Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-02 / 209. szám
Fúldmüvesszövetkezet (Melléklet a 3—4. oldalon,) ★ Percenként 44 telőeserép (Tudósítás a 2. oldalon.) ✓ XVI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Ära 50 fillér 1959. SZEPTEMBER 2, SZERDA Beregi jósság a kiállításom (Képriport a 2. oldalon.) ★ Nemzetközi események (5, oldalon.) nuuuLiuuauGaauaDOD(JoaPüUuuüuuuuuüuaaí3oaoacxxx t , NYÁR! PIHENŐ UTÁN r r [ jult erővel és érdeklődéssel indul a munka a megye □ művelődési házaiban is. Legtöbb helyütt túl vannak j=t már a tervezésen, meghatározták tennivalóikat. A legközelebbi tennivz ó: az ismeretterjesztő előadások beütemezése, előaaók biztosítása, s a különböző művészeti csoportok meg- crős tise. Igen fontos, hogy az idén az ismeretterjesztő munka elérje azt a nelyet művelődési házainkban, ahová tartozik. Evek óta mind töbo, s mind színvonalasabb az ismeretterjesztés, de még nem minden kultúrház vezetősége látta be, hogy ez a legdöntőbb minden kultúrházi társadalmi munka kozott. Azért, mert számtalan lehetőséget nyit a művelődésre, szakismeretek szerzésére, mert szeles skáláján megtalálhatjuk a világnézeti nevelést, a külpolitikai tájékoztatót, a mezőgazdaság különböző fontos kérdéseit, a zenei ismereteket, a modern technika általános tudnivalóit, csakúgy, mint más, az érdeklődés-felvetette témákat, problémaköröket. És döntően fontos azért, mert közvetlenül szolgálja a minél szélesebb rétegek művelődését. Hogy ezt sok kultúrházban még mindig másod-, vagy harmadrendű feladatnak tekintik, az abool adódik, hogy még mindig nem tettük olyan vonzóvá, mint más előadásokat. És ez hiba. Akadnak élcelődok, akik azt mondják: „Nem lehet Beethoven zenéje mellett a zöld- trágyázásról beszélni. Hogy lehet egy ilyen mezőgazdasági tárgyú előadást színessé tenni?” Nos, erre nincs is szükség. Mert éppen a mezőgazdasági szakismereteket nyújtó előadásoknak van a legszámosabb hallgatójuk. Azonban ezeket is színessé teszi a gyakorlati látogatás, amilyen nem is egy volt az utóbbi években. Általában minden előadáshoz meg lehet (és meg is kell!) találni azt a keretet, amely vonzóbbá teszi. Erre azért van szükség, mert szélesíteni kell az érdeklődők körét. Ugyanis minden ‘községben, településen kialakult egy csoport, amelynek tagjai szívesen járnak különböző előadásokra. Ezeket az embereket szinte minden előadáson ott lehet találni. Ezek az emberek tudják, hogy ez feltétlenül hasznukra van, tisztában vannak azzal, hogy minden előadással tudásuk gyarapszik, látókörük bővül. De a na- Q gyobb rész csak ritkán, egyes alkalmakkor vesz részt elő- Q adásokon, és számosán akadnak, akik a ritkábbnál is keve□ sebbszer mennek el rendezvényekre. Fel kell tehát emelni § az ismeretterjesztések színvonalát azzal is, hogy vonzó, érdeklődésre számottartó keretbe kell illeszteni ezeket. Ez □ nagyobb törődést kíván a művelődési házak vezetőitől, azt kívánja, hogy elsőrendű feladatként kezeljék az ismeret- □ terjesztést. § Hasonlóképpen kell felfogni a művészeti csoportok, szak- rj körök megerősítését is. A nyár fol.yamán általában többit kevesebb változást szenvedett minden együttes, szakkör. Tagjai eltávoztak, érdeklődési körük megváltozott s még számos más ok játszott közre. Az együttesek, művelődési házak vezetői azon fáradoznak, hogy új, tehetséges tagokkal erősítsék meg a csoportokat. Az általános nézet: legyen kisebb létszámú, de erős az együttes, vagy a szakkör. Ez alapjában nem helyes. Hogy legyen erős a csoport, ez a „ része igaz. De, hogy ezen az áron zárjuk ki a kevésbé te- j= hetséges érdeklődők körét, ez már súlyos hiba lenne! Hiszen a művészeti csoportok elsőrendű hivatása nem az, hogy végső soron hivatásos színészeket, táncosokat stb. helyettesítsenek! Hanem az, hogy alkalmat nyújtsanak társadalmi érintkezésre, hogy összeszektassanak közösségeket, hasznos ismereteket bővítsenek, és alakítsanak ki rendszeres életet a közösség művelődési otthonában. A művelődési házon belül még mindig van mód arra, hogy a legtehetségesebbekből nívós együttest állítsanak össze. De ezzel na zárják ki az érdeklődők más sorait. Mind