Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-25 / 203. szám
Kafonaj elöljek közöHNégyen a negyvenhét közül. Itt ülnek katonás csendben — hiába, már a sorozáson is szót fogadnak a tiszteknek — és várják a kérdéseket. A bemutatkozás is katonás, gyorsan pergő: — Onder Sándor... Krutár Andor... Szalanics János... "Rácz András. Egytől egyig harminckilencesek, mind felül a százhetven centin) ingujjban, Nyírtelekről. — Nem félnek a katonaélettől? Kinevetnek. Egyik az orra statt halkan még ki is kéri a dolgot: milyen legénynek tartom én őket? No, meg Nyírtelken is ismert szólás-mondás az manapság, hogy aki nem volt katona,, az nem is ember. Ezt nem kis dicsekvéssel mondják, mert- hát túlestek az orvosi vizsgálatfelén, és egyikőjüknél sem volt „differencia”. Egyszóval négyőjüket szemeltem ki, hívtam félre pár percre, berukkolás előtt, hogy megtudjam, milyen érzés fogta el őket, amikor a sorozáson először kerültek szemtől-szembe a katonaélettel. — Az első vezényszó, a sora- kozásnál furcsának tűnt... Bólogattak valamennyien. Aztán meg hozzáteszik: meg lehet szokni mindent, különösen ezt a katonadolgot. Hiszen olyan hazafias kötelesség ez, ami ráadásul tetszik is a húszéveseknek. Onder Sanyi a leglelkesebb: — Lenne okom, hogy felmentessem magamat. De mire jó az? Eddig a családban mindenki volt katona, csak én ne lennék...? Ügy mondja ezt, hogy hangjából kiérezni a türelmetlen várakozást, a vágyat: mikor jön már el a nap, hogy kezébe vegye a családi katonaládát. Ő maga mondja, meg bizonygatja,; hogy a katonaélet nagy szolgálatot tesz az embereknek. Neki már „haszna” van belőle: részt vett a sorkötelesek gépkocsizó tanfolyamán, a napokban szerzi meg a jogosítványt. Egy új szakma van a kezében. Reméli, teljesítik a kérését: sofőr akar lenni a honvédségnél is. Szalanics Jancsi azt mondja: — Szép élet a katonaélet, titokban minden fiatal vágyik rá. Én sem mondhatok mást. Csak az előbb mondta Farkas Jenő százados elvtárs, hogy minden problémát mondjunk el a bizottság előtt. A szüleim már idősek, a fizetésem nagyrészét hazaadom. És... tanító vagyok Kisszekeresen, ahová nem szívesen mennek a most végzettek... ff Őszinte vélemény és Jancsi nem valamiféle „mentőindokként” említi. No, persze, szóba jön, .hogy ezután segítik az ilyen szülőket. Abból az ösz- szegből, amit a kimaradtak honvédelmi hozzájárulásként fizetnek januártól minden hónapban. — Okos' gondolat volt ezt a hozzájárulást bevezetni — vág közben mindjárt. Rácz Bandi. — Hiszen igazságtalan dolog volt az, hogy míg a sorkötelesek szolgálatból kimaradt része fel- ruházkodott, alapozta" az életét, adJig a bentlévők csak leszerelés után kezdhettek ehhez... Most legalább valamennyire „egálba” leszünk... Nem - siklik el afölött sem, hogy a civil élet szépségeitől nehéz lesz elszakadni. Valamennyien szépen keresnek, öltözködnek, szórakoznak. Bent pedig meg kell szokni a ponté íágot, a fegyelmet, a rendet. No, és... — Hát... ha az ember mái udvarolni kezd... Itt Bandira lesnek a fiúk. ö érzi, hogy rajta függ a néhány szempár, de aztán kivágja magát „katonásan”. — Van levél, meg posta... meg eltávozás is lesz, nem igaz? így, így. Ok négyen, csakúgy, mint a többi 43 falubeli harminckilences, jókedvvel, sok kacagással, s a vezényszavak után feszes fegyelemmel, komolysággal várják a berukkolást. Farkas parancsnok elvtárs . már kiszabta a napirendet, Balajti főhadnagyra bízta a fiúkat, aki ezen a napon is sok katonaér. dekességgel ismerteti meg őket. Jönnek a táncosok, szavalok is, kultúrműsorral, aztán filmet vetítenek a délutáni órákban, hogy a szórakozásból se legyen hiány. Hogy kedves legyen a katonaélet. Az első perctől a leszerelésig... (angyal) Szakemberekre bízták Nyíregyháza 10 éves közlekedésfejlesztési tervét A közelmúlt napokban jelentős esemény volt a városi tanácson. A megyeszékhely közlekedési problémáinak megoldására az építési állandó bizottság mellett több elismert szakemberből közlekedési albizottságot hoztak létre. Az albizottság legfontosabb feladatául a város 10 éves közlekedési fejlesztésének kidolgozását jelölték ki. Ugyancsak e komoly erőket összefogó bizottság teendőjéül szabták meg a hozott határozatok gyors és. jó végrehajtásának mindenkori ellenőrzését. Az alakulás után nyomban munkához látott a bizottság, az első figyelemreméltó munka- értekezletére szeptember első felében kerül sor. Ezen az összejövetelen tájékoztatják a közlekedési albizottság tagjait a város- fejlesztés távlati terveiről is. Ezt a tájékoztatást az építési osztály által elkészített színesfilmek le- vetítésével oldják meg. Csaknem tíz százalékkal több iparcikk a falunak 12 százalékkal több élelmiszer a városnak A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Elnöksége. értékelte a földművesszövetkezetek első félévi eredményeit. A földművesszövetkezetek igen eredményesen segítették a falu iparcikkellátásának, illetve a "városok és ipari telepek élelmíszerellátásánax megjavítását. Az első félévben — országos átlagban — csaknem tíz százalékkal több iparcikket adtak el a falvakban és csaknem 12 százalékkal több élelmiszert vásároltak fel, illetve szállítottak a városokba . a tervezettnél. Országszerte új önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek nyíltak- A kereskedelmi tevékenység mellett valamennyi földműves szövetkezet fontos feladatának tekintette a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai segítését. Az eredmények alapján a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Elnöksége 115 földmű- vesszö vetkezetnek és nyolc szövetkezeti vállalatnak élüzem címet adományozott, harminc föld- művesszövetkezetet és hét szövetkezeti vállalatot pedig dicséretben részesített. is keresik a minj joveüe.mezjbb' gazdálkodás lehetőségeit így jutottak odáig, hagy baromfitenyésztéshez fogtak. — Bretka Istvánná és Magyar Istvánné vállalta, a nevelésre vásárolt 2200 előnevelt jószág gondozását. Még csak három hete annak, hogy a szállítmányt megkapták, s a csirkék máris szépen gyarapodtak. Szándékuk, hogy 1000—1500 darabból álló törzsállományt nevelnek, amely a jövőbeni baromfitenyészetük alapját adja. Ezt a modern baromiiőlat saját erőből építik a nagy- cserkesziek. A berendezést más helyeken szerzett jó tapasztalatok után készítik el. Id. Gráf József bácsi szakértelemmel ia»aSja az cpulő ól ajtótokját. Ez a munka is sok kiadástól menti meg a szövetkezetei, de “gyarapítja Gráf bácsi munkaegységeit. (Hammel József felvételei.) Figyelmes kiszolgálás A vásárosnaményi szövetkezet legszebb boltja a vegyi és háztartási szaküzlet. Az üzletben legalább olyan a tisztaság; és a rend, mint egy patikában. A figyelmes és pontos kiszolgálás eredménye az, hogy a vevők szívesen keresik fel. A bolt már teljesítette negyedéves tervét. (Dorogi Mihály felvétele.) Jól holad az új gabona felvásárlása Eddig 9 millió Jorint nagyüzemi Jelárat Jizettek ki Az utóbbi időben már jó ütemben halad az idei bő gabonatermés felvásárlása. Az Élelmezés- ügyi Minisztérium terményforgalmi igazgatóságán Rékay Gábor igazgató tájékoztatásul elmondotta, hegy eddig kereken 50.000 vagoh- nyi új gabona került a terményfelvásárló szervek raktáraiba. Különösen az alföldi megyékben halad jól a felvásárlás, ahol máris 70 százalékra teljesítették harmadik negyedévi előirányzatukat, a dunántúli és az északi területeken a későbbi érés és a gyakori esőzések miatt kissé elmaradtak a csépléssel, ezért a felvásárlás is lassúbb. örvendetes jelenség, hogy az adógabonát és a cséplőrészt mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdák mindjárt cséplés után aZ állami raktárakba szállítják. A térmelőszövetkezeti tagok a háztáji földek adóját is általában közösen fizetik be. A gabpnafe- leslegek szabad felvásárlása ugyancsak folyamatosan, jól halad. A termelőszövetkezetek többsége jó példával jár elől, s igen gyakran egész gabonafeleslegüket egy tételben viszik eladni az államnak. A közös gazdaságoktól átvett gabona után már eddig körülbelül 0 miUiá forint nagyüzemi felárat fizettek ki az állami felvásárló szervek. Rosszul ja-rnak tehát azok a ter- melőszövétkezetek, amelyek ga- bcnafeleslsgeiket például kis tételekben a piacon akarják értékesíteni, Az ilyen gazdaságok elesnek a mázsánként 20 forintnyi nagyüzemi felártól, amely, sok esetben igen szép summát jelent. Az állam a jó termés ellenére sem változtatott a terményfelvásárlási árakon, nem érdemes tehát az áremelkedésre várva, tartalékolni az árut, mert a száradás következtében veszít a súlyából, azonkívül forgatást, kezelést igényel. A csapadékos nyári időjárás következtében a szokásosnál magasabb az idei gabonák víztartalma. Ajánlatos, hogy a termelők fokozott gonddal figyeljék a raktáraikban tárolt terményei» minőségét, mert a levegő magas páratartalmánál fogva az amúgy is túl nagy nedvességtartalmú gabonák még gondos kezelés mellett is nehezen száradnak,! könnyen következik be dohcsodás, minőségi romlás. £ A nngrvcfprkcszi TJi f'Jpt Tsz-hpn
