Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-24 / 227. szám

• J\T. Ssb. Hruscsov beszéde Oes Moines város kereskedelmi kamarájában, szeptember 22-én Moszkva. (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov szeptember 22-én be­szédet mondott Des Moines vá­ros kereskedelmi kamarájában. Beszédeben köszönetét mondóit azért, hogy meghívták Iowa ál­lamba és annak fővárosába. Ez­után Iowa állam lakosságának a szovjet ncp szívélyes üdvözle­tét es legjobb kívánságait tol­mácsolta. — Nagyon örülünk, hogy el­jöhettünk. lowá államba, amely mint nagy mezőgazdasági köz­pont, messze az Egyesült Álla­mok határain tül is ismert — mondotta Hruscsov. — Nálunk, a Szovjetunióban jól tudják, hogy Iowa fontos he­lyet foglal el a világ kukorica- termesztésében, és hogy Önök nagy sikereket érlek el az ál­lattenyésztés fejlesztésében. Gor>- dolom, önöknek nem közömbös megtudni a»t, hogy országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági központja, a krasznodári terület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ver­senyezni fog Iowa állammal a mezőgazdasági termékek előállításában. A Kubány-vidék sok kozák fa­lujában nagyon jól ismerik azo­kat az eredményeket, amelyeket az Önök farmjai a kukoricaler- melésben, továbbá a hús, a tej es más mezőgazdasági termé­kek előállításában elértek. — Az Egyesült Államok, és különösen Iowa mezőgazdaságát nagy érdeklődéssel figyeljük el­sősorban azért, mert itt a mező- gazdaságot kitűnően gépesítet­ték. Az önök farmjainak né­melyikén a mezei munkák, va­lamint a különféle háziállatok és szárnyasok hizlalásának gé­pesítésével igen nagy termelé­kenységet értek el. A mezőgaz­daságban jelenleg az egy mun­kásra eső termelés Önöknél jó­val magasabb, mint a mi kol­hozainkban. Ennek elenére meg kell jegyezni, hogy az önök köz­Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, ha a pártvezetőség a . párttagság/ s a pártonkívüliek véleményére is támaszkodik, úgy elő. vitaképes anyagot tár a taggyűlés eJé. Ahol nem így van, étt egyhangú és érdektelen felolvasásba fullad a beszámoló, A kollektívára való támaszko­dás elősegíti az elvtársi bírálat kialakítását. F.z pedig elenged­hetetlen feltétele annak, hogy a munka, az egyes elvtársak magatartása javuljon. A nyír­tára! alapszervezet taggyűlésén a vitában élesen bíráiták a ve­zetőséget, mert a pártoktatást elhanyagolta. Elmondották, hogy e hibából következőiéi a párt­tagság nem végez p.kt'v nevelő munkát, ami károsan befolyá­sol’» a tömaszkapcsolatot. A napkori alapszervezetnél a pártvezelöséget azért bírálták, mert a szervezeti életet elhanya­golta. Több helyen személy sze­rint bíráltak egyeseket, amiért esetenként a megengedettnél több italt fogyasztanak. Jó né­hány taggyűlésen a felsőbb szer­vek segítségadásával kapcsolat­ban hangzott el bírálat. Mindez azt mutatja, hogy párttagságunk 1 nagyot fejlődött,, pártszerű, se­gíteni akaró szándékával arra tö- rekszik, hogy javuljon a mun­ka. Ugyanakkor az önkritika te- • réti nem mondható el a javulás. Nem egy esetben a megbírált párttag visszautasítja a bírálatot. Vagy pedig az elkövetett hibát csökkenteni akarja, illetve gazdászai közül többen hibát kö­vetnek el amikor gépiesen ha­sonlítják össze az égy fóré eső mezőgazdasági terméket az Önök farmjain és a mi kolhozainkban. Ezek a közgazdászok nem ve­szik figyelembe azt a tényt, hogy a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban teljesen ehen- tétes alapokra épül a mezőgaz­daság. — Ugyanakkor, amikor az Önök farmjai nem egye­bek, mint az egyes tulajdo­nosok magánkapitalista vál­lalkozásai, a Szovjetunió­ban a kolhozok a paraszt- közösségek tulajdonát képező társadalmi tulajdonban lévő szövetkezeti gazdaságok, — Az önök gazdaságaiban mindaz, ami nem kifizetődő, el­veszti létjogosultságát és meg­semmisül. A gyenge farmok, ame­lyek nem elég jövedelmezőek,, és nincs elég forgóeszközük, nem tarthatnak lépést az élettel. Ezek a farmok nem tudnak olyan mg- gas gépesítést bevezetni, amilyen a nagy farmokon van, elmarad­nak az utóbbiaktól. Tönkremen­nek. helyjiket elfoglalják az erő­sebbek. Önöknél a kapitauzmus- i'a jellemző konkurreneia törvé­nye érvényesül. — Nálunk a mezőgazdaság más elveken, mégpedig szocialista el­veken épül. A holhozok nagy szövetkezeti gazdaságok, amelyek a paraszti porták önkéntes egye­süléséből jöttek létre. . Ezért ná­lunk egy-egy gazdaságban nem annyi embert foglalkoztatnak, amennyi minimálisan szükséges ahhoz, hogy el tudják végezni a föld megművelését, a vetés gonú dozását és az állatok diétását, hanem annyit, amennyi ebben a szövetkezetben rend»’közévre pH. Hiszen nem lehet tűrni azt, hogy a szövetkezeti t .gok egy részé dolgozzék, más észét pedig meg­fosszák a svához való. jogá­tól. Mi lát' A-azokat a hiányos­ságokat, a . yck a kolhozokban igyekszik ...bújni a felelősség alól, A jó beszámoló elengedhetetlen tartozéka, hogy végighúzódjon rajta a pártegység gondolata,. Mutassa meg a pártnak az esz­mei. politikai, szervezeti és nem utolsó sorban a cselekvési egy­ségben elért eredményeit, előfor­duló hibákat- Az eddig megtar­tott taggyűléseink egyik fogya­tékossága, hogy nem eléggé konkrétan tárja fel a párt ideo­lógiai egységét, kikezdő ellensé­ges, revizionista nézeteket, ame­lyek támadják a párt vezető sze­repét. Számos területen jelent­kezik a nacionalizmussal szem­beni közömbösség is. Különösen a Szovjetunióval, a Román Nép- köztársasággal határos járások­ban, de más járásokban is és va­lamennyi pártszervezetben mu­tatkozó nacionalista nézetet le kell szerelni, meg kell mutatni igazi arcát és célját. Ugyanrgy nem hunyhatunk szemet az elért eredményeink nyomán egyre éle­dő szektás, dogmatikus nézetek­kel szemben sem. Nem egy tag­gyűlés beszámolójában a port- és tömegkapcsolat kérdését legfel­jebb érintik, de nem elemzik Nemcsak Szamosbecsen. vagy Kislétán, hanem megyénk szá­mos községében pártszerveze­teink jelentős részében fellelhe­tő a középparasztckkal, vagy ál­talában az egyéni parasztokkal szembeni bizalmatlanság. Bírál­ják meg a beszámolók azekar a párttagokat, akik az egyénileg dolgozó parasztokkal" szemben bizalmatlanok, vagy közömbösek. A további előrehaladásunknak* a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének alapvető feltétele: a mezőgazdasági 'munka szerve­zésében és a munkaerő t.ti hasz­nálásában mutaíköznak es meg­szüntetjük ezeket a hiányossá­gokat. — Természetesen mezőgazdaságunk elmaradása az önökétől gépesítésben és a munka termelékenységé­ben csak ideiglenes jclenség. A mezőgazdaság szocialista rendszere lehetővé teszi, hogy rövid időn belül felszámol­juk ezt a lemaradást és ma­gasabb termelékenységet ér­jünk el, mint amilyen a® Önük farmjain van. A .szovjet kormányfő ezzel ösz- =?efüggésb°n szólt álról, hogy a Szovjetunióban ’ a földművelés kulturáltsága elég magas, s az ország rendelkezésére állnak mind a szakképzett káderek, mind pedig a gépgyártó" ipar, amely elő tudja állítani a mező/ gazdaság számára a . szükséges gép-eket. ' . J~ Jelenleg, gyorsított ütemben fejlesztjük a vegyipart — foly­tatta Hrus.sov — es ez lehetővé’ teszi.' hogy több műtrágyát és gyomirtó vegyszert gyártsunk.. — Ezeknek a Kémiai anyagoknak a széleskörű felhasználása lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük a mezőgazdaság terméshozamát, nö­veljük. a mezőgazdaságban ai egy főre eső termelést. — A mezőgazdaság fejleszté­sében most igen sikeresen hala­dunk előre. Rövid idő, mindüsz- sze. öt; év alatt — a szemes ter­mények öszztermelése az '1953.- évi 82* millió tonnáról 19ö3-ban 141 millió tonnára növekedett. Ezzel egyidejűleg a állami felvá­sárlás az Öt év a'att 31 millió tonnáról 57 millió tonnára növe­kedett. Alig három év. alatt az ország keleti részén 90 millió acre .szűzföldet törtünk fel. Ez négyszer annyi, mint Iowa ál­lam egész vetésterülete. Jóval több takarmányt termelünk,mint korábban. A silótermciés az öt termelőszövetkezeteink gazdasá­gi megszilárdítása mellett á ked- ■ vező politikai légkör megterem­tése. a dolgozó parasztság bizal­mának elnyerése. A pártvezető- ségek ujj áválasztása' kell, hogy eredményezze a nők arányának javulását is a vezetőségben. E kérdésben le kell győzni a szek­tás, Vagy maradi előítéletet, amely akadályozza a hők na­gyeb arányú bevonását a veze­tésbe­Alapjában véve az eddig meg­tartott taggyűléseink, túlnyomó többségié néhány hiányosságtól eltekintve ’ a Politikai Bizottság május 12-i határozatának szelle­mében jól oldotta, meg a felada­tot. A hátralévő taggyűléseken még jobb eredményt, kelj elér­nünk. Megyei és járási aktíváink, — akik eddig is áldozatos mun­kát végeztek, — még színvonala­sabb segítséget nyújtsanak az alsóbb, pártszervezeteknek. Ahol a vezetőség újjáválásztása meg­történt, adjanak támogatást, az új vezetőségnek a munka megin­dításához. segítsenek ...a munka: tervek elkészítésében, A munka megjavításához használják fe> a taggyűlések tapasztalatait, a ja­vaslatokat. A' pártvezetöséguk és valamennyi pártmunkás tekintse alapvető elvnek, hogy az íjjg- választás az egész nép ügye. Minden erőfeszítést megérdemel, mert annak sikeres -végrehajtása kedvezően befolyásolja a szocia­lizmus építésének, meggyorsítá­sát,, eredménye lemérhető lesz a termelésben, a páVt'és a tömegek kapcsolatában és ngnv utolsó sor­ban a partéiét1 fellendítésében: H. S. év alatt 32 millió tonnáról 148 millió lonnara növekedett es .ku­koricából — amelyet kurabban erre a célt a alig használtak lel — 1958-ban 108 millió tonnát si- ' lóztak be. — Az elmúlt öt évben az or­szág szarvasmarha-állom&nya 15 millióval, sertésállománya több mint 15 millióval, juhállománya pedig .50 millióval nőtt. Ez lehe­tővé tette, hogy a nem földmű­veléssel foglalkozó lakosság szük­ségleteinek fedezésire növeljük a hús állami felvásárlását. Az 1909-es év első nyolc nőnapjá­ban háromszor több húst. 2.3- szer több tejet, 2.2-szer több to­jást és kétszer annyi gyapjút vá­sárolt fel az állam,' mint az 1953. év hasonló időszakában. — Mezőgazdaságunknak nagy tartalékai vannak, lehetőségei a vetésterület és a gabonafélék terméshozamának növelésében, továbbá az állattenyésztés fej­lesztésében korlátlanok. — Meggyőződésem, hogy az Ör.ök farmerei és szak­emberei sok mindent fel tud­nának használni azokból az éred meny ékből, amelyekkel a Szovjetunió rendelkezik mind a mezőgazdaság irányítása, mind a mezőgazdasági tudo­mány területén. önöknél szintén sok értékes és tanulságos dclgct lehet látni. — Szakembereink, akik járták az Egyesült Államokban, elismerés­sel beszélnek az Önök nagy sike­reiről, a kukoricatermesztésben és a baromfitenyésztésben Önök­nél a légnágyobb az egységnyi takarmánymennyiség által ered­ményezett súlygyarapodás: egy kilogramm súlygyarapodáshoz kö­rülbelül 2.5 kilogramm takar­mányt használnak fel. Nekünk át kell vennünk az Önök tapasztalatait. Mi tisz­teljük az amerikai szakem­berek tudását, munkáját és tapasztalatait. Az önök sike­rei méltóak a dicséretre, ta­pasztalataik pedig méltóak a tanulmányozásra és az átvé­telre. — Sok hasznosat tanulhatunk egymástól. Ügy vélem, nincs szükség arra. hogy a mezőgaz­dasági tapasztalatok tanulmányo­zásának, e tapasztalatok kicse­rélésének nagy jelentőségéről j beszéljek. — Jói tüdőm,. hogy vaoak, j akik ellenzik az ilyen kapcso- j latokat, akik úgy vélik, hogy ezek a kapcsolatok, az orszá- 1 gaipk közötti gazdasági ’ kap­csolatok javulása hozzájárul a Szovjetunió gyorsabb gazdasági fejlődéséhez, terveinek sikeres megvalósításához. Az önök or­szágában egyes lapokban olyan cikkek jelennek meg. amelyek úgy igyekeznek beállítani a mi hétéves tervünket, mint „a szovjet gazdasági támadás ve­szélyét". Felteszem a kérdést: kinek és milyen veszélyt jelent a mi törekvésünk, amely például arra irányul, hogy növeljük a mezőgazdasági termelés mére­teit? Mi rossz van abban, ha mi versenyezni akarunk Önök­kel. például a kukorica, a hús és a tej termelésében? Hiszen alig­ha fogja valaki azt» állítani, hogy a nagyobb tej, vaj és húsfogyasztástól a szovjetek ag­resszívak’’ lesznek. — Igen. népünk a következő jels.zót tűzte maga elé: ..El kell érnünk és el kell hagynunk az Egyesült Államokat az egy fő­re cső termelésben." De hát lehet-e ebben valamiféle, az amerikaiakat fenyegető „ve­szély’ -t, látni? Mi például egyál­talán nem hajiunk afelé, hogy agresszív embereknek tekintsük az iowai farmerokat, csak azért, mert ők több kukoricát és húst termelnek, mint a mi kubányi kolhozistáink. Versenyre hívjuk önöket a hús, a tej, a vaj. a közszük­ségleti cikkek, a gépeli, az acél, a szén és az olaj terme­lésében, azért, hogy jobban élhessenek az emberek. Meny- . nyivel hasznosabb ez a ver­seny. mint a hidrogénbombák és mindenfajta fegyver fel­halmozásában való versengés! I-cgyen minél több kukorica és hús cs egyáltalán ne le­gyen hidrogénbomba 1 — A szovjet nép minden ere­jét a békés építkezésekre for­dítja — mondotta a továbbiak­ban a. szovjet kormányfő. Hét­éves- tervünk előirányozza az Jir»ri és mezőgazdást ul termi- lés csaknem kelsz- res, tgyes fontos területeken pedig z'nzj is nagyobo növekedéséi. A mezőgazdaságban evente 164— 3 80 millió tonna gabonát, 76—34 millió tonna tejet akarunk elo- 16 millió tonna húst, 190—105 millió tonna tejet akarunk elő­állítani. A szovjet emberek meg vannak győződve róla, hogy ezeket a tervfelad ltokat nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesí­tik majd. A tej, es f’kepp a vaj össztermelésében már 1958- ban a Szovjetunió elhagyta az Egyesült Államokat és . remélj, hogy - közeli években utoléri es elhagyja ezeknek a larr.iekeknek az egy főre eső termelésében is. Hazánkban több búzát, cukorré-, pát és gyapjút .termeinek, mint az Egyesült Államokban. Nem gondolom azonban, hogy . ebből az Egyesült Államok, vágj’ lows farmereinek valamiféle káruk is származnék. — Az utóbbi években sok amerikai megfordult a Szovjet­unióban. Jártak náiunk neves államférfiak és közéleti szemé­lyiségek. szenátorok és képvise­lők, üzleti körök képviselői, vál­lalkozók és farmerek. A szovjet emberek mindannyiukat vendég­szeretettel fogadták, vendegeink meggyőződhettek, hogy a szov­jet nép szereti a békét, és bará­ti érzelmeket táplál az amerikai nép iránt. — Eisenhower elnök meghí­vására történő látogatásunk célja, hogy hozzájáruljunk a. Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának megja- villásához, a béke megszilár­dításához. — A történelem tanúsága sze­rint a Szovjetunió’ és az’ Egye­sült Államok között nem volt és ma sincs semmiféle területi követelésekből származó vita amely megakadályozná, hogy kapcsolataink jók, barátságosak legyenek, az is ismeretes, hogy az amerikaiak között nem kevesen óhajtják a jó viszonyt a mi országunkkal. ’ — A Szovjetunió népei őszin­tén óhajtják a baráti kapcsola­tok megerősítését és fejlesztését. Önök tudjak, hogy a múltban rz országaink közötti kapcsola­tok a baráti együttmükéviés szá­I mos jó példáját szolgáltatták, A . második világháború éveiben a | Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok együtt, kéz a kézben har­col iák a körös, az egész emberi- | séget fenyegető ellenség ellen. : Ez meggyorsította a győzelmet és meghozta a békét, amelynek áldásait a népek élvezik. — A szovjet emberek azt akarják, bőgj- erősödjék né­peink baráti együttműködése, I s ez még tovább szélesedjék s béke megőrzésének javára, (Folytató# az 5. oldalcn* 3

Next

/
Thumbnails
Contents