Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-16 / 197. szám

TURISTA VOLTAM A SZOVJETUNIÓBAN Csikós Balázs úti jegyzetei (5) Gyakran kellett bosszankod­nunk amiatt, hogy az erdősávok már olyan magasra nőttek — amit szélfogóként ültettek a vasút mellé — amitől, sokszor nem láttuk a veteményeket. Volt időnk azt is meghányni-vetni, hogy csak hasznosabb a szél és hófogó erdősávok léte, mintsem az utasok szemének pásztázása a kavargó hóval vagy a szárító széllel szemben. Nincs olyan jó. amire valaki azt ne mondhatná, hogy neki nem tetszik. Például a túristák azt szeretnék, ha a fal­vak mind ott lennének a vasúti sínek mellett, az erdősávok he­lyett pedig emberek állnának végig különféle népviseletben. — Nagy ráértünkben ahogy ezen morfondíroztunk, egyszer csak megszakad az erdősáv, egyre több sin fut össze és a vonat hangszórója bemondta: néhány percen belül Kievbe érünk, ké­szüljünk a leszálláshoz, de 3 cso­magját mindernd hasyja a vo­natban, n^ert estére ezzel a szerel­vénnyel utazunk tovább. Nyolc óra 25 perckor gördül be vonatunk a kupola alá. A pálya­udvar sarkán rögtönzött kis ün­nepség kerekedett, az egyetem rektora, a Szövet-Magyar Baráti Társaság kievi elnöke koszon Löt; bennünket. Mint ahogy egy nap­pal előbb Lembergben, itt is ugyanúgy előállt a 11 busz er mindenki elfoglalta a helyéi. — Míg beértünk a Szófia székesogy- lu.z ele, addig ez idegenve te. ónk 1 .v'den ismertet le a város törté­neté;. Kiev a Szov etunxc. egyin legöregebb varosa. A város k v- pcr.tja a kilencedik században mái állt. A ;e'erilegi Krescsa'yil a taros szíve áj, legrégibb utcújá. Már ezer évvel ezelőtt is Kres- c-iatj iknak, kelese tótnak hívták Itt kereszteződtek a nagy dcl- éf7í k‘ és a kelet-nyugati keres­kedő karaván utak% Itt találko zott a szibériai prém a bizár.c: ek.-zerrel, ma,d később idejártak a Hamza városok kereskedői ku 15-iéle keleti löszei ekért. szőnye­gedért. Oleg fejedelem számo sz'áv törzset egyesített és 8R2-':er> Kievet teszi meg az orosz feje­delemség székhelyévé. Egészen a 12 századig székhely marad majd az orosz állam sok apró fejedelemségre szakad és utána tatár, lengyel elnyomók ellen" küzd hosszú századokon át Kiev Csaknem kétmillió Tiszaeszlár községben mindhá­rom termelőszövetkezetben be­fejezték a cséplést, s úgy szá­mítják, hogy a hónap végére az egyéniek gabonatermésének csép- lése is befejeződik. A termelő­szövetkezetekben általában jóval magasabb volt a terméseredmény, mint az egyénieknél. Míg a ter­melőszövetkezetek termésátlaga kenyérgabonából csaknem 13 forint különbözet mázsa volt, az egyéniek tábláin csak 8 mázsa volt a holdankénti termésátlag. A községi tanácsnál kiszámították, hogy forintérték­ben 1.791.841 forint a különbözet az egyéniek és termelőszövetke­zetek terméseredményei között. Ennyivel termeltek volna töb­bet az egyéniek,*ha a termelőszö­vetkezetek termésátlagát elérik. A vasárnap sportja Teljes üzem a megyei bajnokságban. —Ma kezdődnek a járási bajnokság küzdelmei is A labdarúgó bajnokság külön­böző osztályaiban elég korán meg­kezdődtek a küzdelmek. Ez ért­hető is, hiszen így sokkal ked­vezőbb az időjárás, s az őszi mérkőzések lel>onyolitá'ia nem rvm,k beie a december hónap­ba. H korábbi kezdés el'énére *2 eddig4 mérkő-ésiK azt mutatták, hogy a labdarúgó csapa'ok jól használták ki a megrövidült fel­készülési időt, jó formában van­nak, a játék színvonala is általá­ban kielégítő, s a megszokott heves küzdelmek jellemzik az tí^yes találkozókat. A mai napon három NB ÍH-as csapatunk lép pályára. (A Nyír­egyházi SZSE—Debreceni EAC mérkőzést tegnap játszották!) Igaz, hogy mindhárom együttes hazai pályán mérkőzik, s ez talán reményekre jogosít. Meg kell azonban jegyezni, hogy ellenfe­leik nem szerepeltek még szabol­csi csapatok ellen, így nem lenne helyes vérmes reményeket táp­lálni a mérkőzések iránt. Különö­sen nehéz mérkőzés előtt állnak a nyírmadaiak. hiszen a DVTK II. ellen kell sikerrel felvenniük a küzdelmet. A Tiszalöki Építők a Somsályi Bányász együttesét, a Nyíregyházi Spartacus pedig a Putnoki Bányászt látja vendégül. Hír szerint mindkét bányász csa­pat erőteljes, kemény labdarú­gást játszik, tehát a tiszalökiek- nek és nyíregyháziaknak minden valószínűség szerint meg kell küzdeniök, ha győzni akarnak. A megyei első osztályban a mai napon lesz az első teljes forduló, melybe a két újonc és a Nyírbá­tori Dózsa és a Honvéd Aszta­los János SE is bekapcsolódik. Az elmúlt heti nem várt eredmé­nyek után a. mai nap is több iz­galmas mérkőzéseke! s úgy lehet néhány meglepetést ígér. Különö­sen érdekesnek ígérkezik a Nyír­bátor—Nagykálló és a Nagyecsed— Kisvárdai Vasas találkozó. A sportközvélemény főleg a nagy- ecsedi mérkőzés eredményét vár­ja kíváncsian. Az érdeklődést a hazaiak múlt . heti nyíregyházi sikere váltót a ki. Sportműsor es játékvezető küldés NB Ul-ban: Nyíregyházi Spartacus—Putnok Nyíregyháza Stadion, délután fái 5 óra (Schramkó), Tiszalök—Som­sályi Bányász Tiszalök, (Hornyák), Nyírmada—DVTK II Nyírmada (Marsi). Megyei 1. osztályban: Nyírbátori Spartacus—Nagykál­ló (Kaposi), Nagyecsed—Kisvár­dai Vasas (Debrecenből), Nyírtass —Demecser (Rímek), Fehérgyar­mat—Vásárcsnamény (Balkányi), Balkány—Nyírbá:ori Dózsa (Ta­kács), Mátészalkai TK—Mátészal­kai VSC (Migróczi). Nagyhalász— Tiszavasvári (Jakab), Nyírteleki Honvéd—Nyíregyházi VSC (Mis­kolcról). / Összevont járási bajnokságban: Anarcs—Tuzsér (Béres), Ven- csellő—Nyíregyházi Dózsa (Miku- la), Üjfehértó—Kemecse (Balogh J.), Nyírbogdány—Ibrány (Polgár). Nyházi Spart. II—Dcmbrád (Sán- tha), Rakamaz—Gyulatanya (La­katos), Mándok—Nyírmeggyes (Németh), Kccsord—Nyírmihálydi (Kerekes), Öpályi—Vaja (Paulik), Baktalórán háza—Nyírbogát (La­dányi), Jánkmajtis—Csenger (Pongrácz), Tyukcd—Záhony (Kó­nya). lakossága. Míg 1648-ban Bogdan Hmeinickij vezetésevei harcra keltek az elnyomó lengyel föl- desurakka! 1654-ben űzték ki Kievből a lengyeleket. Első ütünk a nagy ukrán sza­badságharcos Bogdán Hmeinickij lova3szobrahoz vezetett. A monu­mentális nagyságú szobor 1383- ban készült, szemben a Szava székesegyházzal. Ebben a székes- egyházban esküdött örök hűsegei Ukrajna Oroszországnak a, lek szabadulás évében 1654-ben. Ne­vezetessége ilyen, tekintetben, ha­sonló a mi debreceni nagy temp­lomunkéhoz. ahol Kossuth Lajos országgyűlésé ülésezett, itt p*~ dig Bogdán Hmeinícki; radája j A templom tizenhárom tornya bizánci stílusban épült. A szov­jet kél evvel e'o V.t szavazta meg a tornyok aranyosát, amit még abban az évben be ír fe­jeztek. Most. úgy -verődik róla vissza a napfény, mintha minden kupola egy kis Nap lenne. Itt fekszik a templomban Jarosz'áv Mudri, a templom építtetője. A szarkofágja hatvan tonna már­ványból készült. A templomot most is restaurálják. A belső fal rétegeit féltő kezekkel fejtik a restauráló művészek, hogy visz- szaállítsák az évszázadokról re­gélő festményeket. A padlózata fényesre kopott vas mozaikokból van. Ezek e vasbaöntött dokumentumok pél­dásan megőrzik az utókor szá­mára az egyházak politikáját. Itt például a pravoszláv egyház hir­dette magáról, hogy csak ő az egyedüli igaz, az istennek tetsző, csak az üdvözül, aki az ó görög­keleti vallás híve. Hogy isten ki­választott egyháza a pravoszláv, azt nem egyébbel, mint a vas­mozaikokkal példázták a hívek előtt, mégpedig eléggé drasztikus módon és egy cseppet sem ösz- szeegyeztethetöen a szeresd fele­barátodat „isteni parancsolattal”. Minden vasmozaik valamilyen vallásnak a jelvényét ábrázolja, van ott római kereszt, zsidó csil­lag, török félhold és sok más is­mert vallás jelvénye, annak pél­dázatául, hogy minden más val­lást le kell taposni, mert hazug vallások és istennek csak a pra­voszláv egyház tanítása a tetsző. Ezt nem a kommunisták találták ki, ott van vasból öntve évszá­zadok óta. A jelenleg is működő papne­veldébe, a Lavra-kolostorba nem tudtunk bemenni, mert a nagy­szabású restauráció miatt több­százas túrista csoportot nem tud­tak fogadni. (Folytatjuk.) Tájfun pusztított Japánban Tokió. Japán középső részén, ahol pénteken heves tájfun pusz­tított, szombaton helikopterekről juttattak élelmiszert a külvilág­tól elvágott menekülteknek. A japán rendőrség legújabb jelen­tése szerint a tájfun 126 ember halálát okozta. A sebesültek szá­ma 706, 128 embert nem talál­nak. ■ Meissen varosa a várral. (ROLF WINKELMANN MEISSENI FŐISKOLAI HALL­GATÓ CIKKE A „KÉLETMAGYARORSZÁG” RÉSZÉRE). Szülővárosomról sok könyvet írtak már és én is na­gyon sokat tudnék mesélni róla. Meissen városi múzeumá­ban sok értékes leleteket őriznek, amelyek igazolják, hogy már 40Ó0 évvel ezelőtt emberek laktak ezen a helyen. A város írott története 92Ó-ig nyúlik vissza, ekkor alapította I. Henrik császár a mai meisseni vár ősét: Misni várát. Lambrecht német történész így jellemezte városunkat: vokomos de deutschen Geschichte” .— .„A német történelem bölcsője”. A város minden épülete ma is hűségesen őrzi az évszázadok történelmét, művészetét, régen elporladt mesterek alkotásait. Minden évben többszázezer túr.sta ke­resi fel Meisseni a világ minden tájáról, hogy megcsodál­ják a híres meisseni várat, az Abrechtsburgot, ahol 1710- ben Böttger az első európai porcelánokat gyártotta, a gyö­nyörű dómot, melyet 1220-tól 1423-ig építettek, a városi múzeumot és a porcelángyár állandó kiállítását, melyen tóbbezer szebbnél-szebb porcelánszobrocskában gyönyör­ködhet a látogató. Meissen városa az Elba folyó két partján épült *és két hatalmas széles híd köti össze a két városrészt. Az Elba festői völgyében messzire ellátni a várból. A folyón sűrű rajokban érkeznek Drezda felől a fekete uszályok és a fe­hér sétahajók. Meisseni kikerülte a háború vér és vaszivatara, ez a város szerencsésebb volt, mint a szomszédos Drezda váro­sa, amelynek kétharmad részét elpusztították a borzalmas légitámadások. Szüleim Drezdában tartózkodtak, 1945. feb­ruár 13-án, amikor a reggeli órákban a legnagyobb mére­tű légitámadás zajlott' le a város ellen. 38.000 halott, 100.000 sebesült és sokezer leégett és rombadőlt családi otthon tet­te örök emlékezetessé ezt a gyászos napot. Drezda városá­ban még ma is sok a rom, sok lakásban 5—6 ember lakik a szobában. De a német nép élni akar. Drezdában ebben az évben 3000 új lakást adnak át a dolgozóknak 1965-ig tel­jésen befejeződik Drezda újjáépítése, melyből a város min­den lakója kiveszi részét. A romok lassan eltűnnek és he­lyüket modern, előregyártott elemekből épült bérházak fog­lalják el. Egész Európában a férfiak és a nők aránya Németor­szágban a legrosszabb. Vannak városok, ahol 6—7 nő jut egy férfire. Ez is a háború „emléke”. Német családokat, testvéreket, apákat, fiúkat határ választja el egymástól. Ezt is a hitleri őrületnek köszönhetjük. Ezért akar minden egyszerű német ember — akinek nincsenek féltenivaló mil- ljói — tartós békét és a német egységet. Az idei nyarat rokonaimnál töltöttem egy kis faluban. A falu neve: Steinbach. Steinbach nem „akármilyen” falu. Az idén ez a falu nyerte el „a köztársaság legszebb falu­ja” címet. Ezt a megtisztelő címet azzal érdemelték ki a steinbachiak, hogy a Német Szocialista Egységpárt és a Nemzeti Front helyi szervének kezdeményezésére önkén­tes munkával felépítettek az NDK legszebb szabadtéri szín­padát, festői környezetben, egy fenyvesekkel övezett völgy­ben. A Színpadot ,,A Német—Szovjet Barátság Színpada” névre keresztelték. Otttartózkodásom idején éppen a mein- bergi színház együttese adta elő az igen látványas „A cár és ács” című operát. A 3000 nézőt befogadó szabadtéri színház zsúfolásig tömve volt és a meininbergi együttes igazi forró sikert aratott. Nálunk az NDK-ban a művészet ma már közügy, amelyért szívesen hoznak áldozatot is az emberek, ha szükség van rá. És ez is így van jól. Munkás-paraszt találkozó — Mezőgazdasági Kiállítás - Ünnepi vásár - Bútoriiemutafó augusztus 20-án Megyeszerte már javában folynak az előké­születek az augusztus 20-i Alkotmány ünnepség­re. A földművesszövetkezetek a többi tömeg­szervezetekkel közösen gazdag programot készí­tettek a községekben tartandó ünnepségekre. Minden nagyobb községben ünnepségek lesz­nek, s utána pedig a falu dolgozói vidáman tölt­hetik el a nap többi részét. Ramocsaháza — mezőgazdasági kiállítást rendez, a tsz-ek és az egyéniek termelvényeiből. A már hagyományossá váló ünnepi vásárt Vásárosnaményban, Csengerben, Tiszalökön és Kisvárdán rendezik meg a szövetkezetiek. A vá­sárokon 18 földművesszövetkezet vesz részt bő­séges árukészlettel. A sátorpavilonokban a ci­pőtől-kalapig, a kanáltól-rootorkerékpárig minden dent meg lehet vásárolni. Különösen a vásárosnaményi és a csenger! vásárban lesznek érdekességek. Itt mutatják be a magyar bútoripar különlegességeit, de igen sok külföldi bútor is keres majd vevőt. Az ajándéktárgyakban sem lesz hiány. Különösen a bizsu-dísztárgyak, játékok, könyvek és még igen sok más áruk kínálják magukat a szövet­kezeti pavilonokban. A jó vásár utáni szórakozásról a földmű­vesszövetkezetek gondoskodnak. Lesz laci­konyha, hideg-melegétel, borkóstoló és mindaz, ami a kellemes szórakozást biztosítja. Dorogi Mihály. 4 MEISSENI levél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents