Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-06 / 213. szám
AMI A FALUT Je K Jii3 ie ic je jil A Isz-inesőgaxdáss Jeíudatküre ni, amikor megfelelő méretre sza. bolt Cae'emekbűl nagy mennyiséget bocsát a szövetkezetek rendelkezésre, hogy azokból gyorsan, olcsón istállókat építsenek. Á kiállításon bemutatják például a téliesíthö'íő novendál jza. latnai ha-istállét és a téliest hétö sertésfiaztatót isi (Az ott rendelkezésre bocsa,ott tájékozta, tokból az érdekeltek megismerhetik az épületek építéstechnikai, ilettartami adatait és a költségeket egyaránt.) Védj ük nteg az almát a pajzstclíí fcrtőarcse ellen Az auguszlusvégi és a meg elkövetkező meleg igen kedvező hatássál van a pajzstetü rajzására. A rajzó tetű most teheti a legnagyobb kárt. amikor az alma már teljesen kifejlődőit és több helyen szüretre érett. A tetvek ilyenkor elárasztják a gyümölcsöt, megtelepszenek rajta és az alma exportképtelenné válik. A belföldi forgalomban is csak olcsóbban lehet ériékesíteni. A pajzstetü elleni védekezést most szüret előtt csakis nikotinos permetezéssel végezhetjük. Ha a leszedett almán vesszük észre a rajzó tetveket, akkor vagy a ládában lévő gyümölcsöt permetezhetjük, vagy pedig a nikotinos permetlével töltött kádba kell mártogatni az almával telt ládákat. öreg Lovas Ferenc egy ideig tétován ácsorgóit a kapunál, meg-megsimogatva a frissen hasogatott kapufát, aztán a tömeg besodorta az udvarra. — Jöjjön, csak jöjjön, Ferenc bátyám! — hívta ragyogó Szemmér "Bognár Imre, a he- gyesbajuszú. vörösre égett községi párttilkár: — Nézze meg, mit csinált! Hát e lett belőle! öreg Lovas Ferenc szaporán bólogatott, megilletödötten, aminél csak valami ismeretlen télelem volt erősebb. Zavarta ez a sokadalom, a sokféle tarka- ruhás nő, leány, az ünneplőbe felöltözött gyermeksereg. Az igazgató-tanító harsogó hangon adta az utasításokat, kicsit idegesen, mert az ünnepi beszédét is megzavarták az emberek, akik csak jöttek, mert mindenki látni akarta a gyermekeit, ahogy a padokban ülnek, a fehérre meszelt falakat, amelyeket ők festettek, egyszóval, az egész eredményt. Hiszen az egész iskolát ök csinálták■ A falu. Öreg Lovas az unokáját keresgélte a tekintetével. De csak sodródott az emberekkel. Nem gondolt semmire, annyira lekötötték az érzései, az őszi napfény ragyogása gz iskola falain, a pipafüst, a virágillat. — Miért nem jön, hallja, Ferenc bátyám? — karolta meg Bognár Imre. — Emléltszik, amikor ide leült egy rakás téglára. . és letagadta, hogy megszédült? — Ejsze... nem szédültem... — mentegetőzött Lovas Ferenc, vastag ujjaival tapogatva viseltes ünneplőjét. (Olyan az, mint az ö élete■ Vékonyka már, de tisztes.) | — Ne mondja, na hiszen fehérlett, mint bent a fal. De jól van,' maga tudja, Ferenc báA most megnyílt Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagy érdeklődésre tarthat számot az Országos Erdészeti Főigazgatóság kiállítási részlege, ezen belül pedig az a rész, ahol a főigazgatóság által fából épített min.aistáí- lók vannak. Rohamosan fejlődött termelő, szövetkezeteink állattenyésztése sok esetben nem tud lépést tartani a területi gyarapodással, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő férőhely- Az állatférőhelyek biztosítása — köztudomású — alapvető kérdés. A főigazgatóság ezeken a gondokon kíván segíteSóstói vasárnap A horgász ül „hosszú, méla lesben” — és nem sikertelenül, mert a sóstói csónakkikötő „stégjén” a felesége máris tisztítja a finom, bográcsbanfőtt halászlébe való potykát. (Pristyák lelv.) Nyírségi tájakon (Pristyák felv.) 12 öröklakást adott el az ü. T. P. Az Országos Takarék Pénztár nyíregyházi fiókja 12 öröklakásból álló házat adott át az idén az Arany János utca 7. szám alatti házban. Az OTP öröklakások iránt nagy az crdekioctas, többen bejelentették igényüket új öröklakás vásárlására és kértek a Takarékpénztártól, hogy fogjon új lakások építésihez. Az igétty- lók az új OTP lakások felépítéséig takarékbetétben gyűjtik pénzüket az öröklakások vásárlására- A megyei fiók kérte az Országos Takarékpénztár központjától, hogy engedélyezzék újabb öröklakások építését Nyíregyházán. Két cigénY’s'iola tanulóit segítik a SágvárMelepi niitanács tagjai A IV. kerületi nőtanács elhatározta, hogy ebben az,évben patronálást vallal a Ságvári-tc- lcpi és a Bcnkö bokori cigányiskola tanulói felett. Már a tanévnyitó elölt meglátogatták a gyerekek szüleit, beszélgettek velük a tanulás jelentőségéről s az iskola megindulásakor tanrendekkel, irónckkal látták el a tanulókat. Hasonlóan cselekedtek a Bcnkő-bokoriakkal is. Fáradtságot nem sajnálva, 12 kilométert gyalogolva keresték fel a cigány családokat és itt is tanszerekkel, felvilágosító szóval segítették az iskola indulását, a gyerekek tanulását. AZ ELSŐ NAP tyám! De megszámolta e, hány téglát rakott a falba? — Nem... nem számoltam... — Számolatlan sokat! Látja, most megvan! Ugye szép? A gyerekek megunták a vizs- latást, kezdtek klözönleni az udvarra, hiába ágált az igazgató, aki még külön, nekik is tartogatott beszédecskét, szülőkről, társadalomról, amire ugyan nem voltak kiváncsiak a gyermekek. Az unoka is olt szaladt el a nagyapa mellett, aki ügyesen megkapta. — Hagyjon most! — sürgette Palika, — Jancsi viszi az izét! Hogy mit vitt Jancsi, azt nem tudta meg soha senki- Öreg Lovas ott maradt, s a késönjöt- tek vitték befelé magukkal az osztályterembe. Ö ugyan nem késeit el, de csak kint ácsorgóit eddig a kapunál. Most sem akart beljebb menni. Megkapaszkodott az ajtófélfába, de innen is bekerült. S egyszer csak ott állt az egyik padnál, szép, halványzöldre festett lapja nyomta a combját. S ott elől, a tábla. Mellette az igazgató. Bognár Imre, mintha csak kitudta volna az öreg érzéseit, visszatért hozzá. Vagy talán azért, mert oly sokat dolgozott az iskoláért öreg Lovas? — Na, van már a Palinak allMlmas helye! Igaz? — Van..- — bólogatott az öreg, s zavarában megsimogatta a pad tetejét. Milyen jó sima. Tükrös. Szép lehet rajta a fehér füzet. — Maga nem ilyen iskolába járt! Nem ilyen pad mellett ült! — Nem... — De Pali már igen! Az unokája! — Igen.-. Bognár Imre vizsgálhatta az öreg arcát, aztán meglátta rajta, hogy valami kikivánkozik belőle. Ezért folytatta. — Hát milyen iskolája volt Ferenc bátyámnak? — Nekem?... — nézett a padra az öreg mosoly bafagy olt' arccal. — Nekem egyszóval... semmilyen■ Nekem nem volt iskolám. — Nem? Hát maga nem járt iskolába? — Nem. A meghökkenés pillanatában is észrevette Bognár, hogy az üreg szégyenli magát. Nem is szégyenli, valósággal kínlódik. — Na. látja, — mondta gyorsan. — Milyen jó, hogy a Pulinak már van. S nem is akármilyen! — Jó... jó. Bognár Imre megszorította Lovas Ferenc karját, nem tudott mást mit mondani. Odébb-' állt. Öreg Lovas meg ott maradt a pad mellett. Csak nézte a tükrös tetejét. amelyen felvillant ősz halántéka. Nézte a padot, erős, széles ujjaival gyengéden simogatva. Es sírnia kel-, lett volna, kiáltani mindenkinek. Mert úgy érezte, hogy ide akart jönni egész életében, hogy ez az állomás, ahová igyekezeti, de csak most, ilyen későn ért' ide vonata. S hályogos szeme az emberekre emelkedett. A többire, akik vele dolgoztak. Akik hozták szekereit a téglát, fát. aki’c keverték a maltert, akik ácsolták a gerendákat. Kesernyés virágillat úszott a füstös, ünnepélyes levegőben. Meg kellene hívni őket, —> gondolta túláradó boldogsággal, — meg kellene hívni mind, egy pohár borra. — De nem merte mondani. SB, A vezeioseggei. a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakítóra érdekében megszervezi a ve.ésforgo rendszeVt, a nagyüzemi álla tenyésztést, a tervszerű istá ló- és műtrágyagazdá'kodáit, bevezeti a korszerű termelési és tenyé.z.ési módszereket. A mezőgazdász s gépi munkák szakszerű irányítója is és ő veszi át a végzett munkákat a gépállomástól. Javaslatot tesz a munkaszervezet k;a akítá- sóra. a munkarendre és közvetlenül irányítja a brigádok tevékenységét A mezőgazdász szervezi meg a tagok szakmai ok.alánét és gondoskodik a működési körét érintő hatósági rendelkezések végrehajtásáról. A mezőgazdász javadalmazását a közgyűlés állapítja meg az érvényben lévő jogszabályoknak mec/elclően. A termelőszövetkezeti munka szakszerű vezetése mezőgazdász feladata. A mezőgazdászt a tagok közül kell választani, illetve ha még nem tagja a szövetkezetnek, ügy fel kell venni a tagok sorába és megválasztani szakmai irányítóként. Vannak esetek, amikor ez nehézségbe ütközik. Ilyenkor a ■szakembert szerződéses formában alkalmazhatja a szövetkezet. A termelőszövetkezet mezőgazdászát — ha szövetkezeti tag — a vezetőségbe választja a közgyü’é; és megbízhatja az elnök állandó helyettesítésével. Abban az esetben, ha nem tagja a mezőgazdász a szövetkezetnek, úgy a vezetőség ülésein tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt. A mezőgazdász feladatkörébe tartozik a termelőszövetkezet termelési tervének az elkészítése — együttműködve á tagsággal es a A könyvelő íelatla'ai * Ezt Is ió ind!ni i iJcin c icgj un, UqJ cilia a i érvényre j’uttatja a szövetkezet követeléseit. A könyvelő a szövetkezet vezetőségének közreműködésével elkészíti a bevételkiadási költségvetést és a zárszámadást. A könyvelő feladatait közvetlenül az elnök irányítása és ellen, őrzésé mellett látja el. A pénzügyek felett önálló rendelkezési joga nincs, de az e'nök, vagy erre megbízott vezetőségi tag pénzkifizetést csakis a könyvelő aláírásával tehet. A könyvelő javadalmazását ugyancsak a közgyűlés határozza meg. . . A könyvelőt a mezőgazd.ászná. említett körülmények közölt alkalmazza a szövetkezet és a vezetőségi üléseken, közgyűléseken ta- . nácsko?ási, javaslattételi joggal vehet részt. A könyvelő feladata, hogy biztosítsa a szövetkezet számvitelének, pénzgazdálkodásának rendjét, az erre vonatkozó szabályoknak a betartását. Gondoskodik a kötelező nyilvántartások és könyvek pontos és rendszeres vezetéséről. Tájékoztatókat készít a szövetkezet gazdálkodásáról. Biztosítja? a jövedelemelosztás alapszabály .szerinti eszközlését és azt, hogy a szövetkezet .kötelezettsé-
