Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-18 / 198. szám

TURISTA VOLTAM A SZOVJETUNIÓBAN Csikós Balázs úti jegyzetei (6) Autóbuszunk a Sevcsenkó egye­tem elé. vitt bennünket, ahol 5000 ukrán fiatal tanul. Ott van kö­zelében az ukrán tudományos akadémia és az akadémia könj v- tára i£- Majd egy nagyon hasonló hegyre mentünk, mint a mi Gel- lért hegyünk, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dnyeperre. In­nen látni az alsó várost, ahol a cári időben a szegények laktak, most az ipar gócpontja. Nyilván nem is kell mondani, hogy az októberi forradalom utón a pro­letárokból sokan feljöttek a felső városba lakni, mintahogy a bu­dai villákban jónéhány ezer munkás nálunk is lakást lelt. — Megnéztünk egy új hidat a Dnyeperen, amit 1956-ban építet­tek, hossza 1600 méter, a széles­sége 24 méter. A gépkocsik né­gyes sorban suhannak rajta. A hatalmas híd két korlátja több mint három kilométer és mégis volt idejük művészibbnél művé­szibb .ötvös munkával díszíteni, Vasból öntött búzakoszorúk, virág­csokrok és állatfigurák' díszítik végig mind a két oldalt. Amerre mentünk a népgazda­sági kiállításra, kilométereken 6—8 emeletes új házak között fu­tott Velünk az autóbusz. A kiállí­tás építését 1953-ban fejezték be. Először a moszkvai kiállítás min­tájára mezőgazdaságinak készült ez is, de később úgy határoztak, hogy az egész népgazdaságot mu­tassák be. Most is a mezőgazda­ság kapott ugyan legnagyobb helyet, dé ott van a nehézipar, a könnyűipar és a népgazdaság minden fontos ága egy-egy fő­épülettel. Tüzetesebben a nehézipari pa­vilont és a mezőgazdasági részt néztem meg. Azért írom, hogy néztem, mert amikor láttuk a kiállítás hatalmasságát, széjjel oszlott csoportunk és ki-ki tet­szése szerinti pavilonba ment. Általában a pavilonokban két- három szakember van, az ajtó melletti asztalnál és ha csoport érké2ik, azonnal hozzácsatlakozik egy közülük, aki a látogatók tet­szése szerinti részletességgel ka­lauzolja a vendégeket. Ha van idejük, egy személynek is ren­delkezésére állnak, de a gyakor­lat inkább az, hogy csoportokkal mennek körbe és ott más érdek­lődők is megállnak. A nehézipari pavilonban a ve­zetők mmd gépeszménökók, akik szakemberek kérdéseire is rcsz- letes választ tudnak adni. Min­den gép vagy modell fölött a leg- mntosabb tudnivalók egy táblá­ról le is olvashatók. A harmadik módja a kalauzolásnak a villany- térkép magnetofonnal egybeköt­ve. A nehézipari pavilonban van egy hatszor-tizes térkép a falon, amin a városok és fontosabb ipari bázisok mellett különböző színű lámpák vannak elhelyezve. A térkép előtt mintegy 40 fő számára kényelmes ülőhely van. Egy indító-gomb megnyomásá­val magnetofon szalagról kelle­mes, tiszta hang tömör, szabatos megfogalmazásban kezdi ismer­tetni Ukrajna nehéziparát. A szénbányászatról például meg­tudja az ember, hogy a cári Oroszországban kézzel hol meny­nyi szenet bányásztak. Amikor ezt mondja a magnetofon szalag, akkor a térképen apró sárga lámpák gyúlnak ki azokon a helyeken, ahol 1913-ban szenet bányásztak, utána a jelenlegi állapotot ismerteti a magnetofon­ról kelt hang, majd a hétéves terv utolsó évének adatait sorol­ja és a térképen vele együtt vál­tozik a világítás. Megtudtuk ebből az ismerte­tésből, hogy Ukrajna az egész szovjet ipar termelésének az egy- harmadát adja. A pavilonon kí­vül sok tízezer négyzetméternyi területű hangárokban és szabad kiállító téren sorakoznak a ne­hézipar gépei: a szénkombájnok, az olajfúrótornyok, a talajgyaluk, a különféle szállítóeszközök és szerszámgépek százai. Valameny- nyi gépnek a kicsinyített mása megvan bent a főpavilonban, mégpedig működtethető állapot­ban. Például egy legújabb típusú szénfejtő donbassz-kombájn be­mutatásánál nem kell egy hatal­mas gspmonstrumot mozgasba- hezni, hanem bent a teremben egy négy-öt méteres nagyságú asztalon megláthatjuk, hogy mi­ként jut a vagonba a szén, anél­kül, hogy emberi kéz nyúlna hozzá. Á kémiai ipar fejlődését mutatja be például az ipari szó­dét előállító automata gyár. Egy üvegfalon át figyelhetjük a ki­csinyített gyár működését, am.t az egyik oldalon a vagonoktól önműködő kirakodó szerkezet beviszi a nyersanyagot, a másik oldalon pedig a zsákolt szóda egy csuzdán megy a vagonba, vagy a raktárba. Az emberék — fehér­köpenyes mérnökök, techniku­sok — egy külön épületből mű­szerekkel irányítják és ellenőrzik a gyár termelését. Itt értettük meg igazán Hrus­csov elvtársnak néhány nappal előbb a júniusi plénumon mon­dott beszédének azt a részét, amikor azt mondta, hegy az nem bürokrácia, hanem termé­szetes folyamat, amikor egyrS több ember kerül a munkapadok mellől az íróasztalokhoz, a ter­vező szobákba és a diszpécser termekbe. (Folytatjuk.' §zázötrenöí új ház a régi tanra helyén ség lakosai már az új művelő­dési házban ünnepük, meg alkot­mányunk születésének tizedik év­fordulóját. Ku túrház épül községfsjiesziésfeöl KislétÉn Az új, modern kuli úrház alapo­zási munkáit augusztus 17-én, hétfőn kezdik meg Kisletan. Er­re a célra a községi tanács a községfejlesztési alapból közel 260 ezer forintot biztosító't. A2 épület 27 mé'er hosszú le:.z, s benne kap helyet a mozi is. A nyirkától Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet tagjai egyre eredményesebben gazdálkodnak és ez lehetővé tette, hogy kész- pénzslőlegbcn részesüljenek. A termelőszövetkezetben eddig már kétszer osztottak előleget. Május­Hétszeresére emelkedik a Román Népköztársaság gépipara A második világháború előtt Románia az ipari , berendezések és gépek 95 százalékát importál­ta. A statisztikái adatók szerint Románia 1940-ben mindössze 20 gőzgépet, 136 robbanómotort és 7135 ekét gyártott. Amikor a román nép a Román Munkáspárt vezetésével megkezd­te az ország szocialista iparosítá­sát, az illetékes szervek rendkí­vül nagy súlyt helyeztek a ne­hézipar elsődleges fejlesztésére, azon belül a gépipar fejlesztésé­re, hogy ezzel biztosi ani tudják a könnyűipar és a mezőgazdaság szükségleteit is. A jelentős össze­gű beruházások, valamint a mun­kásosztály erőfeszítései ezen a té­ren igen nagy mértékben hozzájá­rultak a gépipar. termelésének gyors növekedéséhez. Énnek ered­ményeként Románia 1958-ban nyolcszor annyi gépet és ipari berende­zés t gyártott, mint 1938-ban. A gépipar termelése 1957-től kezd­ve az ipari berendezésekben mu­tatkozó szükségletek 83,2 százalé­kát fedezte. Ugyanekkor. a gépipar 1059-re azt a fel­adatot kapta, hogy a terme­lést 14 százalékkal növelje az 1958. évi színvonallal szemben. A gépipar termelését azonban nemcsak a fejlődés gyors üteme jellemzi, hanem az, hogy ma már magas technikai színvonalon a különféle gépek és berendezé­sek egész sorát gyártják. Románia gépipari üzemei ma több mint 1100-féle gépet és ipari berendezést gyárta­nak. Csupán az elmúlt két évben a különféle új és jelentős gepek egész sorának gyártása kezdődött el. Ilyen pl. az UTOS—26 típusú 4b lóerős, hidraulikus emelőszer­kezettel működő univerzális trak-' Y erőfényes augusztusi dél- ” előtt. Elől a tokaji hegy hamvas vonala, a kanyargó or­szágút, balra a Bodrog sárgás habjai mossák az öreg fűzek tör­zsét, A hatalmas fák árnyékában sátrak húzódnak, némán pihen­nek a délelőtti csendben. Csak a rezgőnyárfák levelei zörögnek nyugtalanul. A sátrak kihaltak, a tábor üres... Csak egy füstosz­lop mutatja csupán, hogy laknak itt. Pecsenye szaga csapja meg az arra járó orrát. Bizonyára , , a tábori konyha szakácsai főzik az ebédet, ők lehetnek ' itt a tábor ügyeletesei. De hol v,agyunk tu­lajdonképpen?... A kapun nagy betűkkel a felírás: KILIÁN GYÖRGY ÖNKÉNTES IFJÚ­SÁGI ÉPÍTŐTÁBOR. És a fia­talok? S Bodrog partján ladik. Oda- menet fiatalember fogadott, A csónakos. Elbeszélgettünk. Tőle tudtam meg, hol vannak a tá­bor lakói. Csónakba ültem. Kik is tulajdonképpen a sát­rak gazdái? Fiatalok, kiszisták, gimnazisták és egyetemisták. Há­romszáz diák dolgozik Bodrogke- reszturon. A legtöbben szabol­csiak, Nyíregyházáról, Nagykál- löból, és mátészalkaiak, nyírbáto­riak. Dolgozni jöttek. A föld varázslói Megérkeztünk a túlsó partra. A fűzeken túl, tágas, hosszan el­terülő lapály. Itt dolgoznak a fiúk. Motorzakatolás veri fel a csendet, működik a szivattyú... SZABOLCSI FIATALOK A BODROG MENTÉN Megérkeztem a csatornához. A diákok csatornát építenek. Azért dolgoznak, hogy többezer hold te­rületet mentsenek meg népgazda­ságunknak; a termőföldért izzód­nak, termővé változtatnak érték­telen területet, talajvizet, lápos, sással és kákával benőtt tavakat, lapályokat. És mindezt 15^-19 éves fiatalok, diákok teszik, ön­ként jöttek ide, hogy bizonyságot tegyenek arról, nemcsak az is­kola padjaiban állják meg he­lyüket. Megérkeztem a színhelyre. Kö­zel 300 fiú ásott, csákányozott, lapátolt, taliCskázött; hiába tű­zött a nap, hiába szívós és vize­nyős a talaj, a fiúk csinálják! Egyre mélyül a csatorna, egy­re több föld tornyosul a csator­na partján. Reggel fél héttől mo­zogtak á fiúk. 10 óra. Felharsan a munkavezetők szava: „Figye­lem, munkaszünet!’’ Megérkezik a tízórai. Két nagy karéj zsí­roskenyér, zöldpaprikával. Ekkor nyílt alkalom bővebben beszél­getni a fiúkkal. Sok minden szó- bakerül. A koszt jó és bőséges. Arra a kérdésre, kényelmesek-e a sátrak, megtudtam, igen jól érzik benne magukat. Bíró Miklós leendő elsőéves egyetemi hallgatóval beszélget­tem a tábori életről. Az 6 sza­Vlifit. irl• A szabolcsi fiúk becsülete tor, a 4 L. D. típusú, 3200 m mélységig hatoló, 150 tonna te­herbírású kőolajipari fúróberen­dezés, a 10—14 kw erejű, percen­ként 1500 fordulatszámú villany- motorok sora. Megemlítjük még a különféle elektrogén telepeket, a különféle transzformátorokat, az 1200 lóerős Diesel-motorral haj­tott tengeri hajókat, a 2000 ton­nás motoros hajókat, a kőolaj- tankhajókat, a különféle halasz- hajókat. A népi demokratikus rendszer­ben egy olyan önálló köolajfel- szerelési ipar jött létre, amely nemcsak a belső szükségleteket elégíti ki, hanem külföldre is szál­lít. A Szovjetunió után Románia a világ második országa, amely különféle kőolajipari fúr óturbinákat gyárt. • Az elmúlt években létrehozott mezőgazdasagi gépipari üzeme» jelentős szerepet játszanak,a me­zőgazdaság technikai és anyagi bázisának a meg’eremtésében. Jelenleg 16 üzem gyárt me­zőgazdasági gépeket, köztük traktorokat, vetőgépeket, ara­tó- és kévekötögépeket, arató- és cséplőgépeket, stb. Az elmúlt tíz év alatt nyolcféle traktor gyártása kezdődött el. Míg az első évben összesen 786 traktort gyártottak, addig ma évente tízezer traktor kerül ki az üzemekből. A jelenlegi szakaszban az ille­tékes szervek igen nagy súlyt he­lyeznek az olyan új típusú gépek és berendezések előállítására, amelyek közvetlenül hozzájárul­nak a nemzetgazdaság, kulcsága­zatainak fejlődéséhez. Az elmúlt évhez viszonyítva 1959-ben a ro­mán gépipari üzemek 44 százalék­kal több 450 lóerős Diesel-motort, 300 százalékkal több gőzturbinát, 54 százalékkal több transzformá­tort, 34 százalékkal iöbb kőolaj­fúrási berendezést, 326 százalék­kal több köolajfinomító berende­zést, 21 százalékkal több vegy­ipari berendezést, 71 százalékkal több élelmiszeripari gépet és be­rendezés", 40 százalékkal több fa­ipari felszerelést, 88 százalékkal több papíripari felszerelést, 29 százalékkal több traktort, 238 százalékkal több vetőgépet, 34 százalékkal több tehergépkocsit, 50 százalékkal több autóbuszt gyártanak. A gépipar ma olyan hatal­mas bázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy gyors ütemben fejlődjön to­vább. Az előirányza.oknak megfelelően 1975-re a gépipar termelése hét­szeresével emelkedik az- 1959. évi színvonalhoz viszonyítva. 4 Sokan ném tudják, hogy Te­rem község csélédtelepülés volt. valamikor és csak 1932-ben lett önálló községgé. Az if. letelepül,', egykori cselédek földhöz jutot­tak és életük egyre szebb lett. A község lakói egymásután épít­keztek és 1950, óta 105 új ház épült itt. állami segítséggel. 50 házat pedig állami kölcsön nél­kül, a maguk erejéből építettek fel tulajdonosaik. E fiatal köz­ségben igyébként iskola, kisáru- ház és új. tanácsház is épült az elmúlt évek során. A napokban fejeződik be az új művelődési ház építkezési, munkája is. A köz­ban például munkaegységenként csaknem 29 forintot, júliusban pe­dig 20 forintot osztottak ki. A kétszeri elölegosztással összesen 133.566 forint került kiosztásra a termelőszövetkezetben. Kétszer kaptak előleget a nyirkától Rákóczi MSz tat? iái — „Élvezet figyelni, hogyan dolgoznak ezek az iskola padjai közül idekerült fiatalemberek. Mindent beladnak, pedig senki sem sürgti őket. Ezek a fiúk tud­ják, hogy kiért és miért teszik. Melyik csapat dolgozik a leg­jobban? Nem könnyű erre vála­szolni, mindannyian jól dolgoz­nak, de talán eddig a legjobb eredményt az első csapat mulatta fél, abból is a 4. raj, Hornyuk és Körösi tanár elvtársak veze­tésével. Mindenütt szorgalmas diákke­zekkel találkozni. Különösen a KlSZ-tágok, azok, akik minden­ben élenjárnak. Délután kedves vendég érke­zett a táborba, tlku Pál, műve­lődési miniszterhelyettes elvtárs látogatta meg a fiatalokat. és ebéd után beszéddel fordult hoz­zájuk. A tábori életről, a ki­fejlődő közösségi tulajdonságok­ról, az önként vállalt munka egyéniségformáló erejéről beszél­getett a fiatalokkal. A közvetlen szavak után elégedetten szemlél­te a már elvégzett munkát. A kedves percek után útrakel­tem. A tábori rádióban szól a zene, készülnek a filmelőadásra. Kedélyes kacagások... Vidám ar­cok bukkannak elő a sátorlapok mögül Az útkanyárban eltű­nik a nyüzsgő tábor, magas.fái­val, füzeseivel, csak a zene száll utánam halkuló foszlányokban... Eltűnt Bodrogkeresztur... Fúj a szél, ügy tűnik, az egész tábort utanam hozza. Csallany Géza. „Reggel ötkor kelünk, fél hitkor bőséges reggeli után me­gyünk dolgozni. A munka 1 óráig tart. Akkor komppal visszame­gyünk a táborba, ezzel a fizikai munka véget ér. Ebéd után egy kis pihenőt tartunk, utána sza- bádfóglálkózás. Ilyenkor olvasok, zenét hallgatok, vagy éppen le­velet írok. Mindég van szórako- záh. Csak a lányok hiányoznak.” Zalzman Tamástól, a Kossuth Gimnázium fiatal kiszistájától tudtam meg, hogy a tábornak rádiója is van. Külön műsort adnak, melyet a tábor tagjai­ból választott stúdióbizottság ál­lít össze. Fut balívérsenyt indítot­tak az egyes csapatok között; egy mérkőzés már le is zajlott. A táborban kultúrsátor és zongora, minden, ami a fiatalok kulturá­lis és sportigényét kielégitheti. Lelkesedéssel és munkakedvvel dolgoznak a fiúk. Nem■ ritkaság, hogy 1—2 órával tovább, mintha nem is tudnák, hány óra. Az ■’gyes csapatok között nemes ve­télkedés alakult ki. Cirkus János elvtárs, közvetlen munkavezető, következőképpen nyilatkozik a 'iatalok munkájáról;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents