Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-16 / 197. szám
HARASZTHY JÓZSEF: MARGÓ Mennyi szín és mennyi kósza illat, lengi körül, mit rétekről hozott, i s a tegnapok hús erdeiből ... Mennyi szív és mennyi felhő, béna/ tükröz felém, mint utána osont emlék, a szép szemeiből. Ilyen O, ha meglesem, meghitten, önmagával eltöltött perceit, emlékfátyolos homlokát ... Aztán nevet, vidám önfeledten bakfis beszéddel rejtve éveit, s álmodozó, ifjú: Magát ... A világ minden sarkáról PÁRIZS Abesszínia császárának fogadására az orlyi repülőtéren 15x7 méteres sátrat rendeztek be empire bútorokkal és korabeli szőnyegekkel. Használatára nem került sor. •k Az „Óméra 31” új francia fényképezőgép repülőgépek számára: óránként 900 kilométeres sebességgel másodpercenként öt képet vesz fel. ★ Az országúti mentőszolgálat előirányzata a nyári hónapokra: 1800 haláleset, ezek közül 740 figyelmetlenség és 320 részegség következtében. ir „A világ legnagyobb báljának” (négy napig tartott) mérlege: 502.000 belépő, 335.000 liter ital; 12.780 kg. virsli, 1880 kg. mustár, a botrány, Villiam ★ Japán 50.000 dollár értékű baszk-sapkát rendelt Franciaországtól. MOSZKVA Automatikus újságelosztókat helyeznek üzembe. ★ Kiadatlan Stendhal-szövegek először Moszkvában jelennek meg: a nagy író 1812-ben Szmo- lenszkbe küldött levelei és jegyzetei a festészetről. ★ Az egyik mezőgaidasági kísérleti állomás magnélküli szilvát termesztett. NEW-YORK Divatos „gyermeksport” a rakétakilövés. Eddig 10.000 hódolója van. Következménye: hat hét alatt 162 sebesült. ★ A kisfilmek „bestsellere”: a Patterson—Johansson nehézsúlyú világbajnoki döntőről készült ki- lencperces felvétel. Már eddig 200 millió dollárt jövedelmezett HONOLULUI EPIGONOK Váratlanul tört ki a botrány. Wiliam Cikujama, a havvai szigetek szenátusának tagja a szónoki emelvényre lépett és bejelentette, hogy sorozatosan meglopták. — Uraim, —mondta bánatosan, — a parlamenti ülésszak kezdetén dolgozószobámból elveszett egy csodálatosan szép ha, mutartó. Szóltam a takarítónőnek, hogy hozzon másikat, ám a következő nap ez is eltűnt. Ezután íróasztalom fiókjába zártam az új hamutartót. Valaki megszerezte a fiók kulcsát és ... többé azt sem láttam. A szónok végignézett a jelenlévőkön és gyászos hangon tette fel a kérdést: — Igen tisztelt uraim, mit jelentsen ez? Súlyos csend honolt az ülésteremben. A némaságot egyszerre Sakai Takahasi szenátor recsegő hangja törte meg: — Az én szobámból valaki elemelte írókészletem! A terem másik végén O. Longe szenátor kiáltott fel: — ördög vigye, ellopták az elnöki csengőmet! Az ülésteremben rettenetes hangzavar támadt. A szenátorok felugráltak a helyükről és teli torokból kiáltozták, hogy meglopták őket. Az ország legfelsőbb törvényhozó szerve fontos határozatot hozott ebben a kérdésben: ki kell cserélni valamennyi hivatali helyiség zárait. A zárakat kicserélték, ám a lopások különös módon tovább folytatódtak. A szenátus és a képviselőház hivatalnokai térdig koptatták a lábukat, hogy elcsípjék a bűnösöket, — de hiába. A parlamenti ülésszak végére többszáz különböző tárgy tűnt el nyomtalanul, közöttük: 6 szőnyeg, 2.500 dollár értékben, 10 asztali lámpa, egyenként 19 dollár értékben, 6 ventillátor, 1 porszívó, 103 szótár, 150 kötet hivatalos Kiadvány, összesen 8 ezer dolár értékben, számtalan töltőtoll, kés, hamutartó, sőt... egy köpőcsésze is. A sajtó is említést tett az állami vagyon titokzatos dézsmálásáról. A főügyészség megbízást kapott, hogjí gondosan vizsgálja ki a rejtélyes ügyet. És ekkor csodák sorozata indult el! A titokzatos módon eltűnt tárgyak egy része még titokzatosabban előkerült. Aüg fogott hozzá az ügyészség a nyomozáshoz, egymásután előkerült mind a hat szőnyeg. Kiderült például, hogy az egyik szőnyeget John Duart, a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke „emléktárgyként” őrizte lakásán. Egyik reggel E. Afuck, az ügyészség hivatalnoka egész csomó holmit talált lakásának ajtaja előtt, közöttük 8 asztali lámpát és 3 ventillátort. A beijedt tolvajok nyilván meg akartak szabadulni a lopott holmitól, nehogy az igazságszolgáltatás kezére kerüljenek. Sok eltűnt holminak azonban nem sikerült a nyomára akadni. A Hawaii szigeti ügyészség hivatalosan bejelentette, hogy tovább folytatja a nyomozást. Közben azonban a szenátus alelnöke türelmét vesztette. —• Minek ez a huzavona?: — kiáltotta idegesen. — Meg kell mondanunk az igazságot, hogy a parlamenti tagok voltak a tolvajok. Érthető, hogy nem a saját dolgozószobájukból, hanem kollégáik szobáiból igyekeztek elemelni a dolgokat. Egyébként kár az egésszel foglalkozni, hiszen az előző 29 parlament tagjai pontosan ugyanígy jártak el... Csakugyan, minek kellett ekkora lármát csapni az ügy körűi? A közeljövőben a Hawaii szigetek az Egyesült Államok 50;ik állama lesz. Teljesen felesleges tehát „öntisztogatást” végrehajtani, hiszen az amerikai kongresszus tagjai sokkal nagyobb arányú piszkos ügyleteket bonyolítanak te. A Hawai-i parlamenti tagok kis tolvaj- lása gyerekes csínynek tűnik az amerikai Capitoliumban folyó hatalmas arányú korrupcióhoz képest. A honolului képviselők csak amerikai kollégáikat utánozzák, de messze elmaradnak az amerikai szenátus „nagy rablói” mögött. Bemutatkozunk, ha valaki nem ismerne: én vagyok a fekete Cece, mellettem hűséges társam, Írisz. IVf indenekelőtt bemutsrko- zunk: én vagyok írisz, a nőstény német juhászkutya. 1954- ben léptem a rendőrség szolgálatába, azó a mintegy 167 helyalól is előkaparom, s viszem a parancsnokomhoz, az ő dolga a többi... Ennyi hát a bemutatkozásiról, írisz és Cece, a nyíregyházi rendőrkapitányság nyomozókutyái tudják az illeme': és tudják a kötelességüket is. Nem választottak könnyű szakmát. Legelőször is beiratkoztak az ‘skoia- ba. Először négy hónapos ’afifo- iyamot végeztek. Ir:'sz 54-b^n, Cece pedig 55-ben vizsgázott jeles eredménnyel, aztán később hat hónapos középfokú tanfolyamon is résztvettek. Továbbképzésükről munkaadóik folyama- csan gondoskodnak. Amikor nincs munka, naponta legalább négy órát gyakorolnak. Fegyelmező és ügyesség gyakorlatokat végeznek, - de a szimat-munka is állandóan napirenden van. A jó rendórkutyának a bűnözők elleni harcra is fel kell készülniük. Sokszor az is az 5 dolguk, hogy a menekülő tetőst elfogják. Nem is olyan régen Járt pórul az egyik kerékpártolvaj. Az éjszakai órákban menekült a Morgó temetőnél, s már éppen a Érdekesebb kalandjaikról, em*. teikről gazdáik beszélnek: — Mindegyik érdekes, mirkte* gyikről lehetne beszélni. Itt volt például a tiszaszentmártoni írnsz. boltvezető ese e. Nagy hiánya volt, s ez feltűnt az igazgatóságnak. Leltárt rendel.ek el, de valamelyik „cimbora” „ledrótozta” a dolgot. A boltvezető este ónbe- ‘.örést csinált. Cece megszagolta a lefeszített lakatot — és n eg- fogta a boltvezetőt. Aztán kimentünk a boltvezető lakására, Cece megszagolta a boltban az egyik zsebkendőt, majd a szag útin a kertből kikaparta az elásott árut és készpénzt. — Néhány éve történt, hogy a nyírbogdányi fmsz. raktárban hagyták a pénzeskasszát. A kul- túrot^honban aznap este mulatságot' rendeztek. Mintegy 1490 ember vett részt a mulatságon, s valaki közülük bemászott a raktárba és a kasszából a pénzt elrabolta. A gyanúsított 14 személynek lehúzták a cipőjét, írsz megszagolta azokat és megfogta a fia'alkorú tettest. Sokat lehetne beszélni a két négylábú „nyomozó” hőstetteiről. 1 Szimat Cece, szimat! Cece szimatot tesz a pénztárcáról. MIBE KERÜL AZ ALGÉRIAI HÁBORÜ? Noha négy éve folyik már az algériai háború, sohasem derült lény arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen milyen összegekbe kerül. Egy francia szenátor a parlamentben felszólalt és az iránt érdeklődött, hogy mi az igazság: a nemzetgyűlésben elhangzott bejelentés, mely szerint az 1959. évi katonai kiadások nyolc milliárd svájci frankot tesznek ki, avagy a szenátusban megnevezett két milliárd svájci frankot kitévő összeg? Egy afrikai ítépr íe'sér feleségével kény&en v«ft elhagyni hazáját Dél-Rhodéziából a, napokban Hollandiába távozott az egyetlen színesbőrű afrikai, akinek fehér felesége van. Patrick Matimha ügyvéd, a betiltott Afrikai Nem-, zeti Kongresszus tagja holland feleségével és kislányával együtt sokezer ember baráti búcsúzta-' tása közepette elrepült Salis- buryból, mert ott börtönbe vetették, ahonnan most szabadult. Letartóztatom! Cece kiválasztotta a tettest. Kilométereket mennek a nyomok ulán, s elmennek a tettes lakására, sokszor az ágy alól húzzák ki a lopott krumpliszsákot, vagy baromfit. Volt rá eset, hogy a ku'ya Beregsuránytól Tarpéig 25 kilométert is loholt a ,.szimat” után, s úgy fogta el a bűnöst. írisz és Cece hűséges munKa- társai a rendőröknek. Munkájukkal hasznos szolgálatokat tét ex. és tesznek az embereknek. Ahol megjelennek, elmegy a tolvajok kedve a lopástól, s rettegve emlegeti őket minden bűnöző. Nem is lehet valami kellemes érzés, amikor Cece, vagy írisz a karjuknál fogva „előráncigálják” őket. S próbáljanak csak meglógni tőlük! Írisz nyomot szimatol. színi szemlén vettem részt, s mintegy 95 tolvajt, betörőt és más csirkefogót fog* am. Bizony, nehéz, de szép . szákma az enyém. Volt olyan napom is, amikor háromszor vittek dolgozni. Szó. ami szó, igyekeztem becsülettel helytállni. .. kerítésen mászott keresztül, amikor írisz megtámadta. A póruljárt tolvaj a félelemtől még moccanni Sem tudoth amikor a kutya „leigazolta”. Nyíregyházán jól ismerik már őket. .Amikor gazdáikkal sétára indulnak, valóságos csődület veszi körül a két kutyát, s dicsérő jelzők, kedveskedő, becéző szavak röpködnek. Rá is szolgálnak erre a népszerűségre... Irta és fényképezte: GYŰRI ILLÉS GYÖRGY — Hagyjál, pajtikám már engem is szóhoz jutni. Én vagyok a Cece, a feke.eszőrű. Csak 55 szeptemberében léptem szolgálatba, de én is megtettem a magamét; 91 bőnözőt juttattam megérdemelt helyére. Félnek is tőlem, valamikor nagyon vad voltam, s még az idomúómat is megharaptam. Persze, ázo'a engem is megtanítottak az illemre, s nem bántok már senkit, csak azt, aki megérdemli. Igaz, azt sem bántom, csak ha szem clen- kedik. Szépen megfogom, nem bújhat el előlem, mert a lóid 9
