Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-24 / 227. szám
Dr, Sik Endre külügyminiszter felszólalása a kínai Népköztársaság ENSZ-tagságárél folyó közgyűlési vitában New York. (MTI): Az ENSZ- közgyűlés plenáris ülésének kedd délelőtti ülésén „A Kínai Népköztársaság ENSZ-képviselete című pont napirendre tűzésének vitájában a magyar delegáció nevében felszólalt Dr. Sik Endre külügyminiszter és a következe beszédet mondotta: — Helyesen járt el az indiai kormány, amikor úgy döntött, hogy a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdését a közgyűlés napirendjére javasolja. Olyan kérdést hozott ezzel az indiai kormány a közgyűlés elé, amely a szó szoros értelmében magának az ENSZ- nek a létét érinti. .A földkerekség lakosságának egynegyede él a Kínai Népköz- társaságban, amely nagy társadalmi átalakulás tiszteletreméltó eredményeit mutatja napról-nap- ra, s évezredes társadalmi, gazdasági problémák megoldásává' növeli száz és százmilliók életszínvonalát. * — Ázsia és Afrika gyarmati sorból felemelkedő népei feszült figyelemmel szemlélik ezt a rendkívüli arányú fejlődést. Nem kell csodálkozni azon, hogy nem örülnek ennek a fejlődésnek olyanok, akik jobban szeretnék a népeket gyarmati sorban tartani. — Az indiai kormány javaslata azonban nemcsak ezt a hatalmasan fejlődő országot, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetét is érinti. Az ENSZ ugyanis nagyon könnyen a népszövetség sörsára juttatja saját magát, ha nem oldja meg Kína képviseletének kérdését. Hogy ez a kérdés nincs megoldva, azt ebben a teremben minden delegáció tudja. Ugyanis ma már senki sem tekinti a tényleges Kína képviselőinek a „Kína” jelzésű táblánál ülő embereket, még ök maguk sem. — Helyes volt tehát az indiai kormány döntése magának az ENSZ-nek a szempontjából is. Ennek a döntésnek a helyességén lényegében az sem változtat, hogy mindenki előre számol — nyilván maga a javaslattevő is — az Egyesült Államok delegációjának szokásos ellenjavaslatával. Mégis hasznos benyújtani a javaslatot, mert ex a mostani napirendi vita is egyre több szemlélő' előtt teszi világossá, milyen eszközök gátolják egy nagyhatalom képviseletének megoldását az ENSZ-ben. — Helyes a nepáli delegáció eljárása is, mert amikor ez a delegáció felismerte, hogy a Főbizottság a szokásos amerikai kezdeményezésre ismét meg akarja fosztani a közgyűlést ennek a kérdésnek a megvitatásától, akkor olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tenné a vita folytatását. A vita folytatásától főként azoK idegenkednek, akik félnek az igazság terjedésétől. Éppen ezért érthető, hogy az Egyesült Államok delegációja előbb olyan értelmű javaslatot terjesztett be a Főbizottság elé, hogy ne foglalkozzék a közgyűlés ezen az ülésszakon olyan javaslattal, amely a jelenleg itt ülő személyek kizárására és a Kínai Népköztársaság képviseletének befogadására vonatkoznék, majd pedig élesen lépett fel Nepal módosbb javaslatával szemben. — Az Egyesült! Államok delegációjának ez a miagalartúsa tulajdonképpen azt áivpl.a ti, hogy bizalmatlanok sajtó ^álláspontjuk iránt. Ha ugyani tudnák azt, hogy a közgyűlés ala.oos vita után a jelenlegi helyzet lenn tartása mellet', döntene, akkW nem követnének el mindent, hogy megakadalyozzak a vita latrejüttét. , — Az előző évek közgyűlése; ugyanit azt mutálják, hogy a felszólalók túlnyomó többség*.- Követelte a jelenlegi helyzeti megváltoztatását. Azt tehát/ meg c tudja érni az Egyesült Államot kormánya különböző erőszakol, módszerekkel, hog azé>k akik eb ban a tárgyban szűk éyégesei, a kérdés megv látásit ha''-eássák, de azt nem, hogy if jelenlegi abnormális helyzetei normálisnak tartsák. — Éppen ezért kitérni a vita clöl — menekülést jelent az igazság és a valóság elöl, kísérletet arra, hogy az LNSZ-közgyülés határozatai nyilvánvaló hazr ságot takargassanak. Azt is el tudja még érni Egyesült Államok kormány: hogy szövetségesei egyre nagyoob szégyenkezéssel ugyan, de a vila elhalasztása mellett szavazzanak, azt azonban már nem, hogy nyílt vitában a jelenlegi hazug helyzet igazolására vállalkozzanak. A kérdés megvitatásának halogatását ez magyarázza. — A halogatás érdekében itt olyan érvek hangzottak el — főleg az Egyesült Államok delegációja részéről, — amelyek egyfelől nem tartoznak a tárgyhoz, másfelől valótlanságokon alapulnak. Tudott dolog: egyes nyugati imperialista vezető körök evek óta mesterkednek azon, hogy a hatalmasan fejlődó Kínai Népköztársaság és a nagy indiai nép közé éket verjenek. — A vállalkozás reménytelen ugyan, a két nép sok évezredes szomszédságában és a gyarmatosítók elleni harc azonos tapasztalataiban kialakult barátságát semmi idegen érdek nem zavarhatja meg és problémáikat — ha vannak, és ha lesznek ilyenek egymással — a népek ázsiai családja érdekeinek megfelelő békés megbeszéléseken rendezik. A vállalkozás reménytelen ugyan, de azért ilyen kísérleteknek vagyunk tanúi most, s a jövőben is újra meg újra tanúi lehetünk. — India vezető tényezői is tudják, el is ismerték nyiltan, hogy Tibet évezredes elmaradettságú társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyai nem voltak tarthatók a fejlődés jelenlegi viszonyai között. — A társadalmi átalakulásért küzdő népi erők türelmével visz- szaélve, — mert el kell ismerni, hogy ezek az erők hosszú éveken át valóban nagy türelmet gyakoroltak — az évezredes elmaradottság fenntartását kívánó tibeti rétegek és a nemzetközi reakció India szomszédságát használták fel egyfelől robbantásra, másfelől a két szomszéd jóviszonyának megzavarására— Azt csak mellékesen említem meg, hogy az. aki itt a vitába Magyarország nevét belekeverte, az csak saját magának ártott, mert azzal csak segít elismerni az Egyesült Államok-beli jés a nemzetközi reakció érdekeltségét a Kínai Népköztársaság eitlen folytatott rágalomhadjáratban. Talán csak annyi a különbség, hogy a tibeti ellenforradalom céljaira az Egyesült Államok kormánya nem ajánlott fel húszmillió dollárt — legalább nyiltan nem. Ügy látszik bizonyos tapasztalatok bizonyos fokú óvatosságra intették. Az említett kettős kísérletnek azonban minden részlete a kezdet pilanatától fogva kudarcra volt ítélve. De ez az egész icma nem tartozik ide. Ide az a kérdés tartozik, hogy engedi-e a közgyűlés magát ismét tévedés áldozatává tenni es kitér-e Kína képviseletének megvitatása elöl. — Ezzel a tévedéssel a közgyűlés nem a Kinai Népköztársaságnak, nem a kinai népnek, hanem elsősorban sajátmagának és a nemzetközi szervezetnek art. A Kínai Népköztársaság népeinek felmérhetetlen tömegerejével zavartalanul és feltartózhatatlanul fejlődik tovább akkor is, ha az Egyesült Államok cs más államok nem ismerik el, és akkor is, ha képviselői nem ülnek itt a közgyűlésen. — A népi Kína belátható időn ’ az élet sok területén elvolt gyarmatosítóit, akik kínai nép rovására gyara. „ tartalék-vagyonúkat és emelték életszínvonalukat. — A Kínéi Képköztársasággal szomszédos népsknfk itt lévő delegációi ezt azok f;lé tanúsíthatják, akik most mnem akarnak hinni ezeknek a híreknek. De tanúsíthatom én is személyes élmények alapján. Pár 'jónappal ezelőtt jártam a Kinai rtépköz- társaságban és ott sokfelé utaztam. Az itt elhangzott valót'fln- ságokka] szemben személyes élmények alapján mondhatom, hogy felszabadult, boldog népet láttam, amelynek körében a nép és vezetők kölcsönös bizalma épít gazdag. új életet. De nem is a Kinai Népköztársaságnak van igazán szüksége a kérdés rendezésére, hanem ennek a szervezetnek, mert hiszen mégis csak illúziónak számít, hogy egy nemzetközi szervezet úgy foglalkozz? a nemzetközi béke és biztonság kérdéseivel, a leszerelés egyetemes problémáival, egyebek mellett Ázsia népeinek sorsával is, hogy a vitából kizárja a nemzetközi élet egyik natalmas, egyre hatalmasabb tényezőjét: a Ki nai Népköztársaságot— Ez az eljárás nagy mértékben csökkenti a közgyűlés állás- foglalásainak komolyságát és súlyát, ugyanakkor veszélyezteti magának a szervezetnek a léiét is. Minél tovább tartják ugyanis fenn mesterséges határozatok a jelenlegi visszás helyzetet, annál jobban felidézik a Népszövetség sorsának veszélyeit. Minél később számol a közgyűlés határozata az igazsággal és a valósággal, annál több szégyenkezni valójuk lesz azoknak, akik a kérdés rendezését késleltetik. — Éppen ezért, az Egyesült Nemzetek Szervezetének jó munkája érdekében, a népek nemzetközi együttműködésének fokozásáért a magyar delegáció a nepáli módosító javaslatok mel- 'ett szavaz, mert azok az alapokmányok szellemének érvényesítését segítik elő. Ha pedig Nepal módosító javaslatait nem fogadnák cl, a magyar delegáció az amerikai delegáció ellen szavaz, mert az ellentétben áll az ENSZ alapokmányával és sérti a nemzetközi béke és biztonság érdekeit — fejezte be felszólalását dr. Sík Endre kúlügym inis' zer. (Folytatás a 3. oldalról) Országuk üzleti körei fontos szerepet tölthetnek be a szovjet —amerikai kapcsolatok javítása ban. Ha sikerül megjavítani országaink kapcsolatát, sikerű’ megteremteni a kölcsönös előnyökkel járó kereskedelmet, ha még tovább fejlesztjük a kulturális, sport és egyéb kapcsolatokét, ezzel nagymértékben hozzájárulunk a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a békés együttéléshez, az egész világ bé kéjének megszilárdításához. Ez pedig kedvezően befolyásolja majd népeink és az egész em beriség életét. — Amerikai tartózkodásunk alatt sok érdekes találkozásban és beszélgetésben volt részünk. Ezek a találkozások és beszélgetések arra vallanak, hogy a amerikai nép nem akar háborút hogy a béke tartósítására törekszik. Sok meleg szót hallottunk, amelyet, a szovjet néphez intéztek és úgyszintén egy sereg baráti jókívánságot. Mélv elisme- -éss-’l és hálával adózunk e'’°kírt az érzelmekért és a magunk részéről biztosítjuk Önöket, hogy a szovjet emberek várják Eisenhower elnököt országunkban és méltó fogadtatásban részesítik m?.;d. Beszédének befejező részében N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az összes népek közti együttműködést szolgálják a szovjet kormánynak a* ENSZ- ben előterjesztett javaslatai az általános és teljes leszerelésre. Ugyanezt a célt szolgálja a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy kössenek békeszerződést Németországgal. „Véleményünk szerint ezek a problémák nem megoldhatat- lanok, természetesen