Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-17 / 166. szám

nU| prmlntérimi i*|««4U*Ml4 XVI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ära 50 fillér 1959. JULIUS 17, PÉNTEK Ssiíholes-Szatnicír megye iparának 'fejlesztéséről ankéíoi (arfollak tegnap Nyíregyházán A szorgalmas Tamás Marika terményét méri a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet raktárosa. A fiatal kislány 138 munkaegységet gyűjtött eddig, amelyre 552 kiló búzát kapott. (Foto: Hammel) Megtakarított milliók a TITÍSZ-nál Nyereség a vállalat dolgozóinak és a lakosságnak A párt megyei végrehajtó bi­zottsága, a Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap a megyei ta­nács nagytermében ankétot tar­tott Szabolcs-Szatmár megye | iparfejlesztési terveiről a megye országgyűlési képviselőivel, a jä- I rási párttitkárokkal, tanácselnö- I kökkel és ipari vállalatok vezetői- I vei. Az ankéton részt vett és a | megye iparfejlesztési terveihez hozzászólt Lázár György, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyette­se, Babos Zoltán élelmiszeripari miniszterhelyettes, Pruman Jenő, a nehézipari minisztérium főosztály­vezetője, Benkei András, a párt megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, továbbá Bíró László, a nyíregyházi városi ianács v. b. elnöke és más meghí­vottak. A Hazafias Népfront megyei el­nöke nyitotta meg az ankétot, majd Kollonay Béla. a megyei ta­nács v. b. elnökhelyettese mondott vitaindítót. Vázolta a megye ipa­rának helyzetét 1945. előtt és a felszahadulás után. Felsorolta az iparfejlődés elmaradottságának okait a megyében. Tájékoztatott az iparfejlesztés,- telepítés és új ipari üzemek létesítésének forrá­sairól és a Kínálkozó lehetőségek­ről. Tényekkel számokkal és tab­lókkal bizonyított. Bár a felszabadulás óta a jelen­leg meglévő üzemekben történtek bővítések és felújítások, kaptunk néhány új üzemet, mégis ez a fej­lődés nagyon kicsi. A megyék sorrendjében az ipart tekintve, az utolsók kö­zött vagyunk. Sokezren járnak innen dolgozni más megyébe olyan családos em­berek, akiknek a foglalkoztatásá­ra megvolna itt is a lehetőség, ha nagyobb- mértékben fejlesztenék az ipart. A nagyüzemi mezőgazda­ság fokozott kialakítása egy egész sor lehetőséget ad élelmiszeripari, vegyipari és könnyűipari Üzemek létesítésére, de ugyanakkor növe­li is a munkaerőt az ipar szarná­ra. A megye három országgal határos, ami szintén kedvező lehetőségeket nyújt egyrészt meglévő budapesti üzemek idetelepítésére, továbbá új üzemek létesítésére. Záhonyon keresztül Nyíregyházán át bonyolódik le a vasúti forga­lom a Szovietunió felől, s itt megy keresztül a különféle nagy­mennyiségű ipari nyersanyag. A megyén keresztül vezet a romá­niai földgáz vezeték stb. Amellett, hogy gazdaságos lenne a megyéből származó ipari növényeket, gyü­mölcsöket, húsárukat, tejet és egyéb ipari nyersanyagokat a me­gyében feldolgozni, indokolt az is, hogy máshonnan hozott nyers­anyagokból történő iparcikk-gyár­tásra új üzemeket, gyárakat kap­jon a megye. Olyan égető probléma került vi­tára, mely kihat a megye dolgo­zóinak politikai, gazdasági, kultu­rális fejlődésére és életszínvona­lára. A jövő lehetőségeit mérle­gelte ez a nagyszabású ankét. Sok konkrét javaslat hangzott el, hogy Nyíregyházára és a me­gye különböző járási székhelyeire és községeibe milyen üzemek te­lepítése és újak létesítése jöhet számításba, és melyek azok a vál­lalatok, ahol a kapacitás bővíté­sére, nagyobb beruházásokra ke­rülhet sor a következő években. Konzervgyárak, épületelem­gyár, textilüzem, műanyag- feldolgozó, gépgyár és egyéb, többszáz munkást foglalkoz­tató gyár idetelepítésére. Il­letve létesítésére számítha­tunk, Elsősorban olyanokra, amelyek munkaigényesek, sok embert, nőt és fiatalt tudnak foglalkoztatni. Az ankét tanulságait is hasznosít­va a megyei tanács v. b. javasla­tait elfogadás végett az illetékes fórum elé fogja terjeszteni. Csak örülni tudunk annak, hogy a Tervhivataltól és a mi­nisztériumokból itt voltak elvtár­sak, akiknek a hozzászólásaiból meg lehetett állapítani, hogy ko­molyan foglalkoznak megyénk iparának fejlesztésével. Mondot­ták, hogy az ankéton ismertett igények nagyjában egybeesnek az Országos Tervhivatal és a minisz­tériumok elgondolásaival. Nem ígérgetések hangzottak el, hanem a teljesítés reményében beszéltek. Mondották, hogy a párt és a kor­mány külön figyelmet szentel Sza­bolcs-Szatmár megyének, és a me­gye a legelső helyen van az ipar- fejlesztési tervekben. O. A. A Tiszalökhöz tartozó Kisfás- tanyai Búzavirág Termelőszövet­kezetben befejezték az aratást. Tizenöt hold őszi árpát, 63 hold búzát, 10 hold tavaszárpát és 5 hold zabot arattak le. Azért is említésre méltó en­nek a termelőszövetkezetnek az eredménye, mert a tiszalöki já­rásban itt jutott egy tagra a leg­több kézi aratás. Területük még Jól dolgozott, gazdaságosan l működött az elmúlt félévben a Tiszántúli Áramszolgáltató Vál­lalat. A dolgozók túlteljesítették a vállalat tervét, megvalósítot­ták a kongresszusi vállalások ese­dékes részét, örülnek az eredmé­nyeknek a munkások, mert. na­gyobb nyereségrészesedésre szá­míthatnak. A lakosság ötömét is szolgálja a siker, mert olcsóbb lesz az áram. több községbe és téeszbe hamarabb vezetik be a villanyt. Nyíregyházán négy kilométe­res szakaszon szerelték át a vil­lanyvezetéket 110 voltról 220 voltra és ennek megfelelően transzformátorokat helyeztek üzembe. Az átszereléssel a hálózati áramveszteséget 108 ezer ki­tagositatlan, így egy-egy kaszá­ra 9 hold aratni való volt, Az őszi árpájukat már el is csépelték. Kiváló eredménynek örvend a téesz tagsága, hiszen 20 mázsa 40 kilóval fizetett min­den hold. Az aratással egyidőben végezték a szövetkezetben a tarlóhántást is. Eddig 60 holdat szántottak fel. Az állatállomány jobb ellátása érdekében 7 hold­ba siló kukoricát vetettek. lowattóra villany energiával csökkentettek, ami 162 ezer toriul megtakarítást jelent. Több héttel határidő előtt fe­jezték be a villanyszerelési mun­kádat a tiszalöki Szabadság és a Rákóczi téeszekben, az őri Pe­tőfi téeszben, a nyírmihálydi Üj Elet téeszben és a székelyi Rá­kóczi téeszben. A faluvillamosx- tást végző brigádok jó munká­jának eredményeképpen előrelát­hatólag augusztus 20-ra elvégzik a villanybevezetést Cégénydá- nyád, Márokpapi, Gergelyiugor-* nya, Kömörő és Olcsvaapáti köz­ségekben. A transzformátorjavító műhely dolgozói leégették a szigetelést a kiselejtezett villanyhuzalokról, és azokat újraszigetelve fel has z- nalíaifc.Jwzel 9 hat hónap alatt 2094 kiló- aram vörösrézhuzalt, ötven­ötezer forintot takarítottak meg. Több mázsa vasat is megtaka­rítottak, A téeszek részére a ter­ven felül 60 darab kiselejtezett transzformátor felújítását vállal­ták az év folyamán, ebből hu­szonhármat teljesítettek. összegezve: a TITASZ dolgo­zói a félév alatt több, mint négy­millió forintot takarítottak meg, s ezzel növelték a terven felüli nyereséget. 64 nyírbogdányi szövetkezeti kapás segítette növényápolásban a sényiíi áj téeszt A szövetkezetben még szebb almát termelnek Rátonyi Ferenc (rövid nadrágban) az idei termés betaka­rításáig még egyéni termelő, de jogilag már tsz-tag. Ö az elnöke az ősszel kezdő nagykállói Virágzó Föld Termelő­szövetkezetnek. Mutatja az egészséges almával megrakott ágakat. A szövetkezetben még szebb almát fognak termelni, de nem másfél hold,on, haanem félszáz holdas táblákon. (Csikós felv.) A sényői Üj Ütakon Járó Ter­melőszövetkezet tagjai a nagy földterülethez még a gépállomás segítsége mellett is kevesen van­nak. Különösen a kapálás ide­jén „szorul náluk a kapca”. A rtyír'Dogdónyi Petőfi Termelő- szövetkezetben éppen ennek fordítottja a helyzet. Jó szerve­zéssel, gépekkel könnyedén megbirkóznak a tennivalókkal. Terepszemle Júniusban, amikor legsürgő­sebb volt a kapálás, meghal­lották, hogy a sényői szövetke­zetben elmaradtak. A szövet­kezet elnöke és agronómusa motorra pattant, és elmentek egy kis terepszemlére a fiatal szövetkezetbe. Nem idegenként mentek oda, hiszen a könyvelőjük is járt már itt korábban a számvitel segítése végett. Az elnökkel pe­dig egészen közeli kapcsolatuk van, hiszen Zsiros István, a sényői szövetkezet elnöke ta­valy még a bogdányi Petőfinek volt a munkacsapatvezstője. Jól jön a segítség Rövidesen közölték útjuk cél­ját: segíteni akarnak, de nem­csak ketten, hanem egy kis ka­pálásra jönnének a tagok is. Meg is egyeztek. Utána az egyik hajnalon hatvannégy bogdányi tsz-tag kapaszkodott fel az au­tóra és a vontató pótkocsijára, hogy segíteni menjenek Sényőre. Váratlanul nem érkeztek, de mégsem készültek annyi ember fogadására a sényőiek. Nem volt annyi kukorica és burgonya ekekapázva, hogy va­lamennyi bogdányi ember rá tudott volna állni egy-egy sor kukoricára vagy burgonyára. Ez azonban nem akadályozta őket a munkában. Ha egy kicsit el­avult módszerrel is, de neki­láttak kézikapával az ekekapá­A császlói Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai is egyre több gondot fordítanak az állattenyész­tésre. Az állattenyésztés feltéte­leinek biztosítása végett hatá­rozták el, hogy egy 108 férőhe­lyes tehénistállót építenek. Az is­latlan soroknak és dúlt a gyom a hatvannégy kapa nyomán. 26 hold megkapált föld Estére, amikor az autóra és vontatóra szálltak, 26 hold bur­gonya és kukorica frissen ka­pált földje jelezte, hogy a bog­dányi idősebb testvérek meglá­togatták gyengébb öccsüket, a sényői tsz-tagokat. Eddig csak alkalomszerű volt segítségadásuk. Hasznos lenntj, ha ez állandó jellegű patro- nálássá válna mindaddig, amig olyan erős nem lesz a sényői szövetkezet is, mint a nyírbog- dányi Petőfi. Cs. B, tálló építéséhez 860.000 forint ál­lami hitelt kaptak, a munka egy részét pedig saját erejükből fe­dezik. Az új, 108 férőhelyes te­hénistálló építési munkálatait a hónap végére fejezik be, 108 férőhelyes tehén istállót építenek Csnszlón Húsz és lélinázsás őszi árpa Befejezte az aratást a Kisfástanyaí Búzavirág ISz.

Next

/
Thumbnails
Contents