Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-05 / 187. szám
(Foto: Dorogi M.) Bemutatták a Bzakembereknek a mezőgazdaság űi gépeit Mennyi sok új gép — hangzott a csodálkozás a tsz elnökök és a mezőgazdasági szakemeberek részére megtartott gépbemutatón. Valóban sok új gépet gyárt iparunk a mező- gazdaság részére. ■ A MEZÖSZÖV és a megyei fanács mezőgazdasági osztálya ’egésznapos gyakorlati bemutató keretében ismertette meg a szakemberekkel a' mezőgazdaságban alkalmazott gépek sokaságát. Elsőnek a nyíregyházi Űtlörő Tsz konyhakertészetét látogatták meg, ahol már alkalmazzák is az egyik ilyen új gépet, a vízszűrőt. Ennek a gépnek a beállítása évente közel egyszázezer forinttal nagyobb jövedelmet biztosít a tagságnak az egyes öntözéses termelványekbűl. Vízszóróval öntözik a paradicsomot, paprikát, káposztát, de a korai burgonyájukat is ezzel a géppel locsolhatták. Az eredmény a legjobb igazolás, mert az új burgonya az á.lagnál 50—60 mázsával többet adott. A tsz elnöke javasolta a meghívott vendégeknek, hogy ne idegenkedjenek a gépek alkalmazásától, mert a belefekteti pénzt hamarosan megtéríti. A többi mezőgazdasági gépek bemutatójára a Ság- vári Tsz-ben került sor. Volt itt burgonyaszedo-osz- tályozó, motoros hátiperme- lező, és ami újdonságnak számít, zsákológép. az elektromos pásztor is tetszett. A különböző permetező és magtisztí.ó gépeket gyakorlatban is bemutatták. A jelenlévők minden egyes gépnél hosszabban Időztek és alaposan megvitatták a gépek előnyét. Igen sokan fel is írták a gépek árait, hogy majd otthon beszámolhassanak a tagságnak azok megvásárlása felől. Hasznos volt a bemutató, mert a mezőgazdasági gépek alkalmazása téeszeinkben még igen minimális, de a bemutató bebizonyította, hogy a gépek működése hasznos és előnyös. Korszerű gazdálkodás — termelési összefogás ji dolgozó paraszt már épít- heti saját és gyermekei boldogabb jövőjét. Azonban csak kemény küzdelmek árán képes megbirkózni a természet törvényeivel. A mezőgazdaságban különösen sokat kell harcolnia az életet biztosító kenyérért, mert e téren a legveszélyesebb, legnehezebb a létért való harc. Vannak emberek még hozzá szép számmal — akik felismerték, hogy szívüket, eszüket, erejüket, gazdasági feltételeiket összetéve — az államunk hathatós segítségével — sokkal könnyebb és sokkal eredményesebb ez a küzdelem, mintha egyenként keresnék boldogulásuk útját, módját. Termelési szövetkezést alakítottak. \ iöidművesszövetkezetek — a ■^Különböző szervekkel együttműködve — bátorítják és támogatják ezeket a kezdeményezéseket. Nemcsak a termelési forma magasabb színtű összefogására, hanem az egyszerű szövetkezésekre is ösztönzik a földműveléssel foglalkozókat. Hiszen többségében saját tagjaik létfeltételeinek megkönnyítéséről, életnívójának emeléséről van szó. Nézzünk szét a szabolcsi homokdombokon. A legtöbbét még kénye-kedvére cipeli a szél ideoda bár hatalmas területeket ültettek be almafával, szőlővel, akáccal és más hasznos növénnyel. Azonban például a szőlővel való betelepítés is sok kívánnivalót hagy .maga után. A szólókét általában összefüggő, zárt településen termelik. Még sem ritka, hogy a kártevők, a betegségek kisebb-nagyobb területeket tesznek tönkre a nem megfelelő, a nem egyöntetű védekezés miatt. Czámos községben — Kis- várdán, Kemecsén, Tisza- vasváriban — felismerték ennek tarthatatlanságát és hegyközséget alakítottak a szőlős gazdák. A kisvárdaiak már nemcsak a kipusztult tőkék pótlására gondolnak, hanem közel négyszáz hektoliterre kötöttek értékesítési szerződést, fajtánként akarnak szüretelni, s közösen tárolni és értékesíteni a bort. Ezzel újabb kedvezményhez jutnak. Tervezgetik azt is, hogy két hold földön nemesített szölővesszőt gyokereztetnek a direkt-termők kiszorítására. Az ifjúsági szövetkezeteknek tág lehetőségeik vannak megyénkben. A fiatalok — a gyümölcs, szőlő, gyógynövény termelése mellett összefoghatnak nyári virágok és öntözéses zöldség termelésére, kisállattenyésztésre. Nagy keletje van a hús és prémnyúinak, galambnak, baromfinak. Bátran fogjanak hozzá és kérjék a szövetkezetek és a falu kölönbőző szerveinek tevékeny támogatását. Megyénk adottságai rendkívül kedvezőek a vízrendezési s a vízhasználati társulások alakítására is. Ügy is mondhatjuk, még ma sem használják ki a termelők ezt a lehetőséget. S ezért nem véletlen, hogy ez ideig csak öt . ilyen társulással „dicsekedhetünk’. Pedig hasznos dolog. A penészlekieket, nagyecsedieket és fehérgyarmatiakat ma már nem kell ennek szükségességéről meggyőzni. Az élet tanította meg velük és örülnek, hogy az elsők közt tették le a garast. A szövetkezeteken a sor, hogy ** a vízgazdálkodás e két formáját — a hegyközségek és az ifjúsági szövetkezetek népszerűsítése mellett — közkincs- csé tegyék. Tényekkel bizonyíthatják oe a iaiu termelőinek, a korszerű gazdálkodás megteremtése a termelési összefogással, a mezőgazdaság technikai fejlesztésével, az adottságok alapos kihasználásával lehetséges. Gyetkó Miklós. Mit [átitófKBik snajd a Mezőgazdasági XiáftüásQn? Ebben az évben szeptember 4-én nyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Csak látszólag távoli ez az időpont mert addig még sok a tennivaló, hogy minél szebb és tanulságosabb legyen a mezőgazdaságunknak ez a hagyományos^ seregszemléje. Az előkészületek ismereteben már most beszámolhatunk arról, hogy a kiállítás az előző evihez viszonyítva még na-, gyobb, változatosabb és — tanul-1 sagosabb lesz. Kertészei! eredmények 3 szorgos munka meghozza gyümölcsét.. a Nap lemenőre készül az ég szélén, hogy más égtájon keltse életre a szunnyadókat. Az emberek a meleg csökkentével frissült erővel fogják meg a villanyeleket a hordásnál, a cséplésnél, s igyekszenek kihasználni a szürkületet. Az ilytájban legtöbbször csöndes fmsz-i iroda udvara mindjobban megelevenedik. Az ásóval, lapáttal betérő emberek az egyik sarokhoz tartanak és nagy szorgalommal dobálják ki a körüldeszkázott földet. Szám- bavesszük az igyekvőket. Vannak vagy tízen. Látom vigyáznak, nehogy valamelyi- kőjük orra, homloka, vagy hátulja találkozzon a lapátnyelükkel. Legtöbbje nem mai gyerek és ismeri a módját... Mi a csodának ássák ezt a nagy gödröt? — érdeklődöm. A közelben lévő Kovács József üzemágvezetőtől. — Jégvermet akarunk építtetni — világosít fel. — Mert a szövetkezetnek itt Balkány- ban csak egy van és az is bérelt. Az áprilisi össz-vezetősé- gi ülésen szóba hozódott, hogy sok jég kell a cukrászdának a fagylalt készítéséhez, s mivel lesz hűtve a sör és a szódavíz, ha a nyár derekán kifogy a jég? Hiszen ezek is csak jegelve jók. Akkor indítványozta az üzemvezető elvtárs. — Építtessünk jégvermet. Egy kis pénzünk van is rá... Kis jégvermet nem érdemes csinálni — tromíolt Magyar Sándor felügyelőbizottsági tag. — Ha nagyra nincs pénzünk, toldjuk meg társadalmi munkával. Vájjuk ki a gödröt ingyen. Mindenki helyeselt és a vezetőség határozatba foglalta... A legközelebbi termelési értekezleten szóvátettük a vezetőség kezdeményezését. A dolgozók sem húzódoztak. Négy csoportot alakítottunk 10—12 taggal és ma megkezdtük a föld kiszedését... Lesz vagy ötven köbméter. — Megmondaná — szólok közbe — ki az az ásózó idősebb, bácsi? — A Magyar Sanyi bácsi. Hívjam ide? S már invitálja is, jöjjön közelebb. A megszólított ásóját belevágja a földbe és kilép a gödörből. Katonásan ke- zetfog. Szívesen végzi ezt a munkát? — Azért vagyok itt — vág vissza udvariasan. — Mert aminek látatja van, örömmel végzem. A szövetkezet az utóbbi időben szépen fejlődik és megérdemli a támogatást. A múlt félévben is százezer forint tiszta . nyereséget értünk el. A jégverem kiadásával és más közös munkákkal csak gyarapítjuk vagyonúnkat. Minél kevesebbre faragjuk le az állami hitelt, annál erősebb lesz a szövetkezetünk... A pocakja egy kissé gátolja a hajladozásba, de jobban kibírja ezt, mint cse- iédkorában a hátához aszott gyomrát... Hamar leráz a nyakáról, s nem hagyja elárvulni az ásóját. Mellette Néző János, a felügyelőbizottság elnöke és Farkas Kálmán, az igazgatóság tagja lapátol. Jó távolra dobják a földet, ne kelljen átrakni. Egyszer kell valamit megcsinálni, de jól! Amit tesznek, derék dolog. A szövetkezetnek meg legalább 1200 forintot jelent, amit további fejlesztésre fordíthat. Végső soron az egész község dolgozóival egyetemben — örömüket lelik benne. Varga Gyula. Vass István, a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala TSZ gyümölcstermelési brigádvezetője és Ördögh Gyula, a helyi t'öldmüvesszövetkezet ügyvezetője gyönyörködnek a mosolygós almákban. A téesz legalább kétezer mázsa termest vár.:, lyen is az árusítás önkiszolgáló; tormában történik. A MEZŐ-! SZOV a nagyüzemi gazdálkodás1 számos újfajta gépi eszközét, a. komplex gepesites sokféle kehe-í tőséget viszi a tanulni vágyó esi ismeretszerzésre kész paraszti látogatók elé. Gépesítés A takarmány konyha, vagy ái tejfeldolgozás komplex gépesítését a mezőgazdasági nagyüzemből jött látogatók bizonyára hosz- szasan tanulmányozzák majd. A földművesszövetkezetek szerteágazó munkájáról ad majd átfogó képet a SZÖVOSZ-pavilcn, Ennek a dokumentációnak előkészítői azt a célt tűzték maguk elé, hogy amit a földmű vessző vet kezetek munkájáról elmondanak, azzal egyben oktassanak, termelési módszereket ismertessenek, nép< szerúsitsenek. Mindenki egyetért azzal, hogy az öntözéses gazdálkodás kitér-: jesztése és belterjesebbé tetela közös érdekünk. De ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nem ritkán a vízellátási nehézségek gátolják az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését és belterjesebbé tételét. Pedig az Expresszkút alkalmazásával már számos helyen sikerrel oldották meg a vízellátás gondját. Expressz-kittak A kiállítás látogatói a SZÍV VOSZ-pavilonban megismerhetik az „Expressz”-kutak működé-1 sét, könnyűszerrel való előállításának módját és lehetőséget. Az öntözéses gazdálkodás mellett a gyümölcstelepitéshez es; termeléshez ugyancsak sok jó' tanácsot talál a látogató a EZO* VOSZ-pavilonban. A tajjelleg szerinti termés, a szakaszos szedés, a helyes termelői csomagolás előnyeinek szemléltető ismertetése minden parasztember számára hasznos lesz. Mint ahogy hasznos lesz több ismeretet sz©-l rezni a növényvédőszerek helyes, alkalmazásához, mert erre is — és még sok egyébre — ugyancsak oktatóan hívja fel a figyelmet, földművesszövetkezetek muakájá-j ról készülő terjedelemes dokumentáció. Dolgozó parasztságunkhoz xné&i közelebb vinni a fejletteb gazdái-' kodás sokféle módiát és leható-1 ségét — a SZÖVOSZ-paviion-i ban is ez a cél. 4 Sulykoló asszonyok A kiállítás középpontjában s kertészeti gazdálkodásban eléri legjobb eredményekkel és munkamódszerekkel ismerkedhetnek meg majd a látogatók. Hogy mezőgazdaságunknak ezt az ágazatát mennyire íontosnax tartjuk, ennek bizonyítéka lesz a Nemzetközi Kertészeti Konferencia is, amit a kiállítás időpontjában Budapesten tartanak meg. A kiállítás nemzetközi jellegét a baráti országok es számos nyugati ország részvétele is alahuzza. A hazai és a külföldi rangos Kiállítók sorában természetesen ot; találjuk majd a földművesszövetkezetek, a szövetkezeti kereskedelmet is. A földműves szövetkezeti sátrak hosszú soránál a látogatók sokezres tömegei mindig szívesen időztek és főként — vásároltak. Itt abban a kellemes meglepetésben lesz részük, hogy több he-