az ismeretterjesztésnél, mind a művészeti csoportok, szakkörök létrehozásánál, megerősítésénél az legyen a cél, hogy egyre több ember vonzódjék a művelődési házakhoz. Ne csak egy színházi előadás mozdítsa meg az embereket, hanem munka után rendszeres látogatói legyenek azok is, akik különben csak a nagytermet ismerik. jDuuuauüuüüüuüDapuuuuuuDuuuLjuLjLji.jwcji.jL-ijucxnanD Száz szabolcsi dolgozó utazik Moszkvába Az eddigieket méreteiben felülmúló társasutazást szervez a Szovjetunióba a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Megyénkből száz dolgozó vesz részt a kilenc napig tartó látogatáson. Főként üzemi munkások, termelőszövetkezeti dolgozók, — zömmel kétkezi munkások látogatnak el a Szovjetunióba. Elmennek velük a Magyar—Szovjet Baráti Társaság leghűségesebb társadalmi munkásai is, akik naponként fáradoznak a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésén. A magyar vendégek november 2-án indulnak útnak a Kiev—Moszkva útvonalon. A háromszáztagú küldöttségnek, s közöttük a száz szabolcs-szatmári küldöttnek felejthetetlen élményben lesz részük, végignézik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepi eseményeit a szovjet fővárosban. Megyénk száztagú látogató-csoportja számára szeptember 7-én megbeszélést tartanak a megyei MSZBT- nél, megbeszélik az utazás előkészületi teendőit és az útitervet, A csengeri járáshun már erre is van lehetőség t Tcrmeiöszövslkezeli községe* társulnak, hogy együttes erővel küzdjenek a belvíz ellen Nagyfontosságú tanácskozásra ült össze a megyei vízgazdálkodási Operatív Bizottság — kint a helyszínen, — Rozsályban. Erre a tanácskozásra hivatalosak voltak a csengeri járás Szamos- jcobparti községeinek tanácselnökei és termelőszövetkezeti elnökei, valamint a járási párt- és tanácsszervek képviselői. A Felsőtiszai Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Jancsó Gyula bevezetőjében az értekezlet célját ismertetve elmondotta, hogy milyen nagyjelentőségű ügyben jöttek össze a megyének ebben a sarkában, ahol nagyobb összefüggő területen elsőként szövetkeztek a dolgozó parasztok. Az érintett 17 község határának több mint 70 százaléka a szövetkezetek kezén van, így lehetőség nyílt arra, hogy az egész Felső-Számos és Túr közötti terület egy egységes vízgazdálkodási társulatot alakítson. Az igazgató megnyitó szavai után Illés Ferenc társulati szakelőadó ismertette a társulás megalakulásának jelentőségét, módját, feladatát. 6000 hold víziárta területen lenne biztenságes a termelés A Vízügyi Igazgatóság szakemberei előzetes felmérést végeztek. Megállapították, hogy az érdekelt 17 község 31.000 holdnyi mezőgazdasági területéből 6000 held, ami vizes esztendőkben teljesen víz alá szokott kerülni. Tehát minden ötödik hold termése kiesik illetve sokkal kevesebbet terem, mint az egyéb területek. A kár azonban még ennél is nagyobb területet sújt, mert a vizes helyeken körbe további 20 százaléknyi területen csökken a termés. Az 1957-ben megjelent kormányhatározat értelmében a helyi érdekeltségű (III. osztályúi csatornák fenntartására, létesítésére az érdekelt termelők 51 százalékának kérelmére vízgazdálkodási társulat alakítható. 12.5 mMltó ferót vízkér megszületésért! van szé ; Amennyiben az érdekelt községek szövetkezetei összefognak egy közös vízgazdálkodási társulásba, ennek a területnek 12.5 millió forint többletbevételt jelent a belvíz levezetése. A jelenlegi, aszályosnak mondható esztendőkben kevesebbet törődnek ezzel a termelők, de bizony, a vizes esztendőkben fél határokat tett tönkre itt a talajvíz. Legutóbb, 1953-ban csak Csengersimán 1500 hold termőföld került víz alá, de hasonló károk voltak Császló, Csegöld és még számos község határában is. Nagyhódoson például nemcsak termelési kérdés, hanem egészségügyi probléma is a víz levezetése. A község belterületén a nyári hónapokban bezöldült víz világ proletárjai, egyetüljeteBn dolgoznak már Hódoson, Nagyg*- cen vagy Sályiban is. Szeptember hónapban szövetkezeti közgyűléseken tárgyalják meg a tagokkal a társulásban való részvételt. Nemcsak a lehetőség van meg egy ilyen társulás létrehozására, hanem az