Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-05 / 187. szám

Gazdag almalermést várunk - két és félezer vagonra export-szállítási szerződést kötöttek a telvásárlási szervek A gyümölcse* kertekben mind több almai a alá kerül támasz. Az ágak meghajlanak a szemlá­tomást fejlődő gyümölcsök terhe alatt és gazdag terméssel biztat­nak. Az állami gazdaságokban és tsz-ekben különösen biztatóak a terméskilátások. Nehéz lenne megállapítani, hogy a balkányi vagy a nyírlugosi állami gazda­ság, a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky vagy a szamostatárfalvai Ady TSZ gyümölcsöse ígér-e nagyobb termést. Valamennyi mintasze­rűen gondozott és gazdag alma­szürettel kecsegtet. Megyénkben az elmúlt esz­tendőben négy-ötezer vagon Megkezdték a szövetkezeztek a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár jegyeinek árusítását A Mezőgazdasági Kiállítás es Vasár szeptember 4—20-ig lesz meg artva. A szövetkezetek szíve­sen adnak felvilágosítást a kiállí­tásról és gondoskodnak a belépő jegyekről. A napokban kezdték meg a kedvezményes elővételi je­gyek árusítását. A szövetkezetek azzal is törőd­nek, hogy a kiállításra utazók cso­portosan keressék fel a kiállítást és megfelelő szakember kísérje el az érdeklődőket. Ez nemcsak ab­ból előnyös, hogy a kísérő meg tudja magyarázni például a mező- gazdasági gépek alkalmazását, ha­nem a csoportos utazással továb­bi vasúti kedvezmény is jár. Az ötvenszázalékos kedvezmenyes vasúti jegy harminchárom száza­léka. Minden mákgubóra szükség van ­életmentő orvosság készül belőle A mákföldek többségének ter­mesét már leszedték. A napok­ban a még kintlévők is „kés alá kerülnek’, hogy kifejtsék mag­vait. A termelők jórésze nem­csak az aprómagvait tartja ér­tékesnek, hanem a felvágott gu- bót is. Gondosan kiszárítják, zsákok­ba rakják es megkeresik velük a helyi földművesszövet­kezet felvásárlóját. S a felvásár­lók kilójáért kilencven fillért számolnak le a termelőknek. Sok kicsi, sokra rúg — tartja a közmondás. Különösen érté­kes akkor, ha az ember meg­dolgozik érte. A mákkal meg bizony elég sok baj van, s kár lenne pénzzé nem tenni a mag- ván kívül a gubóját is. Megyeileg tetemes mennyisé­get szokott kitenni a felvásárolt mákgubó. Legalábbis az idén majdnem harminc vagonnal kell összegyűjteniük a szövetkezetek­nek. Ha ez megtörténne, több mint negyedmillió forinttal nő­ne a máktermelők bevétele. A mákgubó megbecsülése és értékesítése saját magunkkal és a közösséggel szembeni köteles­ségünk is. Ma már a gyerekek Önkiszolgáló könyv- és hanglemezbolt nyílt nagytöbbsége is tudja, hogy nélkülözhetetlen alapanyag a gyógyszeriparban. S itt me­gyénkben — közelebbről Tisza- vasváriban — dolgozzák fel és innen kerül szét az országba, s jut el külföldre. Minden kiló mákgubó tíz ember gyógyulásá­hoz ad elegendő gyógyszert te­hát megfizethetetlen értéknek számít. Ezért senki se sajnálja azt a kis többlet fáradságot és a megtermelt mák gutáit — a mákjával együtt vigye el a földművesszövetkezet felvásárló telepére. alma termett. Az idén csak­nem a háromszorosának le­szedéséről kell gondoskodniuk a termelőknek. A Mezőgazdasági Termékeket Ér­tékesítő Szövetkezeti Központ már előre számolt az elhelyezésükkel. A földmüvesszövetkezetekkel egyetemben mintegy két és fél­ezer vagonra kötött export szál­lítási szerződést a tsz-ekkel és az egyéni gyümölcstermelőkkel. A tsz-ek húszmillió forint előleget vettek fel érte. A felvásárlási szervek mi­nőségi árut akarnak szállítani a belföldi és külföldi piacokra. — Ezért premizálni kívánják a mi­nőségi termést. E hónapban az aranyparmen és a hatul vásárlásával meg­kezdődik az „alma-szezon”. Egymás után indulnak útra az „aranyatérő” vagonok, hogy újabb megbecsülést szerezzenek megyénk szorgoskezű almaterme­lőinek. egyik legifjabb tagja szorgalmasan. kotózgeti a szőlőt. Lesz eredménye az őszön, jó pénzt kapnak a barabaei hegy levéért,;» S bar egy-egy vidám, hamiskás mókázásban sincs hiány — mint .képünk mutatja — azért a munka halad. Megyénk legjobb ifjúsági szövetkezetét mondhatják magu­kénak a barabási fiatalok. Építkeznek a geszterédiek Kihasználják a közösségben rejlő lehetőségeket is A geszterédi szövetkezet egyes számú boltja elég tágas, szép üzlet. Azonban az utóbbi időben mindgyakrabban foglalta el a vevők terét a különböző áruféle­ség, mert a rogyadozó raktárban a törékenyebb árukat nem meri berakni a boltvezető. A nyári nagy esőzések csak tetőzik a gondot, mivel több helyen beázik Képek a na^ykáilói Béke téesz-ből és a máladozó fal veszélyesen inog. A geszterédiek már rég szét­rombolták volna az üzlethez nem illő raktárt, hogy helyette kor­szerűbbet és maradandóbbat épít­senek. De a beruházási keret hí­ján nem tehették meg. Az idén kaptak. Igaz, nem sokat s csak egy részét valósíthatták volna meg elképzelésüknek. Viszont amit „nem bír el a beruházási Jl számok tükrében... A legfőbb mezőgazdasági növé­nyek termésátlaga Magyarorszá­gon jóval alacsonyabb sok más országénál. A rendelkezésünkre álló hivatalos adatok szerint (Sta­tisztikai Hivatal 1956—1958—1959- es évkönyve:) „amíg Magyarorszá­gon egy hektár területen átlag 13,3 mázsa búza terem, addig Csehszlovákiában 21,3, az NDK- ban 28,6, Svédországban 24,0, Angliában 31,2 és Dániában 40,3 (!) mázsa.” Nem jobb a helyzet a ku­koricánál, a burgonyánál sem. A megoldás: a nagyüzemi ter­melés. keret” megoldja a közös jó szán­dék és akarat. Ez történt náluk is. A vezetőség számot vetett, mennyivel kell megtoldmuk a keretet, hogy az ne keresztezze a tervüket. Rájöttek, ha a dűl ed evő raktárt gondo­san, társadalmi munkává! szedik szét, az alapot maguk ássák ki, a íogatos munkákat sem hízzák pénzes fuvarosra, megépülhet a vágyuk szerinti raktár, Olyan emberek, ha már kigon­dolták, meg is cselekszik. Termé­szetesen a szövetkezeti tagság se­gítségével. No, de nem azért laknak egy faluban, hogy ne tudják, kiben mennyi hajlandó­ság mutatkozik. S mivel a gesz­terédiek .többsége a közösségi munkától sem húzódozik, az ősz­re már valóra válik a vezetőség elképzelése. Felépül a közel öt-1 venezer forintot 'érő raktár! Az üzlet kezelője a télen az új raktárban tárolja az arukat és a vásárló közönsége meg lesz. elégedve a hiba nélküli, egészsé­ges áruval. A kocsisok még itatnak. Szívesen dolgozik majd a tsz‘ben Ül színfolttal bővült a földmű­vesszövetkezeti bolthálózat Máté­szalkán. A földművesszöve'keze­tek járási központja könyvesbolt­ját a korszerű kereskedelem úi formája szerint önkiszolgálóvá alakította át. A boltban igen sox könyv között lehet válogatni. A neonfényes bolt kellemes hangu­latú, ahol a vevő kényelmesen betekinthet a megvásárlandó könyvbe, de a zenét kedvelők is kielégülnek a hanglemez készle­tek bőséges választékából. Dobra Istvánná boltvezető fára­dozását dicséri a szép bolt. A traktoros már a „lovon” ül. | Jó gazda hírében áll Kovács | j Ferenc tizennégy holdas egyéni | gazda Aporéigeten. Megvan az [ alapja, mert ha csak a termelési j tervébe tekint bele az ember, rá­jön, meggondoltan állítotla össze. A kenyérgabona termelése mellett négy holdon kukoricát, ezerkét­száz ölön dinnyét, egy kát. holdon napraforgót termel s az aratás után a másodvetéssel is törődött. Tehát kihasznál minden talpalat­nyi földet. Még hozzá sikerrel. Többek közt rozsból legalább nyolc mázsás átlaga s búzából és árpá­ból még több lesz. Kovács Ferenc féllábát már be­tette a tsz küszöbén. Hogy miért mondjuk ezt? Mert aláírta a belé­pési nyilatkozatot és gyakori ven­dég a meglévő tsz-ben. Nem ide­gen számára a közös gazdálkodás s otthonosan mozog ott. Korábbi esztendőkben az egyik tsz elnöke volt. Azon van, hogy a meglévő tsz minél szilárdabb és gazdagabb legyen. Tisztában van azzal, csak a szervezetileg és gazdaságilag erős tsz vonzó a még egyéni dol­gozó parasztokra. Ezért rendszere­sen megfordul a szövetkezetben és hasznos tanácsokkal segíti őket terveik, elképzeléseik megvalósí­tásában, Máté Lajos Nyírbátor Vidám, buldog az élet a barabási Ifjúsági Szűrei kései­ben A szövetkezet #

Next

/
Thumbnails
Contents