Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-18 / 198. szám
Sokat nyertünk a továbbképzéssel Az általános iskola alapvető feladata a tanulók kommunista nevelése, az oktató-nevelő munka egészét irányító céltudatos törekvés arra, hegy tanítványainkat a szocialista építés igényének megfelelően a munkásosztály, a párt ideológiája és politikája szellemében neveljük, — állapítja meg az általános iskolai tanterv és utasítás. A feladatból és a célból következik, hogy annak megvalósítására olyan emberek, — elsősorban vezetők kellenek, akiknek világnézete alkalmas, biztosíték a cél megvalósítására és a feladat megoldására. Járásunk ált. isk. igazgatói jól tudták és érezték ezt, ezért valamennyien reszt vettek a dialektikus és történelmi materializmus alap-tanfolyamon. Miután az évi anyagot elvégezték, nyilatkoztak arról, hogy milyen hatással volt rájuk az ez évi ideológiai továbbképzés. Szögezzük le: nagy hatással volt, A vélemények szinte egységesen azt tükrözik, hogy az idei tanfolyam színvonalban meghaladta az eddigieket. Kövessy Béla leveleki igazgató szerint segített a tanfolyam tudatosítani, megszilárdítani . — tudományosan, marxista világnézetét. Ez évi tanulmányai során legnagyobb hatással rá az anyag és a tudat tisztázása es megvitatása volt. A jelenségeket most már tudatosan a materialista filozófia szemszögéből vizsgálja, és bírálja. Mas problémák is tisztázódtak. Oláh Gy. Lajos baktalórántházi igazgató mondotta el, hogy tisztábban áll 'előtte az élet keletkezésének kérdése. Kajor Menyhért székely i igazgató kifejtette, hogy az ez évi oktatás világosan megláttatta vele az idealizmus és a marxizmus közötti különbséget, szilárdult világnézete. A biztosabb ideológiai alap bátrabb kiállást, hatarezottabb magatartást’ nyújt az embernek, Jobb vitavezetőkké lesznek kint az életben, ahol erre sor kerül — és a pedagógusok életében bizony erre sokszor sor kerül. Az ideológiai fejlődés hozzásegíti az igazgatókat ahhoz is, hogy helyesebben vezessék a nevelő- testületet — mint ahogy ezt Rácz József apagyi igazgató mondta. A bírálat, önbírálat reálisabb alapjai feltétlen szükségesek ehhez a vezetési módszerhez. Szabó Gábor nyíri'oronyi igazgató a nevelésben felmerült viták — a nevelőtestületen belül. — és a termelőszövetkezeti agitáció kérdéseiben látta hasznát a tanulásnak, mert fellépése szilárdabb, biztosabb lett, amit filozófiai tisztábban látására vezethet vissza. Mindezeken felül nagy eredmény, hogy jobban felkeltette érdeklődésüket a marxizmus klasszikusainak tanulmányozására a tanfolyam; Ügy gondolom, a felsoroltak is elegendők annak igazolására, hogy igazgatóink ez évben megkezdték a valóban részükre legszükségesebb ideológiai kérdésekre a betekintést, ami hozzásegítette őket világnézetük tisztázásához, kiállásuk határo- zottabbá tételéhez, S ezzel a továbbképzés sokat, nagyon sokat adott járásunk igazgatóinak, igazgatóinkon keresztül pedig szocialista nevelésügyünknek. A. A. Kötelességtudó „vezérkar' Nyírkátán Pártszervezeteink munkája sokrétű, s ez fokozott felelősséget ró a vezetőségekre. Azokon a helyeken, ahol a partszervezet vezetői cél udatosan, gondosan foglalkoznak a politikai, gazdasági és kulturális ügyekkel, s alaposan megtárgyalják a tennivalókat, van előrehaladás. Ez tapasztalható az utóbbi időben Nyírkátán is, ahol a községi párt-alapszervezet vezetői rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseiket. Ezeken mindig fontos, a községei érintő kérdések kei ülnek ■ megvitatásra, örvendetes az a munka, amelyet e tekintetben végez Jakab György elvtárs pedagógus, az alapszervezet titkára. Legutóbb augusztus 14-én tar-1 tottak pártvezetcsági ülést, ame- i lyen ér ékelték a cséplési munkák állását, s meghatározták azo- I kát a tennivalókat, amelyek a I kommunistákra várnak az új, ősz- j szel munkához látó Pető Terme- j lőszövetkezetbsn. A pártvezetőség a Petőfi Tsz-ben megalakítandó j pártszervezet ügyét vitatta meg. Megállapító ták, hogy a három j kommunista; if j. Balogh István, I Gáti Gyula és Zámoli Sándor pél- j damutalóan dolgoznak az új téesz erősödése, fejlődése érdekében. Minden alap megvan arra, hogy egy nagyobb létszámú párt-alap- szervezetet alakítsanak. itt, hiszen harmincöt tag fogott össze, s haISíem mondom én . . . Nem mondom én, hogy ami itt van nagyon jó, s jobb már nem lehet. Nem mondhatom, hogy gondok nélkül élnek itt már az emberek. Nem mondom, hogy elértünk oda, ahová célunk jutni el *— minket munkánk özöne vár még, e ezt mindenkinek tudni kell. Munkálkodni az emberekkel Jóvónkért — ez az óhajom. Van még itt baj, de magunkban bízni, s küzdeni, élni — jó nagyon! — KRéCSMARI LÁSZLÓ — Járul Bukarest villany energia ellátása A napokban üzembe helyezték a grozavesti hőerőmű új, 25.000 kilowattos turbegenerátorát. A Csehszlovák Köztársaságból kapott korszerű gépegység több, I mint 100.000 kilowattra növeli a grozavesti hőerőmű teljesítményét, s több, mint 35 százalékkal fokozza a hőerőmű termelő kapacitását. Az új turbogenerátor üzernbehelyezésevel .lényegesen megjavul Bukarest világítása' és ipari üzemeinek energiaellátása. tározott úgy, hogy sg ősszel már közösen kezdik a munkát A párt- veze őség feladatul tűzte a kommunisták elé. hogy beszélgessenek a legkiválóbb pártonkívüli téesz-tagoklcal, hogy a pártszervezetet a téeszben legalább hét— nyolc fővel megalakíthassák. Hamarosan ser kerül a legjobban dolgozó pártonkívüiiek felvételére. Ezekkel már a községi párt- alapszervezet vezetői is beszéltek. Értékelte a pártvezetőség azt a tevékenysége*, amelyet az új téesz-tagok végeznek. Az új téesz rnár közösen végzi a tarlóhántást és a másodvetést. Hamarosan sor körül a közgyűlésre is, ahol ' az őszi vetés'érvét ismertetik és vitatják meg a szövetkezetalakító tagokkal. A pártvezetöségi ülés ezután meghallgatta Angyal Dániel .elvárának, a községi tanács v. b. titkárának a beszámolóját a cséplési munkák állásáról és az önkéntes földcseréről, valamint a szántási munkákról. A titkár elmond- a. hogy a községben befejezés előtt áll a cséplés, s augusztus húszra mindent elcsépelnek. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a Rákóczi Tsz ért el. Búzából 9, rozsból ugyanennyi, árpából 13,63 mázsa volt az átlagtermés holdanként, tehát magasabb mint az egyénieknél. Szépen halad a földcsere is, mely segíti az új, a Petőfi Tsz nagyüzemi gazdálkodásának a kialakítását. Eddig 85 holdon végezték el ezt a munkát minden zökkenő nélkül Nagy serénykedés tapasztalható a tarlóhántásban. Eddig 300 holdon végezték el, melynek a felén már el is vetettek. A pártszervezet vezetősége meghatározta a tennivalókat a kom- munis'.