Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-23 / 202. szám

Éljen baráti szomszédunk, a felszabadulásának Lakásépítkezések a Román IXépköztársaságban A Román Munkáspárt politiká­jának egyik legfontosabb célkitű­zése a dolgozók lakásviszonyainak a megjavítása. A párt II. kong­resszusától eltelt három -év alatt a Román Népköztársaság váro­saiban és munkásköznóRtjaiban állami alapból és állanlj hitelek segítségével majdnérh -*0.090 la­kást építettek. Az eírritfk évben a romániai, dolgozók' több mint 13.500 lakást kaptak. Bukarest, az ország:1 fővárosa új lakónegyedekkel bővült. így pél­dául 1958-ban állami alapból 1968 lakást építettek. Ebben az évben további 5600 lakást építenek, ugyanekkor 6000 lakás ep.tásét kezdik el. Az utóbbiak a jövő évben készülnek el. A Román Népköztársaságban új munkásközpontok és városok je­lentek meg, mipt például Onesti és Lucacesti, a kőolajipari dolgo­zók városai, Uricani és Coma- nesti, a ynyászok városai, Hune- doare és Victoria, a kohászok és a vegyipari dolgozók városai. A Román Munkáspárt Közpon­ti Vezetőségének múlt év novem­beri határozata foglalkozott a la­káshelyzet kérdéseivel. ezek megoldásával, s az állam a hatá­rozatnak megfelelően 1959-ben 25%-kal emelte a lakásépítési be­ruházásokat 1958-al szemben. Az egy milliárd lej összegű beruhá­zások, az önköltségcsökkentések (a lakásépítkezési költségek .80 — 40.000 lej összegre csökkentek, Bukarestben maximálisan 50.000 lej összeget érhetnek el>, lehetővé tették a lakásépítkezések ütemé­nek jelentős fokozását. Az épít­kezéseket meggyorsítja továbbá az a rendelkezés is, amely szerint egy 30—40 lakásos tömb építke­zése hat hónapnál nem tarthat tovább. Llj tantervek és tankönyvek A román oktatásügyi és műve­lődésügyi minisztérium pedagó­giai igazgatósága új tanterveket dolgozott ki és . a- Tankönyvkiadó Vállalattal karöltve új tanköny­veket jelenteb meg. Az V. és VII. osztályok részére a következő tantervek készültek el:,román nyelv, román irodalom és .olvasmányok, fizika, vegytan, földrajz, orosz nyelv,' továbbá az ipar alapismeretei és a műhely- gyakorlatok. Üj tanterveket dolgozlak ki a VIII-—XI. osztályok részére fizi­kából, vegytanból, román iroda­lomból, a IX—XI. osztályok ré­szére földrajzból és a VIII. osz­tály részére' történelemből. Eddig 236 féle tankönyv jelent meg az általános-, és a szakmai iskolák számára. Röviden ROMÁNIÁI KÉPESLAP ^ A gyulafehérvári katedrális. Felvirágzott a román falvak kulturális élete A mezőgazdaság szocialista át­alakítása mellett a romániai fal­vak legnagyobb eseménye az el­múlt években az írástudatlanság felszámolása volt. A népi demokratikus rendszer­ben széleskörű iskolahálózat épült ki a román falvakban. A kultúr- otthonök, a klubok és az egyéb kulturális intézmények száma az 1938. évi 3,7-szeresére emelkedett és ma már meghaladja a 13.000-et. Ugyanebben az időszakban a könyvtárak száma több, mint hatszorosára emelkedett. A veze­tékes rádióállomások száma nap­jainkban elérte az 1100-at, ami annál is irrkább jelentős, mivel 1938-ban egyetlen egy sem volt. A falvakban 1300 mozi és 115 filmkaraván működik. Ezek já­tékfilmeket, dokumentumfilme­ket, híradókat és olyan mezőgaz­dasági oktatófilmeket mulatnak be, amelyek a föld megművelésé­nek haladó módszereit népszerű­sítik. Évente megrendezik a fal­vak filmfesztiválját, amely több hónapig tart. A kultúrotthonok mellett, az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és a termelő­szövetkezetekben évente mintegy 12.000 agrotechnikai kört szervez­nek és ezeken belül több, mint 2900 előadássorozatot rendeznek különböző mezőgazdasági kérdé­sekről. A parasztok ezeken az előadásokon új munkamódszere­ket tanulnák, amelyek lehetővé teszik, hogy növeljék a termelést. A Közoktatási és Művelődési Minisztérium által kezdeménye­zett általános.- művelődési körök, valamint a falvakat végiglátogató tudományos brigádok a modern tudomány és technika vívmányait népszerűsítik. Majdnem 22.000 művészegyüt­tes (énekkarok, tánccsoportok, színjátszó együttesek, zenekarok) versben és dalban a dolgozó nép megingathatatlan hazaszeretetét, a párt és á kormány iránti ra­gaszkodást juttatja kifejezésre. Egy 1935. évi. statisztikai ki­mutatásból kitűnik, hogy 25.000 földbirtokos (50 hektáron felüli földbirtokos) több földet tartott kezében, mint az 5 hektáros fel- sőhatárt elérő 2.5 millió paraszt. Ezenkívül 700.000 parasztcsalád­nak egyáltalán nem volt földje. Az 1938. évi népszámlálás ada­tai szerint három parasztgazda­ságra jutott-egy eke, több mint négy gazdaságra jutott égy bo­rona, és több mint 1850 gazda­ságra jútott egy vetőgép. Ab­ban az időben az országban 25.000 faekét számoltak össze, ami azt jelenti, hogy a parasz­tok ugyanúgy művelték meg földjeiket, mint. a 2000 évvel az­előtti őseik. A burzsoá-földesúri Romániában a dolgozó parasz­tok számtalanszor fellázadtak, hogy lerázzák magukról a ki­zsákmányolás igáját, hogy föl­det szerezzenek maguknak, mert nem tűrhették tovább az éhsé­get és a hiányt. A romái, nép soha nem fog megfeledkezni az 1437. és 1514. évi nagy felkelésről, a Horia, Closca és Crisan által vezetett felkelésről, Tudor Vladimirescu felkeléséről, végül az 1907-es nagy parasztlázadásról, amely­nek vérbefojtásakor 11.000 pa­rasztot gyilkoltak meg. A régi Románia burzsoá-föl­desúri pártjai a kegyetlen és erőszakos megtorló intézkedései­ket hamis jelszavakkal és szo­ciális demagógiával kapcsolták össze, s ezzel arra törekedtek, hogy a dolgozó parasztságot el­szakítsák a munkásosztálytól, ezen keresztül pedig arra, hogy vérbefojtták a városi és falusi dolgozók hereit. Ez történt vol­taképpen az 1907-es parasztlá- zadás idején, vagy az 1913-as Milliomossá vált a sárközi (Avas rajon) kollektív gazdaság. A 9 évvel ezelőtt alakult kollek­tív gazdaság álló alapja ma meg­haladja az 1,600.000 lejt. ★ Újítások alkalmazásával 3.3 millió lejt takarítottak- meg az idei első félévben a bukaresti kis­ipari termelőszövetkezetek. Eb­ben az időszakban a szövetkeze­tek tagjai 447 újítási javaslatot nyújtottak be, s ezekből- 157-et már alkalmaztak. ★ és 1933-as munkásharcok ide­jén. A romániai parasztság és az egész dolgozó nép alapvető ér­dekeinek védelmezője a mun­kásosztály pártja, a Román Kommunista Párt volt. A népi forradalom első sza­kaszának legfontosabb célkitű­zése a falvak feudális maradvá­nyainak a felszámolása volt. így 1945-ben agrárreformot hajtot­tak végre, amelyet a népi de­mokratikus kormány törvény­erőre emelt és .amelynek meg­valósításában a munkásosztály vezetőszerepet játszott. A föld­reform során a nagybirtokosok­tól minden ellenszolgáltatás nél­kül elvett 1,109.009 hektárnyi földet 918.000 paraszt és föld­munkás között osztották szét. A szocializmus építésének le­nini tervét követve a Román Munkáspárt az 1949. március 3—5-i központi vezetőségi . ülé­sen, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentése alapján kidolgozta a román mezőgazdaság szocialista átalakításának irányvonalát. „A szocialista mezőgazdaság­hoz, a kollektív gazdaságok meg­szervezéséhez való átmenet, — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára az 1949. március 3—5-i ülésen — szükségessé teszi egy olyan fejlett ipar létrehozását, amely traktorokat és gépeket bocsát a mezőgazdaság tendel- kezésére, olyan kénzstt agro- nómus kádereket feltételez, akik a legtökéletesebb tudományos módszerekkel vezetik a mező- gazdaságot, továbbá olyan rend­szeres munkát igényel, amely felvilágosítja és meggyőzi a sze­gény- és középparasztság tö­Tizenegy esztendővel ezelőtt a Ploesti tartomány falvaiban egyet­len mozi sem létezett. Jelenleg 110 faluban működik mozi, a töb­bi falut.pedig 6 vándormozi ké­rési fel. Míg 1951-ben a mozilá­togatók száma 2,750.009 volt, ad­dig 1958-ban már 7,045.985-re emelkedett. Augusztus 23-ig újabb 20 faluban nyílik meg a mozi, r ik A nagyváradi kereskedelmi szervek árusítással és ruhakíállí- tással egybekötött divatoemutatő* kát tartanak az iparvállalatok­nál, ahol a dolgozók tetszésük szerint vásárolhatnak a ruházati cikkekből. megeit a kollektív gazdálkodás előnyeiről.” A Román Munkáspárt követ­kezetesen hirdette a szocialista iparosítás politikáját, és ennek eredményeként jött létre a me­zőgazdaság erőteljes műszaki­anyagi bázisa. Ez a műszaki és anyagi bázis szüntelenül széle­sedett és tökéletesedett, ami a falvakban megteremtette a szo­cialista termelési viszonyok fej­lődésének és megszilárdításának alapját. Számos üzemet és gyá­rat profilíroztak át mezőgazda­sági gépgyártásra, s- ennek ered­ményeként a . mezőgazdaság év- ről-évre mind több traktort és gépet kapott. A párt irányításá­val megkezdődött a vegyipar ki- fejlesztése és ennek keretében felépítettéi. navodarii, valamint a Salugareasca völgyében lévő „Petru Poni” szuperfoszfátgyá- rakat. Nemsokára üzembehe­lyezik a roznovi nitrogén mű­trágyagyárat is. Az 1955—1959. évek között a műtrágyagyártás ötszörösére emelkedett.’ A munkásosztály nagy segít­séget nyújtott a dolgozó paraszt­ságnak, s e segítség egyik leg­kiemelkedőbb példája az a tény, hogy a traktorok száma 1958-ra mintegy 38.000-re emelkedett az 1933. évi 4.858 traktorral szem­ben (konvencionális traktorok), s 1980-ra számuk 58.000-re emel­kedik, ami jelentősen meghalad­ja a Román Munkáspárt 1955. évi II. kongresszusán előirány­zott 37.000 traktort. A Román Munkáspárt II. kongresszusának előirányzataival szemben növe­kedtek az állami mezőgazdasági beruház***-. u. A» ROMÁNIAI KÉPEK Halászhálógy ár Galatiban. A Braila-i új iskolaközpont, A Román Népköztársaság mezőgazdaságának szocialista átalakítása IRTA: EUGEN ALEXE MÉRNÖK, FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS1 ERDŐGAZDASÁGI MINISZTERHELYETTES 4 A Galati tartományban lévő Urleasca állami gazdaság. * ; < m j * ; ■ ‘ f Émmk-Tss m I*. _ JBS I aggaBB f rÄT' *** ^■ T. V *V V V f-y, -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents