Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-30 / 232. szám

ri lag proletárjai,egy tsülj et «"M

Ara 50 fillér 1959. SZEPTEMBER 30, SZERDA

Miudcnki címére!

(Cikk a 3. oldalon)

liildműreasxöcetkescl

(Melléklet a 4—5 oldalon)

Gazdag szempár

(Riport a 3. oldalon)

Ha az emberek erőfeszítéseket tesznek a béke biztosítósára, a béke fennmarad

A. Sz. Hruscsov beszéde és válaszúi az újságíróknak a washingtoni Országos Sajtóklubban megtartott sajtóértekezleten

Washington. (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap sajtóértekezletet tartott az Országos Sajtóklubban, Washingtonban. Köszönetét mondott az újságíróknak munkájukrét, azért, hogy eléggé pontos tájékoztatást adtak az Egyesült Államokban tett útjáról.

— Alaposan meg kellett dol- gozniok — mondotta Hruscsov.

— Tudom, hogy amerikai látogatásomról, Dwight Eisenhower elnökkel folytatott beszélgetéseimről önök különféleképpen írtak. Tudósításaiknak abból a részéből, amelyet elolvastam, azt láttam, hogy Önök jószándékkal cs hozzáértéssel írtak.

— De nem mindenki írt így

— folytatta a szovjet kormányfő. Egyeseknek nehezükre csík lemondani a hidegháborús módszerekről. Mindamellett örvendetes, hogy azoknak az újságíróknak nagyrésze, akik elk.sértek engem, az Egyesült Államokban tett látogatásaimról írva lehetőleg igyekeztek tárgyilagosak lenni.

Az Egyesült Államokban szerzett benyomásairól szólva Hruscsov kijelentette:

„Ma úgy szólok Önökhöz, mint az az ember, aki gazdagabb lelt mindattól, amit látott és hallott az önök nagy országában.

Találkoztam elnökükkel, hazájuk ismert állami és közéleti személyiségeivel, üzletemberekkel és egyszerű amerikaiakkal. Nyíltan és őszintén beszéltünk. Ez így helyes. Ez segítségünkre volt abban, hogy kölcsönösen jobban megértsük egymást.

— Természetesen 12 nap rövid idő ahhoz, hogy megláthassunk mindent. Nem volt rövid idő azonban ahhoz, hogy sok dolgot megismerjünk és sok mindenről beszélgessünk az amerikaiakkal — folytatta Hruscsov.

Önöket természetesen mindenekelőtt az érdekli, hogy milyen benyomásaim vannak az Eisenhower elnökkel lefolyt találkozóimról.

Kellemes beszélgetések voltak. Az összes kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket érintettünk. sok tekintetben közös volt a felfogásunk, mind a helyzet megítélésében, mind pedig abban, hogy meg kell javítani a kapcsolatokat országaink között.

— Ismeretes, hogy nem olyan könnyű félredobni mindazt a terhet, amely a hidegháború hosz- szú évei alatt felhalmozódott, — jelentette ki ezután Hruscsov. — Nem szabad arra számítani, hogy

a légkör egyszerre megváltozik. Az államaink közötti kapcsolat megjavításának folyamata nagy erőfeszítéseket, sok türelmet igényel, elsősorban pedig erre irányuló akaratot a másik fél részéről is.

— A Szovjetunió, amelynek kormányát es népét k-^vis-- lem — jelentette ki Hruscsov — a népek közötti béke és barátság megszilárdítására törekszik. Minden erőnket a hidegháború megszüntetésére, az országaink közötti kapcsolatok megvitatására fordítottuk és fordítjuk.

— Nincs semmi kétségem affe- lől, hogy az elnök úr őszintén kívánja országaink közötti kapcsolatok megjavítását. Ügy vélem, hogy az Egyesült államok elnökének nehezebbek a körülményei. mint nekem. Nyilvánvalóan az Egyesült Államokban még befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák az országaink közötti kapcsolatok .meg- javulását, a nemzetközi feszültség enyhülését.

Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ügy gondolom azonban, hogy

a józan esz végül is megmutatja a nemzetközi problémák megoldásának helyes útját, amely az egész világ békéjének incgszi'árdítááshaz vezet.

— Az Egyesült Államok üzleti köreivel való találkozásaim megmutatták, hogy kölcsönösen megvan az érdek az olyan kapcsolatok felújításában, amelyek mindkét országnak hasznosak, s ugyanakkor lehetővé teszik, hogy nyugodtan megfontoljuk a katonai termelésről a békés termelésre való áttérés módozatainak kérdését.

— Az amerikai munkásokkal és gazdálkodókkal, a diákokkal és az értelmiségiekkel lefolvl találkozóimról — folytatta Hruscsov — igen sokat szeretnék mondani. Nekem tetszik az Önök népe. A szovjet néphez hasonlóan egyet akar — békét, az újabb háború elhárítását. Aj amerikaiak jobban meg akarják ismerni a Szovjetuniót és a szovjet embereket, hogy országaink hatalmas lehetőségeit az emberek javára, a nemzetközi légkör megjavítására használják fel.

— Mindenfelé azt kérdezték tőlem, tetszik-e nekem az Önök életmódja — folytatta Hruscsov. Nekem természetesen jobban tetszik a magunk életmódja. Nem akarom azonban önöket megbántani. Nyíltan megmondom, hogy függetlenül az országaink életmódjában meglévő különbségektől, a nemzetközi küzdőtéren jól együttműködhetünk. Hiszem,

ahogy jó kapcsolataink Ich?t- tek st közös ellenség e'len vívott közös harc éveiben, nincs elháríthatatlan akadálya annak sem, hogy felújítsuk és kifejlesszük ezt az együttműködést a békéért folyó harcban is.

Befejezésül a szovjet kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Eisenhower elnökkel lefolyt találkozóit követi majd az Egyesült Államok Elnökének látogatása a Szovjetunióba.

— Népünk — mondotta Hruscsov — ugyanolyan örömmel és

vendégszeretettel fogadja majd őt, mint az Önök népe fogadott engem és a Szovjetunió többi velem érkezett képviselőit.

Amikor N. Sz. Hruscsov befejezte nyilatkozatát, az egybegyűlt laptudósítók számos kérdést tettek fel neki.

Hruscsov válaszai az újságírók feltett kérdéseire

Washington, (TASZSZ): Az]

alábbiakban közöljük azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek N. Sz. Hruscsov szeptember 27-i washingtoni sajtó értekezle- ;én hangzottak el.

KÉRDÉS: Látogatása elején az Országos Sajtóklubban megtar- lott sajtóértekezleten ön sürgetve, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió lényegesen bővítse egymással a közszükségleti cikkek kereskedelmét. Mi a véleménye, vajon amerikai látogatásának eredményeként növekszik a békés kereskedelem a két ország között?

HRUSCSOV: Erre a kérdésre válaszolva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a nyugati sajtó képviselői jól megértették: a Szovjetunió nem gyarmat.

Országunk a legnagyobb ipari hatalmak közé tartozik. Olyan ipara, olyan gazdasági potenciája van, tudománya cí technikai színvonala olyan fejlett, hogy biztosítva van nálunk minden árufajta előállítása, akár az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődését szolgáló készítményekről, akár fogyasztási c’kkckröl van szó.

;ia egyes amerikai személyisé- jek azt hiszik, hogy virslit, vagy •iplt adhatnak el nekünk, akkor tévednek, mert ezek nem olyan áruk, amelyekkel bővíteni 'ehet országunk kereskedelmét. \z ilyen árukra másútt keresselek vevőt. Olyasmit akarunk vá- ;á rolni, ami érdekel bennünket js olyasmit szeretnénk eladni, írni érdekli Önöket. Ilyenformán nincsenek kizárva a közszükség- ’eti cikkek. Sem a termelés fejlesztését szolgáló áruk, például tépi felszerelések.

KÉRDÉS: Űgv véli-e. hegy

•nőst jobban fejlődnek a szovjet - amerikai kulturális kapcsolatok?

HRUSCSOV: Ez nem rajtunk múlik. Mi óhajtjuk a küldöttségek, a szellemi értékek széleskörű cseréjét, és hajlandók vagyunk minden tekintetben kölcsönösen elfogadható. ésszerű alapon fejleszteni a .szovjet- amerikai kulturális kapcsolatokat. Szeretnők, ha erre az Amerikai Egyesült Államok is hajlandó lenne.

KÉRDÉS: Ügy véli-e, hogy előre kiterveltek bizonyos kísérleteket az ön kedvező amerikai fogadtatásának megzavarására? Ha igen, akkor véleménye szerint ki tervelte ezt ki?

HRUSCSOV; Egyetértek önnel Mr. Shor és azokkal a gondolatokkal, amelyek kérdése megfogalmazásakor áthatották. De mint vendégnek, nem illik bottal rámutatnom azokra, akik — hogy úgjr mondjam, — kényszeredetten, vagy bizonyos szükségszerűség tudomásul vételével fogadták látogatásomat. Természetesen nem gondolok magas állású személyekre, hanem néhány olyan emberről beszélem, akik elég jelentős szerepet töltenek be az Egyesült Államok állami gépezetében. Bizony nem mind helyeselték látogatásomat. Ámde azoknak a személyeknek, akik arra számítottak, hogy megakadályozzák kedvező fogadtatásomat, nem sikerült ezt véghez- vinniök.

KÉRDÉS: Elnök Űr! A felolvasott közös közleményben az áll, hogy mindkét fél kifejtette nézeteit a berlini kérdésről. Val- tozott-e a Szovjetunió álláspontja ön és Eisenhower elnök beszélgetéseinek eredményeként?

HRUSCSOV: Ez igen bonyolult kérdés, nem lehet rá egyszerűen felelni. Ráadásul nem tudni, hogyan érti a kérdést az, aki feltette, hogyan értelmezi a berlini kérdésben elfoglalt álláspontunkat.

Minthogy azonban a berlini kérdésben vallott álláspontunkat elég bőségesen kifejtettük, mi az El«ök úrral eszmecserét folytattunk erről a kérdésről is és e kérdés felfogásában sok közös vonás mutatkozott közöttünk.

Azt hiszen a sajtóértekezlet szamára ez teljesen elegendő.

KÉRDÉS: Milyen kérdéseket

!art ön a legérettebbeknek arra, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek értekezletén szőnyegre kerüljenek?

HRUSCSOV: A nemzetközi

helyzetet élező, az Egyesült Államokhoz és a többi nyugati országhoz fűződő kapcsolataink rendezését gátló minden kérdést érdemes megvitatni a kormányfői értekezleten. Ezeket a kérdé- j seket meg kell eldani.

cl kell hárítani az akadályokat az országok kapcsolatainak rendezése útjából, hogy melegebb nemzetközi légkör alakuljon ki, hogy az ofrszá- gok viszonya kedvezőbb feltételek között fejlődjek, s állandóan javulva baráti kapcsolatokká izmosodjék.

KÉRDÉS: Az Országos Sajtóklubban ön azt mondotta, hogy a kapitalizmus, amely haladóbb, mint a feudalizmus, felváltotta az utóbbit, hogy ugyanennél a* oknál fogva a kapitalizmust is felváltja idővel a szocializmus. Mi lép majd az ön véleménye szerint a kommunizmus helyébe?

HRUSCSOV: A Szovjetunióban a szocializmus felépítése után hozzáfogtunk a kommunizmus felépítéséhez, s a kommunizmus építésének első szakaszában élünk. A többi szocialista ország többé-kevesbé közel áll a szocializmus építésének befejezéséhez. Ha szabad így kifejeznem magam, még nem próbáltuk ki, mit ad a kommunista rendszer az embereknek, a társadalomnak. Lám, önök között akadt egy ember, aki újabb tortát követel. (Derültség a teremben.) De minek keressek újabb tortát, amikor szerintem a legízletesebb a kommunista torta. Nagy örömmel fogjuk sütni, és mindazokkal megosztjuk, akik enni kívánnak ebből a tortából. (Élénkség a teremben.)

KÉRDÉS: Elnök Ür, úgy véli-e ön, hogy a csúcstalálkozó ez idő szerint már bizonyos? Mit jelölne e találkozó időpontjául és helyéül ?

HRUSCSOV Erről Ilyenformán csak egy olyan igazgató beszélhet, aki így szól beosztottaihoz: nálam minden rendben, csak alá kell irni a parancsot és minden megy, ahogy akarom.

— A kormányfői találkozóhoz mindegyik résztvevő kormányfő beleegyezése szükséges. Ezért nem mondhatom meg, mindenki készen áll-e arra, hogy egy ilyen értekezlet összeüljön. Ebben meg meg kell állapodni.

Véleményem szerint a kormányfői értekezlet összehívásához szükséges feltételek már megértek.

) (Folytatás a 2. oldalon)

IKIEILElíXVI. ÉVFOLYAM SZÁM