „aki későn érkezik, már csak a lerágott csonthoz jut.” A Szovjet Minisztertanács elnöke itt utalt rá, hogy a nemrég a Szovjetunióban járt Harriman, volt New York-i kormányzó előtt kifejtette, most megismétli: az Egyesült Államokban a Szovjetunió ellen irányuló megtorlásként hozott kereskedelmi tilalmi törvény pontosan ellenkező eredményre \’ezetett. mint amilyenre e törvény szerzői számították. — Sőt, még bizonyos hasznot is húztunk abból a politikából, amelyet az Egyesült Államok a kereskedelemben alkalmazott a a Szovjetunióval szemben — folytatta. Ki kellett fejlesztenünk: azoknak a gépeknek gyártását, amelyek nálunk azelőtt nem voltak meg, és amelyeket Önöktől akartunk megvásárolni: most pedig már senkitől sem függünk ebben a tekintetben. A Szovjetunióval való kereskedelem mesterséges megbénítása tehát arra vezetett, hogy nem gyengébbek, hanem erősebbek lettünk. — Gondolják meg, milyen óriási sikereket arattunk gazdasági életünkben e tíz esztendő alatt, hogyan fejlődött nálunk a technika, a tudomány! A hidrogénenergia felhasználásának titkát hamarabb fejtettük meg, mint önök. (Folytatás a« 5. otdale«t Hruscsov beszéde az amerikai üzleti körök képviselői előtt 4 nemzetközi kereskedelem problémáiról világ proietár/ai. t jyőifiJjetHtfr
