Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-02 / 209. szám
Szórakoztató zeuészek és énekesek vizsgái Lehetőség nyílik a szórakoztató zenészek és énekesek számára, hogy akik ezt a pályát tűzték ki élethivatásul és a szükséges kö- telményeknek megfelelnek, — megszerezhessék a működési engedélyt; akiknek már van működési engedélyük, kategória-javítás céljából Jelentkezhessenek. Mindkét vizsgáztatást az Országos Szórakoztatózenei Központ rendezi. Kik vehetnek részt az új tagfelvételi vizsgán í A vizsgán részt vehet mindenki, aki az állandó lakhelye szerint illetékes OSZK megbízotlnál az előírt határidőig, szeptember 15-ig jelentkezik és aki a 45 éves kort még nem haladta túl. A jelentkezők a vizsga idejéről, pontos helyéről levélben kapnak értesítést. Az új tagok a sikeres vizsga alapján hivatásos, vagy kisegítő zenész működési, engedélyt kaphatnak. Kategória- javítás céljából vizsgát tehet az, aki érvényes működési engedéllyel rendelkezik és jelenlegi kategóriájánál magasabbat kivan, vagy aki kisegítő zenész működési engedélye helyett hivatásos engedélyt kíván elnyerni Vizsgára kötelesek menni azok, akik a jelenleg érvényben lévő hivatásos, vagy kisegítő működési engedélyüket — vagy kategóriájukat nem az 1955. évben tartott vizsga alapján kapták. Amennyiben a vizsgára kötelezett a vizsgán nem jelenik meg, a részére kiadott működési engedélyt* vagy kate- góiáját visszavonják. A beregi táj új szarvasmarhája a Mezőgazdasági Kiállításon Hetedik éve, hogy az országban elsők között Vásárosnaményban megalakult a Szarvasmarha Törzsállattenyésztő Állomás, azzal a céllal, hogy a megye kelet területén lévő vegyes, leromlott szarvasmarhaállományt megjavítsák és egy nagyobb hasznot hozó tájfajtát alakítsanak ki. Ebben a nagy munkában kiváló eredmények születtek a csa- rodai Vörös Csillag Termzíöszö vetkezetben. Nem kisebb elismerésben részesültek most a csaro- dai szövetkezet tagjai, minthogy részt vehetnek a nagy seregszemlén az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Gulyás Lajos, a szövetkezet állatgondozója, akinek keze alatt nőttek fel a kiállításra menő jószágok. Most ő is Pesten van kedvenc állataival. A bikák -íiöilei« négy darab első keresztezésű üszővel is reszt vtsz a kiállításon a termelőszövetkezet. Az elmúlt években 11.000 darab keresztezett borjú született a beregi tájon, ebből 5485 üsző. — Becslések szerint a jövő évben már a járás szarvasmarhaállományának 63 százaléka keresztezett lesz. Az első nemzedék ellenőrzött egyedei az bizonyítják, (Hammel felv.) hogy a keresztezett ivadék hozama 23 százalékkal magasabb, mint az anyáké. A csarodai Vörös Csillagban több olyan keresztezett egyed van, aminek a tejhozama háromezer liter fölött van. Cs. B. közeledik az ősz, az esős évszak. Számos otthon építése vár befejezésre. S ha hiányzik a rsörép. tönkremehet a fal, csaladok maradhatnak otthon nélkül. Egyre több azonban az építőanyag, s hogy cserépből is legyen elég, Tiszabercelen is megkezdték gyártását. Április 1. helyett május 11-én indult a munka. Másfél hónapos késést kellett „behozni”. Hogyan? Az építkezést is az üzembeliek végezték, emelték magasba a s r,tóhelyiségeket, aszáz méter b szú futószalagot. Spisák Vil- ir .5 főgépész alaposan „kitett” magáért. Ö irányította a „cserép- g' ár” építését’ A pártszervezet most a dolgozókhoz fordult segítségért: javaslatokat, véleményeket kértek. Az idő