Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-22 / 225. szám

Hruscsov válaszai a New York-i gazdasági klubban csütörtökön elhangzott kérdésekre

Neu'-York. (TASZSZ)’: Csütörtökön a New-Vonc-i Gazdasági Klubban, miután Hruscsov befejezte beszédét ,az elnöklő Woodman indítványozta, hogy térjenek át a kérdésekre és feleletekre.

Elsőnek a Look című folyóirat szerkesztője szólalt fel. Kérdése nyilvánvalóan provokációs jellegű volt, s arra irányult, hogy elvonja az egybegj ültek figyelmét a Hruscsov beszédében foglalt fö kérdésekről, amelyeket a Waldorf-Astoria szálló legnagyobb termében összegyűlt nagyszámú vendég feszült figyelemmel hallgatott végig. A kérdező úgy tett, mintha nem tudná, hogyan lehet összeegyeztetni a tőkés és a szocialista államok békés együttélését a tudományos kommunizmus ama tételével, amely a kommunista eszmék elkerülhetetlen világméretű győzelmét mondja ki.

Hruscsov így válaszolt:

Az, hogy ön ilyen kérdéseket lesz fel, s az, hogy bizonyos urak előre nevetnek, mielőtt meghallgatnák válaszomat, csak azt mutatja, milyen rosszul ismerik a kérdés lényegét. Alii jól ismeri a történelmet .az tudja, hogy amikor az emberi társadalom a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenetnél tartott, szintén harc folyt a régi és az új között. Az amerikai nép, más népekkel együtt, szintén harcolt az akkori idők tökéletesebb társadalmi formájáért. Önök a rabszolgaság és a feudalizmus ellen harcoltak, haladásért küzdöttek a régi rendszer ellen, amely gátolta a termelőerők fejlődését, s végül is kivívták a győzelmet. Amikor az amerikai nép megteremtette a köztársaságot, a cári Oroszország félfeudális ország volt, jobbágyrendszerrel. Amerikában gyorsan fejlődött a gazdaság, a cári Oroszország viszont jelentősen elmaradt gazdasági fejlődésében Amerika mögött. S érthető is, hiszen Önöknél egy haladóbb társadalmi rendszer .győzedelmeskedett. De a köztársasági Amerika akkor is békésen együtt élt a monarchikus Oroszországgal. Nem vívtak háborút egymás ellen.

Akkor hát ma. az emberiség Új fejlődési szakaszán miért nem akarnak egyetérteni a kapitalista és a szocialista államok békés együttélésének eszméjével?

Közbekiáltás a karzatról: nem konkrét válasz!

HRUSCSOV: Lehetséges, hogy Önöknek nem tetszik a dolog lényege, de ilyen az emberi társadalom fejlődéstörténete.

Csak azt tehetem hozzá, amit az egyszerű nép szokott ilyenkor mondani: Ha egy hajadon gyermeket szül, de mégis lánynak akarja tartani magát és a bírósághoz fordul, hogy elismerjék szüzességét, ez rnitsem változtat a dolog lényegén. S ha a bíróság el is ismerné a szüzességét, az már úgysem térhet vissza többé. (Derültség, taps.)

Azt hallom, hogy ön egy nagy folyóirat szerkesztője. Ez igaz is, ugye? Hát mondja meg, mit akar! Azt akarja, hogy én garantáljam. hogy az amerikai nép örök időkre tőkés társadalomban fog élni? Tőlem akar receptet kapni arra, hogyan lehet a kapitalizmust megmenteni a pusztulástól? Nem vagyok orvos, és nem is adhatok recepteket. Az. hogy milyen rendszer lesz az Ön országában, nem tőlem és nem is öntől függ. Ez az amerikai munkáson, az amerikai népen múlik, ők döntik majd el, milyen rendszert választanak, fgy hát ne is számítson, szerkesztő úr idegcsillapítóra, ilyesmit úgysem adhatok. Senki sem állíthatja meg a történelem kérlelhetelen menetét! Csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy mi elvből nem avatkozunk más országok bel- ügyeibe. s viseljék Önök a felelősséget saját hazájuk helyzetéért! (Hosszantartó taps.)

M. KELLY (tudományos tanácsadó iparigazgatáji kérdésekben): Szeretném tudni, milyen a szovjet kormány álláspontja az amerikai—szovjet kulturális és tudományos cserével kapcsolatban. Mit tudnak mondani i\ekünk erről?

HRUSCSOV: Kimondhatom,

hogy tegnap már a külügyi bizottságban beszélgettem erről a szenátorokkal. A Szovjetunió állhatatosan szorgalmazza, hogy minden országgal, s így természetesen az Egyesült Államokkal is bővüljön a kulturális és tudományos csere. Megmondtam a szenátor uraknak, meglep minket, miért nem segít nekünk az amerikai külügyminisztérium és miért javasolja, hogy csökkentsük a csereakciót minden területen, különösén a kulturális, tudományos, diák- és egyéb küldöttségek cseréjét.1 Tehát ezt a kérdést az amerikai külügyminisztériumnak tessék feltenni. Kérdezzék csak meg, miért akarja szűkíteni a kulturális kapcsolatainkat ahelyett, hogy bővítené. (Élénkség, taps.)

WOODMAN: Hruscsov úr,

megköszönöm válaszát. A külügyminisztérium szóvivője itt van a teremben és reméljük, nyilatkozik majd erről a kérdésről. (Derültség, taps.)

KELLY: Engedjen meg még egy kérdést. Van-e olyan szándék, hogy a Szovjetunió részletesen ismertesse kutatási eredményeit? Az utóbbi időben gyakran találkozunk szovjet tudósokká), és el vagyunk ragadtatva eredményeiktől. Nos, foglalkoznak-e azzal a gondolattal, hogy bővebben publikálják munkájukat. Ez elősegítené a tudósok nemzetközi együttműködésének kiszélesítését.

HRUSCSOV: Tetszik nekem ez a kérdés. Erezni, hogy ügyszeretet sugallta. Nehéz lenne most megmondanom, hogy konkréten milyen munkákról van szó, hiszen ön is általános íormában veti fel a kérdést. Mi a Szovjetunióban minden tudományos munkát közölni igyekszünk, ha valóban nagyjelentőségű. Csak a honvédelmi ellegű titkos kutatásokkal teszünk kivételt. Más országokban is ez a helyzet, beleértve az Egyesült Államokat. Jól tudjuk, hogy ha egy állam minden tudományos kutatást titkosan kezel, saját tudományos fejlődését fékezi. Mi pedig nem akarunk ártani magunknak. Szocialista társadalmunkban nincs kcnkurrencia, s nincs félteniva- lónk attól, hogy egy kutató intézet közleményei egy másik intézetet megkárosíthatnak, ahogy ez a tőkés kutatócégeknél előfordul. E tekintetben előnyösebb helyzetben vagyunk, mint a tőkés rendszer. ^

KELLY: Kérdésem valóban túlságosan általános vo’t. Ez»rt hadj kérjem meg Önt, hogy a lehetőséghez képest gyorsítsa meg a nemzetközi geofizikai év szovjet kutatásainak nyilvánosságra hozatalát.

HRUSCSOV: Köszönöm e pontosabb megfogalmazást. Ha hazaérek, utánanézek a dolognak és ■gyekszsm megavors’tani a sióban forgó anyagok közzétételét Ebben ugyanis semmiféle t.tkcs nem látok. (Viharos taps.)

WOODMAN: Átadom a szót a: egyik legnagyobb dohányipari cég vezetőjének.

KÉRDÉS: Miért van az. hogy a Szovjetuniónak szánt rádióadásaink nem jutnak el a hallgatókhoz? (A dohányipari cég vezetője a kérdés további részében amellett kardoskodott, hogy a Szovjetunióban terjesszenek nrfn- denféle burzsoá kiadványt, s

hogy minél szélesebb kőiben megszervezzék az Amerika Hangja és a hozzá hasonló rádióadások vételét.)

HRUSCSOV: Kérem uraim, értelmezzék helyesen, amit mondok. Az elnök meghívására érkeztem ide. Eisenhower úrral már legelső beszélgetéseinkben is megegyeztünk, hogy nem érintünk olyan kérdésekét, amelyek a két ország belügyei.

A karzatról provokációs közbekiáltások hallatszanak. Egyesek a teremben ülők közül is csatlakoznak a karzati hangokhoz.)

HRUSCSOV: Uraim, ha már meghívtak, hallgassanak meg figyelemmel. Ha erre nem tartana^ igényt, akár abba is hagyhatom. Nem kérelmezőként .jöttem az Egyesült Államokba. A nagy szovjet államot képviselem, azt a nagy népet, amely a Nagy Októberi Forradalmat vitte véghez. És semmiféle közbekiáltásokkal nem sikerül elhomálycsítaniok azt, amit a mi nagy népünk elért, tett és tenni akar. (A teremben zajosan elítélik a közbekiáltókat.) Egyébként minden kérdésükre hajlandó vagyok válaszolni, ha lemondanak arról, hogy közbekiáltásokkal megzavarjanak.

Önöknek nem tetszik, hogy a szovjet emberek nem hallgatják Amerika Hangja szovjetellenes adásait, de hiszen Önök is eihall- gattatnak bizonyos jó amerikai hangokat. Mi, szovjet emberek, mint sokan mások, szeretjük Amerikának azt a nagyszerű hangját, amelyen Paul Robeson ! énekel. önök pedig tudják, hogy kormányunk hosszú éveken j át nem engedte Robesont kül- ; földre vendégszerepelni. Há; j miért hallgattatták el ezt a han-1 got? Hiszep Paul Robeson hang- j ja csodaszép és mi is örömmel \ hallgatjuk. Azt a hamis hangot pedig, amelyet Önök a rádióban használnak, nem kívánjuk hallgatni. Más lesz a helyzet, ha az Önök hangja egészséges és barátságos lesz. Az ilyen hangot nem fogjuk zavarni és örömmel meghallgatjuk. (Helyeslő közbekiáltások.)

WOODMAN:- Köszönöm, miniszterelnök úr, hogy felszólalt, s hogy fáradsága ellenére is türelmesen meghallgatta valamennyi kérdésünket és részletesen válaszolt rájuk. Most pedig mondja meg: ha mi bebizonyítjuk, hogy nálunk jobb, mint a bzovjetumóban, akkor is harcolni log a kapitalizmus ellen! biztosítom ont, hogy a Gazdasági Klub tagjai keszek békésen lersengeni a szovjet emberekkel.

(Hruscsov általános helyeslés közepette kéményén kezetszorit vvooumarinci, majd visszatér a szónoki emelvényre).

HRUSCSOV: Uraim! A békés versengésben, amelyet Önöknek javasiuiiK, mindenki jói jár. Ha az Önök rendszere többet nyújt az emberesnek és jobb feltételeket teremt, tágabb teret nyit a társadalom termelőerői fejlődésének, mint a szocializmus, akkor majd átjövök és itt kereK munkát. (Általános derültség, taps.) De most, Uraim, önök nem tehetnek nekem ilyen ajánlatot, mert a kommunizmus nagy ügye, amelynek szolgálatában állok, a legjoob és legnemesebb ügy! Hát akkor miért cse- rei.em lel valami másra? (Derültté».) Ha már most komolyra fordítjuk a szót, hát azért jöttem ide, hogy barátságot kössek az amerikai néppel. A szovjet emberek akarják ezt a barátságot és erősíteni kívánják együttműködésüket az amerikai néppel. Azt akarják, hogy megszilárduljon a yilágbéke. Köszönöm figyelmüket. (Hosz- szantartó taps.)

„ (Folytatás a S. oldalró!)

szűk ajánlatunkat. — ami tetszik Önöknek, vásárolják meg, ami nem tetszik, — hagyják ott!

Lodge úr javaslatával egyébként egyetértek. Csak gondoljanak arra, hogy ha megírják történelmüket, és ebben a történelemben a sorok között saját ideológiájukat propagálják, az oroszok, az ukránok, a beloruszok, az üzbégek jól eligazodnak az ilyesmiben, hiszen a Szovjetunió minden népe művelt lett. és nem fogják olvasni az ilyen amerikai könyveket. A mi népünk csak azt vásárolja meg,

ami megfelel neki, mi pedig azt

adjuk el, ami megfelel Önöknek. Jó ügyfelek akarunk lenni . '-..itur-ATis árucserében is.

Ez nem ellenvetés Lodge úrnak. Ismétlem, egyetértek javaslatával, csak kifejtettem, milyen alapon jöhet létre közöttünk megegyezés, nehogy aztán azt mondják, hogy Hruscsov hallotta, beleegyezett, később pedig nem fogadja el az árunkat. Ha az áru jó lesz, elfogadjuk. Ha nem lesz jó, nem fogadjuk el.

Megköszönöm a figyelmet, sok sikert és boldogságot kívánok Önöknek.

A Szovjetunió javitnlaia

New York. (REUTER): Mint a Reuter jelenti, Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn hivatalosán kérte, hogy az ENSZ-közgyűlés „Általános és teljes leszerelés” címmel tűzze napirendre Hruscsov pénteken nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatait.

NviSiitkozalok a Szovjetunió leszerelési tervéről

Herter amerikai külügyminiszter véleménye szerint Hruscsov ószinten k,varija a leszerelést es az Egyesült Államoknak alaposan meg kell vizsgálni a szovjet miniszterelnök négyéves leszerelési tervét — mondotta egy politikus, aki titokban akarja tartani nevét és nemzetiségét, de aki

ismeri. Herter felfogását. A politikus kijelentette:

Az amerikai külügyminiszter őrizKedik aítoi, hogy lebecsül.,e a tervet, mert meggyőzödébe, hogy a leszerelés döntő fontosságú kérdés és minden rávonatkozó javaslat megérdemli az alapos tanulmányozást.

Irakban árulókat végeztek ki

Bagdad. (TASZSZ): Végrehajtották a múlt rendszer több elitéit politikusának halálos ítéletét. Közöttük volt Szaid Kazwa volt belügyminiszter, Bahzsat At-Tizsa, az államrendőrség politikai osztályának volt főelnöke, Abdul Dzsabbar Ajug, a bagdadi börtön volt parancsnoka, továbbá a moszuli lázadás résztvevőinek egy csoportja, élén Ta- bacsali dandártábornokkal.

Schaerf oszirák köztársasági elnök a Szovjetunióba látogat

Becs. (MTI): Dr. Schaerf osztrák köztársasági elnök október ö-én hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. Útjára elkíséri: Kreisky Külügyminiszter, Gschnitúj világ —

Szűkszavú közlemény: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjet- , unió Minisztertanácsa és a Szak- I szervezetek Központi Tanacsa határozatét hozott, hogy 1939 negyedik negyedévétől 1900. negyedik negyedévéig be kell lejczni a munkások és <tl- mazotlak áttérését a hétórás munkanapra. Az összes iparagak munkásainál, valamint a földalatti munkakörökben dolgozóknál napi hat óra lesz a munkaidő.

Szűkszavú, mondhatnék szerény közlemény, de mint a mesebeli varázspálcában, mind.cn benne van. Egy egész világ. Az az új világ, amely káprázatosán gyors ütemben alakul a föld egy hatod részén, a Szovjetunióban. Az az új világ, amelyben — a szerény kommüniké is ékesen bizonyítja — mind.en az emberért, a ' dolgozó emberért történik. Az az új világ, amelynek kialakítására törekszünk mi, magyarok is.

Nem kevésbé fontos a közlemény egy rövid, — de milyen súlyos! — félmondata is: „...egyzer külügyi államtitkár és dr; Told, a köztársasági elnöki iroda vezetője. Az osztrák államfő és kísérete Moszkván kívül ellátogat I.eningrádba, a Donyec-medencébe.

néhány sorban

idcjiíleg életbe lép az új bertmflv rolasi rendszer az emelt aiüpfcó- rekkel.”

Más szavakkal: a szovjet munkás és alkalmazóit rövidéoo munkaidővel, napi 7, illetve 6 órát dolgozva is ugyanannyi bért vagy fizetést kap, mint amikor napi 8 órát dolgozott. Tellát a Szovjetunióban a munkaidő csökkentés nem jelent egyszersmind kevesebb keresetet, nem a prefit növelésének, a munkanélküliek felszippantásának, a munkanélküli statisztika kozmetikálásanak eszköze, mint oly sokszor a tőkés országokban, — hanem újabb lépés a szovjet polgár életszínvonalának emelésére, arra. hogy változatlan kereset mellett, több ideje jusson művelődésre, sportra, szórakozásra, pihenésre.

Az új munkanapot bejelentő szűkszavú közlemény ugyanannak a folyamatnak az eredménye, mint a világot ámulatba ejtő holdrakéta vagy a I-enin atom- jégtörő. A folyamat neve: a feltartóztathatatlan, diadalmas haladás a kommunista társadalom felé. B. U

Másnap pénteken Woodman levelet intézett Hruscsov miniszterelnökhöz. A levélben elisme- ; rését és köszönetét tolmácsolta azért, hogy Hruscsov elment és felszólalt a Klubban.

— Őszintén remélem, hogy nem j keletkezett semmiféle félreértés ! amiatt, hogy egyesek a teremben

udvariatlanul viselkedtek az ön válaszai közben. Gondolom, ön is látta, milyen kevesen voltak ezek.

Hruscsov válaszlevelében a többi között kijelentette:

— Csakúgy, mint Ön, én is jól tudom, hogy azok, akik barátságtalan közbekiáltásaikkal rontani akarták találkozóink légkörét, nem fejezik ki sem a gazdasági klubban képviselt üzleti körök, .sem az amerikai nép véleményét, s ezért nem részesültek támogatásban ezen tekintélyes ék komoly fórumon. Önnel együtt én sem méltatom ezeket figyelemre.

Találkozónk jó volt, termékeny volt, s nagyban elősegítette az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértését, baráti kapcsolatainak megszilárdulását