Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-16 / 165. szám
im JŰLIüS 16, CSÜTÖRTÖK KELETMAGYARORSZÁG 3 Az utóbbi időben a fehérgyarmati járásban igen sok szó esik a s,konzervüzemről”. Hallva ezt, nem tudjuk mire vélni a dolgot, s megkerestük a járás vezetőit, tájékoztassanak bennünket, milyen üzemről van szó? A következőket tudtuk meg. Gyarmatén a vasútállomás Szomszédságában almafeldolgozó üzemet létesítenek a közeljövőben, külön iparvágánnyal, hogy a külföldi és belföldi szállításokra szánt almát már itt megfelelőképpen el tudják készíteni. Köztudomású, hogy a gyarmati járásban rengeteg gyümölcs terem, s a szállítási viszonyok nem a legjobbak. Ennélfogva az almafeldolgozó sok esetben kénytelen visszaminősíteni a törődött gyümölcsöket. S itt következik a javaslat, mely szerint a feldolgozó szomszédságában lehetne létesíteni egy kisebb kapacitású konzervüzemet, mely az ilyenképpen visz- szamaradt gyümölcsöket kiválóan tudná értékesíteni. Kölese, Náb- rád, Panyola, Jánkmajtis, Szat- márcseke és- lehetne sorolni a községeket, amelyeknek lakói és vezetői javasolták, illetve hiányolták sgy ilyen üzem létezését. se munkaerőfelhasználás szempontjából is áldásos lenne. Kifizetődő vállalkozás Az említett javaslattal a járási tanács és az FJK illetékesei is foglalkoztak, s a körülményeket, lehetőségeket figyelembe véve az a véleményük, hogy valóban életképes lenne az üzem, s néhány éven belül visszatérítené a megindításhoz szükséges összeget. Érdekes és — véleményünk szerint is — nagyon ésszerű javaslat ez. Természetesen ez csak javaslat, melynek megvalósításáról az illetékesek ha hozzájuk kerül az ügy — minden szempontot figyelembe véve — fognak dönteni. Tisztítja a nyíregyházi Dózsa TSZ kombájn-aratta terményét. (Foto: Hammel) leg sem tudjak gazdaságossá »enni á bőséges szilvatermést. Az utóbbi időben igen sok helyen azon gondolkodnak az emberek, hogy kitelepítik a szilvafákat, s helyükbe más, több hasznot hozó gyümölcsfákat honosítanak meg. Abban az ese'ben, ha egy konzervüzem működne Gyarmaton, az említett szilvamennyiséget és egyéb gyümölcsféleségeket kiválóan lehetne hasznosítani, nem menne kárba többezer mázsa gyümölcs. Tehát egy ilyen üzem létezését a nyersanyag már indokolttá tenné. A munkaerő kérdésével sem 'enne baj. Fehérgyarmat és a környező községek minden bizonnyal tudnának adni megfelelő számú munkást. A járás vezetői szerint egy ilyen kisebbfajta üzem lé.ezeA fehérgyarmati színjátszók jutalma A fehérgyarmati téglagyár színjátszói a tavasz folyamán kü_ Ionosén jó munkát végeztek, sok esetben szolgáltak kellemes szórakozással Fehérgyarmat és a környező községek lakosainak. A legnagyobb sikert Gádor—Kerekes: „Állami Áruház’’ című nagyoperettjének előadásával aratták. Az elmúlt hónapok alatt végzett munka jutalmaként a közelmúltban Miskolc környékén töltöttek néhány napot. Megtekintették az aggteleki cseppkőbarlangot, jártak Lillafüreden, fürödtek a tapolcai strandon. Hazafelé jövet pedig egy félnapot a Sóstón töltöttek el, és jól sikerült kirándulás után, kellemes és szép emlékekkel tértek vissza Fehér- gyarmatra. senck! Független akarok maradni, értsd meg. — Jó, jó, aztán csak meg ne bánja. — Bánja a fene. — Azt tudom, hogy magát nem. izgatja a másik véleménye, mert önfejű. De mit mondjak én?! — Már miért? — — Csak azért, mert rajtam nevet az egész falu valahány asszonya. De ne féljen, nem sokáig. És úgy volt, ahogy Maris néni mondta. Egy szép napon kopogtatott a szövetkezet irodájának ajtaján. Az elnök ugyancsak nagyot nézett, amikor megpillantotta Maris nénit. — No, csak észretér az öreg? — Tér a fenét. De én döntöttem. Hanem erről egy szót se előtte, mert baj lesz! És már másnap P. Gergő Já- nosné úgy járt ki a földre dolgozni, mint szövetkezeti tag. — Persze erről Gergő még nem tudott semmit. Hiszen a hét holdra járt, a jussra a sajátjukba. Maris néni aztán este kifaggatta P. Gergőt. „Mit akar vetni a Kenderföld dűlőben lévő három holdba?” „A morotvási földbe tarlórépa megy?” S harmadnap, mikor a szántásra kerülne sor, azon vette magát észre P. Gergő, hogy valaki elvégezte helyette a munkát. Reklamálta az elnöknél. Bana így szábadkozett: — Hát, tudja János bátyám, ott vari a földje a mienk mellsőt, s ez « Pintye Jóska nem tudta. Nekiállt a traktorral és az egészet felhántotta. Dúlt-fúlt. Maris nénire bosz- szankodott leginkább. így lóva- tenni! Hát ezt érdemli ő?! Most mit csináljon vele? Megverje, világgá kergesse?! Szemei na rágósán tüzeltek. Másnap már korahajnalban befogott és kivágtatott a két fiatal sárga csikóval. Felrakta a vetőgépet, a répamagot és mire az asszony felkelt, már hűlt helyét találta. A határba érve lelassította lovait. Kissé megnyugodott. Gondolkodott. Csak akkor gyűlt újból haragra, amikor földjében megpillantotta a traktort. Rajta az overálos Pintye Jóska, a traktoros. Vetett... — No hogy azt a kutya ár- gyélusát a világnak! Hát így állunk?! Már meg sem kérdezik az embert? Csak úgy a maguk szakállára intézkednek?! Közécsapott a lovaknak. Csak úgy suhogott az ostor. — Gyí, az anyátokat nek'ek is! Megállt a föld végében. Keresztbe font karokkal, villámló tekintettel. Lőcsöl, markoljon, berohanjon a földre és agyonvágja azt a traktoros!?! Mi történt, mi nem? Nem tudni. A köztük folyt beszélge-ési valahogy így mondták el. Pintye Jóska nyűgöd.an mosolyogva köszöntötte P. Gergőt. — Jó reggelt János bátyám. P. Gergő nem válaszolt. — Mit keresel te itt?'— nézett haragosan a délceg fiúra. — Látja. Vetem a téesz tarlórépáját. Színvonalasabb szervező munkáról, tökéletesebb technikáról, jobb munkafegyelemről gondoskodnak a Dohányfermentálóban Tíz év. alatt, — mióta a munkásoké a nyíregyházi dohányfermentálógyár, — nagyot változott a munkaszervezés. Fejlődött a technika, könnyebb lett az emberek munkája. Az idősebb munkások mondják, milyen nehéz volt dolgozni akkor. Nagyon kifárasztotta az embereket például a kézi prés. Hátukon cipelték a dohánytáblákat, később aztán kézi csőrlővel szállították az emeletre. Azóta villanyprés, villamos targonca, villamosfelvonó és sok más gép könnyíti az emberek munkáját. A dohány fer- mentálási folyamata is tökéletesebb. De ami néhány éve még új volt, az ma már régi. A munkások még fejlettebb technikával, tökéletesebb munkaszervezéssel szeretnének dolgozni a gyárban. Mit tesz a dohányfermentáló vezetősége a nagyobb követelmények érdekében? Erről beszélgettünk Hajdú Sándorral, a vállalat igazgatójával. — Lemérhető nálunk a fejlődés úgy a munkaszervezés tekintetében, mint a technikai haladás terén. Évről-évre jobb a termelékenységi mutatónk. Ennek ellené— Mit? A téeszét?... A Petőfiét? Azt mondod?! — Hát hová gondoltok, a kutya úristenit. Jóskában meghűlt a vér. — Azt, a Petőfiét. Szép ugye? — próbálta nyugtatni. — Én szántottam, én is vetem. — Nézze csak, milyen szép egyen'Ates a talaj. P. Gergőben forrt a düh. Még cinikuskodik is vele ez a tiú. Most mit tegyen?! Szíve szín e a torkában dobogott az izgalomtól. Állt, bámult, s hogy Jóska nem szólt semmit, csak nézte ét, lassan lehiggad'. Pedig már ökölbe szorult a keze, s ott tartott, hogy leüti, letaglózza egy csapásra. Nagyot fújt és lassan el- ernyedtek ujjai, kiverte a veríték. Idegei visszanyerték nyugalmukat, s újból felülkerekedett benne az ellenzékieskedő P. Gergő János. — Szép, szép, de mégsem jó!... Lehetne egyenletesebb is ez a talaj — vetette végig úgy kény e- len-kelletlen tekintetét a már félig bevetett földdarabon. — S hol kezdtél most is a vetéshez? A másik végén kellett volna. Pintye Jóska nem vitatkozott. Igazat adott P. Gergőnek. Azó a nem kuncog a kapu előtt a kisbíró, mikor megperga- ti a dobját. Nem heccelik az adó- ügyesek, nem nevet rajta a falu. Nem, mert P. Gergő János nem maradt meg „magnak”. Bár, igaz, ma is ellenzéki. De másmilyen. Csak akkor szól ellent, ha hibát észlel, ha bajt láb Ezért pedig becsülik, tisztelik a faluban. Farkas Kálmán re nem lehetünk elégedettek a jelenlegi színvonallal. Olvastam Hruscsov elvtárs beszédét, melyet az SZKP Központi Bizottságának június 29-i plénumán mondott. Ez a beszéd a mi figyelmünket is jobban a színvonalasabb munkaszervezésre, a technika tökéletesítésére, berendezéseink felújítására, a munkatermelékenység emelésére irányítja. Több szempontot feljegyeztem magamnak a beszédből és ezekkel a napokban műszaki értekezleten foglalkoztunk. Milyen tapasztalatokat adott n műszaki értekezlet ? — A műszaki dolgozók is olvasták Hruscsov elvtárs beszédét. Lelkesítette őket az a kijelentés, hogy a műszakiak, a termelést kiszolgáló személyzet, akik az irodában dolgoznak, korántsem bürokraták, hanem alkotó emberek. A korszerű tudomány letéteményesei, akik a legújabb ismereteket ügyesen felhasználják a termelésben, és előbbre viszik a technikát. Az így > kimondott megbecsülés arra ösztönzi mér-' nökeinket és általában műszaki dolgozóinkat, hogy nagyobb felelősséget és aktivitást tanúsítsanak- a munkában. Sorbavettük munkaszervezésünk fogyatékosságait, vállalatunknál a technika tökéletesítésének és fejlesztésének mérnökökből álló Tudományos szinten fogjuk vizsgálni, hogy mik a műszaki teendők. Lesznek olyanok, amelyeket hamar meg tudunk valósítani, de azokat is felkutatjuk, amelyek távlati intézkedési tervünkbe kerülhetnek. A brigád kapcsolatot teremt és együttműködik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesülettel, és más kutatóintézetekkel. Minden telepünkön kis laboratóriumot létesítünk, ahol dohánykiképzési problémáink megoldása érdekében kísérleteket folytathatnak a műszakiak. lehetőségeit. Nyolc üzemünk van, és hat osztály. Az a tapasztalat, hogy a vezetőbeosztású dolgozók még szívesebben adminisztrálnak, mint szerveznek. Ezután akták és körlevelek helyett intézkedéseket fogunk „gyártani”. Jobban fogjuk kutatni a hibák forrását, hogy hamar kijavítsuk azokat. Már sokat beszéltünk a munkatermelékenység emeléséről, de nem foglalkoztunk jól a műszaki fejlesztéssel, a termelékenység emeléseinek feltételeivel. Tökéletesítésre szorul például a mechanikai fermentálás. Problémát okoz nekünk a dohányfűzés és tetejezés gépesítése. — Az értekezleten Graselli Miklós főmérnök vezetésével brigád alakult. — Hogy gondolják a vezetés és munkaszervezés színvonalának emelését? — Elsősorban rendszeres továbbtanulással. Nemcsak könyvekből lehet tanulni, hanem egymástól, a munkásoktól is. Én is jobban igénybe fogom venni az emberek tapasztalatait. El akarjuk érni azt, hogy az értekezleten több javaslattal segítsék a dolgozók a vezetést. Ennek előfeltétele az, hogy közelebb tudjunk kerülni a m un kasok gondolkozásához és szívéhez. Ha ez sikerülni fog, jobban fogunk tudni hatni rájuk, amikor beszélünk nekik, hogy dolgozzanak fegyelmezettebben, pontosabban. — Hruscsov elvtárs beszédének olvasása után olyan gondolatom is támadt, hogy nekünk is jobban meg kell szervezni a berendezések felújítását és általában a beruházásokat. Ha valamibe belekezdünk, azt fejezzük be minél gyorsabban, hogy hamar hasznot hajthasson. Az elhúzódó beruházásokban kevesebb a köszönet. A másik gondolatom az, hogy nálunk is hiányzik a pártszervezet termelést ellenőrző munkája. Ez nem más, mint segítés a termelés vezetőinek. Ha behatóan tanulmányozná a pártszervezet a termelés egyes problémáit, sok hibára felhívná a figyelmet, éa több javaslattal tudna segíteni. Szükség van erre ahhoz, hogy kevesebb hiba legyen a vezetésben, a munkaszervezésben. Csak helyeselni lehet azt, hogy a dohányfermentáló vezetősége a vállalat minden üzemében megbeszéli a műszaki értekezleten tárgyalt dolgokat, azokat a feladatokat, amelyeket a színvonalasabb szervező munka, a fejlettebb, tökéletesebb technika, * általában a jobb munka érdekéién meg akarnak valósítani. O. A. Létesítsenek Fehérgyarmaton konzervüzemet! « nugy gyümölcstermés feldolgozására A járás területén — nem számítva az állami gazdaságok gyümölcsöseit — 1344 kh. vegyes és 1098 kh, kerti gyümölcsös van. Az említett területek ötven százaléka almás, harminc szilvás és húsz ezázaléka egyéb gyümölcsös. Az almatermésből telein‘élyes meny- ■nyiséget tudnak értékesíteni. A szilvatermésnél már más a helyzet. Közepes termést véve alapul minden évben százezer mázsa szilva tei em, s ennek a mennyiségnek átlag tíz százalékát tudják gazdaságosan felhasználni. A többit vagy kifőzik pálinkának, lekvárnak — de ebben az esetben sem tudják megfelelően értékesíteni — vagy fel sem szedik a gazdag termést. Tehát megközelítőMi történik százezer mazsa szilvával ?
