Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-16 / 197. szám

NMDENUI OLDALA Milyen színű ruhát vásároljunk ? Hogyan rendezkedjenek be a fiatal házasok? Üj ruhát veszünk. Sokáig töp­rengünk azon, melyik az a szín, amelyik legjobban kiemeli szőke, barna vagy feketeségünket, bar­na, vagy kék szemünket. Íme, néhány tanács: Fekete, vagy barna hajú, bar­na bőrűeknek: világosszürke, szürkés kék, le­vendula, viola, halványabb zöl­dek (sötét ruhájukat az arcnál vi­lágos sállal, gallérral élénkítsék). (Fekete, vagy barna hajú, fehér bőrűeknek: fekete, barna, csau-színű, a szür­ke minden árnyalata, mindenféle zöld, kékek, (a tompa sötétkék kivételével) piros, mindenféle sár­ga, rózsaszín (de nem bébi ró­zsaszín). Szőke, barnás bőrű barnasze- műeknek: Krémszín, terrakotta, a zöld és a kék középárnyalatai, tompa aranysárga. Szőke, kékszemű, fehér bő­rűeknek: mindenféle kék, a szürke min­den árnyalata, meggypiros, bar­na, fehér, lilás árnyalatú rózsa­szín, fekete. Vöröshajú, barna szeműeknek: Egy érdekes játékkiállítás Moszkvában a Szovjet Képző­művészek Szövetségének kiállí­tási termében megnyílt az orosz játékkiállítás. A kiállításon XVIII—XX. szá­zadban készült játékokat mutat­nak be. Nagyon érdekesek és eredetiek a fából, agyagból, rongy­ból készült népi játékok. A ki­állítás az orosz játékok egész történetét nyomon kíséri, a régi rohgybabáktól, fából faragott ál­latoktól kezdve egészen az utóbbi időben készült ízléses játékbú­torokig, edényekig és mechani­kai játékokig. A kiállítás nemcsak a gyerme­keknél, hanem a felnőtteknél is nagy tetszést és sikert aratott. Jókedvű sorok A ZAVARÓ CSEND Tegnap este — mondja szemrehá­nyóan édesanya a lá­nyának — a Karcsi itúlságosan későn ho­zott haza! — Igen anyukám, elég késő volt már, talán zavart téged a zaj? — Nem, nem a zaj zavart, hanem — a csend. AZ ÚJ NADRÁG A hároméves Jan­csika új nadrágot ka­pott. Nevetnék — mondta a papája, — hogyha a gyerek ha­marosan „felavatná” az új nadrágot. Dél­után elment a család sétálni. Egyszeresek Jancsika odamegy az apjához és ezt súgja a fülébe: „Most már nevethetsz Apukám!” IGAZI MÜERTÖ Pempőiné férjével meglátogat egy kép­kiállítást. Sokáig időznek egy modern kép előtt, majd oda­inti az őrt: — Tudna kérem felvilágosítást adni? — Természetesen, asszonyom! — Hát akkor árul­ja el nekem, mivel fényesítik ilyen szé­pen a parkettájukat?! A HAGYATÉK — Az áldott szívű Kovács mindenét a város árvaházára hagyta. — Ez igazán ne­mes cselekedet volt tőle! Es mit hagyott, hátra? — Kilenc gyereket! FELCSERÉLT SZEREPEK Egy stockholmi bí­rósági tárgyaláson szokatlan jelenetre került sor. A védő­ügyvéd annyira düh­be gurult védencé­nek ügyetlen feleletei miatt, hogy azt kérte a bíróságtól, utalják be a dologházba. Vé­gül is a dolog odáig fajult, hogy az ügyész­nek kellett az ügy­véd vádaskodása elől a vádlottat védelmébe vermi és enyhe bün­tetést kérni számára. a barna minden arnyalata, drapp, világos szürke, szürkék, kékek, tompa zöldek. Vöröshajú, kék szeműeknek: homokszín, drapp, mindenféle szürke, tompakék, fekete. Ősz hajú, sötét szeműeknek: Drappos és kékes szürkék, ró­zsaszínes lilák, sötét barna, vagy fekete, világos díszítéssel. Csz hajú, kékszeműeknek: a szürke mindén árnyalata, ké­kes lila, sötétkék, bordó, fekete­fehér díszítéssel. Persze, ezek nem merev szabá­lyok. A tükör előtt állva, érdemes megfigyelni, hogy a ruha árnya­lata milyen különböző színhatá­sokat válthat ki az arcon. Zöld ruhában sápadtabbnak tűnünk, a sárga felh'vja a figyelmet a fá­radtság jeleire. Fehér keretben sötétebbr.ek látszik az arc, vilá­gos kék blúz sárgásabb árnyala­túnak mutatja a bőrt. Ezeket a tényezőket is figyelembe kell ven­ni, a ruha színek, de a ruzsozás szempontjából is. Szín adottságaink szabják meg azt is, mennyire lehet tarka öl­tözködésünk. Például egy láng­vörös hajú nő nem öltözhet olyan sokszínűén, mint egy sötét bar­na. De a „seszínűeknek” sem állnak jól a merész összeállítások. Az ízléses öltözködés egyik fő­követelménye a színek összhang­ja; ennek megfelelően hajunkhoz, arcszínünkhöz illően válogassuk tehát össze ruhatárunkat * 15 Ez n divat •• ' >*>&■■ ■,/> Kérdések ! Feleletek ! Pajtások! Sokan küldtetek helyes megfej­tést heti keresztrej vényünkre. Nehéz volt dönteni, de végül a sorsolás alapján a következők ré­szesülnek könyvjutalombén: Gyetvai József (Tiszaeszlár Szé­chenyi utca 13.), Bata Zsuzsa (Nyíregyháza, Erdősor 13.), Koós András (Nyíregyháza, Csályi Fe­renc utca 39.), Papp Judit (Nyír­egyháza, Toldi utca 73.). Dicséretben részesítjük: Kolláth László paposi, Fábián Laci és Bé­la csengeri, H. Molnár Éva és Sándor, Magyar Gyula tis: avas- vári és Deák Vera nyíregyházi pajtásokat. Jövő héten majd ti jártok na­gyobb szerencsével. E heti rejtvényünk: Amit már sokan vártok... Vízszintes: 5. Hegység a Dunán­túlon (névelővel). 6. Ikes igéknél Nyertesek! találjuk. 8. Ha esik az eső... van. 9. Névelő. Függőleges: 1 Sebre tesszük. 2. Szülő. 3. Gyerekes mu*a;ó szu. 4. Ilosvai László névjegye. 7. Eresz vég nélkül (!!) Beküldendő sorok: vízszítes I, a nyilak irányában folytatva. Cím: Keletmagyarország Szer­kesztősége, Nyíregyháza, Sztálin tér 21. A borítékra írjátok rá „Gyermek-rovat”. Rendszerint egy szoba, konyha és mellékhelyiségek állnak a fiatal házasok rendelkezésére. A konyha berendezésével általában nincsnek problémák, de annál in­kább a szobáéval. Mert ebben a helyiségben alszik, étkezik, dol­gozik, sőt vendégeket is fogad a fiatal pár, tehát a bútornak ki kell elégíteni valamennyi köve­telményt. Nézzük meg, hogy milyen da­rabokat. kell. meghagyni, a háló, az, ebédlő és a többi szobabútor­ból, hogy kis lakásunk kielégítő kényelmes, szemnek tetszés, de mégse zsúfolt legyen. A régi hálóból a szekrény és valamilyen fekvő alkalmatosság marad meg. A szekrény félék eddig a főszerepet játszották a berendezéseknél, tömésükké! ural­ták a teret, formai kialakításuk pedig hangadó volt, hiszen hoz­zájuk illeszkedett a többi darab. Ma már másra van szükségünk. A lakószobában vógig-futó, ala­csony szekrények jó térhatást adnak, könnyen változtathatók, könyves polccal kombinálhatok, s fokozatosan, lépcsőzetesen ki­építhetők. Tagoljuk tehát a nagy szekrény tömegeket kisebb egy­ségekre, mert az ezekből összeál­lított szekrények idővel is fel- használhatók. Levegőssé, kedves­sé teszi a lakást a beépített könyvespolc is. Nem könnyű a fekhely-megol­dás sem. Legjobb a sarkosan ál­lított kettős heverő, vagy „sa- rokrekamié” alkalmazása, mert kényelmes, vendégség esetén ülő­helyet pótol és szemre is a leg­kellemesebb. A két személyre ki­húzható heverőt csak a helyszűke indokolja. Az éjjeli szekrény nem, mert esti „lerakodó” célra megfelel a dohányzó asztalka is, vagy pedig valamelyik alacsony állvány, mely egyben könyves polc, vagy fiókkal, ajtókkal kombinált szek­rényke; ide kerülhet a rádió és telefon is. Toilletasztalra sincs szükségünk, egyszerű helyettese a szekrény belső lapjára szerelt, egész alakot mutató nagy tükör. Az ebédlőből az asztal és a szé­kek maradnak. Miután azonban egy szoba lévén, az asztal nem­csak étkezésre szolgál, hanem ) egyben íróasztal is, célszerű a fal mellé helyezni, s csak akkor húzni el, ha többen akarjuk kö­rülülni. Kis háztartásunkban négy széknél nincs többre szükség, ezek párnázottak, ne túl maga­sak legyenek. Kényelmünk és a mutatósság szempontjából is fontos darabok a fotelek. Ma már nem érde­mes a nagy, nehezen mozdítható klub-foteleket beszerezni, inkább az alacsonyabb, könnyebb fotele­ket, és az úgynevezett