ák számára, s a következő taggyűlésen értékelik, hogyan hajtották végre azokat. Az est szétteregette fátylát a A*- mezők felett az égi lámpások között lomhán ballagott a Hold. A harmat már fahegyig ereszkedett és kristály gyöngyeivel fürdette a zsendiilő gyümölcsöt, mint anya aludni térő gyermekét. Megszűnt a szekerek zörgése, elült az országút pora, mélységes csend telepedett a környékre, amit néha egy-egy kutya acsarkodása zavart meg. Idős Bíró Károly kilépett a kis, téglából rakott, piros házikóból és elindult az almafák között. A nagyujjas, ami felfér már a hűvösebb estéken, vállára van vetve. Kezében a kerülőbaltát, munkás életének ezt a hűséges társát szorongatta. Mellette lépdelt másik barátja, Tigris, a kutya. Gyere, Tigris — szólt oda a kutyának hangosan, mire az elégedett nyiffantási hallatva boldogan szaladt előre pár lépést a sötétbe burkolódzó fák között. Az öreg, élete javát így töltötte éjszakáról, éjszakára kint a határban. Kerülő volt, vigyázta a gazdák földjeit. Nagyon szerette, még ma is szereti ezt az eletet, pedig a hajába, bajuszába lopakodott dér is elárulja, hogy nem mai legény, lassan a hatvanadikat tapossa. A másoknak furcsa, sejtelmes éjszaka az ő számára egy nyitott könyv, ahol minden kis nesz ismerős. Nappal a csősz el-elbeszélget valakivel, de ha leszáll az este, akkor egyedül marad ebben a kedves világban. A gondolatai ilyenkor szárnyra kelnek, s könnyűszerrel röpítik vissza a megélt valóságba, s elkalandozik messze, ahol ■ még nem járt... Észre sem veszi, hangosan beszél sokszor a mellette Tőamd a lia piai ballagó egyetlen „lelkes” lényhez, a kutyájához. így sétálják végig az éjszakákat. Közben beszélgetnek, amihez Tigris annyival járul hozzá, hogy néha gazdájához dörgölödik. rJ'löbb, mint tíz esztendő el~L telt már az idei nyárig, hogy Károly bácsi újra ezt az éjszakai életet választotta. Negyvenötben, a földosztáskor, hat holdat kapott, beköltözött a határból a faluba, ahol addig élt és tizenegy tagú családjával hozzákezdett a gazdálkodáshoz. — Akkor már jobb világ köszöntött ránk — mondja az öreg ki hangosan a gondolatát, mire a kutya a szóra gyorsan gazdája mellett terem. Persze valami másra várt, valami bíztatásra, hogy „eredj csak Tigris, nézd meg, mi mocorog ott a fa mögött.”. De látva, hogy. nem erről van szó, lelohadt benne a feszült várakozás. Biró Károly meg felkapaszkodott gondolatainak könnyű szekerére. — Bizony, bizony. Akkoriban ötven zsák gabona is felkerült a padra, nem volt gond a kenyérre, mint régen... Aztán a gyerekek szétszéledtek, a három legkisebb maradt itthon. Jó dolgos gyerekek, szeretnek... TV em messze a kerítésnél meg1 ’ zörrent valami. A gondola^ félbemarad, az öreg megáll, hallgatózik... De semmi... Biztosan valami madár rebbent meg éjjeli szállásán. — Jobban is van ez így — vált át gondolata más irányba. Lesz itt megélhetés, a gond meg kevesebb. Adó sincs, meg... Itt ideges rebbenés fut végig rajta. Nem akarta, hogy eszébe jusson, mégis előtolakodik, akárhogy hessegeti: a betegsége. Még nem volt a csoportban, amikor kezdődött. A szív..., meg az agy... Ez a nagy csapás. Azt, hogy öt éve egy hét alatt megment a tehén, meg egy szép üsző, tavaly eltört az ö iába, s rá mindjárt egy hízó is megdöglött nem is tartja olyan rettenetesnek. Nagy vágás volt mindegyik, de kiheverte. De ez, ez a betegség már sok. Ráment két hízó a gyógyításra, eredmény azonban semmi. Néha elfogja a félelem és olyankor nagyon rossz gondolatai vannak... ''Tavasszal lépett be a közös- ' be. Nem, nem'kellett agitálni. Már egy héttel előbb megbeszélte a családdal, s a gyerekek is hajlottak rá. Csak a papírt vitték el hozzá és ő oda- kanyaritotta a nevét, s a hat holdat... Éveken keresztül olyan nagyhangú’mesének vélte a közösbeli jót. Azt tartotta, hogy dolgoznak ott a szerencsétlenek egész évben, nem. tudják miért, ősszel meg löknek nekik valamit, mint a kutyának. De aztán belátta, hogy nem úgy van- Nagydoboson egyre-másra nőttek ki a földből a szövetkezetbeliek házai, lassan már a számát se igen tudta, mennyien építkeztek. Meglátszott rajtuk a mód. Hogy ő is bekerült a Petőfibe, mindjárt más lett minden. Az adó megszűnt, s az orvos se kerül pénzbe... — Azt láttad volna, Tigris — suttogja az öreg megnyugodva. Azt láttad volna, amikor négy orvos is elővett, két röntgenen is megnéztek. Érted?! És nem kellett érte fizetni! És úgy beszéltek velem, mintha egy gazdag betegük lennék..., kedvesen.... — Eh! Tudod is te, mi az... — mondta bosszúsan, amikor a kutya gondtalanul kapkodott egy éjjeli molylepke után. — Tudod is te’- De én tudom, hogy Kálióba szeretnék elmenni Gál főorvos úrhoz, ő biztos, hogy segítene. Berti, az elnök, biztosan ad előleget, el is megyek én az intézetbe... JP szre sem vette, hogy szalad az idő. Már kétszer is megkerülte a gyümölcsöst. Elfáradt. Leült a kerítés mellé az árokpartra. A Hold éppen feje fölött úszott a felhők mögött. Megtömködte kurta pipáját, rágyújtott. A csípős füst jól esett. Megnyugtatta. A kutya odaült gazdája elé. Értelmes szemei vörösen fénylettek a pipa parazsánál, ahogy felnézett rá. Ahogy nézett a kutyára, még a hangfa is ellágyult, amikor megszólalt. — Tigris..., kiskutyám..., gyere menjünk tovább. Tudod, ránk bízták...A két lány: Mariska, meg Irén ^ és a ■fiú a legfiatalabb, Pista, ugyancsak szorgalmasak a munkában. Március óta közel félezer egységet szereztek az apjukkal együtt. Az öreg az első időben sokat gyengélkedett, s azóta gyűlik a munkaegysége, amióta a gyümölcsöst vigyázza. Nagy tervük van. Üj házat akarnak ők is... Az elnök biztatta... „Károly bátyám, kezdjen az építéshez már az idén, kölcsön is lesz hozzá.” — Hát biztosan jó lenne — jut eszébe az öregnek újra a dolog, ahogy lépeget a fák alá ültetett krumplibokrok között. Jó lenne, ha Mariska lányom már az új házból menne férjhez... De várjunk, a kezdő évnek még nem vagyunk a végén..., mdfjd számadás után. kkor is nehezen telik az idő éjjel, ha az ember önmagával, meg a kutyájával jól eltársalog. Éjfél után mintha ólomlábai nőnének olyan vontatottan vánszorog tova. A test is elfárad a sok*mozgásban, míg aztán a hajnal a keleti égen megkezdi emelgetni az éjszaka fekete fátylát és megcsillan az első rózsaszínű sugár. Károly bácsi a friss hajnalén összébb fogja a nagy ujjast, s elindul lassan a piros házikó felé. Pihen egy órácskát. Nem kell sok egy ilyen idős embernek az' alvásból. jV em tart sokáig a pihenő. 1 ’ Károly bácsi újra előkerül, Nagyot, fiatalosat nyújtózkodik, széttörli nagy, fehér bajuszát, belehunyorít a felkelő Nap narancsvörös fényébe. Odaszól a kutyának: — Gyere, Tigris. Húzzuk tele a nagykádat vízzel. Mire megjönnek gyerekeink, tudjanak miből permetezni. S megcsikordul a kútgém és megnyúlt árnyéka furcsa képei rajzol a harmattól nedves homokra, Samu András. e