sürgetett, hiszen a kongresszusi versenyben az évi hétmillió darab téglát 10 százalékkal, az egymillió darab cserepet 200 ezerrel kívánják túlszárnyalni. De hogyan? A cserépgyártás elindulásával az a veszély fenyegetett, hogy lemaradnák a tégla- készítéssel. Ugyanis csak egy „pacaP-gyárió gép van az üzemben Hiába engedélyez es két műszakot az egy gép nem győzte Tavaly viszont csak két műszakkal sikerült teljesíteni a ÍJA Bit LEHETŐSÉ© Egyre több tény szól ellene, de még mindig erősen a köztudatban van a régi, konzervatív mondás: „Parasztnak születni kell.” És a másik: „A kapáláshoz nem keU érettségi.” Nos, ezek és az ezekhez hasonló „bölcsességek” ma már nem is múzeumba, hanem lomtarba valók. Régen sem fedték a valóságot, ma különösen nem állják meg helyüket. A paraszti munka, igenis, tudomány! Olyan mesterség, mint a kőműves, cipész, vagy a lakatos munkája. De több is annál, mert a megszokott műhely helyett kint, a szabad ég alatt, váltakozó időjárási viszontagságok között kell előállítani a búzát a burgonyát, a gyümölcsöt stb. — több-kevesebb sikerrel. És ezen a hangsúly! Vagy sikerül, vagy nem. Ha valaki okosan tudománnyal gazdálkodik, az könnyebben legyűrheti a termelési nehézségeket. Ma pedig, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kibontakozó korszakában elengedhetetlen követelmény a tudományos gazdálkodás. Az elmúlt évek alatt sokat fejlődött a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Állami gazdaságainkban a tiatalok szakmai oktatását igyekeznek megoldani. A mezogazdasagi technikumokban cvröl-évre nevelik az új szék embereket, A tanulási lehetőség korlátlan — mert a mezőgazdasági termelés lehetőségei is kimerithetetlcnek. Nem közömbös, hogy egy község, egy tsz-község határiban lévő száz holdnyi dohány, többszáz held burgonya, a sző ö, a gyümölcsös'egy má’S.vul többet lercm-e, vagy kevesebbet. Ez pedig nagyban múlik a szakembereken, s azok, akik tudományosan felkészültek a termelés irányítására, minden bizonnyal nagyobb eredményeket érnek el, mint a képzetlenek, • Természetes hogy a „kapáláshoz nem kell érettségi”. Nem kell de nem a régi értelmezésben. A kapáláshoz is tudni keli, mit miért teszek, de ezen túlmenően a termelés nem kapálásból áll, hanem munkaszerve zésből és a fejlett agrotechnika széleskörű alkalmazásából. Ebb pedig senki sem születik bele: Tanulni kell! Aki nem képezi magát, az lemarad! Ezért üdvözölhetjük azt az újabb lehetőséget is, amelyet kapott megyénk, amikor megindulhat az idén a kertészeti technikumban a levelező oktatás a kertészeti szakma és a gépesítés területén. Mód nyílik ezáltal a gépészeti és kertészed: tudományok technikumi szinten; való elsajátítására azoknál’,' akik azelőtt nem tanulhattak, most a termelő munkában varnak és irányító tevékenységük-; hoz a tudományos felkészültség igen fontos. hétmilliós tervet. Most pedig a cserépgyártás is hozzájött. Mit lehet ilyenkor tenni? A pártszervezet javasolta: nem kell két műszakot indítani. E helyett napi 10 órás műszakkal heti 48 órát dolgozzanak. Marad egy szabad nap, a gép is győzi a munkát, a tervet teljesítik, munkabért is takarítanak meg. Elfogadhatónak, de nehezen megvalósíthatónak látszott javaslatuk. Mégis valóraváltották. Jobban megszervezték a munkát, gazdálkodtak a munkaerővel. Kezdetben nem is volt hit». Tervszerűen dolgoztak. Csak a közelmúltban mutatkozott lemaradás a nyerstégla gyártásánál. A