Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-22 / 225. szám

I\c hallgassunk róla!

(Cikk a 4. oldalon.)

★

S 1» O lí T

(a fi, oldalon.)

Tilde proletárjai, egy «*üljete*»f

Viszont látogatás

(Glossza a 4. oldalon.)

★

Békekölcsön számok

(5. oldalon.)

flz emberiség élni akar!

Nemzedékünk szenvedései túlnőtt«* a világtörténelemben eddig ismert határokon. Egy emberöltő alatt két halal- mas, pusztító háború döntötte romokba a legszebb reményeket, porbahullottak az építő tervek és helyettük a rombolás, a kínáradat lépett a győzelmi emelvényre. Es alig hallgattak cl a Eeischtagot bombázó gépek, alig pihent meg a hosszú küzdelemben kifáradt harcos, éppen hogy megkezdte romokban heverő háza újjáépítését a megfogyott család, máris új vészmadár csattogtatta szárnyait a békére és nyugalomra vágyó világ lelett. Tizennégy év óla élünk az impe. ializ.njs által diktált hidegháborús légkörben. Ennyi ideje halljuk, hogyan fegyverkezik újra a kapitalizmus, hogy megfojtson bennünket, akik a világ másik oldalán békésen építjük ennek a sokat szenvedett és az eljövendő nemzedéknek a legnemesebb formát, a szocialimust, a kommunizmust.

Elünk, gyarapodunk és nagy reményeket táplálunk a holnapra. De mily rettenetes hallani és olvasni, hogy amerikai tábornokok atomháborúval fenyegetőznek, s úgy beszél- ■ nek országok rombadöntésének tervéről, mint amikor a becsületes emberek egymás egészségére koccintanak. Tudjuk, hogy erősek vagyunk, mert a szocialista tábor egyre nehezebb ellenfél. De milyen nyomasztó érzés tudni, hogy haláraink szomszédságában lökliajtásos amerikai gépe* c '.váznak atomtöltettel megrakottan, hogy Olaszország ás Nyugatnémetország háborús hiénái egyszer megnyomhatják a rakétatámaszpontot működtető berendelés gombját... Lchet-e nyugodtan élni és dolgozni, amikor a bidrogénrobbantások által nan. mint pan q «»-„.-.no're'nket éltető levegőt?

Erre válaszoltak az embere* a mi megyénkben is. amikor véleményeket kértünk Hruscsov amerikai látogatásáról. Erre mondták, hogy a szovjet holdrakéta sikere és a szovjet kormányfő amerikai utazása a legkellemesebb hír volt, amelyet az utóbbi másfél évtized alatt hallottak.

És .szeptember 18-án este újra nagyot lélegeztünk. Hruscsov miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén elmondott hetvenöt perces beszéde hallatlan erejű lökést adott a béke fennmaradása lehető égének, s az emberi élniakarás. a békéért vn’ó vi'^Vüzdelem óriási megnyilvánulása volt.

„Lenni vagy nem lenni” — jól ismerjük e hamleti kérdést. S Hruscsov elvtárs erre kért ós adott választ az emberiség nevében olyan korszakalkotó javaslatokkal, amelyekhez hasonlót még nem hallott a világ. Határozottan és az emberiség békés jövőjébe vetett teljes bizalommal mondotta meg, hogy ma csupán két út lehetséges: a mindenkit felszabadító és boldogító béke, vagy a tíz- és százmilliókat megsemmisítő. pótolhatatlan értékeket összezúzó háború.

A javaslatokat mór ismeri a világ. A szovjet kormány azt szeretné, ha négy év leforgása alatt valamennyi állam végrehajtaná a teljes leszerelést és senki sem rendelkezne többé hadviselési eszközökkel. Nem azért teszi ezt, mert gyengének érzi magát holárai megvédéséhez, hanem elsősorban. mert a világ sokáért érzeft Me'ős^ée hatja át a szovjet kormány munkáját.

A legmélyebb emberszeretet és humanizmus sugárzik azokból a szavakból, melyeket a látogatás különböző állomásain mondott cl Hruscsov elvtárs. Vajon nem ezt tükrözik azok a szavak, amelyet a szovjet kormányfő az amerikai kongresszusban, a szenátorokkal folytatott beszélgetés alkalmával hangsúlyozott? Ezeket mondotta: ..Ügy gondolom. hogy népeink és az elkövetkező nemzedékek há'ásak lennének nekünk, ha átirányítanánk erőfeszítéseinket a fegyverkezési versenyről a gazdaság és a kultúra fejlesztését célzó versengésre, a né~ef: i'"á*®n<*'* te'emelésére. Mi készek vagyunk erre.”

Az értelem és világosság, a békeszeretet erejével hatnak a szovjet politika elvei. S ez az erő már-már diadalt arat az emberiség agya és szíve mellett a józanabb amerikai politikusok körében is. szinte lefogják a fegyverek ravaszát. Ste- vonsov. a Demokrata Párt elnöke azt mondotta e gigászi javaslatról: „Azt javasolta .amit mi szenvedélyesen óhajtunk: a fegyverek nélküli világot." Hruscsov javaslata villámként repülte fce földünket, s visszhangra talált mindenki szívében, akinek drá/m az emberiség boldog jövője.

Nekünk nagyon drága a jelenünk és nagyon drága a 'ö- vőnk. S mert a szovjet javaslat végképp meg akarja szüntetni a háborúnak még a lehetőségét is, ebben van az a boldogító érzés, amely ugyanakkor nasv realitással bír. A H le-mro'csi mvsslat fo'rázta az o-é=z enjba^ícégot, Me’mu- C telte: igenis, van rá lehetőség, hogy a világ lakossága végre liny eresze mánál, mint az a szomjas sivatagi vándor, aki hoss-’i és fárad**ágos útja után oázishoz ért.

Megyénk néoc nqgv megnyugvással és igazi örömmel üdvözli a nagyszerű Javaslatokat. Hálával és szeretettel gon- do'ook Hruscsov elvtársra és a szovjet kormányra. Az ő for- * radalmi je'entősígű javaslataik hozzák közelebb a napot, — amikor a háború rémétől teliden felsz'-adu'ton tervedbe- íjj tünk. órü'helünk gyermekeink d?rüs kac',Sá~ak, nagyot szív- fe hatunk végre az egészséges, tiszta levegőből. 2

J JGCa3tX3D0q[XXXlfXO3CinciDirinnr )TTTrTTHrrTnnrinnrT-«nrr >

□

New York, (TASZSZ): Hruscsov Los Angelesbe lörtcnt elutazása előtt szombaton a következő nyilatkozatot tV-e:

— Igen Tisztelt Uraim: Wagner polgármester szives meghívására látogatást tettünk New Yorkban és két napot töltöttünk itt. Ez nem hosszú idő, mégis igen kellemes volt legalább általános vonásokban megismerkedni városukkal, találkozni lakosaival, közéleti személyiségeivel, az üzleti körök képviselőivel. Elmondhatom, hogy bizonyos mértékig én is országom üzleti köreinek képviselője vj- gvok, mert szocialista rendszerünkben a szovjet kormány nemcsak az állgm politikai, naném gazdasági életét is irányítja.

— Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy városuk tv-atalos személyiségeinek, üzletembereinek és különösen egyszerű dolgozóinak tömege nagy >okon- STtnvet érez* irántunk, a szocialista világ képviselője 'rant.

— Azelőtt bányamunkás ,voltam és így elsősorban a munkások között érzem magam legjobban. Sajnos, válásukban nem

találkoztam egyszerű emberekkel. A munkásokkal. Akik pedig a város lakossaganak igen t >ntos réteget alkotják, ok állítják elő a varos életéhez szükséges javakt i. Nem azért történt ez. mert a város hatóságai meg akarták akadályozni e találkozást.

Megmagyarázták nekünk, hogy huligánok provokációitól tartanak. Ezek arra használhatják ki az ilyen találkozót, hogy provokációt szervezzenek, bár végeredményben a barátságos hsn- gviatú New York-i lakosságnak csupán egy parányi löszét képezik. A New Yorki lakosság nagy tömegekben jött ki az utcára és barátságosan üdvözölt bennünket. Köszönjük nekik.

— Az önök hazaikban tett látogatásunk és Eisenhower elnök vjszcntlátogatasa a Szovjetunióban, a jelek szerint országaink kapcsolatainak javu’ásit és fejlő, dtsér eredményezi. Hálásak vagyunk az elnök szívélyes meghívásáéit és a maiunk részéről mu,dent megteszünk maid. hogy mé'tóképpen fogadjuk országunkban.

— Elismerésemet fejezem ki fiammarskjöldnen, az ENSZ főtitkárának, amiért meghívott, szódíjak fel a kózgyllea ülésszakán, pénteken este pedig ebédet adott, amelyen sok ENSZ-tagál- tam képviselőivel találkoztam.

— Elismeréssel adózom az ENSZ-közgyűlés küldötteinek is azért a figyelemért, am nyel felszólalásomat meghallgatták. Fel-1 s/.úlslásomban a szovjet kormány nevében igen fontos javaslatokat terjesztettem elő a leszerelésről. Ha e javaslatok támogatásra találnak más államok kormányainál, akkor uj korszak kezdődik a nemzetközi életben és létrejön a népek tartós barátságának és együttműködésének alapja.

— Biztosíthatom Önöket, a szovjet kormány és én magam minden tőlünt telhetőt megteszünk, hogy megszilárduljon a népek békéje és barátsága.

— Nagy városukat elhagyva üdvözletemet és legjobb kívánsá. gaimat küldöm New York lakosságának.

— Uraim, a viszontlátásra'

Hruscsov megérkezett Los Angelesbe

Los Angeles, (MTI): Mint a

TASZSZ különtudösitója jelenti, a szovjet vendégek Los Angelesbe érkezve, a repülőtérről egyenesen a „20 Th Centu’.v Fox'’ tilmgyártó részvénytársaság stúdiójába hajtattak. A stúdió éttermében villásraggeiit adtak Hrurscsov és felesége tiszteletire A villásreggelin Skou'as, a ftlmtársaság elnöke, Lodge az Egyesült Államok ái’ai'rté. ENSZ képviselője és Hruscsov beszédet mondott.

Utána a szovjet kormányfő és a kíséretében lévő személyiségek megtekintették a stúdióban egy készülő film felvételeit. /• filmművészek meleg ünneplésben részesítették a szovjet vendégeket.

Hruscsov szívélyes búcsút vett a filmgyári dolgozóktól, a gépkocsihoz vezető úton többször megállt, vidáman tréfálkozott, kezet szorított egyes dolgozókkal.

Hruscsov és kísérete Los-Angelesbe visszatérve, gépkocsin körutat tett a városban, majd az

Ambassador-szállóba tért. It* rendezték be Hruscsov Los An- geles-i szállását.

Szombaton este a Tovn Hall nevű szerrezet és a Los Ange- leg-i külügyi társaság ebedet adott Hruscsov tiszteletére. Az estebéden California üzleti köreinek és értelmiségének több mint ezerszáz képviselője voit jelen. Paulson polgármester és Lodge rövid bevezető szavai után Hrus ■ csov mondott beszédet, amelyet a megjelentek nagy érdeklődés- . sei hallgattak meg.

/V. Sz. Hruscsov, a Los Angeles-i városházán rendezeti vacsorán elmondott beszédének kivonata

Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak a vendégszeretetért, és az erre a találkozóra szoló meghívásért. Öröm számunkra, hogy találkozhatunk Les Angeles üzleti köreinek és értelmiségének képviselőivel, — mondotta bevezetőben Hruscsov, majd többek között hangsúlyozta:

— Ezen a találkozón szeretnék röviden szólni amerikai látogatásunk céljairó). Hálával fogadtuk äz Egyesült Államok elnökének meghívását, aki javasolta. hegy nézzük meg az Önök országát, ismerkedjünk meg az önök népének életével, beszélünk meg az elnökkel több o'yan .érdest, amely mindkét országot "dekli.

Van egy kérdés, amely egyformán fontos, mind* a szovjet, mind az amerikai nép és minden más ép számára is, -- ez pedig a éke kérdése.

Mindenki tudja, hogy a níin- zstek és államok jólété és virágzása attól függ, milyen irányban halad a nemzetközi fejlődés az elkövetkező években — a béke megszilárdulása irányában, vagy a növekvő háborús veszély irányában.

Mi akadályozza most, hogy az államok együttes crőíaszJtéssk- kel munkálkodhassanak a nemzetközi feszültség enyhítésén? Mirdenekelőtt az államok, egyebek között a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára rá- knahezedő hidegháborús légkör. Az még megérthető, ha tényleges ellentétek, területi viták, gazdasági jellegű követelések teszik feszültté a viszonyt államok között.

De a hidegháború egyik sajátossága az, hogy résztvevői olyan országok, amelyeknek közvetlenül semmiféle ellentétük nincs.

Elmondották nekem, hegy Los Angelesben megfigyelhető egy légköri jelenség: amikor rossz

időben a ködbe belevegyül a füst ás a korom és ennek következtében az emberek nehezen lélegzőnek. Ügy gondolom, hogy ez a

jelenség sok tekintetben emlékeztet a hidegháborúra.

A hidegháborút azért is nevezik hidegnek, mert egyelőre és szerencsére még nem vetett lángot, de gyűjtögeti a tüzelő anyagot, amely egy váratlan szikrától is lángra lobbanhat.

A hidegháború több mint eíég- sége's kormot ad ahhoz, hogy az államok közötti együttműködést besötétítse. Közös erőfeszítésekkel véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell szabadulni a hidegháborúból eredő előítéletektől, ellenséges érzületektől és kölcsönös bizalmatlanságtól. És minél hamarabb leszámolunk a hidegháborúval, an- náí jobb lesz népeinknek, az egész emberiségnek.

Szeretném hinni, hogy Eisenhower elnök és az én cserelátogatásom elő fogja mozdítani a hidegháború végleges múhba tűnését és olyan melegebb énhadat beköszönttét az államok közötti viszonyban, amely hasonlít Kalifornia éghajlatához, vagy a Ki m félsziget déli parrtjának nem keFolytatás * 2. oldalon.

ÉVI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ara 50 fillér 1950. SZEPTEMBER 22, KEDD

i\. SZ. Hruscsov -Ww-Yorkból Los Angelesbe utazott

Hruscsov nyilutkozatu u Acm-York-i repülőtéren