Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-06 / 213. szám
Hruscsov cs €(fcuiikicwic% licszéde a moszkvai lengyel nagy követség1 fogadásán Moszkva, (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, a Moszkvában megrendezett lengyel ipari kiáll - tás megnyitása alkalmából a moszkvai lengyel nagykövetségen pénteken fogadás volt, amelyen Hruscsov és Cyrankiewicz mondott beszédet. Hruscsov kijelentette: — Büszkék vagyunk barátainkra, jó szomszédainkra, mert Moszkvában ma megnyílt kiáll.- tásuk a testvéri lengyel nép eredményeit, a lengyel munkások, dolgozó parasztok, mérnökük ludj- sek értelmiségiek munkáját tátja szemünk elé. — Á kiállítás ugyanakkor a népek barátságát, a hatalmas szocialista tábor erejét Is kidomborítja. — Büszkék vagyunk a szocializmus sikereire. Válasszuk ki akármelyik szocialista országot és nézzük meg, mi volt a kapitaliz mus idején és mivé lett a szocializmus feltételei között. Az emberek dolgoznak a kapitalista országokban is, méghozzá nem kevesebbet, hanem többet mint a szocialista országokban. Munkájuk gyümölcseit azonban az emberek a szocialista országokban élvezik, mert itt maguknak, népüknek dolgoznak. — Egyre többen és többen győződnek meg világszerte a szocialista rendszer elánye.- ről. Mi azonban nem akarjuk erőse',-,. erejével rákényszer.tcrií más országokra a mi társadalmi rendszerünket. Miért kellene ez embereket kötélen vonszolni a pa radicsumba!? Győződjenek meg saját maguk, hogy a sz .cializmus megszabadítja ókét a kapitalista szolgaságtól. A rossz helyzetb. került ember, ha esze van, jobbal kíván. — Minden ember egyszer tudatára ébred annak, hogy be kell vezetni az új, a szocialista társadalmi rendszeri. Mi ezt mondjuk a kapitalista világ képviselőinek: előbb-utób’o Önök is rájönnek, milyen bűnt vesznek lelkűkre amikor görcsösen ragaszkodnak a kapitalista rendszerhez és sikraszállnuk a kommunizmus ellen. A bűntől azonban sohasem késő megszabadulni. szólva kijelentette, hogy a Szovjetunió kapcsolatai Lengyelországgal, a Lengyel Népköztársaság vezetőivel olyan jók, iniilt meg soha. E kapcsolatok — folytatta — ma szélesebbek, mélyebbek és erősebbek, mint a múltban valaha is. 1956-ban volt egy epizód, amelynek szűklátókörű emberek örültek. Ámde ez csak epizód volt, azóta kiküszöböltünk mindent, ami árnyékot vetett kapcsolatainkra. Megszüntettük azokat a zavaró mozzanatokat, amelyek megakadályozták, hogy a maguk valóságában lássuk . a dolgokat. — A szocialista országokban jól mennek a dolgok — folytatta ez Után Hruscsov. — Olyan időszakba jutottunk, amikor a békés együttélés eszmei egyre több hívet szereznek a kapitalista országokban. Ma már egyes agresszív tényezők is kezdik elismerni a békés együttélés szükségességét. Hogyan is lehetne máskép? A szocialista és a kapitalista országok egy bolygón vannak. Igaz, hogy mpst már kísérleteket teszünk, hogy eljussunk más bolygókra is, elérjük a Napot és a Holdat, ámde senki sem szándékozik oda átköltözni. .Maradjunk csak a mi öreg Földanyánkon. A Föld meg tudja adni mindenkinek azt, amire szüksége van. — Csak az kell, hogy az emberek nyugodtan dolgozhassanak cs békésen élhessenek, azért dolgoz hassanak hogy jobbá tegyék az életet, nem pedig, hogy pusztító eszközöket készítsenek. Ezért mi szilárdan a békés együttélést kívánjuk és mindent megteszünk enneK megvalósulásáért. — Mint mór mondottam, a békés együttélés elvei egyre na- iyobb megértésre találnak Nyugaton. De meg sok fáradságra, nagy türelemre, szívós fe,világosító munkára van szükség, hogy megértsek, n.ncs más út a ha- bol-ű meg akadályozására, mint a békés együttélés útja. — Kedves Elvtársak! — folytatta Hruscsov. — Most poharamat a Szovjetunió és Lengyelor- jzág népének testvéri, megbonthatatlan barátságára, mind.n szocialista ország megbonthatatlan testvéri barátságára ürítem. Azt szeretnénk, ha minden nép között baráti kapcsolatok alakulnának ki. Meg akarjuk teremteni minden nép barátságát, hogy biztosítsuk a tartós békét világ szerte! (Taps.) — A tőkés országok valamelyik képviselője szemrehányással illetett, minha kijelentettem vo.na, hegy mi el akarjuk temetni a kapitalizmust. Már megmondtam egy dolgot kellene jól megérte- niök. Az imperialisták maguk ássák meg sírjukat. Ez az imper-a-. lizmus természetében rejlik. Mái régen kifejtettem, hogyan törté- ' nik ez, de ők még mindig nem értették meg. Csak egy dolgot szeretnék figyelmükbe ajánlani- tartsák szem előtt, hogy mi fizikailag nem ássuk ezt a sírt, ha nekik annyira tetszik a kapitalista rendszer, ám váljék egészségükre és éljenek a kapitalizmusban, ameddig élhetnek. Azt pedig, hogy milyen hosszú lesz az. életük, nem tudom. Mi nem avatkozunk be az ö belügyeikbe, d'jennüket se akadályozzanak meg abban, hogy úgy éljünk, ahogy nekünk. tetszik, s ne avatkozzanak be a mi belső ügyeinkbe. — Versenyezzünk még jobban, ki termel egy lakosra számítva többet például az ilyen nagyszerű sonkából, amivel bennünket most lengyel barátaink megvendégeltek. Ha ezt a kapitalizmus teszi, akkor tovább él, ha a szocializmus, akkor ez azt jslsnti, hogy a kapitalizmusnak már nem marad hátra hosszú ideje. — * A népek azt a társadalmi rendszert választják majd — hangsúlyozta Hruscsov — amely a legjobb életet és fejlődési feltételeket biztosítja r.3 embereknek. Azt, hogy milyen utat kövessenek az emberek, maguk a népek döntik d minden országban („Helyes” — hangzik a terem ben.) , A szovjet Minisztertanács elnöke ezután megállapította beszédében, hegy a kapitalista országok közül a legmagasabb élet- színvonal az Amcr'kai Egyesült Ál'amckban ván, majd utalt a szoc.«lista és a tőkés országok közötti békés versenyre. „Ez tisztességes verseny — mondotta — és ha a tőkés országokat valami fenyegeti, ez csak győzelmünk lehet ebben a békés versenyben. Részünkről a kapitalista országokat sem rakéták. sem légi egységek sem más hadieszközök nem fenyegetik. A Szovjetunió semmiféle fegyvert nem alkalmaz más államok ellen, ha bennünket, vagy barátainkat nem éri fegyveres támadás. Taps.) De gazdasági fejlődésben, •j nép életszínvonalúnak emelésében, a munkanap csökkentésében és az emberek jólétinek biztosításában majd megmutatjuk, ki a legény a gáton! — Ez talán rossz dolog? A kél rendszer e békés versenyének nem lesse emberáldoseala nem kerül sor vérontásra, államok köstötti háborúban. Ellenkezőleg, az egyszerű emberek ezen csak nyernek mert kevesebb ösz- szeget fordítank fegyverkezési versenyre, kisebbek lesznek az adók és a termelést teljes mértékben békés célokra állítják ál. Hruscsov befejezésül éltette a lengyel népet, a hős lengyel munkásosztályt, a lengyel és a szovjet nép közötti megbonthatatlan, örök barátságot, a lengyel kormányt, a Lengyel Egyesült Mun- káspáitot, a világ minden népe közötti barátságot és a világbékét. Jozef Cyrankiewicz válaszában többek között kijelentette: a lengyel és a szovjet nép barátsága a múlt háború eveiben született. Ezt a barátságot megpecsételte a szovjet és a lengyel katonák együtt kiontott vére, megerősítette a Szovjetunió segítsége és együttműködése Lengyelország újjáépítésének éveiben. —_ Felépítettig az új Lengyel- országot és ez a Lengyelország erős, nemcsak saját erejénél, hanem a' Szovjetunióval való barátságánál fogva. A lengyel anyák és apák csak azért lehetnek nyugodtak gyermekeik sorsa felől, csak azért nézhetik félelem nélkül a nyugatnémet militaristák üzelmeit, mert mi most a szocialista tábor soraiban haladunk és velünk van a Szovjetunió — fejezte ba beszédét Cyrankiewicz. !>..: A nyíregyházi rádió műsora *■ Vasárnap: Vasárnapi jegyzet. — Munkatársunk jelenti az Orszá gos Mezőgazdasági Kiállításról. — Falusi életkép. — Szövetkezét! lakóház épül Debrecenben. — Szív küldi szívnek szívesen. — Zenés album. Hétté: Egy tudós és egy tsz. szerződéskötése. — Az újkenézi kompnál hallottam. — Egy újabb kiváló vállalat. — Debreceni tudósítónk legfrissebb jelentése, — Hírek, sport. —— Ki mit szeret? — Hangképek a Megyei Ifjúsági Napról. A% amerikai elnök nyugat-európai körútja „« nagy látogatás“ előtt Ahogy közeledik Hruscsov elvtárs amerikai utazásának időpontja, egy re növekvő figyelemmel fordul a világközvélemény e látogatás felé, mely joggal nevezhető történelmi jelentőségűnek. Érthető is e leszáll várakozás és érdeklődés, hiszen e látogatás célja, — mint ahogy Hruscsov elvtárs legutóbb Sztanyica Vesenszkajában mondott beszédében kiemelte — a hidegháború jegének felolvasztása, annak lehetővé tétele, hogy a népek e modern „jégkorszak” után ismét fellélegezhessenek. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a látogatás iránt természetesen magában az Egyesült Államokban, s egyre több meghívás érkezik Hruscsov elvtárshoz a különböző amerikai városok és szervezetek részéről. Mint legutóbb közölték, szeptember 17-én például New York városa része- s -ti majd ünnecétyes fogadtatásban a Szovjetunió miniszterelnökét, ,s a híres Waldorf- Astoria szállóban rendezendő diszebéden Wagner polgármester fogja köszöntem New York város vendégeként a szivjet. kormányfőt. Közben serény előkészítő munka folyik a diplomácia: szinten is, és elsősorban ezzel állt szoros kapcsolatban Eisenhower elnök nyugat-európai látogatása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek kölcsönös látogatását ugyanis szoiongo érzésekkel, sőt leplezetlen ellenségeskedései fogadják azok a körök, melyek ' létérdeküknek tekmtik a hidegháború folytatását. „Adenauer s De Gaulle, mint a kétségbeesés völgye és az akadályok hegye zárja el a • csúcstalálkozóhoz vezető utat. Mindkettő hidegháborús harcos, mert csak a lehető leghevesebb hidegháborús viszonyok között gyakorolhatja a legnagyobb politikai befolyást” — írja ezzel kapcsolatban a New Statesman című angol politikai hetilap. Eisenhower nyugat-európai körútját éppen az telje szükségessé, hogy a Ilruscsov- val való történelmi találkozó előtt megpróbálja összeegyeztetni a NATO-n belül különböző irányokba húzó erótényezo- ket, s legalább is külsőleg helyreállítsa az Atlanti Szövetség egységének kzpJt. Bár Bonnban, Londonban és Párizsban folytatott tárgyalásaira sr’g.-.rú titkolózás ratyl: t borították, s azokról mindezidáig kevés mego,zható információ szivárgott ki, annyi mindenesetre már most is megállapítható, hogy az Egyesült Államok elnökének legfeljebb róazóin sikerült megoldani ké - síglelenül nehéz és kényes feladatát. Talán sikerült meggyőznie leginkább berzenkedő szövetségére! t, í dsnauert és De Gaulle-t a Hruscsovval való - közvetlen találkozás Szükségességéről és fontosságáról, ám a jelek arra mutatnak, hogy korántsem sikerült teljes egyetértést kialakítani az Atlanti Szövetség kebelében abban a döntő kérdésben, vájjon miien álláspontra helyezkedjék a szovjet kormányfővel folytatandó beszélgetés során a további teendők, elsősorban pedig a nagyhatalmak kormányfőinek csúcstalálkozója ügyében. Angliai látogatása után ugyanis világossá vált, hogy Macmillan miniszterelnök — tekintettel az angol közvélemény hangulatára és a közelgő választásokra — továbbra is kitart a csúcstalálkozó mielőbbi megtartása mellett, az amerikai kormány viszont szeretné halogatni és különböző feltételekhez kötni annak összehívását. „Megállapodtak abban, hogy nem értenék egyét” — Ezekkel a szavakkal jellemezte a Reuter-iroda hírmagyarázója azt az eszmecserét, amelyet Elsenhower és Macmillan a csúcsértekezlet problémáiról folytatott-a rózsakertektől övezett chequers' villa történelmi relikviákkal ékesített dolgozó- szobájában. Míg Londonban úgyszólván csak a cs ácsj; iskeulA kérd is - ben mutatkozott nézeteltérés a kőt tárgyaló fél közölt, Párizsban az „akadályok hegyével” folyatott megbeszélésen mondhatni egyedül ebben a kérdésben értettek csak egyet: mint a tárgyalásokról kiadott közlején” wng'zlr ta, a csúcsiak..- kozót ,—melynek hasznos \ oltót ugyan elvben elismeri a közlemény, — csak akkor kell megtartani, ha „kilátás mutatkozik pozitív eredmények elérésére.” A szűkszavú közlemény egyébként csak futólag utal azokra a kérdésekre, amelyekben pedig — mint Algéria, a NATO, a francia atombomba, s a francia nagyhatalmi szerep elismerése, ez az utuo,>. egyébként De Gaulle elsőszámú kedvenc vesszőparipája — komoly ellentétek jelentkeztek a közelmúltban a francia és az amerikai kormány felfogása között. Ez a tény arra mutat, hogy a látogatás „hagyományos bapáti légkörének” felszínes fitogtatásával csak elodáztak, da alapjábanvéve nem oldották meg ezeket a kérdéseket. Vajon Eisenhower európai tárgyalásai mennyiben befolyásolják majd a Fehér Ház és a Kreml falai közútt rövidesen bekövetkező történelmi találkozók alakulását és kimenetelét? Ez természetesen mindenekelőtt attól függ, hogy az Egyesült Államok vezetői valóban őszintén óhajtják-e a hidegháborús jégcsapok felol- * vasztását. Mindenesetre a Hruscsov—Eisenhower találkozó létrejöttének puszta ténye is arrul tanúskodik, hogy az Eg$ c- sült Államokban valami változás van folyamattan. Mint a France Observateur írta a minap: az amerikai közvélemény immár tudatáia ébredt, hogy sz Egyesült Államok a Szovjetunióhoz képest lemaradt néhány ele me vágó romos területen. A leghozzáértőbb szakemberek is figyelmeztették, hogy Amerika — most elsőízben — könnyen elérhető célponttá vált háború esetén, s e figyel-, meztetést sűrűn kellett ismételgetni ahhoz, hogy behatol-; jón az agyakba. A francia lapok e figyelemreméltó megállapítását még csak azzal szeretnénk kiegészíteni: természetes Nyugaton még nem minden agyba hatolt be ez a felismerés, annak tudata, hogy a nemzetközi erőviszonyok fcitolóütak, s a' háború immár „nem kifizetődő megoldás". Még nem kis erők küzde- rek az c *_n, hegy a net világ - hatalom vezetőinek találkozása — ha már e találkozást nem is képesek megakadályozni — konkrét eredményekre vezessen. Kifejezésre jutott ez néhány amerikai politikus legutóbbi nyilatkozataiban, — de tükröződött Eisenhower európai útját kísérő, egyes jelenségekben is. Ám ugyanakkor az amerikai elnök körútja során ismét világosság derült arra is, ' hegy magan a nyugati világon belül is egyre inkább tért hódit a józan elismerés, meg kell találni a kivezető - útat a hidegháborús zsákutcából és új, egészséges alapokra kell helyezni a Kelet s a Nyugat kapcsolatait 5 A §zovjcl-lengyeI viszonyról
