Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-24 / 227. szám
A határőr szemét tűző napban, ködben, vagy sötétben sem kerülheti el semmi rendkívüli mozgás. „Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog a végeknél?” — így énekelt sökszáz évelőit Balassi Balint, a végvárak dalosa, amikor a szívet-lelket dobogtató feladatról, hivatásról, a haza határainak védelméről irta 5zebbnél-szebb verseit. A végvári vitézek, Balassiék késői unokái ma is élnek. Keménykötésű, értelmes legények, akik a Magyar Népköztársaság határait őrzik. — Ez is valami? — legyintenek néhányan. — Mi- dolga a? őrségnek a baráti országok határain? Hiszen itt nincs semmi veszély!.., — Hát a csempészek? Hát a kémek, diverzánsok’ ügynökök! — sorolja kérdésünkre a határőrség politikai osztályának vezetője. — Bizony, Szabolcson keresztül vezet az út Nyugattól a Szovjetunióba, vagy a Román Népköztársaságba, s a határőr n«m tudhatja, ki ránt reá váratlanul fegyvert. Idén már több tucat idegen ügynököt fogtunk, aki Magyarországon át indult kémkedni, rombolni. De egyikük sem jutott át: 1959-ben büntetlenül senki nem sértette meg határainkat a mi szakaszunkon' Milyen a határőrélet? Mi történik egy őrsön, milyen a szolgálat, milyen emberek, milyen férfiak przik a hazái? Oldalakat lehetne írni feleletül, elég hozzá egy nap, hogy körülnézzünk itt messze, a határon. A „civilek” messze környékről ismerik az őrsöket, a határőröket, akik jó barátai a tanyák, falvak lakóinak. Ott vannak mindenütt, hol segítem kell: ha tűz van, oltanak, ha fagy s földeken, segítenek füstölni, az ő zenekaruk játszik a falu mulatságán, kultúrcsopörtjuk, sportcsapataik híre az egész országban elterjedt, De a barátság nem egyoldalú: ha riadó van a határon, a határőrök mellett ott környék a határőrt, mégsincs könnyű dolga. Télben, dermesztő hidegben, derékig hóban, sárban, vagy rekkenő hőségben jár őrözik, figyel. Ismernie kell szakaszán minden bokrot, minden fűszálat. S az tudja, hogy ez milyen nehéz mesterség, mennyi kitartást, akaraterőt, bátorságot és ügyességet igényel, aki maga is megpróbálta. Az őrs, ahová ellátogattunk, tiszta és barátságos. Olyan a rend. amilyet egy háziasszony sem tudna varázsolni. Egyik teremben a pihenők szórakoztak: sakkoztak, ping-pongoztak, míg a I I térképes-teremben az induló j járőrpár készült a nyolc órás | szolgálatra. Az őrsparancsnok aprólékosan, részletesen megma-' gy a rázta a feladatot, aztán Ber- besi István járőrparancsnok katonás vigyázzban jelentette. HATÁRŐRÖK Az iigyeskczú határőr ráér fúrni-faragni, modellezni is. A határ őrzésére egészséges emberek kellenek. Ezért tornásznak rendszeresen a fiúk. Járőrözés közben találkozik a határőr a környék ismerős dolgozóival is. Ilyenkor aztán gyorsan kicserélik a tapasztalatokat. Mi újság a határon, járt-e idegen errefelé? vannak a munkásőrök, a kíszis- ta ifjúgárdisták, az egyszerű gazdaemberek, s éber szemekkel kutatják a fát, bokrot, mezőt. Példák tömegét lehetne sorolni, hogyan őrzik a dolgozók vállvetve a fegyveres őrökkel a- határt. Hiába segíti azonban az egész — Jelentjük, hogy a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetére vonatkozó harci feladat átvételére felkészültünk... S indult a járőr figyelni, óvni Magyarország államhatárát. Nehéz egy kis írásban hű képet adni a határőréletről, hiszen annyi minden tartozik hozzá: a KISZ-gyülés az őrsön, kiképzés, tanulás, vidám mókák, szórakozás, kemény, katonás élet, s ugyanakkor tág terük jut a leg- emberibb tulajdonságoknak is, amelyek minden fiatalemberéletéhez hozzátartoznak. Elég gyakori dolog, hogy a falubeli udvarlásból házasság, a közös szolgalatból egy élétre tartó igaz barátság, az őrsön töltött 27 hónapból pedig nemcsak felejthetetlen élmények sorozata, hanem öntudatíormálö, szorgalmas férfit érlelő iskola lesz. Meleg sugarakban fürdik a halár. A járőr mozdulatlanul lapul a füzesben, s távcsövön kémleli a messzeséget. Gyöngyöz a homloka, feszesen markolja géppisztolyát. Fennt, a bárányfelhők alatt dél félé húz a darvak köteléke. S Nyíregyházán, az óvodában talán ebben a pereben kacagva íogócskáznak a gyermekek, az irodákban kattog az \ cögnek. Senki nem háboríthatja írógép, az üzemekben dolgoznak j az ország nyugalmát... az izmok, meg a gépek. A fal- Győri Illés György, vak között rakott szekerek dó-1 Foto: Hammel József. Elkészült az ismeretterjesztés egy évi programja a Móricz Zsis,mond Művelődési Házban A pihenőben jut idő a zenére, mókára. S a határőrök cinek is az alkalommal. Az ismeretterjesztés fontosságát tartotta szem előtt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház, amikor a TIT, a megyei könyvtár és az MSZBT szerveivel közösen egy évi munkatervet készített a kultúrnáz- ban tartandó előadásokra. Rövidesen megjelennek' a plakátok, amelyek havonta két előadást hirdetnek meg. Október hó folyamán Radnóti estet, és egy népszerű előadást tartanak Az anyag és szerkezete címmel. A plakat hozzásegíti az érdeklődőket, hogy jó előre kiválaszthassák azokat a témákat, melyeket közelebbről szeretnének megismerni. A művelődési ház szerződést kötött üzemekkel, hogy minimálisan negyedévenként előadásokat tartanak az üzemek dolgozóinak, és kulturális tevékenységükben segítik őket. Rendszeresen fogják látogatni a munkás- szállásokat is. A szerződés egyelőre csak műsoros estek megrendezésére szól, később kiterjesztik az ismeretterjesztésre is, felhasználva az üzemek keskenyfilmve- títő gépeit. Kéthetes körutat tesz inegycnkben r az Állami Bábszínház társulata Tegnapelőtt érkezett megyénkbe, és megtartotta első előadásait a budapesti Állami Bábszínház egyik művészeti csoportja. Az együttes Nyírtasson, Pátrohán ts Dombrádon lépett fel. Tegnap Kisvárdán és Ajakon szerepeltek a Jancsi é6 Juliska című darabbal. A program további pontjai: csütörtökön- Aranyosapáti, Tornyospálca és Mándok, pénteken Kállósemjén, Nagykálló és Szakoly, szombaton Bököny és Bal- kány közönségének mutatják be a darabot. Vasárnap Budapesten tartanak előadást. A kővetkező hét programját adott időpontban ismét közölni fogjuk. Nem kétséges, hogy a Bábszínház együttese megnyeri a gyermekek, de a felnőttek, szívét i*. komoly telkészültségük, előadásaik hozzájárulnak egy-egy község bábkultűrájának megteremtéséhez, illetve további fejlődéséhez. A bábjáték fontos feladatot teljesít a gyermeknevelésben; népszerűsítése, megkedveltetése céljából járja az országot a Báo- színház három együtfese 4>