égető szükségesség is ezt diktálja. A csatornák is igen elhanyagolt állapotban vannak. Most, amíkorj már megvan az erő a védekezésre — az állam is segítséget; nyújt — nem szabad, hogy egy katasztrófa hívja majd fél a ft-í gyeimet a helyes vízgazdálkodás-* ra. Általában 10 évenként következik a vizes periódus, lehetj hogy már jövőre kezdődik er. a szakasz. A vízgazdálkodás második szakasza, a vízhasznosítás (öntözés, halastó) csak azután jöhet, ha előbb rendet teremtenek a vadvizek terén. Nagy figyelemmel kíséri a ccengeri járás saö- vetkezeti községeinek ezt a példamutató kezdeményezését a8 egész megye, ami elsősorban *J saját de a népgazdaság javára is gyümölcsözik. Csikós BiiUmi Siovjct ha tár őr küldöttség járí megyénkben gén folyó politikai munkát, ■ magyar határőrök oktatását, nevelését. A szovjet határőrök két wntfl tartózkodtak megyénkben, maJÜ sok kedves élmény, baráti, Beszélgetés után tegnap hazatérték) A látogatás eredményeképfíen; még szorosabb, még barátibbTatf a viszony és az együttműködés «I magyar és a szovjet hsrtárőrWa között. Kedves vendegek érkeztek a nyírbátori határőséghez: Kiblll ezredes elvtárs a kárpátukrajnai határőrség politikai osztályának vezetője öt tagú szovjet küldöttség élén látogatott Nyírbátorba, hogy viszonozza a magyar határőrök korábbi szovjetunióbeli látogatását. A szovjet és magyar határőrök kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat, a vendégek tanulmányozták továbbá a határőrséFélmillió forint jövedelem állattenyésztésből ban 72 darab hízott sertestf am* tak át az Állatforaimi Vá8ál«t-j nak. Ebben a hónapban 60 da- rabot, az év végén pedig újá|S* 60 darabot adnak majd ^át. A 192 darab sertés után koáal nő ezer forint bevételre szár&tJtetJ nak a termelőszövetkezet tagisi] A nyírgyulaji Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai egyre jobb eredményeket érnek el az állat- tenyésztésben. Az idén például 82 darab szarvasmarhát hizlaltak. Ezekét már le is adták és ezért közei 187.000 forintot kapott a termelőszövetkezet. A közelmúltán, ami a szúnyognak, maláriának és különféle betegségeknek a melegágya. B társulás megalakításának előkészítésére szervező bizottságot alakítottak Beható vita után az érdekeltek úgy döntöttek, hogy rövidesen meg kell tartani az alakuló közgyűlést, lehetőleg október első felében, hogy már az idén is tudjanak valamit végezni. — A közgyűlés előkészítésére szervező bizottságot alakítottak, amelynek valamennyi termelőszövetkezeti elnök tagja lett, valamint a járási tanács elnökhelyettese, Papp Endre és az PJK főagronómusa, Orosz Andor. A múltban sok parasztember csak imádkozással, mások káromkodással „küzdöttek” a természet erőivel szemben. Most, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom előre tört, tízezrek tudnak egy célért dolgozni. Egy akarattal Az oszi-teli jobb áruellátásért: lláromnanos kiállítás nvüt men Nviretirtmn gye vásárlóközönségének igLny» kielégítő helyi kereskedeliwi smt-i vek részére rendezte, a.tk< mutatott áruk ismertaéliifWel megkönnyítsék, zökher^Sjpwmte I sebbé tegyék az őszi és tstfi áíu- ellátást. A kiállítás három nap:,* tart nyitva, csak közületek eathaí 'ék. Tegnap reggel a oraitor a nyír egyházi József Attila Kultúrhá; nagytermében a Sport-Játék Hangszer, Divatáru és Gra-Ék szer Nagykereskedelmi Vállalatok rendezésében gazdag anyagi kiállítás nyílt meg. Ezt a kiállí tást a nagykereskedelem a me crukiválasztó férfi-konfekció bolt nyftfcfcl ma Nyíregyházán A közkedvelt és nagy Eiénflzi tottságnak örvendő nyí regjéért* KoseuVb-téri férfi-konéekeió a mai naptól kezdődően^a„ dern kiszolgálási íormdÉwD -rmr-l ja a vásárlóközönséget. J*a*j reggeli órákban adják át gyeszékhelyen az első férfi- fekció önkiválasztó boltját. Jó munkát ünnepelnek a '3 LZhP-nél A nyíregyházi TÜZÉP Vállala 1959. első félévi eredménye munkájával negyedszer is el nyerte a „Kiváló vállalat” címei valamint a megyei kereskedelm vállalatok között a pártkosig resszus tiszteletére indított mun kaverseny vándorzászlaját. Szép tember 4-én, pénteken este fél órakor az irodaház nagytereié ben veszik át a kitüntető címei