ha rendezésükre megvan a szándék.” — Ennek a célnak az elérésére az összes országoknak latba kell vetniök minden erejüket. Minden országnak együtt kell működnie és elsősorban együtt kell működ- niök a mi országainknak, hogy bekövetkezzék a felmelegedés és hogy végképp megolvadjon a hidegháború jege. Lengjen föld- ieink felett a béke és barátság szellője és az égen csak akker ’elenjenek meg felhők, ha a gazda1« termés számára esőre van szükség. A szovjet kormányfő végezetül sok szerencsét kívánt Iowa állam lakóinak államuk további fejlesztésében. N. Sz. Hruscsov beszédét többször szakította félbe a taps. Hruscsov látogatása Iowa állam híres kulforicafermö farmján Coon Rapids. (MTI): Nyugati hírügynökségek részletes tudósításokban számolnak be N. Sz. Hruscsov szerdai látogatásáról Coon Rapidsban, Iowa állam leghíresebb kukoricatermelő farxnján, amelynek tulajdonosa, Roswell Carst, pár év előtt moszkvai látogatása idején Hruscsov7 vendége volt, A Des Moinestöl Coon Rapiedesbe vezető úton végig sokezerfőnyi tömeg és nagyszámú iskolásgyer- WÄtedg • 'rttfíASen megéljenezték • Hruscsovot és kiiéretét. Az útvonalon fekvő első knwóros, Pct- ry főutcája felett orosz nyerni. Jtd- völző táviratot feszítettek ki a városka lakói. , Útközben Hruscsov és kísérete megállt Garst egyik gazdaságánál, ahol a munkások éppen cirokot vágtak. Hruscsov nagy érdeklődéssel szemlélte munkáLENGYEL PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZIK A TÁVOL-KELETI NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBA Varsó, (MIT): A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Kínai Népköztársaság kormnyának meghívására szeptember 26-án lengyel párlés kormányküldöttség utazik a Kínai Népköztársaságba, hogy részt vegyen a Kínai Népköztársaság kikiáltása tizedik évfordulójának ünnepségein. A küldöttség vezetője Aleksan- der Zawadzki, az Államtanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja. A párt- és kormánydelegáció a Kinai Népköztársaságból a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, majd a Koreai Népi Demokratikus Népköztársaságba utazik.-----------------------------------1-----------MÁTÓL VETÍTIK NYÍREGYHÁZÁN A HRUSCSOV ELVTARS AMERIKAI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ KISFILMET Mint a Moziüzemi Vállalat közölte, mától kezdve a nyíregyházi Béke és Dózsa mozikban minden előadáson vetítik azt a kisfilmet, amely Hruscsov elv- társ amerikai látogatásáról szól. A film vetítését már eddig is nagy érdeklődéssel várta Nyíregyháza lakossága. jukat és vendéglátó gazdájától a cirok termelési módszerei iránt érdeklődött. Hruscsov az út elején fáradtnak de jókedvűnek látszott. Minél jobban közeledett azonban a farmhoz, annál szemmel láthatóbban tűnt el arcáról a fáradság kifejezése és amikor a farmra megérkezett, vidáman kiáltott fel: „Ez ma kedélyes nap lesz!” A farmon most folyik a ku- kukorica betakarítása. Hruscsov mélyen begyalogolt a kukorica- fó'dre, figyelmesen megvizsgál- á a kukoricacsöveket és azt a véleményét fejezte ki Garst előtt, hogy „tál sok a csutka, túl kever, a szem”, amit persze a farmer nen volt hajlandó elismerni. Jóízű jelenet volt, xnikor egy hatalmas, 108 kilogramm „úlyú gazdasági munkás liizeleteft Hruscsov felé, aki megveregette hatalmas lapockáját és Italá- nos nevetés közben a következőket mondta: „így néz ki Amerika!” KihŰKom nyerő számait Vegyen LOTTO szelvényt! (1983) *»