szokásoktól eltérően -- a párt- szervezet javaslatára — röpgyű- lést hívtak Ö3s*e. Érdeklődtek: kinek mi a véleménye < lemaradás okairól? „Rosszak a kocsik. Állásidő alatt kel) javítani a szíjakat” — mondották. Polák Lajos eivtors megvizsgálta a javaslatokat. Intézkedett, hogy a röpgyülésen elhangzottak valóraváljanak. S mi lett az eredmény? A napi 39 ezer darab tégla helyett 48 ezret gyártanak. S azóta vigyáznak minden percre. Ha csupán egy órára áll meg a munka, ez ötezer darab téglát jelent. Volt is nagy ijedelem, amikor eltört néhány cserépnyomó csiga. A délutáni órákban történt. Leállt a munka. Mit tegyenek? Forduljanak valamelyik vállalathoz? szállítsák el a csigákat? És ha hetekig kell várni? Törött csigával viszont egy percig sem lehet dolgozni. A párt- szervezet ismét a főgépészhez fordult: ha csak egy mód van rá, helyben kell megjavítani a csigákat. Spisák’ elvtárs ezúttal is vállalta a munkát, irányításával Hegedűs József, Morócz Lajos lakatosok, Spisák Géza esztergályos és Biró Imre reggelre megcsinálták a csigákat Másnap zavartalan volt a termelés. Kommunistákhoz illő tett volt. ez Persze masuk is, igyekeznek. Polákné. Czene Gizella és Rózsáné egymást váltva dolgoztak a cserépgyártó gépnél. Percenként 44 darab cserepet továbbítanak. Csaknem másodpercenként végeznek egy mozdulatot. Kezük, szívük, eszük, figyelmük automata pontossággal mozdul. Csak így tudják teljesíteni kötelességüket. Kezük nyomán tízezrével szaporodnak a kifogástalan minőségű cserepek. Harmincöt lakóházhoz elegendő téglával és száz otthonra szükséges cseréppel adnak többet terven felül a tiszaber- celiek. Szárríos családi fészekre kerül tető szorgalmuk révén. Akik új lakást avatnak, emlékezzenek a szorgalmas téglagyáriakra, a komunistákra, az igyekvő főgépészre, az ügyeskezű asszonyokra, lányokra, kocsit javító, szíjat varró, s anyagot bányászó szakemberekre. Közülük a legjobbakat szívesen javasolják a pártvezetőségbe. Czene Miklós elvtárs már 30 éve dolgozik a szakmában, 3 trznak abban, hogy a pártveze- tőségben is derekasan megállja majd a helyét. (N. T.) Erős Tolt az üszögfertőzés, gondosan csávázzuk a gabona vetőmagot! Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívással fordult a termelőkhöz: az idei csapadékos időjárás kedvezett a gabonaüszög erjedésének, így a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítani az ősszel a gabona vetőmagvaK csávázásira. A termelőszövetkeze- ! .eknek, állami gazdaságoknak elsj- 'sorban ajánlható, hogy a nagy- mennyiségű vetőgabonájukat a növényvédő állomások korszerű P. C. csávázógépeivel fertőtlenítsék. A gépi csávázás előnye — az olcsó és gyors munkán kívül, —• hogy már most, a vetés megindulása előtt egyszerre fertőtleníthetik egész vetőmagkészletüket, a csávázott mag zsákokban máglyózva akár több hétig is eltartható, károsodás nélkül. Az egyénileg dolgozó parasztoknak elsősorban az úgynevezett kosaras csávázási módszer ajánlható. A szakemberek jóelöre felhívják a termelők figyelmét, hogy rézgálic-oldatol ne használjana* gabcnacsávázásra, mert üszög- spóraölő hatása gyenge, ugyanakkor számottevően csökkenti a gabona csírázóképességét. A földművesszövetkezeti boltokban elegendő mennyiségű, kipróbált, jó hatású, higanyos csávázószer áll a termelők rendelkezésére. 2 Miska és Gyuri, t w* vetkezet két bor/deres bikája. Min,1 a kettő a t>. ts Laval u.otla. Percenként- 4 4 tetőcserép
