Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-23 / 202. szám
15. évfordulóját ünneplő Román Népköztársaság A műkedvelő művészegyüttesek mozgalma Vj intézkedések a Román ÍVépköztársaságban az életszínvonal emelésére A román nép most készül augusztus 23-a, $z ország felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére, s ebből az alkalomból rendezi meg a műkedvelő művészegyüttesek ötödik országos versenyét. Ebben az éven a hagyományos találkozón több, mint 5200 énekkar, majdnem 8000 tánccsoport, 3300 agitációs művészeti brigád, több mint 1000 zenekar, 12.500 hangszerszólista, énekes és koreográfus, valamint számos sz.n- játszóegyüttes vesz részt. Ez a verseny minden évben kiváló alkalmat ad a nép virágzó művészetének számbavételére, az al- kotóéfők felsorakoztatására. Ebben az évben a versenyben résztvevő művészeti csoportok «zárna majdnem 3000-rel emelkedett az elmúlt éviekkel szemben. A Román Népköztársaságban azonban nemcsak ez n verseny mutatja a műkedvelő művész- együttesek mozgalmának lendületes fejlődését. Ezenkívül nagyszámban rendeznek más versenyeket is, mint pl. irodalmi, egy©aroton, a Magyar Autonóm-Tartományban. Az új osztály — az első ilyen Romániában — naponta 2.3Ó0 kiló sűrített tejet gyárt. Ugyanitt működik egy fermentált sajtot, gyártó részleg, amely naponta 3.000 liter tejből^, hollandi sajtot állít elő és egy másik részleg, amely' évente 50 tonna sajtfélét termel. Az új osztály korközötti években az állami mezőgazdasági beruházások teljes összege eléri a 11 milliárd lejt. A szociális mezőgazdaság műszaki-anyagi bázisának állandó fejlesztésével egyidejűleg a Román Munkáspárt rendkívül nagy figyelmet fordít a szakká- .derek nevelésére. Az elmúlt években kifejlődött a mezőgazdasági oktatás széles hálózata, ennek keretében főiskolák, középiskolák, műszaki és szakiskolák jöttek létre, tanfolyamokat indítottak a kollektív gazdaságok elnökei, brigádvézetői, könyvelői részére. A mezőgazda- sági szakemberek száma 1953- ban mintegy 27.000-re emelkedett az 1938. évi 4.050-nel szemben. Míg 1935-bén 30 községre egy ágronómusmérnök jutott, addig ma három községre kb. 5 agro- nómusmérnök és egy állattenyésztési mérnök jut, továbbá öt községre egy gépesítő mérnök jut. A népi demokratikus rendszerben felnevelt agronó- musok, állattenyésztési és gépesítési szakemberek nagy száma jelentős tényezővé vált a mezőgazdaság műszaki színvonalának a szüntelen emelésében és a munka termelékenységének a fokozásában. Az állam gép- és traktorállomásai ma több, mint 23.000 konvencionális, 15 lóerős traktorral és több tízezernyi géppel rendelkeznek. A jelenleg működő 240 gépállomás a mezőgazda- sági munkálatok jelentős részét gépesítette és nagy segítséget nyújtott és nyújt a dolgozó parasztságnak abban, hogy minél nagyobb termést érjen el. A gépállomások fennállásuk első évében 65.000 hektárnyi szántást végeztek el. az elmúlt évben viszont 6.942.500 hektár területet szárítottak fel. Ez azt jelenti, hogy a múlt évben elvégzett munkálatok volumene megközelíti az első ötéves tervben (1951 —1955) e'végzett szántások össz- volumenét. felvonásos színművészeti, filmforgatókönyv-írói, díszítő népművészeti, fényképészeti, könnyűzenei versenyeket. Különféle témákat dolgoznak fel ezeken a versenyeken. Ilyen például a „román—szovjet barátság” témája, a „Bukarest dalban” című verseny, stb. A munkások, parasztok, tisztviselők, nők, fiatalok és idősebbek, az együttlakó nemzetiségek tagjai ezrével vesznek részt a versenyeken. A munkás és paraszt műkedvelő művészek képzőművészeti alkotásai az ország határain túl is nagy sikert arattak, mint például a londoni nemzetközi kiállításon, a legfiatalabb -romániai alkotó- művészek rajzai majdnem ez egész földkerekségre eljutottak. A román művészegyüttesek a nemzetközi versenyeken dicsőséget hoztak hazájuknak. Végezetül rá kell mutatnunk arra, hogy a Román Népköztár* saság 18 millió' lakosából majdnem egy millió ember vesz részt a műkedvelő művészegyüttesek mozgalmában. szerű tejpasztörizáló, sűrítő és kristályosító berendezéssel rendelkezik. Zeina néven új gyógyszert állított elő á Galenica gyógyszeráru. gyár az eddig külföldről importált keratin pótlására. Az új terméket védőbevonatként alkalmazzák egyes gyógyszereknél. A Román Népköztársaságban az állami gazdaságok a szoci- •alista mezőgazdasági termelés legmagasabb szervezeti formái. Ezek a gazdaságok a mezőgazdaság fejlődésének erőteljes központjai. A romániai dolgozóknak mind. jobban bebizonyítják a szocialista mezőgazdaság magasahbrendűségét és mind nagyobb mértékben járulnak hozzá a központi állami terményalap létrehozásához. Az állami gazdaságok jelenleg 17.500 traktorral, (15 lóerős konvencionális traktorokban számítva) 10.340 Vetőgéppel, 6.230 kultivátorral, 6.340 kombájnnal és sok más egyéb géppel rendelkeznek. Az állami gazdaságokban a mezőgazdasági munkálatok többségének gépesítési foka elérte majdnem a 100%-ot. így a szántást OS'fo-ban, a ,7efést 96%-ban, a gabonabegyüjtést 92%-ban gépesítették. A közeljövőben a traktorok és gépek számának a növelésével az állami gazdaságokban gépesítik az összes munkafolyamatokat. Az állami gazdaságok egyik legfontosabb feladata az, hogy az állam fő gabonaszállítóivá váljanak. Bár az ország gabonaföldjeinek mindössze 10.3°/o-ával rendelkeznek, mégis 1958-ban áz állami gazdaságok 30%-os arányban részesedtek az állami központi takarmányalap létrehozásában. Annak ellenére, hogy az 1958-as esztendő kedvezőtlen volt a mezőgazdaság szempontjából, az állami gazdaságok mégis 189.000 tonna búzával és rozzsal, 343.500 hektoliter tejjel, 6 millió tojással és majdnem 2,000.000 szőlőoltvánnyal szállítottak többet az: államnak, mint 1955-ben. Ugyanakkor az állami Ez év augusztus 1-éu Románia dolgozói új és lényeges béremelést kaptak, ugyanekkor az állam növelte a nyugdíjakat és csökkentette az adókat. Augusztus 15-én pedig az állam több, mint 2690 iparcikk és élelmiszer árát csökkentette, ezenfelül néhány termék eladási árát arányosabbá és jövedelmezőbbé tette. A dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó, új intézkedéseket a Romnán Munkáspárt Központi Vezetőségének ez év július 13—14-i összvezetőségi ülésén határozták el. Ezek a nagyjelentőségű intézkedések a népi demokratikus Románia eredményeinek, a dolgozóig kiemelkedő sikereinek köszönhetők. A Román Népköztársaság dolgozói ugyanis kiemelkedő eredményeket értek el a nemzet- gazdaság fejlesztésében, a Román Munkáspárt II. kongresz- szusa által meghatározott országos program teljesítésében. Az elért eredmények tükrében az új intézkedések nem elszigetelt tényként jelentkeznek, hanem a sikerek természetes folyományai, a szocialista jövő felé vezető úton. Ezek az intézkedések még jobban tudatosítják a dolgozókban azt, hogy munkájukkal saját jólétüket szolgálják. Ugyanekkor az új intézkedések arra ösztönzik a dolgogazdaságok nemesített vetőmagvakkal, tenyészállatokal, stb. támogatják a dolgozó parasztságot. Az állam az említetteken kívül más módszerekkel is támogatja a dolgozó parasztságot, mint pl. építőanyagok beszerzésére nyújtott hitelekkel a gépállomások és az állami gazdaságok^ mérnökein keresztül ingyenes agrotechnikai útmutatással, valamint azokkal a mérnökökkel és technikusokkal, akik az 500 hektáron felüli kollektív gazdaságokban dolgoznák és fizetésüket az államtól kapják. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1956. decemberi ülése a mezőgazdasági termékek többségénél megszüntette a kötelező beszolgáltatást és a város és a falu közötti csereforgalmat kereskedelmi alapon szervezte meg. Ez a határozat még jobban megerősített i a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, jelentős mértékben ösztönözte a mező- gazdasági termelést és növelte a dolgozó parasztság anyagi érdekeltségét a termelés emelésében. A kötelező beszolgáltatás megszüntetése a mezőgazdasági termékek többségénél előnyöket jelentett a parasztság számára, biztos jövedelemhez juttatta a parasztokat a mezőgazdasagi termékek szerződéses értékesítésénél és állami begyűjtésénél. A Román Népköztársaság dolgozó parasztsága csupán 1933- ban több, mint 8 milliárd lej összeget kapott az államtól mezőgazdasági termékei ellenében, azaz 2,2 milliárd lejjel többet. mint 1955-ben. zókat, hogy még lelkesebben folytassák az augusztus 23-a tiszteletére indított szocialista versenyeket. A termelő erők fejlesztésében elért történelmi jelentőségű sikerek természetesén meggyorsították a szocialista termelési viszonyok fejlődésének ütemét Romániában, ami hozzájárult a cjolgozók anyagi és kultu-ális színvonalának az állandó emeléséhez. A Komán Munkáspárt második kongresszusa óta eltelt időszakban a párt és a kormány jelentős intézkedéseket hozott a dolgozók jövedelmének az emelésére. A különböző ágazatokban dolgozó munkások bérének megjavítása, a tanszemélyzet fizetésének emelése az általános és középiskolai oktatásban, az államszervezet egyes ágaiban az alkalmazóiak fizetésének az emelése, — 1956. folyamán — a munkások jövedelmének a növelése, a bérrendszer és a normarendszer megjavításával, — 1956. decemberében — 1935—1958. között több, mint 5.7 milliárd lej összegű jövedelemtöbbletet jelentett a dolgozóknak. Ehhez hozzá kell számítanunk azt is, hogy az állam majdnem 1,6 milliárd lej összeget fordított családi segélyre, .és majdnem 1,1 milliárd lej összeget az alacsony nyugdijuk emelésére. A parasztság 1958- ban terményeinek eladásából több, mint 8 milliárd lej összegű jövedelemre tett szert, azaz 2,2 milliárd lej összeggel többet keresett, mint 1955-ben. A városi és falusi dolgozók jövedelme - jelentős mértékben emelkedett ebben az időszakban azzal is, hogy az állam négy alkalommal hajtott végre részleges árcsökkentéseket. »»*■*—* Egy szocialista országban azonban a dolgozók élet- színvonalát nemcsak a pénzben jelentkező egyéni bér, vagy fizetés határozza meg, hanem azoknak az intézkedéseknek a sósa is, amelyekkel az állam a dolgozók szociális-kulturális igényeinek kielégítéséről gondoskodik. Az állam szociális-kulturális kiadásainak fokozatos emelése a lakosság mindennapi életében jelentkezik. Ma már minden dolgozó .évente több mint 3000 lej összeget kap az állam szociális-kulturális előirányzataiból. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozata a dolgozók jövedelmének emelésével' kapcsolatban a bérek emeléséről, a kereseti adó csökkentéséről, a nyugdíjak emeléséről intézkedik. A munkások átlagbére, amely az elmúlt két év alatt 18%-kal emelkedett, jelenleg pedig mintegy 10%-kal növekszik. A művezetők átlagbére 20n,0-kal emelkedik, a mérnökök, technikusok és az ügyviteli alkalmazottak fizetése 8%-kal. Az általános- és középiskolai oktatásban a tanszemélyzet fizetésemelése átlagban 24% lesz. A szocialista kereskedelemben az operatív munkát végző alkalmazottak átlagosan 18%-os béremelést kapnak. A párt és 'az állam jelentei intézkedéseket hozott a kereseti adó csökkentésére. A Román Népköztársaság költségvetésében jelenleg az adókból befolyó jövedelem majdnem 4,7 milliárd lej összegre emelkedik, ami azonban a költségvetési jövedelemnek mindössze 8,9%-a. Az új intézkedések alkalmazásával ez az arány tovább csökken. A keresti adót teljesen törlik havi 500 lej jövedelemig és igen nagyméretű lesz a kereseti adó csökkentése a havi 500—1500 -lejes fizetések között. A fenternlített intézkedésekkel egyidejűleg az állam nagymértékben növeli • a dolgoaók nyugdíjait is. Az öregségi nyugdíjakat átlagban 63%-kal emelik, a balesetből vagy betegségből származó rokkantsági nyűg. díjakat átlagban 48%-kal, az özvegyi és árvasági nyugdíjakat 62%-kal emelik. Ugyanekkor a katoné': nyugdíjait .átlagban 50%-kal növelik. A felsorolt intézkedések eredményeként a dolgozók nettó jövedelemtöbblete évente 4,7 milliárd összegű lesz. Az ehhez hasonló intézkedésekre csak egy olyan országban kerülhet,sor, amelyben a nemzetgazdaság lendületesen fejlődik, amelyben' az állam az egész dolgozó nép boldog jövőjét biztosítja^ Stefan Canstantinescu, „Csibekombinát“■ A brailai tartományi baromfikeltető központosa a keltetőgépekből kiszedik a csibéket. Megkezdték a sűrített tej gyártását 5
