Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-25 / 203. szám
A tsz-demokrácia szilárd szövetkezeti betartása: gazdálkodás HogTBn segíti a kislétszámú szövetkezeteket a nagykállói járási pártbizottság? rT' ermelőszöyetkezeteink szervezeti élete szocialista társadalmi rendünk egyik legbonyolultabb területe. Ez a szervezeti-gazdasági élet. a szövetkezeti demokráciára épül; ami egyenlő társadalmi jogú embereknek egymás megértésén alapszik.. A szövetkezeti demokrácia — mint neve is mutatja — az összkollektíva széleskörű tevékenységén keresztül érvényesül. A térmelőszö,vetkezet szervezeti felépítése — az alzp- szabály-minta keretei között ’ és annak végrehajtása esetén — nem is lehet más, mint az egész tagság akaratából érvényre juttatott demokrácia érvényesítésével létrehozott egység. Az egységes akaratból létrehozott szervezet — a közgyűlés, az elnök, a vezetőség tagjai, az ellenőrző bizottság siti. — akkor képes megoldani a szövetkezet politikai-gazdasági feladatait, ha a tsz. minden egyes tágja nagy gonddal vigyáz á szövetkezet} demokrácia sérthetetlenségére. L' z a legnehezebb feladat. A szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartása egyaránt kötelező’ az elnökre és bármely vezető ' szervre, valamint az egyes tagokra. A vezetők fel- * adata, hogy a tagokat szocialista együttélésre, s a kollektív tulajdonban való nagyüzemi gazdálkodásra nevelje. Nem könnyű feladat ez a különböző anyagi érővel és „szemlélettel szövetkezetbe került emberek esetében. A vezető, ha nem elég körültekintő, könnyen elveszítheti „lába alól a talajt”. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti demokrácia akkor és ott érvényedül igazán, amikor és ahol a termelőszövetkezet minden egyes tagja a kollektíva érdekeit tartja szem előtt, s ebből fakad majd az egyén jobb boldogulása. G zámtalan esetben találkozunk termelőszövetkezeteinknél a tsz-demokrácia élő, jó hatásaival, de ugyanakkor még nagy az olyan eseteknek a száma is, ahol a kollektíva életének ezt a fontos törvényét kisebb-nagyobb mértékben megsértik egyrészt , a tagok, másrészt a vezetők.. Ahol a vezetőség megvitatja a tagokkal a tennivalókat, ott nagyon ritka esetben fordulhat elő baj .. a szövetkezeti tagság között és a termelésben. A petneházi Oj Barázdában, a tiszadadai Vörös Csillagban — és még sok helyen — a vezetők és a tagság jó viszonya már az idén meghozta eredményeit. A tavasz folyamán alakult beregdaróci Haladás Tsz- ben is az egység szülte a kimagasló termelési eredményeket. Ezzel szemben például az apa- gyi Hunyadi Tsz tagsága és a vezetőség nem tudja a szervezeti életet összhangba hozni a tagok türelrpetlensége miatt. Kimagasló eredményeket várnak rövid idő alatt,, de hogy az eredmény megszülessen, azért keveset tesznek. G ok nehézség merült fel az ellenőrző bizottság tevékenysége körül. Ha az ellenőrzi) bizottság — mint a szövetkezet választott szerve — funkcióját kívánja gyakorolni, az elnök ebben mindjárt személyéi vei kapcsolatos bizalmatlanságot lát és nemhogy segítené, még nehezíti ezek munkáját. Ilyennel lehet találkozni például a vitkai Kossuth, a vá- sárosnaményi Vörös Csillag szövetkezeteknél is. Emiatt aztán az ellenőrző bizottságok-visszavonultak. Másik baj, hogy az ellenőrző bizottságok tagjai nem akarnak ellenőrizni, hogy munkájuk során „meg-ne sértsenek valakit”, Elvtelen és nem őszinÜlést tartott tegnap a városi tanács Meghallgatták és elfogadták a múlt évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést Tegnap délelőtt fél kilenc órai kezdettel ülést tartott a nyíregyházi városi tanacs. A legutóobi tanácsülés óta végzett munkáról, a lejárt határidejű határozaton teljesítéséről szóló jelentés után a városi tanács meghallgatta és jóváhagyta az 1958. évi költség- vetési előirányzatok teljesítését. Kedvezően alakult Nyíregyháza költségvetése az elmúlt esztendőben. A 34 millió 540 ezer 802 forintos bevétellel szemben a kiadás 33 millió 361.278 forint volt. E nagyfontosságú napirendi pont után tájékoztatták a tanácstagságot a cséplési munkákról, valamint a soron lévő me- jzőgazdasági tennivalókról, j Nagy érdeklődés mellett ke- I rült sor* a tanács idei negyedik • negyedévi munkatervének ismertetésére és jóváhagyására is. Az ülést indítványok, bejelentése« Us interpellációk zárták le. A pártkongresszusig megkétszerezi versenyváilalásait a Cssngeri Állami Gazdaság Nálunk a versenymozgalomnak az ad különös élénkséget — írja leveleben Pató Pál agrármérnök a Csengeri Állami Gazdaságból, — hogy minden dolgozó tudja, mikor hol tart vállalásának teljesítésében. A versenybizottság minden hónapban pontosan értékeli az elért eredményeket a gazdaság valamennyi területén. Az üzemegységek; üzemrészek és a dolgozók párosversenye a párt- kongresszus tiszteletére szép eredményeket hozott. A dolgozók augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére és gazdaságunk tíz éves fennállásának tiszteletére is tettek vállalásokat, Az augusztus 20-i versenyértékeléskor megállapdották, nogy gazdaságunk dolgozói télmillió forintos vállalásukat negyedmillióval túlteljesítették. Különösen szép eredményeket mutattak fel a gabonatermelésben, ahol búzából 16, őszi árpából több, mint 19, rozsból 17 mázsát meghaladó átlagtermést takarítottunk be. A takarmányrépamag is jól fizetett. A tervezett 7 mázsa helyett 16-ot termeltünk holdanként. Az eddigi eredmények láttán dolgozóink elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére tett versenyfelajánlás összegét megkétszerezik. te álláspont az ilyen, mert az ellenőrzés a szövetkezet valamennyi tagjának az érdekében történik, s ha hiányosságót tapasztalnak, azt feltétlenül fel kell számolni. y annak esetek — .mint a bashalmi .Kossuth Tsz-ben is —- amikor a, szövetkezet elnöke. igen fontos kérdésedben sem kéri ki a tagok véleményét, olyanokban, amelyekben feltétlen a közgyűlésnek kellene dönteni, De lehetne sorolni az idős tagokkal váló foglalkozás elhanyagolását.. a vezetők részéről vagy azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy a szövetkezeti tagok húzódoznak az állattenyésztésben való munkától és emiatt több helyen azok lesznek tehenészek, sertésgondozók, vagy baromfinevelők,, akik már egyéb más munkáknál egyáltalán nem felelnek meg. I" ett légyen az itt felsorolt esetek bármelyike, vagy a többi apróbb-nagyobb hiányosság, ami a vezetésben, a tagoknak vezetőkhöz és egymáshoz való viszonyában előfordul, ezek mind a . szövetkezeti demokráciát sértik és minden esetben az egész kollektíva vallja kárát. S hiivel ez egyetlen józanul gondolkozó szövetkezeti tagnak sem érdeke, minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni kell a visszásságok ellen, hogy. ezáltál egyaránt megszilárduljon a .termelőszövetkezet szervezeti és gazdasági életé. A termelőszövetkezetek alakulásával párhuzamosan jöttek létre a pártszervezeteit. Az új pártszervezetek vezetőinek kevés tapasztalatuk, gyakorlatuk volt a pártmunkában. A megalakulást követő napokban -— helyesen '— a járási pártbizottság munkatársai felkeresték ezeket a pártszervezeteket és módszertani segítséget nyújtottak nekik a vezetőségi ülések, taggyűlések megtartásához, a beszámoló elkészítéséhez. A pártbizottság munkatársai mellett még egy öttagú brigád alakult azzal a feladattal, hogy konkrét segítséget nyújtson a pártszervezeteknek. Ez a brigád sorra járta a pártszervezeteket és napokat töltöttek egy-egy alapszervezetben. Ismerkedtek a termelő- szövetkezet életével, a párttagokkal megbeszélték a tennivalókat. A segítség nyomán a riagykállór Üj Élet, a Rákóczi, a biri Táncsics Termelőszövetkezetekben a jelentősebb tsz közgyűlés előtt a párttagok összeülnek és megvitatják a problémát, segítik a gazdasági vezetőket, kollektív szellemre nevelik a termelőszövetkezet tagságát, a párttagok példát mutatnak a munkafegyelem megszilárdításában. Fáradtságot nem kímélve dolgoznak a termelő- szövetkezetek érdekében, a személyes problémák megoldásáért. A segítés eredményeként sokat javult a pártélet, a munkafegyelem, a közös vagyon védelme. Időben befejezték az aratást, a behordást, csep- lést. Számos tsz 12—14, sót 16 mázsás termésátlagot ért el kenyérgabonából olyan talajon, ahol ezelőtt nyólc, esetleg kilenc mázsát takarítottak be. A kongresszusi munkaversenyben 200 százalékra teljesítették sertéshizlalási tervüket. Azonban még sok a tennivaló. Fontos feladat a párttagok nevelése, a párttitkárok és a pártvezetőségi tagok ideológiai továbbképzése. Arra kell törekedni, hogy az ősszel induló pártoktatásban minél több kommunista részt vegyen és a legjobb. propagandistákat biztosítsák a termelőszövetkezetek pártszervezeteibe. Növelni kell a párt- szervezeteknek a párttagon pártmunkába való bevonását, hogy valamennyi, párttag részére legyen. pártmegbizaíás, konkrét pártmunka és rendszeresen számoltassák be vezetőségi üléseken, taggyűléseken a párttagokat a végzett munkáról. A kommunisták, a tsz-tagok növeljék befolyásukat az egyénileg dolgozó parasztok között, tartsanak kapu csolatot velük, neveljék, segítsék azokat. A járási párt vb. irányítása alatt a brigád mérje fel az elért eredményeket és hiányosságokat, s ennek szellemében adjanak segítséget. Rendszer résén térjenek vissza egy-egy pártszervezethez. Tanítsák a pártszervezeteket a termelés part-ellenőrzésére, a termelés irányítására. A segítés azonban ne korlátozódjék csak termelési kérdésekre. A szervezési, termelési feladatokkal párhuzamosan eszmei, ideológiai nevelés is kapjon helyet az eddigieknél nagyobb arányban. Együd András As új Polgári 1 örvénykönyv nagy segítséget nyújt szocialista építésünknek Dr. Milánkovics Imre nyilatkozata lapunknak A közelmúltban fogadta el az országgyűlés az új Polgári Törvénykönyvet. Ezzel kapcsolatban kerestük meg dr. Milánkovics Imre elvtársat,, a megyei bíróság elnökét, aki a törvénykönyv jelentőségével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — Áz igazságügyminiszter elvtársnak az országgyűlésen elmondott előadói beszéde és az elhangzott hozzászólások is megvilágították, mennyire szükséges volt az új Polgári Törvénykönyv elkészítése, a szocialista törvényesség megerősítése a dolgozók jogainak fokozott érvényesülése szempontjából. — A Polgári Törvénykönyv kimagasló-jelentőségét az adja meg, hogy társadalmi és gazdasági viszonyainknak igen- széles körét szabályozza. A dolgozók mindennapi- életükben állandóan találkoznak az e törvénykönyvben szabályozott élet- és jogviszonyokkal, kezdve a szomszéddal való kapcsolattól a mindennapi élet szükségletének megszerzését szolgáló adás-vételig. — A Polgári Törvénykönyv öt főrészből áll. Foglalkozik a törvény céljával, meghatározza a szabályok értelmezési módját, az ember és a jogi személyek jogi és. cselekvőképességéről szól összefoglalja a tulajdonjog általános szabályait, szabályozza a tulajdon különböző formáit, megszerzésének módjait, védelmet, stb. Foglalkozik a szerződésekkel, a szerződésen kívüli jogellenes károkozásból származó felelősséggel, valamint a jogalap nélküli gazdagodás eseteit foglalja össze. Szabályozza a törvényes öröklés rendjét, a végrendeleti öröklést és a köteles rész intézményét, — Az új törvénykönyv következetesen érvényesíti a szocialista jog elveit, a szocialista építés igényeit. Kidolgozásánál figyelembe vették a jogalkotás és jogalkalmazás korábbi eredményeit, de különösen a felszabadulás utáni jogalkotást. A törvény áttöri például azt a korábbi általános tételt, hogy a földön emelt épület tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti. A telek és épület tulajdonjogának kettéválasztására különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek , fejlődésének biztosítása érdekében van szükség, miután ezeknél a föld tulajdonjoga vagy az államot, vagy a tagokat illeti. Az elévülés eddigi 32 évi tartamát a törvény 5 évre, az elbirtoklásnak ugyancsak 32 évi tartamát 10 évre rövidíti le. — Jelentős változást hozott, a Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem eddigi szabályozásában is. A birtokviták elintézését államigazgatási szervre bízza. Ugyancsak jelentős mértékben kapcsolja be a törvény a tanácsi szerveket az eltartási és életjáradéki szerződések kapcsán felmerült jogviták elintézésébe is. — Az öröklési jog szabályait egyrészt nagymértékben egyszerűsítette a törvény — végrendelkezni sokkal egyszerűbben lehet — másrészt viszont megtartotta a fennálló jog megszokott intézményeit, például az ági öröklés, kötelesrész intézményeit, — A törvény előkészítése teljesen újszerű volt, A legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberek dolgoztak az előkészítő anyagon, amelyet az Igazságügyminisztérium, majd egy erre a célra alakult kormánybizottság vitatott meg. A szöveget ezután országos vitára bocsátották. A vitában nemcsak a jogászok, hanem ■— megyénkben is — jelentős számban más foglalkozású dolgozó is részt vett, s nagy számban született észrevétel, javaslat. Ez a módszer mindennél jobban bizonyítja jogszabályalkotásunk demokratizmusát. — A törvény előkészítésénél az volt a* alapvető törekvés, hogy a törvénykönyv elvi kereteiben a polgári jog valamennyi intézményét szabályozza. Nem tartalmazza azonban a családjogot és a munkajogot, mert ezek szocialista államunkban önálló jogokká lettek. A törvény- könyv nem terjed ki minden részletkérdésre, de rövidsége ellenére is világos és mindenki számára érthető szövegezésben rögzíti a szocialista szervezetek és állampolgárok jogait és kötelezettségeit s lehetővé teszi, hogy mindenki megismerje: milyen jogok illetik és terhelik? — A Polgári Törvénykönyv nagy segítséget - nyújt a szocialista ember nevelésében, 2
