Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-08 / 214. szám

A tudomány és a gyakorlat kapcsolata

Ajlay Ödön tudományos kutatóval a Kéki Búzakalász Tsz-bcn

„Kacsa az erőszakos adózásról'1 és aídk íelíújták...

A Nyíregyházi Homokkísérleti Telep egyre sűrűbben kap meghívást a homokos területen gazdálkodó termelőszövetkezetekből, hogy küldjenek ki szakembert a Westsik-féle homoki gazdálkodás ismertetésére, illetve az idei vetésterv elkészítésére. A Köze! múltban ' ilyen céllal látogatta meg Ajtay Ödön tudományos kutató a kéki Búzakalász Termelőszövetkezetet.

A tsz agronómusával első utunk a határba vezetett. Hetven holdnyi területen olyan futóhomokos táblája van a szövetkezetnek, ami nyugodtan bediene a lugesi, vagy a penészleki határba is. A szovjet teiepjáró gépkocsi kerekei alatt úgy tutott szét a homok, mintha vizen mentünk volna.

A terület megszemlélése után már a helyszínen megmutegjt- ta Ajtay Ödön Glüchsmann Pálnak, a termelőszövetkezet agro- nómusanak-, hogy hová gondolja az akác erdőt, mert bizony van itt Olyan dombhát is, ami mező- gazdasági muveitísre alKalmatlan. Az akácfa telepítése kettős haszonnal "jár: az első időkben,

mint szélfogó, későbL peaig tűzifát ad ennek a fátlan vidéknek. Ez a terület eddig parlagon hevert. A kár azonban ennél jóval több volt, mert a környező területeket néhány év alatt 10—12 centiméteres kvarccs homokréteggel borította be a szél ezekről a dombokról.

Ml TÖRTÉNJÉK AZ EDDIGI •PARLAGGAL?

Szemrevételezés után az irodában papírra vetették a teendpk főbb elveit. Az első recept arra a parlag terüleire szolt, amibe ezen az őszön rozsot vetnek. A szántást már elvégeztek 30 holdon, így a javasolt 100 kiló szu- perfoszfátoi és az ötven kiló hol- . dánként! kálisót -most utólag kell

a talajba juttatni, különben a szántással egyszerre lehetett volna bedolgozni. Vetés előtt vagy a vetéssel egyidóben 50 kilo pétisót is javasolt Ajtay Ödön.

A megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a kit henger közé való vetés. A homoki gazdálkodásban ez az eljárás az alapvető agrotechnikai módszerek egvike. Az egyenletes kelést, a gyors bokrosedást csak ezzel a módszerrel lehet biztosítani a homokon.

A parlagba vetett rozs tavaszi fejtrágyázására 100 kiló pétisót javasolt Ajtay Ödön. ötven kilót a tél végén, az adag másik feiét pedig szárbaszókkenés elöltCS1LLAGFÜ RT ZÜLDTRAGYÁNAK

A homokos terület egy részén, az idén már napraforgót termeltek. Abban állapodtak meg, hogy ezen a táblán alkalmazzák a csil- lagfürt zöldtrágyás talajgazdagítást. A -tavasseal

.....fönövényként

vetendő csillaglürt alá 100 kiló foszfor és 50 kiló káli tartalmú műtrágyát adagolnák... A műtrágyát szántás nélkül, tárcsával juttatják a talajba.

A patrtnálási feljegyzésbe azt diktálta Ajtay Ödön erőssen aláhúzva, Kegy a cáillagfürtJt alci.r szántsák le <— körülbelül július közepén —, amikor már megvolt a hüvelykötés, de érés előtt. Ezt a talajt vetésig hengerrel és boronával kell. állandóan kezelés alatt tartani,, hogy elősegí sék a be- éredést és megakadályozzák az elgyomcsodást. Vetést a szokásos eljárással két henger közzé végezzék. Erről a tábláról 1961-ben — ha valami elemi kar nem éri — a 15—16 mázsás átlagtermést betakaríthatják.

EGYÉB TANÁCSOK

Az agronómussal megbeszélték a rozsnak rozs után való vetését, majd Glüchsmann Pál a vörös here utáni talajelökészitésre kért tanácsot. Azt javasolta Ajtay Ödön. hogy feltörés előtt keresztben hosszában járassák meg tárcsával, szórjanak ki 150 kiló szú- perfcszfótot holdanként és elő- hántós ekével végezzék el a ve- töszántást, de máris, sürgősen. A szántást 20—25 centiméter mélyen végezzék és ha rögös lenne, akkor gyűrűs hengerrel is járassák meg. Öt—hat hétig így pihentessék a talajt és. október közepén Bánkuti 1201-es búzával vessek beHosszú lenne' fölsorolni mindent, amiről ezen a patronálási kiszálláson szó esett. Egy hiányos, ha a Westsik Vilmos Kossulh-díjas kutató által 30 ,év alatt összegyűjtött tapasztalatokat megfogadják, akkor Ajtay Ödön nagyon hasznos vendég volt a kéki Búzakalász Termelöszöve,kezeiben.

i , Csikós Balázs

********************** ********---Ez év elején megyénk dolgozó parasztságának újabb, számot tevő része választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A gépesítés tehetőségek, a magasabb termése eredmények elérése láttán egyre többen értik meg, hogy az ösz- szefogás ereje nagy. Mit mondanak ezzel szemben egyes „jólér- tesiilt” nyugati propagandisták? Előszeretettel azt emlegetik, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom lej- lödését nálunk a „nagy adók’’ segítik elő, azt akarják megmagyarázni a dolgozó parasztságnak, hogy a „súlyos adóterhek'’ kényszerítik őket a szövetkezeti útra.

E helyen vitába szállni már csak azért sem lenne helyes, mert akik a fentieket állítják, nagyon messze vannak a mai paraszti valóságtól, de sohasem voltak közel hozzá. És az állításban már csak azért sincs halvány szikrája az igazságnak, mert az ez év elején termelőszövetkezetbe lépett szabolcs-szatmári dolgozó parasztok túlnyomó többsége a belépés mellett ki akarta — és ki is tudta — fizetni c'sö negyedévi adóját.

Szép iskolát építenek Ököritófülpösön. Az egymillió torintos iskolában kultúrterem és a négy tanterem mellett.

más helyiségek is lesznek (Hammel J. felvétele.)

Az adóterhek tehát nemhogy nem nagyok, hanem a tío'gozó parasztság jövedelméhez képest igen a acsonyak. És ellentétben a nyugati híresztelésekkel,, nálunk nem azért kérik az adót, mert ezzel akarják bekényszerheni a .aiusi dolgozókat a termelőszövetkezetekbe, hanem — és c t minden iskolás gyermek ' tudja — mert a községeknek költ légvetési programúk, közságfejlcsztési törekvéseik vannak, amelynek összege jóval meghaladja a község áital befizetett adó összegét, de amelynek nyomán kaitaráls és szociális felvirágzásnak indulnak a szabolcsi falvak. És hogy adót kell fizetni, ez a fenti célok megvalósításáért történik. — Persze, akadnak olyanok, akik nem teljesítik időre állampolgári kötelezettségüket. De nem azért, mert nem bírnák ki az „adóterheket”,, hanem mert —■ mint Nagyccsedcn is — egyrészt igen nagy a „demokratizmus”, s nem kérik számon a községi tanácson a hanyagságot, másrészt a tanács hibájából néhány dolgozó parasztnál nem vettek figyelembe a jogos panaszt.

Bizonyosak vagyunk benne, hogy maguk a dolgozó parasztok adnak csattanós választ a „Szabad Európa” cs más nyugati hírforrások ügynökeinek azzal, hogy ríbm lesz olyan adózó, aki ne járulna hozzá az ország erejének növeléséhez, saját községe szépítéséhez, az óvodák, iskolák működtetéséhez,. orvosi rendelők és mozik építéséhez. A másik válasz pedig az, hegy a mi termelőszövetkezeteinkbe nem kell adóval „mozgósítani". Ne féltsenek csak bennünket „odaát”, nem olyan rossz a termelőszövetkezetben ...

Inkább arra fecséreljenek egy kis időt, kérdezzék meg: hogy mit szól mondjuk a nyugatnémet adózó ahhoz, hogy a saját pénzét atombombákra és rakéiakilö- vőpályák építésére használják fel, melyen majd. őt, vagy flát lövik ki töltetként . ..? (kj.)

BIZTATÓ SZÁM ADAS

A Nyírség homokbuckás falvaiban, az üzemek párthelyiságeiben, a fekete földű Szatmár gépállomásain, állami gazdaságaiban, az Erdóháton, s mindenütt, ahol pártszervezet működik és dolgoznak a kommunisták, elhangzottak az első beszámolók a vezetőségválasz tö taggyűléseken. Hetekkel ezelőtt .kérgestenyerű szövetkezeti kommunisták, esztergályos-párttitkárok és vezetőségi tagok adták össze tudásukat, papírra vetették.- az ellenforradalom óta elért eredményeket. Úgy mond mérleget készítettek. Mit végeztek, hogyan érték el az eredményeket, hol vétettek hibát, s meghatározták, hogyan tovább.

Nyugodtan, kommunista szerénységgel és felelősséggel mondhatjuk: az első számadások biztatóak. Igen, mert a vezetőségi beszámolók hűen, reálisan tükrözték a. pártéletben beállt változásokat, a kommunisták munkáját, melynek nyomán új létesítmények, iskolák, kultúrhá- zak nőttek ki a földből, szélesedett sok' munkás, paraszt ember horizontja, és kezdett új életet a kollektív nagyüzemi gazdaságokban. Tiszta a láthatár, nyugodt a légkör, biztató a jövő. Munkánk arányában emelkedik az életszínvonal. Az első taggyűlések tapasztalatai mutatják: a kommunisták fokozott érdeklődést tanúsítottak a további feladatokat meghatározó* fontos munkaértekezleteknek, s figyelemmel kísérték mit könyvelt a pártvezetőség a bevételi és mit az adós- sagi oldalakra. Szinte valamennyi párttag megjelent ,s javaslataikkal, véleményükkel hozzájárultak a további tennivalók

megh atározásához.

. ••

Örvendetes, hogy a pártszervezetek, sajátos helyzetüknek megfelelően foglalkoztak a problémákkal. így készültek el a beszámolók, melyekben a partszervezet közel három évi tevékenysége, a kommunisták munkája, magatartása, a pártélet és a pártépítés munkáit elemezte. Emellett bőven foglalkoztak a termeléssel, a pártellenőrzés, a tömegkapcsolat fejlődésének kérd lseivel is. Ez' jellemezte a Tiszavasvári Téglagyár,

a Nyíregyházi Tejüzem, a Nyírteleki Állami Gazdaság, a fényeslitkei Fürst Sándor TSZ pártszervezetének taggyűlését. De ez mondható az eddig megtartott fontos tanácskozások többségére is. Az üzemekben behatóan foglalkoztak a munkás • osztályról szóló párthatározat végrehajtásával, a munkások jogaival, kötelességeivel, falvainkban pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseivel. A kommunista bírálat és önbírálat szellemében értékeitek a helyzetet, s ezek alapján mutattak rá a feladatokra.

Ez a szemlélet, a kommunistákra jellemző, felelősségtudat mutatkozott] meg akkor is, amikor arról volt Szó, kije legyenek az új pártvezetőség tagjai. Azok az élvtársak, akik munkájukkal, magatartásukkal bebizonyították, hogy rászolgáltak a bizalomra, meg is kapták. A munkájukat elmulasztók helyébe pedig olyan elvtársak kerültek, akik az elmúlt közel másfél évtizedben, de-különösen az ellenforradalom óta végzett tevékenységükkel rászolgáltak a megtiszteltetésre. Csak dicsérni khet ak:mmu- nisták józanságát, amikor a munkában elfáradt idős kommunista vezetők helyett fiatal, energikus vezetőségi tagokat vá- • lasztottak. — Persze megfelelő- aránkban. Munkájuk nyomán mozgalmasabb lesz majd a pártélet, lendületesebben dolgoznak a párt tagjai, és a pártonkívüliek. De nyilvánvaló, hogy a fiatalabb ]kcm- munista vezetők igényi k ma,d az idős, tapasztalt elvtársak segítségét is, mely esek hasznára válik az egész' kollektívának. Adják is me« nekik, ezt; mert ezzel -a páit munkáját, a további előrehaladást segítik elő.

A kommunista felelősségérzet nem csak abban nyilvánul meg, ha részt vesz valaki a taggyűlésen. Abban is, hogyan vész részt a beszámoló elkészítésében, a további munkát meghatározó vitában, örömmel nyugtázhatjuk, hegy a beszámolók többsége igazi kollektív munka eredménye, melyben méltóképpen segítettek a vezetőségi tagok és az egyszerű közkatonák mellett a járási párbizottságok aktivistái is. Vigyázzanak azonban arra, hogy el ne vegyék a vezetőségek önállóságát. A kollektív munka alapján elkészült érdekes, az egész üzeni, termelőszövetkezet ügyét alaposan elemző beszámolóknak nagymértékben köszönhető, hogy sok kommunista mondott véleményt a vezetőségválasztó taggyűléseken. A fényeslitkei Fürst Sándor Termelőszövetkezetben tízen szólaltak fel. Egyesek élesen, de teljes joggal bírálták a szövetkezeti vezetést, .amiért .eltűri a munkaegység hígítást. Közömbös magatartása miatt bírálták- a párttitkárt is. A buji Táncsics TSZ kommunistái azokat a szövetkezeti tagokat marasztalták el, akik zárkózott magatartásukkal távoltartják a szövetkezettől az egyénileg dolgozó prasztoka't. Tarpán névszerint b'ráiták azokat, akiknek magatartásukban, viselkedésükben opportunizmus mutatkozik meg, és rontják a párt befolyását, tekintélyét. Méltó kifejezői ezek annak a felelősségérzetnek, amelyet a kommunisták tanúsítanak a pártegység további erősítése, és a párt tömegkapcsolatának szilárdítása érdekében De felelősség a további munka iránt is, hiszen a határozati javaslatok tükrözik a közkatonák javaslatait, ötleteit is.

melyekkel gazdagították és segítséget adtak az új pártvezstöságeknek.

Csupán* elvétve de előfordult,

hogy intrikus személyeskedő légkör alakúit ki egyes helyeken. Ez történt Ra- mocsaházán a választásoknál. Éppen ezért, a következőkben még nagyobb felelősséggel, alapossággal szükséges előkészíteni a vezetőségválasztó taggyűléseket, ahol arra ezután kerül sor. Igen, mert a kollektíván készített alapos beszámolóval elejét vehetik ezeknek. Foglalkozzanak mélyrehatóan a beszámolók a termelés, és a pártáiét kérdéseivel, s hűen tükrözzék a csaknem három év alatt végzett munkát. Ne feledkezzenek el a pártegyság elemzésekor a cselekvési egység mellett az ideológiai cs. szervezeti egységről sem. Különösen a pái tektatás, az ideológiai képzés fontossága legyen e területen a központi kérdés. Helyes és fontos, hogy azoknak a kommunistáknak a munkáját is értékeljék, akik <a különböző tömegszervezetekben 1 tevékenykedtek. Kapjon méltó helyet a beszámolókban a KISZ-szervezetekkel való foglalkozás is.

JNeni lehet öncél a választás, a beszámoló elkészítése. Akkor lesz jó, helyes, ha hatása a taggyűlésen, és. az elkövetkezendő időkben mutatkozik meg; Vigyázzanak arra is a pártvezetőségek, hegy a viták miatt túl hosszúra ns nyúljanak a taggyűlések,, s emiatt kevesebb idő marad a választásra, Ez nem elsősorban adminisztratív, hanem politikai kérdés. Nem arról yan szó, mintha -valami hiba történt volna a párldemckrá- ciával. Nem, mert ezt mindenütt betartották és igazán méltóképpen érvényesült.

Biztatóak az első számadások: Megmutatták a kommunisták felelősséget íz ügy iránt. Legyenek hasonlóak a következők is. Új erővel, gazdagon sok hasznos javaslattal, ötlettel indítsák el útjukon az új pártvszetőMgskeíí hogy a nagy számadáshoz, pártunk hetedik kongresz- szusához méltóan tevékenykedjenek a. még boldogabb holnapért, F. K.

• »