Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-20 / 224. szám
Világ proletárjai, egy esüljcteföJ XVI. ÉVFOLYAM. 221. SZÄM Éra 80 fillér 1959. SZF.PT. 20, VASÁRNA1 Ma: 12 oldal Jelentések Hruscsov elvlárs new-yorki látogatásáról A navy javaslat titán I Béhrfiö!.caön-#ortíolÚH gyoralintája fi szovjet kormány javaslata az általános és teljes leszerelésről Négy év leforgása alatt valamennyi állam hajtson végre teljes leszerelést és ne rendelkezzék többé hadviselési eszközökkel IV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésének 1959. szeptember 18-1 ülésén — Elnök úr! — Tisztelt delegátusok! — Látogatásom, amelyet Dwight Eisenhower elnök úr meghívására teszek az Egyesült Államokban, időben egybeesik az ENSZ közgyűlés ülésszaka munkájának megkezdésével. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte köszönetét mondjak a közgyűlés képviselőinek és a főtitkárnak azért a lehetőségért, hogy beszédet mondhatok az Egyesült Nem- cetek- Szervezetének szónoki emelvényéről. Annál nagyobbra .becsülöm ezt a megtiszteltetést, minthogy a Szovjetunió ma igen fontos javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé egy égető és a né-, pékét közvetlenül érintő problémáról — a leszerelésről. — Nem volt a történelemben még olyan nemzetközi szervezet, amelybe a népek oly sok reményt vetettek volna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Zord időben született ez a világszervezet, amikor még tomboltak a második világháború utolsó csatái és füstölögtek a rombadöntött városok és falvak. Az ENSZ a sokat szenvedett cmbermilliók gondolatait és törekvéseit tolmácsolta, amikor legfőbb céljául azt hirdette meg, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítja a háború borzalmaitól. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma több, mint 80 államot tömörít. Sok olyan ország is tagja, amely a múlt világháborúban az ellenséges táborhoz tartozott azokhoz' az államokhoz viszonyítva, amelyek lerakták e szervezet alapját. — Több mirt tizennégy év telt cl e nemzetközi szervezet megteremtése óta. S azt a célt, amelyért alapították, még mindig nem sikerült elérni. A népeknek még mindig állandóan a&'áódniilgt kell a óéke sorsa, saját jövőjük miatt. Hogyan is mentesülhetnénk ettől az aggodalomtól, hol a világ egyik, hol a világ másik térségében robbannak ki háborús konfliktusok és ömlik embervér. A világ fölött, amely még nem feledte el a második világháború szörnyűségeit, újabb háborús veszély felhői sűrűsödnek, amely időnként viharos jelleget ölt. A népek elvárják as ENSZ-től, hogy* erőfeszítéseket tegyen a világbéke megszilárdításáért — A nemzetközi feszültség nem tarthat örökké. Vagy eléri azt az izzási fokot, amikor csak egy megoldás marad, a háború, vagy pedig az államok közös erőfeszítéssel idejekorán megszüntetik a feszültséget. A népek elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megsokszorozza erőfeszítéseit az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légkörének megteremtésére, a világ- béke megszilárdítására. — A nemzetközi ügyekben úgy lehet megoldani a vitás kérdése- 1 két, hogy az államok nem arra vélik a hangsúlyt, ami megosztja a mai világot, hanem arra, ami közelebb hozza egymáshoz a különféle államokat. Semmiféle szociális, vagy politikai különbség, semmiféle ideológiai vagy vallási nézeteltérés nem gátolhatja meg, hogy’ az ENSZ tagállamai megegyezzenek a legfontosabb kérdésben: abban, hogy a békés együttélés és a baráti együttműködés elveit minden állam szentül és rendíthetelenül tiszteletben tartsa. Viszont, ha a nézeteltéréseket és a társadalmi különbségeket toljuk előtérbe, ez biztosan kudarcra kárhoztatja a béke megőrzésére tett valamennyi erőfeszítésünket. A huszadik században már nem lehet a középkori fanatikusok módjára hadjáratot indítani a máshitűek tűzzel- vassal való kiirtására, mert ez az emberiség történelmének legnagyobb katasztrófáját idézné fel. — Maga az Egyesült Nemzetek Szervezete megtestesíti a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés együttműködésének eszméjét. Valóban, nézzenek körül: hány különböző társadalmi rendszerű állam van képviselve ebben a teremben, a fajok és a nemzetiségek micsoda sokfélesége, a világnézetek és a kultúrák mekkora változatossága! — De mivel az államok különböző módon, értékelik a vitás kérdéseket, más-más módon értelmezik a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, tudatában kelt lennünk, hogy a nézeteltéi’ések leküzdése kitartó erőfeszítéseket, állhatatosságot és államférfim bölcsességet követel a kormányoktól. Elérkezett az az idő. amikor az ENSZ-nek a béke megőrzésére tett erőfeszítéseit valamennyi kormányfő és a békéért, a biztonságért síkra- szálló legszélesebb néptömegek erőfeszítéseivel kell kiegészíteni. Minden amellett szól, hogy elérkezett az államférfiak nemzetközi tárgyalásainak, értekezleteinek és találkozóinak ideje, mert így meg lehet oldani sorban egymásután a megérlelődött nemzetközi kérdéseket. — Ha azt akarjuk, hogy az államok között teljesen meghonosodjanak a békés együttélés elvei, nézetünk szerint végeznünk kell a hidegháborúval. A népek nem járulhatnak hozzá, hogy továbbra is fennmaradjon a hidegháború természetellenes állapota, mint ahogy nem engedhetik meg. hogy pestis- és ko'era- járvánv dühöngjön. — Mit jelent a hidegháború felszámolása, mit kell tenni evégett? — Mindenekelőtt véget kell vetni a háborús felhívásoknak. Mi tűrés-tagadás, egyes rövidlátó -liánférfiak nem hagyták abba a harcias beszédeket. Vajon rincs-e ift az ideje, hogy megszüntessék a kardesörtetést és más államok fenyegetését? — A hidegháború kétszeresen is veszélyes, mert féktelen fegyverkezési hajsza közben folyik, ez a fegyverkezési hajsza pedig lavinaként növekszik, fokozzk az államok gyanakvását és Lvzal- matianságat egymás iránt. — Arról sem íeledkeznetunk meg, hogy a hidegháború olyan körülmények között kezdődött és fokozódik, amikor még korántsem sikerült eltávolítani a második világháború maradványait, amikor még nincs megkötve a német békeszerződés, s Németország szívében, Berlinben, a város nyugati övezeteiben fennáll a megszállási rendszer. Ha megszüntetnénk ezt az Európa közepén található le- szültségi forrást, amely éppen a világ legveszélyesebbé válható vidékén, a farkasszemet néző katonai csoportosulások nagy fegyveres erőinek közvetlen érintkezési helyén van, ez megadná a kulcsot ahhoz, hogy egészségesebbé tegyük a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Felhívtuk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy reális eszközöket találjunk e cél elérésére. — Ki tagadhatja, hogy a hidegháború felszámolása, a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele szempontjából nagy jelentőségű a népek kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése? Mi azt szeretnénk, ha fejlődnék az államférfiak, a politikai, az üzleti, a társadalmi körök Képviselőinek kölcsönös látogatássorozata, ha kibontakoznék a nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködés. — Hadd mondjam meg, hogy az ENSZ sokkai eredményesebben teljesítheti nemes hivatását, ha maga is megtisztul a hidegháború elemeitől, amelyek gyakran béklyóba verik tevékenységét. — Vajon nem a hidegháború szüleménye-e az a tűrhetetlen helyzet, hogy a K;nai Népköztársaságot’, a világ egyik legnagyobb országát, már több éve megfosztják törvényes jogaitól az Egyesült Nemzetek Szervezetében? — Lehetetlen elképzelni, 'hogy an is gondolhatná komolyan valaki, hogy a legfontosabb világ- problémákat tartósan és szilárdan rendezni lehet a nagy népi Kína részvétele nélkül, amely dicsőséges tizedik évfordulójához közeledik. Míérf tűrik meg az EASZ-I»en a reakciós csaujgkajsekista képviselőt ? — Engedjék meg, hogy erről teljes őszinteséggel elmondjam véleményemet. Mindenki tudja, ha az ember meghal, végül is eltemetik. Akármilyen kedves is az elhunyt, akármilyen nehéz is megválni tőle, az élet mindenkit rákényszerít, hogy számoljon a valósággal. A halottat koporsóba, vagy mauzóleumba teszik és elviszik az élők közül. Ez ősidők óta így volt és így van. ma is. Tehát miért kell az Egyesült Nemzetek Szervezetében Kína képviselőjéül megtűrni a reakciós Kína hulláját, a Csang Kaj- sek-klikket? Azt hisszük, rég itt az ideje, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is úgy cselekedjünk, ahogy minden nép bánik a hullákkal, tehát vigyük ki ezt a hullát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfoglal hassa tői vény es helyét a kínai nép igazi képviselője. — Hiszen Kína egyáltalán nem azonos Tajvannal. Tajvan mindössze egy kis sziget, egy tartomány, azaz a nagy kínai aliarn kis része. Kínán a Kínai Népköz- társaságot értjük, amely immár tíz éve gyors ütemben fejlődik, amelynek az egész nép által választott törvényhozó szervei vannak, s amelynek szilárd kormánya van, ezt a kormányt az egész kínai nép elismeri. Kína hatalmas állam, fővárosa pedig Peking. Tajvant, mint a 'szuverén kínai állam elszakíthatatlan részét, előbb-utóbb egyesíteni fogják az egész népi Kínával, tehát erre a szigetre is kiterjed majd a Kínai Népköztársaság kormányának hatalma. S minél hamarabb következik ez be. annál jobb. —A népi Kína törvényes jogainak helyreállítása óriási módon növeli majd az ENSZ tekintélyét, s nagymértékben (Folytatás a 2. oldalon.)