fotel-szé­keket vásároljuk. Berendezésünk mai, könnyebb, rugalmasabb jellegét elsősorban a „kisbútorok” adják. Ilyen a do­hányzó asztal, zsúrasztalkák, gu­ruló kocsik, virágai vány, stb. Ügyesek, ötletesek, számuk, faj­tájuk állandóan szaporodik, s otthonunknak kedves, barátsá­gos jelleget adnak. De ne feledkezzünk meg a fon­tos kiegészítőről sem: a kézi­munkákról, vagy csipkékről, füg­gönyről, szőnyegekről, képekről, nippekről, virágokról, amelyek igazi, „egyéni” színt adnak szo­bánknak. Általában világos saínű bútorokat vegyünk, s az apró dolgok, a párnák, térítők is vilá­gosak, vidám színűek legyenek. Ha ügyesen válogatjuk össze bútordarabjainkat, kis lakásunk nagyon barátságos, otthonos lesz, s nem csak mi, de ismerőseink is kellemesen fogják magukat érez­ni nálunk. [Néhány szó az ÉTELMÉRGEZÉSRŐL Különösen a nyári időszakban gyakran hallunk ételmérgezésről. Joggal tehetjük fel tehát a kér­dést: mi okozza ezt a betegséget, és hogyan kerülhetjük el? Az ételmérgezés tulajdonkép­pen a bálfertozásnek egy különle­ges fajtája. Nem életképes kór­okozók, hanem az ételben jelen­levő, vagy más elpusztult bakté­riumok mérge okozza. A húsneműek, tejtermékek, fagylaltok, cukrászsütemények, főtt tészta gondatlan kezelése ese­tén könnyen fertőződhetnek, szennyeződhetnek. A piszkos kéz­ről, a mosatlan, szennyes edény­Mit főzzünk vasárnap? Sokszor törjük a fejünket, va­lami érdekes, kevéssé ismert étel- újdonságon, amit vasárnap nagy diadallal tálalhatnánk a család elé. Ilyen étel például a: har- gitta. Hozzávalók: (6 személynek) 6 szelet 6 dekás rövidkaraj, 20 dkg. darált sertéshús, 6 dkg. rizs, 15 dkg. füstölkolbász, 6 szép, nagy káposztalevél és 60 dkg. savanyí­tott aprókáposzta, kapor, 2 dl. tejfel, só, kb. 10 dkg. zsír, liszt. A sertéskarajokat erősen ki­verve (csontnélkül) zsírban hirte­len rózsaszínűre sütjük. A darált húst zsírban átpároljuk, a rizst is puhára pároljuk, fűszerezzük. El­vegyítjük a karikára vágott kol­básszal. Ebből halmokat rakunk a karajok közepére. Egy-egy ka­rajt kápcsztalevélbe téve, mint­egy kis csomagot összekötözzük és a csomagokat rárakjuk a már fövő, kapros aprókáposztára, úgy, hogy a lé befedje, és puhára főz^ zük benne. Ha elkészült, óvatosan kivesszük a csomagokat, 1 dl. tej­felben 3 dkg. lisztet elhabarunk, ha kell, kevés vízzel feleresztjük, belevegyítjük a káposztába, rá­rakjuk a spárgától megszabadí­tott csomagokat, tejfellel és pe­csenyezsírral megöntözzük és forrón tálaljuk. ről fertőzőképes baktériumok ke­rülhetnek az élelmiszerbe és ott elszaporodva különféle mérgeket termelnek. Az ilyen ételt azután hiába forralják, hiába melegítik* a baktériumokat megölhetik ugyan, de a mérget, a toxint nem tudják megsemmisíteni. Ha va­laki ebből az ételből eszik, sú­lyosan megbetegedhet, hasmenés* hasfájás, láz és görcsök tünetei között. Különösen nyáron, amikor a melegben a baktériumok gyor­sabban szaporodnak, fertőződhet ily módon a sok kézen átmenő, gyakran fogdosott étel. Ezért tilt­ják az egészségügyi rendelkezé­sek az ételek fogdosását, ezért ajánlatos a kifőtt tésztára csak közvetlenül a fogyasztás előtt rá­szórni az ízesítőt. Ebben ugyani«, — ha a tésztán sokáig áll, — gyorsabban szaporodnak a kór­okozók, mint a kifőtt tészta bel­sejében, ahol a főzés már tönk-i retette őket. Nem ajánlatos »ma­radék ételek későbbi időre, eset­leg másnapra való el rakása sem. Az ételmérgezésnél tehát nem a szervezetbe jutott baktériumok­kal, hanem az állott élelmiszer­ben, a baktériumok által termelt mérgekkel kell számolni. Legha­tásosabb védekezés: ha nem fo­gyasztunk tegnapi, esetleg teg­napelőtti ételeket. Ezt a tanácsot megfogadva súlyos, kellemetlen betegségtől szabadítjuk meg ma­gunkat. A»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents