Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-22 / 225. szám

Visxonxott láto&atán

A Hivatsdban sok. ügyes-bajos dolgot intéznek. A Hivatal egyik főelőadója P. László. A főelőadó kezén számtalan ügy megy ke- tdsEtül. Gondolt egyet az egyik tanyabokorban lakó ügyfél. Megkenem a kereket, hátha jobban szalad, — mondta — s az asszonnyal menten megfogatott kót hosszúlábú kappant. — Reggel érkezett a városba, de m':e elintézte néhány aolgát. már szürkület lett. Valakitől megtudta, hol lakik az 1 He', ékes, a Főelőadó, aki sok mindem tehet .. Kicsit meglepve, de a várható sikertől felbuzdulva nyomta meg a fehér villanycsen- giit. Idős asszony fogadta, a főelőadó háziasszonya. Az Ügyfél nem szólt sokat, kosarastól beállította a két lábasjószágot a sarokba, mondta: tud có’a, meg van beszélve .,. Sarkon fordult ts elment.

A Főelőadó késön tért haza, régi barátokkal találkozott, kicsit elidőzlek. Meglepve hallgatta a tóiténteket, amiről természetes semmit nem tudott. Másnap reggel az volt az első dolga, oement a Főfőelőadóhoz és elmondta neki az esetet és átnyújtotta a kis r.évjegyfélét. amit az önzetlen, személyében ismeretiét ssgbe

burkolózó hagyott a kosár fenekén. A Főfőelőadó azonnal előrendelte a kQcsiját. s a munkatársával beültek, a takasor, magukhoz vették a két kappant é hány a falu . . *

Az Ügyfél a szemét dörzsölte Igaz? Tényleg egy férves kocsi, hozzá ...? Lám, lárr., csak használt a kis kenés, már itt vannak, intézik az ügyét. Miközben erre gondolt észre se verte, bogy a kocsiból kiszálló vendégek az ő két lekenyerezésre szánt kap- panjával viaskodnak, mivelhogy

azok elszakították a lábukra kötött madzagot. A Hivatal err.b:- rci azonban kiránogálták a makacs kappanokat és az ámul<- család és a bámuló utca k.sére tóban elbocsátották a kis adva ron. Nem szóltak seffim.t. csal: már a suhanó kocsiból. Valam olyasfélét. „Főz2ík mes és máskor vigyázzanak, nehogy el’oa- rungcljanak. ..”

<Pg)

A MÉK ALMAVALOGATÖ TELEPEN MEGALAKULT A NÖTANÄCS

A mintegy 150 nődolgozó háromtagú vezetőséget választolt a nők gondjainak intézésére és helyi rendezvények megszervezésére.

Mezőgazdasági kiállítás volt IS agyit ál láb an

A nagykállói községi tanács a közelmúltban mezőgazdasági kiállítást szervezeti. Legkiválóbb terméseredményekkel a /.öld Mező T3z, legjobb állatokkal pedig a Vörös Zászló TSz sterepelt. A legszebb gyümölcsöt a most kezdő Virágzó Föld TS* tagja’ mutatták be. akik a nyáron még egyénileg jjazdálkodUk.

Nagy elismerést aratott a kiállításon Mar,fán Antal te j elő, aki az általa kikísérletezett burgon.vafajtával, földimogyoróval cs egyéb terményekkel jelent meg. _ Beküldte; VARGA SÁNDOR mg. felügyelő.

Megjeleni Időszerű fíérdesek s£ejíieiii!)en száfitia

A nagy népszerűségnek örvendő megyei kiadvány, mely sok í segítséget ad propagandistáknak, népnevelőknek rendkívüli mil- lúiclettei jelent meg. Méltatja a szovjet tudomány világra szóló győzelmét a kozmikus rakéta Holdra érkezését. Ezzel kapcsolat- i na itiatlvc.;'-;.' t jób, „üliJidi i.J , nv l&tk zst t és a nyugati sajtó visszhangját köíli. Győz a kommunizmus! Győz a béke címmel méltatja a Szovjetunió sikereit.

Közli a kiadvány Kádár János elvtársnak a Pártfőiskclán elmondött beszédének egy részét ,ii.L pártunk elméi..i

színvonalát’' címmel.' mely sok segítséget ad az ui pártoktatási évben a propagandistáknak és hallgatóknak egyaránt. Mélyreható cikk foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalom megyei eredményeivel s a különböző kormányrendeletek kedvező hatásával. Számokkal, tényekkel bizonyítja a növénytermelésben, állat' enyécziésben elért eredményeket s egyes termeiöszövetkczo>- lekben a várható jövedelmet. HeSznos tanácsokat kapnak a párt • átszerveznek ve előzési is az új veztőségválasztó taggyűlések előkészítéséhez. Felhívja néhány fogyatékosságra a figyelmet, melyre ügyelniök kell a kommunistáknak, vezetőségi tagoknak a lm t; o a elit; r- .i s-né . Az elvi kérdésekkel foglalkozók is találnak érdekes és tanulságos olvasnivalót- Erről szól az Egyén és az osztály viszonyáról írt tanulmány. Tizennégy cikk jelent meg a szol' rnb.U'i számban, melyik pártpolitikai, gazdasági és elméleti kérdésekkel foglalkoznak soku’dalúan. Közli ,a megye iparfejlesztéséről szóló cikket is. Segítséget kapnak a földművesszövetkezetek a falu szocialista átszervezésében végzendő munkájukhoz. s azok az üzemek, vállalatok, emelnek terrrelőszövetkaz«- teket patronálnak.

Cikk jelent meg az üzemek kulturális életéről, nigly ismerteti az eredményeket s a kulturális munka árnyoldalait. Különösen az úttörő vezetőknek ad segítséget. Az úttörőmozgalom feladata az új tanévben című írás, melyben bárom különösen fontos feladatra hívja fel a figyelmet. Több hozzászólást közöl az Időszerű Kérdések_ arról hogyan készülnek fel a propagandist az új pártoktatási évre, s a közelgő pártkongresszusra. Beszámol arról, hogyan dolgozik egy pártcsoport a TiSzaVasvári Alkaloida Gyárban, s mit tesz a nyíregyházi Ságvári Tsz pártszervezete a munka- fegyelem, a szocialista munkaerkölcs kialakítása érdekében.

A szemle rovat: Mit tud a tudomány Neumann Teréz cső dalról címmel közöl érdekes cikke* a Mi újság a nagyvilágban-ha- zánkban rovatban pedig a kommunizmus anyagi-műszaki bázisáról olvashatunk Kuznyecov professzor tollából tanulságos írást Érdekes írás jelent meg a VII- VIT-ről*is.

Sok olvasó kap választ egy kölesei és egy nyíregyházi ólra. sónk leveleire adott felvilágosításban. A könyvet filmet ajánlunk rovatban az apák kapnak hasznos tanácsokat.

1.100 hold öntözéses terület lesz jövőre

« fehérgyarmati járásban

Néhány éve még az 50 holdat sem érte el az öntözött terület a fehérgyarmati járásban. A szövetkezeti mozgalom fejlődésével meghonosodott a rizstermelés. Az idén már 527 holdon díszük ez az új növény, méghozzá szépen, mert 20 mázsa körüli terméshozamot várnak holdanként.

Jövőre több, mint duplájára emelik az öntözött területet. Az 1100 holdas öntözéses területen megkezdik a vetésforgó« öntözést, tehát nem mindenütt lesz rizs, hanem egyéb kultúrákat is Öntöznek. A bővítés nagyrésze Túrricse, Turistvándi, Szatmár- cseke és Milota környékén lesz.

NE HAUGASSUNK itOLA!

iNcuropsychopathia —

túlérzékenység inkább a fiatalok, é*> itt is a nők között fordul elő inkább. A háttérben rendezetlen életmódot, családi konfliktusokat, családjukat elhanyagoló férjeket, erkölcsi botlásokat találhatunk. A túlérzé- keny emberre sokkal intenzívebben hatnak ezek a külső bajok. Megelőzni nyugodtabb életforma keresésével, környezetváltozással lehet ezt az állandó idegizgalmi állapotot. A túléraékeny ember szedjen inkább nyugtaiét, — s mindenekelőtt — rendezze családi, környezeti körülményeit.

Persze, ezt könnyebb mondani — állíthatják sokan. És igazuk van, ez az a pont, amikor a társadalomnak beleszólása van, sőt, kötelessége beleszólni a családok életébe. Ez az a pont, ahol a társadalom segítsége erőteljes változást hozhat, akárcsak az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében is. Inkább fiatalokról van szó, fiatal házasokról, tehát elsősorban az elhamarkodott házasságokra kell gyanakodnunk. Történtek ilyenek? Nagyon sok! Az Ifjúság, készen kapva az aránylag gondtalan életet, a biztos fizetést, a tág lehetőségeket, könnyebben veszi az életet, mint az előző korok ifjúsága — ez kétségtelen- Többet is tud, műveltebb, többet ismer a világból, de » csupán ismeretekre alapult tudás nem támaszkodik élettapasztalatokra, és hiányzik a megfelelő ítélőképesség. Valahogy olyan ez a mostani, hirtelen serdült, frissfejű fiatalság, mint az olyan gépkocsi,

amelynek tökéletesebb a motorja, gyorsabb a kereke, rohanni képes, de a kormányszerkezet még nem idomult a sebességhez, a nagyobb erejű motorhoz, s így könnyen kiszalad az útról. Természetesen, nem minden kocsira, illetve nem minden fiatalra vonatkozik ez, — hiszen a többség komoly, meggondolt, korához képest és el fogadja a szülői, társadalmi vezetést. Vannak jampecek, de nem az egész ifjúság az, sőt, kevés százaléka. De most nem a huligán rétegről beszélünk, hanem azokról a fiatalokról, akik egyébként hasznos tagjai a társadalomnak, de ítélőképességük még csak a fiataloké, s ez téves utakra, családi összeütközésekre viszi őket. Mi itt a teendője a társadalomnak?

Mert mulaszt ott a társadalom velük szemben. Igén, hosszú éveken át elmulasztottuk az iskolai kötelező tárgyakon kívül, az ismeretek gyarapításán kívül az általánosabb nevelés komolyabb formájának alkalmazását. Mulasztottak a szülők is, amikor csak, az iskolára támaszkodtak, sőt, az iskolai nevelést, — ami k'sebb mértékben azért mégis megvolt — ellenkező értelmű neveléssel igyekeztek lerontani, lévén ők idealisták, az iskola materialista szellemével szemben A materialista szellemű nevelés nem volt elég hatékony. Az iskola túlságosan az ifjúsági szervezetekre bízta ezt, amelyek pedig

inkább szervezeti kérdésekkel, kulturális és világnézeti ismeretek terjesztésével foglalkoztak, de szintén csak inkább az oktatás, mint a nevelés eszközeivel- Elmondhatjuk, hogy éppen elég szép példát állítottunk a fiatalok elé a kommunizmusért harcoló hősök soraiból? Hogy tisztán és világosán ismerték meg például ' a Tanácsköztársaság dicsőségövezte korát? Nem. Tanultak a történelem órán, de hol voltak a könyvek, amelyek lelkesítették volna őket ezért a múltért? Hol voltak a filmek, a legutóbbi ideig? Színházak? Beszélgetések? Elmondhatjuk, hogy idejében megismerték a szocialista erkölcsöt? Hogy az idealista erkölcsi tételek helyett megismerhették a magasabbren- dű társadalom együttélésének szabályait? Nagyon kevéssé.

Megismerlek az élet nehézségeit, úgy készültek az életre, mint ahol keményen dolgozni kell a sikerért, az építésért, a hétköznapokért. a szocializmusért? S nem úgy,, hogy állás, fizetés, étkezés, s még mi minden várja őket? Hány és hány fiatal sértődött meg, amikor falura, tanyára kellett mennie, dolgozni, S amikor oda nem ment, hányán keseredtek meg valami cinikus hitetlenséggel, mondván, hegy becsapta őket az iskola, a társadalom. Az idealista -v 11 ágszemlélet lassú csőké vény esed csévél vesztett illúziójából a szerelem, a házasság fogalma. De még bátortalanul alakult ki helj'ette a természetes erkölcsi értékelés. Az ifjúság — helyesen — nem kereste már a szerelemben az idealista világ szemlélete szerint a földöntúlit, a férfi a nőben nem az angyalt, a fél'stent, a lehetetlen rózsaszálat, hanem äz őszinte, életreszóló élettársi vonzá.mat, egymás boesüiését és értékelését, de a szép érzések elismerése nem következett be olyan gyorsan, mint ahogy az idealista felfogás sorvadt. Természetesen, ezt sem szabad általánosítani az egész ifjúságra. De itt már a Äatalsag egy jelentékeny része úgy fogta fel a szerelem, a házasság fogalmái, mint ismét egy lehetősége t, amelyet megpróbálhat felhasználni élete jobb alakulására. S ha a lehetőség nem sikerül úgy. ahogy gondolta, vár- ta? Ez is volt: sok ilyen házasságot felbontottak, sokat kötöttek újra. Mit hibáztunk itt? Hát csak ennyit. szégyellünk a szerelemről beszélni, mert voltak olyan keménykalapos emberek, akik az egész szerelmet idealistának, valótlanságnak, nevetséges érzelgősségnek minősítették. Holott nem a szerelem volt idealista, hanem csupán az idealista világnézet fullasztotta be, ítélte sorvadásra, ahonnan nagyon egészségesen kezdett feltörni, kivirágozni az utóbbi évtizedben- Mert az idealizmus' csillagokba emelté a nőt elméletben, de gyakorlatilag rabszolgasort biztosított.

iNem »zabad hallgatni

erről. Meg kell tanítani az ifjúságot — nem a szerelemre —, mert az lesz, akkor is, ha akad olyan, aki tagadja, — hanem a kommunista erkölcsre, a kommunista ifjú, leány helyes magatartására, társadalominál

szembeni kötelességeire, viselkedésére, a család fogalmára, s még ezer másra, többek között a szerelem, egymás igaz becsii- lésére is. Kell, hogy az élet kapujába kerülök tudják, . az élet nem játék, nem alkalom, sót, jobb. ha azt is tudják, hogy az élet kapuját születésükkor már átlépték, s már mint gyermekek hasznos tagjai a társadalomnak azzal, hogy becsületesen készülnek majdani tevékeny munkáinkra. Egyértelmű, materialista nevelést kell, hogy kapjanak gyermekeink iskolától, szülőtől, környezettől, az egész társadalomtól, hogy kiegyensúlyozottan, csalódás, ellenkező tapasztalatok nélkül lépjenek a munkapadhoz, a géphez, a földhöz, oda, ahol építő kezükre van szükség, s ugyanilyen nyílt, egyenes úton kezdjék a társadalmon belül családi életüket is.

lay kevesebb lesz a túlérzékeny ember is, — de nem ez a fontoß, hisz számuk a* egészségesek mellett csekély. Mindenesetre ez is öröm. Azonban kevesebb lesz a „boldogtalan” fiatal, a cinikus mosoly, és több az egészséges házasság, a jó munkát végző emberek nyugodt, életvidám elégedettsé4